Katolikus gimnázium, Brassó, 1875
milliós puspolis, eredete s egyházjogi hatásköre a nagy hitújításig, erdélyi Dácziában. (Történeti vázlat.) Kútfők nyomán irta LÉGÁRD JÓZSEF, fegymnasiumi tanár. „Multum egerunt, qui ante nos fuerunt; sed non peregerunt: multum adhuc restat operis, multumque restabit; nec ulli-nato, post mille secula praecludetur aliquid adhuc adjiciendi.“ Seneca. Régi okleveleink s történeti adataink bizonyítása szerént a milkói püspökség székhelye Moldvába „Milkó“ ') nevű mezővárosba helyezendő, — hasonnevű folyó* 2) mellett, mely az erdélyi és oláhországi határszéli havasokból eredvén, Oláhországot — ma Románia — Moldvától elválasztja. Nevezett püspökség hatásköre kiterjedt egykor Oláhhon egy részére, a Székelyföld bizonyos területére, s a szászok földjének jelentékenyebb részére, hihetőleg az V-ik század eleje körül alapittatván s időközben feldulatván, a XI-ik században visszaállíttatott; ezután az esztergomi érsekség alatt különféle viszontag *) Benkö „Milkovia“ 1781 Viennae P. I. pag. 27, azt véli, miszerént a Milkó elnevezést a keresztényük hunnok vagy utódaik a székelyek Sz. Mihály, avagy Sz. Miklóstól kölcsönözték. 2) Fenidézett munkája VI. §. 25. lapján pedig ezeket irja: Rivus hie ob exiles undas alveo Foxanum (ma Foksán) usque tres quatuorve passus lato, labentes, Rivulus dicendus, scriptoribus recte Milkó et Milco, rudioribus vero adcolis corrupte Nyilko nonnunquam ab ignoto nobis etymo.“