Schilberszky Károly - Klein Gyula (szerk.): Növénytani Közlemények, 1. kötet (1902)

NÉVJEGYZÉK ÉS TÁRGYMUTATÓ. 1. NÉVJEGYZÉK. Ailaik­ovic L. Die Sibljak-Formation, ein wenig bekanntes Buschwerk der Balkan­länder (114). — Zimzeleni pojas jad­ranskog primorja (Az adriai partvidék örökzöld növényzeti öve) (158). Berilatsky J. A lokvai hegység növény­formácziói Báziás és Fehértemplom vi­dékén 29. — A futóhomok növényzete a Keleti-Tenger partvidékén [80] 140. — Crypsis alopecuroides X schoenoides [122]. Korbles V. Salvia-iak bő­vebb ismereté­hez 24. Kreimer, \V. Klima und Blatt bei der Gattung Quercus (113). Degen A. Die Flora von Herculesbad(111). Engter, A. Lieber Verbreitung, Standorts­ansprüche und Geschichte der Castanea vesca Gärtn., mit besonderer Berück­sichtigung der Schweiz (112). Elitz (i. ilj. A Quarnero planktonjáról [79]. — A Quarnero Peridineái S3. Finita A. Adatok Székesfehérvár növény­zeti viszonyaihoz ill. Fialowski L. Fügefácskák a Gellérthe­gyen 41. — Kérdezett magyar növény­nevek megfejtésének állása az 1901-ik év végén [79]. — Heinrich Jung : Neue Wandtafeln der Botanik für den Unter­richt in der Naturgeschichte [80]. Gab 11­a y F. A fák gyűrűzésének követ­kezményeiről [120]. — A növény- és állatvilág határterülete [122].— A gyalog­fenyő boróka életkora és törzsvastagsága [161]. J.uinb­ocz E. Sopron környékének edényes flórája 33. Györfgy I. Magyar növénynevek [122]. Hollós L. A szarvasgomba és más föld alatt termő gombák Pest megyében 21. — A hazai Scleroderma-fajok szétválasz­tása 59. — A magyarországi Gaste­romyces­ek monográfiája [79]. — A nyári és fehér szarvasgomba magyar­országi termőhelyei [80]. — A Disciseola Czern. génusz fajai 105 [161]. — Ada­tok a Kaukázus gombáinak ismeretéhez 1120– 147. — Poteromyces loculatus Müll. in herb. [122] 155. — A föld­alatti gombák keresése [121]. — Homok­pusztáink jellemző gombáiról [162]. Ild­'V­ilfii G. A magyar faunaterület határai [121]. Klein Og. Beköszöntő 1. — A »Növény­tani Közlemények« első füzetének be­mutatása [80]. Kontúr K. A szentírás és az almafa [162]. Kövessi F. A fás növények vesszejének éréséről 4 [79]. — A vesszőérés sze­repe a fás növények életében 97. Ki­iiniczk­ J. Sz. Adatok az Ernyősvirág­zatúak anatómiájának ismeretéhez [121- 123. — A Dracocephalum Ruyschianum L. hazánkban [161]. Leffler A. Polygonum arenarium W. Kit. vegetativ szerveinek anatómiája [162]. Mitt'Desy-Dietz N. Az elszalagosodás 68. — Theodor Schübe : Beiträge zur Kenntniss der Verbreitung der Gefass­pflanzen in Schlesien [79]. — Theodor Saelan : Herbarium musei fennici [79]. — Kitaibel Pál, Hazslinszky Frigyes és Jurányi Lajos emlékei ügyében 180­. — Mókusrágta törzs bemutatása [120]. — A budapesti kir. m. tudomány-egyetemi növénytani intézet fasciatio-gyűjteménye [120]. — Barbosa Rodriguez: Palmae novae paraguayenses [120]. — Celluloid­lemezzel beborított herbáriumi növények [120]. Nath­anson­, A. Uber Parthenogenesis bei Marsilia und ihre Abhängigkeit von der Temperatar (75). Paul Gy. Marosvásárhelyi és szomszéd­vidéki magyar növénynevek [161]. l­nter 1. Gazdasági növénytan, I. rész (158) [162]. Péterfi M. Újabb adatok hazánk lombos mohainak ismeretéhez 65 [79]. — A magyarországi Weisia-fajokról [162]. Richter A. Physiologisch-anatomische Untersuchungen über Luftwurzeln, mit

Next