Szigeti Gyula: Nagy-Budapest terve pénzügyi vonatkozásban az érdekelt városok és községek háztartási előirányzatai alapján (Budapesti Statisztikai Közlemények 70/4)
Bevezetés - A kiadások és a bevételek főösszegei és a költségvetési hiány fedezésére kivetett községi pótadó összegei
4 a kivetett pótadó kulcsát, továbbá a kiadásoknak és a bevételeknek főbb csoportok szerinti összegeit mutatják ki. Tekintsük át mindenekelőtt Budapest és a Nagy-Budapest körzetbe tartozó városok és községek kiadásainak és bevételeinek és a költségvetési hiány fedezése végett kivetett községi pótadóinak abszolút, valamint a lélekszámhoz viszonyított összegeit és pedig azoknak a legutolsó költségvetéseknek az alapján, amelyek már véglegesen jóváhagyott tételekkel állanak rendelkezésre. A szóban levő városokra nézve az 1933., községekre nézve pedig az 1934. évre vonatkozó adatok 1. sz. táblázatunkban foglaltatnak. E táblázat adatai erős bizonyságot szolgáltatnak arra nézve, hogy Budapest háztartási bevételei és kiadásai nemcsak abszolút, hanem a lélekszámhoz viszonyított összegek szerint is túlszárnyalóan nagyobb kereteket ölelnek fel, mint a környékbeli városoké és községeké. E megállapítás értékét lényegileg nem kockáztatja az a körülmény, hogy némely tétel beállítása a vonatkozó különböző költségvetésekben nem egészen azonos elvek szerint történt; ennek a körülménynek ugyanis csak kisebb jelentőségű eltolódások tulajdoníthatók. A fenti adatok rámutatnak arra is, hogy a lélekszámarány szerinti kiadások és bevételek tekintetében átlagosan a budapes környéki városok közelebb állanak ugyan Budapesthez, mint az ugyanezen környéken fekvő községek, de mégis igen alacsony színvonalon állanak a fővároshoz képest. Az 5 megyei város között Újpest közelíti meg leginkább Budapestet a kiadásoknak és a bevételeknek a lélekszámhoz viszonyított nagysága szempontjából, de egy-egy lakosra itt is átlag csak 59 pengő kiadás és 442 pengő bevétel jut, szemben a Budapesten átlag egy-egy lélekre eső 1625 pengő kiadással és 1428 pengő bevétellel. Most már természetszerűleg felvetődik az a kérdés, hogy mennyiben tulajdonítható az itt vázolt nagy eltérés az adózóképesség különböző mérvű kihasználásának, illetve a háztartásvitelben a takarékossági szellem különböző fokú érvényesülésének és mennyiben tudható be az adóalapok, tehát az adóteherrel sújtható értékek nagyságában fennforgó különbségnek. Erre a kérdésre csak a költségvetés részlettételeinek összehasonlító vizsgálata alapján lehet kellő alapossággal felelni, amit az alább következőkben majd megkísérlünk, ámde már annál a fent megállapított körülménynél fogva is, hogy a budapestkörnyéki városoknak és községeknek a népesség számához viszonyított bevételei igen messze mögötte állanak a főváros ugyanilyen értelemben vett bevételeinek, arra kell következtetni, hogy általában a főváros környékén lévő városokban és községekben a helyi kormányzat költségeinek fedezésére igénybevehető források jóval szerényebbek, mint Budapesten. Később, a költségvetések megfelelő bevételi tételeinek egybevetésével meg fogjuk állapítani, hogy az egyes bevételi forrásokra külön-külön mennyiben vonatkoztatható ez a megállapítás.