Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 91. kötet (2004)
2004 / 1-2. sz. - KEVEY BALÁZS: Vöröss László Zsigmond (1914-1996) emlékezete
Vöröss László Zsigmond emlékezete Nagy gondot fordított népszerűsítő jellegű cikkek írására, azonban ezeknél is arra törekedet, hogy valami új tudományos ismerethez juttassa az olvasót. Ilyenek voltak egyes dendrológiai dolgozatai, melyekben hazánk ritka fairól (pl. babérfa, mammutfenyő), faóriásairól és idős fasorairól írt, de sok egyéb környezet- és természetvédelmi, tudomány- és kultúrtörténeti, honismereti, valamint néprajzi tárgyú ismeretterjesztő dolgozata is megjelent. Az ilyen tárgyú írásainak száma meghaladja a kétszázat írt főiskolai jegyzeteket és könyvfejezeteket is. A természetvédelem terén is aktívan tevékenykedett. Számos esetben hívta fel a természetvédelmi szervek figyelmét idős faóriások, fasorok, vagy értékes, védendő élőhelyek megóvására. Az ő javaslatára lett védett pl. a Dráva-síkon a Cún és Szaporca falvak közötti „Ó-Dráva”, amely egyben a nemzetközi „Ramsari egyezmény” hatálya alá is került. Évekig elnöke volt a TIT martonvásári szervezetének és a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjának, miközben pécsi köztestületi tagságait is fenntartotta, így tagja maradt a Pécsi Akadémiai Bizottság Növénytani és Természetvédelmi Munkabizottságának, valamint a Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának. Élete utolsó éveiben is megőrizte aktivitását, ám érszűkülete miatt már nem volt képes nagyobb utakat megtenni. Utolsó hónapjait egy Tolna megyei kis falucskában, a Dombóvár melletti Kapospulán töltötte. 1996. szeptember 2-án hunyt el. A Rákoskeresztúri új köztemetőben (Budapest) szeptember 27-én helyezték végső nyugalomra. Emlékének, munkásságának megőrzése a magyar botanika és pedagógia erkölcsi kötelessége! Vöröss László Zsigmond botanikai publikációi Vöröss L. Zs 1960a: A sellyei arborétum. Dunántúli Napló, 1960. augusztus 24., p. 5. Vöröss L. Zs. 1960b: Öreg fasor Dombóvár határában. Tarna megyei Népújság, 1960. október 16., p. 6. Vöröss L. Zs. 1961a: Fenológiai megfigyelések a Mecsekben és a környékén 1961 januárjában. Pécsi Műszaki Szemle 6 (2): 16-19. Vöröss L. Zs. 1961b: A sellyei arborétum. Művelődési Tájékoztató, Pécs, 1961 április, pp. 91-96. Vöröss L. Zs. 1961c: A mánfai ezüsthársak. Művelődési Tájékoztató, Pécs, 1961. május. pp. 83-85 Vöröss L. Zs. 1961 d : . .. a görcsönyi kastély ... Képes Magyarország, 1961. július 25. Vöröss L. Zs. 1961 e: A „híres” ezüsthársfa Alsóleperdnél. Képes Magyarország, 1961. december 25. Vöröss L. Zs. 1961 f: Öreg hársfasorok Tolna megyében. Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1960-1961, pp. 411-422. Vöröss L. Zs. 1961g: Gondolatok Pécs utcafásításához. Pécsi Műszaki Szemle 6(4): 11-14. Vöröss L. Zs. 1962a: Adatok a Yucca recurvifolia Salisbury ismeretéhez. Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1961-1962, pp .343-357. Vöröss L. Zs. 1962b: Adatok a Yucca recurvifolia meghonosodottságához. Bot. Közrem. 49: 355. Vöröss L. Zs. 1962c: Parkok és fák Liszt Ferenc baranyai útján. Művelődési Tájékoztató, Pécs, 1962. április, pp. 102-105. Vöröss L. Zs. 1962d: Az eperfa és a baranyai selyem múltjából. Művelődési Tájékoztató, Pécs, 1962. május, pp. 122-125. Vöröss L. Zs. 1962e: Baranya védelemre érdemes természeti emlékeiről. Művelődési Tájékoztató, Pécs, 1962. december, pp. 109-112. Vöröss L. Zs. 1962f: Újabb florisztikai adatok a Mecsekből és a környező flórajárásokból. Bor. Közrem. 49 .364. Vöröss L. Zs. 1962g: Új gyomnövények Dél-Baranyában. Pécsi Műszaki Szemle 7(4): 23-26. Vöröss L. Zs 1963a: A pécsújhegyi Palahegy növényzete. Pécsi Műszaki Szemle 8( 1 ): 24-26 Vöröss L. Zs. 1963b: Májer Móric, Baranya jeles botanikusa. Művelődési Tájékoztató Pécs, 1963. június, pp. 160-162.