Katolikus gimnázium, Brassó, 1870
I. A gymnasium történeti vázlata a főokmányokkal együtt. Az 1858—59. évben közrebocsátott értesitvényünkben kiadtuk tanodánk történetét német nyelven; ezen fennálló czim alatt nem mulasztjuk el tanodánk történeti vázlatát nehány főokmánnyal együtt közölni. Egy Brassóban felállítandó r. k. gymnasium szükséges volta már régóta érezhető volt. Azért is leirhatlan lelkesedéssel találkoztak városunk kath. községe részéről I S. Ferencz ő cs. és ap. k. felségének ama kegyteljes szavai, melyeket legmagasb 1817-beni ittléte alkalmával kijelenteni méltóztatott: „mikép egy kath. gymnasium Brassóban nagyon czélszerű volna.“ Ő felségének ezen magasztos szavai Lamásch József akkori brassói apát és plébános urat többszöri kísérletekre bízták, melyek az említett, r. kath. gymnasium felállítására valának irányozva. A mi azonban neki nem sikerült, sikerült utódjának, Felfalusi Kovács Antal ugyancsak brassói apát és plébános úrnak, ki számtalan nyomasztó körülmények daczára is addig nem nyugodott, mig a kérdéses intézetet létre és virágzásba nem hozta. Ugyanis Kovács Antal plébános úr ernyedetlen fáradozásainak következtében Thomas Godefréd, az itteni elemi iskola újonnan kinevezett igazgatója, 1837 Márczius 12-ről 5583/26 udvari sz. alatt kelt rendelményben utasíttatott, hogy az elemi oskola harmadik osztályos tanonczait a latin nyelv alapzajaira oktassa. Az alap ilyformán meglévőn, felnevezett plébános úr az 1. gyanas, osztály megnyitásához fogott, miután a fogarasi egyházmegye püspökétől Tusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök úr ő nagy méltósága közbenjárása folytán tanárnak a tudósítót, egy tanulmány végzett hittanhalgatót, nyerte, és saját lakában, ahol előadónak szólása is volt, havonkénti 10 frt. dij mellett tantermet rendezett be. A tanoncok szülői és a brassói kath. község gyámolitása folytán 1838/39-ben már a második osztály is megnyílt. A gymnasium kezdetének és keletkezési indokainak bővebbi megismerése végett figyelmesztetik a mélyebben vizsgáló boldog emlékű Felfalusi Kovács Antalnak 1838. évi Márczius 24. 83 szám alatt kelt ’s az erdélyi püspökhez intézett válasziratára. 1839/40-ben megnyílt a harmadik gyanas. osztály 16 tanitványnyal, kik a rendes tantárgyakon kívül rajzban, szépírásban, ének és zenében is oktatást nyertek. A gymnasiumnak pártfogói részéről élvezett szakadatlan gyámolitatása az iskolai helyiségek tágítását, úgy szinte Marosán András tanár kineveztetését is lehetővé tette, ki is az első és második, a 3. gramatikát és első humán osztályt előadó vette át, a negyedik vagy is az első humán osztály eszerént 1840/41-ben nyílt meg, mely esztendőben a tanonczok száma már 69-re rúgott. 1842/43-ban a fáradhatlan Maecenas az ötödik osztályt is megnyitotta ugyanazon 2 tanszemélyzettel; előadó a három felső, Marosán András a két alsó osztályt vette át, miközben 1843/44 László József tanulmányvégzett r. k. hittanhallgató tanárrá neveztetvén, a gymnasium hat osztályúvá növekedett és ennélfogva kiegészíttetett. 1844 Márczius 6-tól kelt püspöki rendelet következtében felsőbb helyre jelentés létetett mind a tanítványok száma mind azoknak a tudományokban tett elhaladásáról, egyúttal a magas főkormányszék felkéretett, hogy az álladalom két tanárnak a tanulmányi alapbóli díjaztatását annyival is inkább engedné meg, minthogy a brassói r. k. gymnasium fennállása immár elkerülhetlenül szükségesnek derült ki. Az 1844. év is nagyon nyomasztó volt a tanerők hiánya miatt, minthogy mind a négy f. osztály oktatása egy M. J. tanár vállaira nehezült, ’s mindezáltal a letett viszgák eredménye oly jó sikerű volt, hogy a felsőbb helyre menesztett ajánlat folytán a gymnasium ügye előmozdítatott. Végre a gymnasium 3000 ezüst forintnyi tőkével rendelkezhetvén, a kérvény meg nagyobb, mérvben jön támogatva. Nemsokára összefüggésben az említett kérvénynyel, azon örvendetes hir érkezett, mikép az erdélyi udvari kanczellária Bécsben a brassói r. k. gymnasium tanárainak számára még ugyan azon 1844 év November 11-én 3959 udv., és k. kormányszéki 13975 szám alatt, 770 ezüst forintot utalványozott, elrendelvén egyszersmind, hogy az ezen gymnasiumról, iskolai jelentéssel egyidejűleg az iskolai főigazgatóságás a felséges királyi főkormányszéktől ama 770 ezüst forintnyi összeg újólag kérelmeztessék, s egyúttal tervezet nyújtassék be az iránt, mikép lehetne a szomszéd iskolaudvaron gymnasiumi épületet emelni, és azt öt tanárral ellátott királyi nyilvános intézetté alakítni. 1845. évben gymnasiumunk ünnepelt alapítója Károly-Fehérváron át Bécsbe utazott, hogy mindent elkövessen arra nézve, miszerint a gymnasium végleges megalapítása és a normális iskola építési terve biztos kilátásba helyeztessék oly formán, hogy a gymnasium is oda áthelyeztethessék. Végre elérkezett a várva várt nap (1846 Márczius 15-re), melyen minden igaz iskolabarát örömére a gymnasium rendszeres kiállítása legfelsőbb helyről elrendeltetett. Az ide vonatkozó 1846 évi, 207 számú udvari intézmény következőleg hangzik: „Erga relationem R. Gubernii doctorae Maji a. pr. numerociae 4716 L. 119. circa erectionem Gymnasii Coronensis praestitam hisce rescribi.