Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 100. kötet (2013)
2013 / 1-2. sz. - Isépy I. - Szigeti Z.: Köszöntő gondolatok a Botanikai Közlemények 100. kötetéhez
Isépy I. és Szigeti Z. Surányi Dezső szerint „A biológia fejlődési irányait sikeresen prezentálta mindig, lett légyen szó sejttani, szövettani, morfológiai, evolúcióbiológiai, szisztematikai vagy éppen genetikai kérdésekről, amelyekből a szövettenyésztés bontakozott ki.” „Megváltozott ugyan a világ, de azt azért bátra bba)n fel kellene vállalni, hogy vannak hungaricum anyagok a botanikában, fontos a modern magyar nyelvű botanikai nyelv fejlesztése. Fekete Gábor: „ A Botanikai Közlemények minden más írásos fórumnál jobban tükrözi a botanikai tudomány hazai fejlődést és kirajzolja súlypontjait. Nincs még egy folyóiratunk a Botanikai Közleményeken kívül, amelyben a hazai szakemberek csaknem mindegyike publikált volna.” A folyóirat jövőjét attól függőnek látta, hogy milyen mértékben lesz önálló, mással össze nem téveszthető arculata a folyóiratnak úgy, hogy hagyományainak sem fordít hátat. Zsoldos Ferenc: „Fórum volt, korábban elsődlegesen a hazai növénytani, illetve növényélettani tudományterületen dolgozók (oktatók, kutatók) számára. ...nagyon népszerűek az aktuális megemlékezések. E hagyományt feltétlenül folytatni kell!” A lap olvasókörének bővítési lehetőségét mint review-k gyakoribb közlésében látta. Maróti Mihály azt hangsúlyozta, hogy magyar és külföldi szakembereket kellene felkérni eredményeik publikálására, illetve a botanikával érintkező más tudományterületek (pl. növénynemesítés, -szaporítás, gyógynövények kutatása) képviselőinek eredményeit is tükröztetni kellene a lapban. Tuba Zoltán: „A Botanikai Közlemények a magyar és angol nyelvű közleményeknek egyszerre és egyaránt fontos fóruma kell, hogy legyen. Ez a kettő megfér egymás mellett és ezt külföldi példák is bizonyítják.. A magyar nyelvű cikkek elsősorban átfogó szemle jellegű és hungaricum botanikai jellegű cikkek kell, hogy legyenek, míg az angol nyelvűek a szélesebb nemzetközi tudományos közvélemény számára is érdeklődésre számot tartóak”. A tudományos rendezvények, ülések anyagainak ismertetésére egy-egy külön füzetet képzelt el. Jelenlegi rövid visszapillantás a 100. év és a 100. kötet közötti időszak tevékenységéről, az utolsó 11 kötetről (90.—100.) ad számot, igyekezve feleletet adni az előbbiekben idézett véleményekre, javaslatokra, elvárásokra. E kötetekben összesen 140 tudományos közlemény jelent meg. A tanulmányok 311 szerzője, társszerzője között köszönthettünk akadémikusokat és pályakezdő, diplomamunkájuk főbb eredményeit közre bocsátó kutatókat. A Botanikai Közlemények számára az utóbbi 11 évben is az ország szinte minden pontjáról (Soprontól Sátoraljaújhelyig és Vácrátóttól Pécsig) érkeztek közlemények. A mellékelt diagram szemlélteti a tudományterületek részvételi arányának változásait a Botanikai Közlemények utóbbi 60 évének köteteiben. Az 50-es években kiugró számú taxonómiai publikáció elsősorban a virágtalan növények köréből (alga, gomba, mohák, páfrányok) született. A 70-es években túlsúlyba kerültek az ökológiai (produkcióbiológiai) témájú tanulmányok. Jól tükrözi ez azt, hogy Magyarország is részt vesz a Nemzetközi Biológiai Kutatási (IBP), valamint az ennek folytatását képező Ember és a Bioszféra (MAB) programban.