Borsszem Jankó, 1918 (51. évfolyam, 1-52. (2613-2664.) szám)
1918-01-06 / 1. (2613.) szám
4. oldal BORSSZEM JANKÓ m AimitonMi V. A „Jeruzsálemi Alkotmány“-ból Van szerencsém Palesztina önálló zsidó állam legnagyobb napilapjából, a Jeruzsálemi Alkotmányból a következő szemelvényeket közölni: Karácsony és újév Jeruzsálemben. A keresztények, akik egymást bizonyos öngúnnyal gój hitsorsosoknak nevezik, az idén is néma tüntetést rendeztek az ő karácsonyuk és újévük megünneplésével. A hosszú Magendavech-úton és a Bócherek Körútján zárva volt minden üzlet, élénk bizonyságául annak, hogy a kereskedelem egészen gój kezekben van. Csak a cégtáblákról rikoltoztak le a vadidegen nevek, amelyek nemzeti és faji önérzetünket oly mélyen sértik. A gótok nem fértek el templomaikban s minden második kávéházat pótimaháznak rendeztek be. Becsületes alföldi zsidó, aki ma jöttél fővárosunkba, hogy bevásárolj, micsoda érzésekkel bolyonghattál a szomorú utcákon ? Politikai hír. Grecsák Károly, a herceg Vázsonyikormány választójogi minisztere, holnap terjeszti a Palesztinai parlament elé a választójogi törvényjavaslatot. Gróf Farkas Pál, a nemzeti konzervatív párt vezére kijelentette, hogy az általános választójog ellen, amely halálos csapás a zsidó nemzeti államra, minden erejével küzdeni fog. Kitüntetés: Ő Felsége a király Kohn birodalmi bíboros hercegrabbinak az elsőosztályú Smoncarendjelt adományozta a csillaggal és a haleffel. A libanoni Tátra vendégei. Arisztokratáink az idei téli hónapokat a libanoni Tátralomnicon töltik. Előkelő köreinkre nagyon jó hatást gyakorolt az új libanoni kormánybiztosnak az az intézkedése, hogy az odatolakodó idegeneket tapintatosan elutasította, mondván nekik: minden helyet a magas arisztokrácia foglalt le magának. Vigasztalódjanak az otthonrekedtek, ha jövő nyáron majd kárpótolhatják magukat Gójfokon. Katonai hír. Gróf Schlesinger vezérezredes, a Palesztinai vezérkar főnöke, ma kihallgatáson jelent meg Ő Felségénél, I. Rotschild királynál, hogy a gój egyéves önkénteseknek a zsidó huszárezredekbe való korlátolt fölvétele dolgában előterjesztést tegyen. A gyalogsági csapatokba természetesen ezután is korlátlan számban vesznek föl önkénteseket. A hazáért harcolni mindenkinek kell, a hazáért lovagolni nem mindenkinek muszáj. Címadományozás. Ő Felsége Gedálie Nierenstein éneklő- és oldalrabbinak a budapesti főrabbiságot in partibus infidelium adományozta. Az egyetemről. A jeruzsálemi orvosegyetem tanári kara dr. gróf Herczeg Manó tanár fiát, unokáját és dédunokáját en bloc és in contumaciam nyilvános rendes egyetemi tanárokká nevezte ki. — Dr. al- és felcseri Felcser Aladárt, a magyar származású világhírű belgyógyászt, akit a jeruzsálemi egyetem ismételten visszautasított, a filadelfiai egyetem rendes tanárnak hívta meg. Házasság: Felsőcédrusfalvi és alsótalmudtóravölgyi Leb Mayer Low, pal. kir. kamarás, szórg. kir. huszárezredes és neje szül. parnószehegyi és nedannszemérmesi Rézi Hilmes udvarhölgy örömmel tudatják gyermeküknek, Huninak hücpepusztai és azeszmonostori gróf Naftáli Hers Jakobovics pal. kir. honvéd huszárfőhadnaggyal, hücpepusztai és azeszmonostori gróf Izsák Nute Jakobovics birodalmi hitei kormánybiztos, főrendiházi tag és neje, szül. Rebeka Raskenowska volt lengyel, most Palesztina palotahölgy fiával történt egybekelését. A polgári házasságkötésnél tanuk voltak: Kukac-sürge András, a hírneves drámaíró és Apostol Attila bankigazgató, v. jezsuita páter. Jótékonyság. Keszeg Balázs nagykereskedő tízmillió sékeles alapítványt tett valláskülönbség nélkül rokkant katonáknak és a hazáért elesett hősök gyermekeinek. — Gróf Árje Drehkopf nagybirtokos száz sékelt küldött a vak katonáknak. — Dr. Kohn bíboros hercegrabbi kilenc sékel és tizenhárom fillér adományáért a kultuszminiszter legmélyebb köszönetét nyilvánította. A tárcarovatból. („Chájem, a kondás.“) . . . osztégosztán azután fene nagyot csapott Chájem, a kondás, a kóser kifőző kecskelábú zöld asztalára, de Mordeháj, a béres, se hagyta magát. Zamatos alföldi tájszólással vágta Chájem naptól barnított arcába, hogy aszonta: — Da ganös, cörspring! A béres még egy szeletkét kanyarintott csillagos bugylibicskájával az paprikás, fagyos libamájból és nyugodtan kente Mordeháj pofájába: — Zéderanda! . . . (Folyt. köv.) Molnár Jenő 1. szám