Borsszem Jankó, 1920 (53. évfolyam, 1-52. (2710-2761.) szám)
1920-11-21 / 47. (2756.) szám
6. oldal A kötnivaló pamutról vagy: Sanyarú Vendel megkapta a magáét Százszor szegény Sanyarú úr, neki ugyan kijutott, Kapott szép Amerikából kötnivaló pamutot. S a jószívű adakozó roszszivüen kiköti, Hogy a kötést meg is kössék... S ki köti, jaj, ki köti? Búsan mondja Sanyarú úr: „Egész nap látok-futok. Mért is vannak a világon kötnivaló, kötnivaló, kötnivaló pamutok?“ Sok-sok utcát bebarangol, s a kötöknél kikötő. Mondókdjdt el se mondja, nevet rajta a kötő. Ácsorgókat megmutatja: „Ezek itt a pasasok! Túlsok úgyis a kötésből, s abból is megárt a sok." Sírva mondja Sanyaró úr: „Jaj, hogy ölni nem tudok! Mért is vannak a világon kötnivaló, kötnivaló. Kötnivaló pamutok?" Borzasztóan borzasztó a Sanyaró úr fátuma. Immáron a megkötésnek nincsen messze dátuma. Egész család nekifekszik, kötnek-bontnak tűl bele. Ezer krónára kötőtűt a sok kéz elnyit bele, bemondón szól Sanyaró úr: „Segíteni nem tudok! Mért is vannak a világon kötnivaló, kötnivaló. Kötnivaló pamutok?" Havi bérét elkötötték, étel nincs, és nincs kenyér. S elkésnek a megkötéssel, szorgalmuk, jaj, célt nem ér. A pamutját visszakérik. Sanyaró úr sírva hát, Kötnivaló pamutjára köti szépen föl magát. Közben pedig boldogan szól: „Mennyországba eljutok! S nincsenek a másvilágon kötnivaló, kötnivaló, kötnivaló pamutok." L . ti. in. IV. Furcsa matematika Kedves Borsszem Jankó! Olvasom egy újságban, hogy Térey udvari tanácsos úr, a régi képtár igazgatója, önmaga iránt való nagy elismeréssel, ezt mondotta: „1920. áprilistól októberig történt vásárlások és beszerzések körülbelül hét millió koronát tesznek, míg viszont a háborús évek szerzeményeinek értéke mindössze körülbelül egy millió kétszázezer korona." Mi derül ki ebből? Az, hogy a háború négy éve alatt vásárolt képek értéke kevesebb, mint az 1920-ban vásároltaké? Ha így van, teszek Térey úrnak egy ajánlatot: eszközölje ki az államnál, hogy nekem 7 millióért adják ide a háborús évek képtári szerzeményeit. Ahogy például abba is szívesen belemegyek, hogy az Esterházy-képtárat abban az árban veszem meg, ahogy 1871-ben az állam vásárolta: két millió kétszázezer koronáért. A Térey-féle matematika alapján, amennyiben ezt az állam is akceptálja, csinos kis üzletre van reményem és akkor osztozkodni fogok önnel, kedves Jankó. Üdvözlettel egy műárus, aki még csak nem is Frankl Móric. Önálló töprengés — Várjon Britanniában miféle emberek lakhatnak a Hungária-szállodában? Lloyd George — Teleki Pálhoz TELEKI MINISZTERELNÖK, BUDAPEST Abban igaza van,hogy naalunk Irorszaagban is veer folyik, csakhogy ez szabadsaagharc. Nagy-Britannia egyeebkeent meg van tisztítva a feleloetlen elemektoel. Mi van az oenoek kis Britanniaajaaval? _________ LLOYD GEORGE Helyesbítés Kaptuk az alábbi sorokat: Kedves Borsszem Jankó! A félhivatalos jelentés közli, hogy — a nyomozás adatai szerint — a Club-kávéházi botrányban katonáknak semminemű szerepük nem volt. Ezt nem hagyhatom szó nélkül! Nekem az említett botrányban, sajnos, szerepem volt, mégpedig, szintén sajnos, passzív és mindemellett maradtam az, áld voltam: Katona. Elvárom, hogy téves híradását ekként módosítsa a félhivatalos, ha fél is. Tisztelettel Katona Gyula, a Club-kávéház tulajdonosa. BORSSZEM JANKÓ 47. szám