Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 89. kötet (2002)
2002 / 1-2. sz. - ISÉPY ISTVÁN: Priszter Szaniszló 85 éves. Köszöntés és köszönet a jeles évfordulón
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK 89. kötet 1-2. füzet 2002. (megjelent 2003.) PRISZTER SZANISZLÓ 85 ÉVES KÖSZÖNTÉS ÉS KÖSZÖNET A JELES ÉVFORDULÓN ISÉPY ISTVÁN ELTE Botanikus Kert, 1083 Budapest, Illés u. 25. A tevékenységét, alkotó napjait ismerve, az évek számát tekintve, a szinte valószínűtlennek tűnő évfordulón a Botanikai Közlemények szerkesztősége nevében különös tisztelettel és szeretettel köszöntjük Priszter Szaniszlót, a biológiai tudományok doktorát, az ELTE Botanikus Kertjének volt igazgatóját, a botanikai tudományok szolgálatában több, mint fél évszázada tevékenykedő tudóst, az életben mindig a harmóniát kereső embert. Az 1917-ben született, s szülei tanácsára a budapesti, akkori nevén Pázmány Péter Tudományegyetemen jogásznak készülő diák, a római és a büntetőjog előadások között, mai szóval kifejezve „áthallgat” - lám, ez a lehetőség nem új találmány is, tanulmányait a növénytan különböző szakterületeinek előadásaival színesíti. Banktisztviselői tevékenysége a botanikus nemzedékek nagy szerencséjére hamar véget ér. Az ELTE Botanikus Kertjében őrzött jelenléti ív tanúsága szerint az 1942. június 11-i Növénytani Szakosztályi ülés résztvevői között (már 1938-tól a Szakosztály tagja) ott olvashatjuk „ifj. Dr. Priszter Szaniszló” nevét, s a herbáriumi lapok kötegszámra őrzik az 1940-1942 között gyűjtött növényeit. A II. világháború idején a frontot megjárva hadifelszerelései között lapult Jávorka Magyarflórája. Később a háború dúlta Budán adott (s jó darabig csak erre) a lehetőség a bombatölcsérek és az épületromhalmazok „ruderáliáinak” tanulmányozására, amely tevékenységből aztán hamarosan Amazonthus monográfia születik s egy életre szóló elkötelezettség az adventív és őshonos gyomnövények kutatása iránt. 1950-től már az Agrártudományi Egyetem Növénytani Tanszékének tanársegédje, majd a keszthelyi Georgikon s végül 1964-től 1981-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Botanikus Kertje oktatói pályájának színhelye. 1950-ben tartja első előadását a Botanikai Szakosztályban az Asarum europaeum fajon belüli változatairól. Az ezt követő fél évszázad során még közel száz előadása következik. A Szakosztály lapjában, a működésének centenáriumát megért Botanikai Közleményekben pedig 50 tudományos közleménye látott napvilágot. Kutatótevékenysége a florisztika, a szisztematika, a fenológia, a természetvédelem, a botanika történet területére irányul. Saját, páratlan gondossággal ápolt gyűjteményes kertjében több száz növényfaj fenológiai adatait jegyzi hetente, 40 éve, óriási értékű, feldolgozásra váró adatbázist teremtve ezzel a kutatások számára.