Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 86-87. kötet (1999-2000)
1999-2000 / 1-2. sz. - GARAB GYŐZŐ: Horváth Gábor (1944-2000)
benyújtott doktori téziseit e két egykori, fájdalmasan korán elvesztett tanítómesterének ajánlotta. A Farkas Gábor Emlékérem elnyerése ezért is jelentett oly sokat számára. Az SZBK-ban a „honfoglalás” minden kezdeti nehézsége, és az a „megrázkódtatás”, amit GÁBORék számára Szegedre költözésük jelentett, eltörpült ahhoz képest, amit az intézet szabad légkörével, egymás és a külvilág felé nyitott laboratóriumaival nyújtott. Mindez, továbbá a teljesítményelv nyílt és következetes vállalása, a különböző tudományterületek egymásra hatásának érvényesítése, rendkívüli lehetőségek biztosítása - jól tudjuk - elsősorban alapító főigazgatónknak, Straub F. BRUNÓnak és közvetlen munkatársainak köszönhető. Ez mindannyiunk életére nagy hatással volt, GÁBORéra is. Értékítéleteit, elvárásait önmagával és munkatársaival szemben ezekhez az útravalóul kapott elvekhez, értékekhez igazította. A 70-es évek fotoszintézis kutatásainak egyik izgalmas - ma sem teljesen lezárt - kérdésköre volt a fotoszintetikus membránok kialakulása illetve a szerkezet és a funkció összhangja az egyedfejlődés során. Ennek megközelítése kukorica levelek zöldülésének tanulmányozásával azért volt különösen érdekes - és maradt hosszú időn keresztül eredményes - mert a kukorica kloropasztiszai dimorfizmust is mutatnak. A hüvelyparenchima (HP) sejtek kifejlett plasztiszai jól láthatóan, membránszerkezetükben is eltérnek a mezofillum (M) sejtek kloroplasztiszainak gránumos szerkezetétől. Ez utóbbi szerkezet jellemző általában a magasabb rendű növények tilakoid membránjaira. Már a kezdeti eredmények világosan mutatták, hogy a dimorfizmus mögött a pigmentek molekuláris szerveződésének (Demeter et al. 1974, Garab et al. 1974, Bialek et al. 1977, Faludi Dániel et al. 1978) és a fotokémiai funkcióknak jelentős különbségei állnak (Horváth et al. 1975, 1978, Gregory et al. 1979). Bár a dimorfizmus rejtélyét GÁBORnak nem sikerült megfejteni, az általa később kidolgozott protoplaszt izolálási technikát használva további igen jelentős összetételbeli és működésbeli eltéréseket sikerült feltárniuk. Ezzel jelentősen hozzájárult a különböző membránszerkezetek kialakulásának jobb megértéséhez. A protein összetevők számbavételével sikerült értelmezni a HP és a kloroplasztiszok, továbbá a gránumos és sztróma membránok működésbeli különbségeit (Masojidek et al. 1987a,b). A membrán villanófény hatására megfigyelt energizálódását vizsgálva kiderült az is, hogy a HP kloroplasztiszok önmagukban szinte teljesen inaktívak, de M kivonattal aktiválhatók. Ez bizonyítékot szolgáltatott a két sejt energetikai kapcsolatára (Horváth et al. 1978b). Intakt kukorica a kloroplasztiszok ún. elektrokróm válaszreakciója segítségével sikerült magasabb rendűeken bizonyítékot találni arra, hogy a tilakoid membránokon kialakuló elektromos tér egy lassabb, néhány ms-os kinetikai komponenst is tartalmaz (Horváth et al. 1979). Azt is tisztázták, hogy ez a lassabb fázis egy protonációs lépéshez kapcsolódik (Farineau et al. 1980). Egy korábbi, Canberra-ban végzett munkája, az energizálódáshoz kapcsolódó konformáció változások feltárása is jelentős ugyanezen a területen (Thorne et al. 1975). Faludi Dániel Ágnes csoportjában, a belső munkamegosztás lehetőséget adott a problémák biofizikai megközelítésére is. Bár a biológusok és fizikusok együttműködése - legalábbis a kezdetek kezdetén - nem volt minden zökkenőtől mentes, de az élő anyag megközelítésének szépségei különböző alapállásokból mindkét fél számára, az eredményesség pedig a külvilág számára is igazolta a Magyarországon akkor még közel sem általános munkacsoport-szerveződés létjogosultságát. Gábor későbbi pályája során is mindig szívesen vette biofizikus kollégák együttműködését. Fizikus szemszögből ez azért volt könnyű, mert biológusként a problémák világos felvetésével, a biológus szempontjainak megértetésével mindig sikerült kellő érdeklődést keltenie. A munka során a ‘másik fél’ ötletei és gondolatai iránt nyitott maradt, és a probléma megoldása érdekében kész volt a megoldást másokkal együtt keresni.