Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 97. kötet (2010)
2010 / 1-2. sz. - TURCSÁNYI GÁBOR - PENKSZA KÁROLY: Kovács Margit (1930-2010)
BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK 97. kötet 1-2. füzet 2010. (megjelent 2011.) KOVÁCS MARGIT (1930-2010) TURCSÁNYI GÁBOR és PENKSZA KÁROLY Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.; Turcsanyi.Gabor@kti.szie.hu, penksza@gmail.com Dr. Kovács Margit egyetemi tanár, a Szent István Egyetem emeritus professzora, a biológiai tudomány doktora, életének 80. évében, 2010. június hónapjában eltávozott közülünk. Június 18-án, a tanévzáró ünnepségen kapta volna meg a Szent István Egyetem Babérkoszorú Arany Fokozat kitüntetést. A szentendrei Kovács Ferenc kertész családjában 1930. szeptember elsején látta meg a napvilágot. Édesapjáék négyen voltak testvérek, és mind kertészkedésből, rózsahajtatásból és cserepes növények termesztéséből éltek. Kertészeti kiállításon aranyérmet is nyertek. Szülei 1932-ben Óbudára költöztek, és saját, szegfűhajtatással foglalkozó kertészetet alapítottak. Kovács Margit 1953-ban, az akkor Gödöllőn és Budapesten működő Agrártudományi Egyetemen szerzett okleveles mezőgazdasági mérnöki diplomát kitüntetéssel. 1953-tól 1956- ig az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának aspiránsa volt Budapesten. 1957-ben biológiai tudomány kandidátusa címet, 1959-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen természettudományi doktori címet szerzett. 1971-ben a biológiai tudomány doktora lett. 1976-tól az ELTE címzetes egyetemi tanára volt. Aspiránsi idejét követően, 1956-tól 1958-ig az Agrártudományi Egyetem Növénytani Tanszékén, Budapesten, tudományos munkatársi beosztásban dolgozott. 1958 és 1983 között az MTA Botanikai Kutatóintézetében, Vácrátóton volt tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, majd tudományos tanácsadó. 1983-tól 1995-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszékén kapott egyetemi tanárként tanszékvezetői megbízást. 1993-tól a Növényökológia - Növényökofiziológia doktori program, illetve a Növényökológia alprogram vezetője lett. 1996 és 1998 között MTA-kutatócsoportot vezetett. Főbb kutatási témái közé tartoztak: a rétek cönológiai vizsgálata (diplomamunka), Magyarország láprétjeinek cönológiai és ökológiai vizsgálata (kandidátusi értekezés), a Mátra geobotanikai vizsgálata (MTA doktori disszertáció), a Dunántúl mocsár- és kaszálórétjeinek kutatása, a Kárpátok flóra- és faunakutatása, urbánökoszisztéma-vizsgálatok Budapesten, biológiai indikátorok identifikálása, a Balaton parti nádasok vizsgálata, a nehézfémterhelés hatása a növényzetre, biológiai indikátorok alkalmazása, a cserestölgyes erdők pusztulásának vizsgálata, Magyarország jellemző növénytársulásainak