Brassói Lapok, 1970 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1970-05-21 / 20. szám
AZ RKR BRASSÓ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA. világ proletárjai egyesült.-MTI BRASSÓI LAPOK HŐSIES ERŐ PRÓBÁJA f éktelen, ár öntötte el Erdély, és Moldva gazdag völgyeit. Házakat, hidakat, állatokat sodort magával, megbénította a közlekedést, a termelést, emberek életét oltotta ki. A Maros, a Szamos, az Olt és a Küküllők hosszú esőzésektől példátlan mértékben megduzzadt vize éppen egy hete ütött rajta Marosvásárhely, Hegen, Kolozsvár, Dés, Fogaras, Segesvár, Medgyes lakótelepein, gazdasági egységein, valamint a folyók menti falvak lakosságán. S azóta az árvizek terjedésének, növekedésének arányában e vidékek történelmének egyik legnagyobb méretű, legelkeseredettebb küzdelme bontakozott ki a természet pusztító, romboló erői és mindig méltó ellenfelük , a küzdő, harcoló ember között. Elkeseredett, ádáz, foggal és körömmel vívott, lépésről lépésre védekező harc. Minden emberi életért, a javak minden darabjáért. Verejtékezve az emberi erő végső határáig, megfeszített bátorsággal folyt és folyik pillanatnyilag a harc a romboló árral A harc hősöket avatott. Olyanokat, akik életük kockáztatásával mentették meg gyerekek, asszonyok életét, védték kulcsfontosságú gazdasági objektumok épségét. De minden egyéni hőstetten átfénylett a kommunisták vezette emberi közösségek kollektív helytállása. Az a higgadt, férfias magatartás, amellyel egész városok, vállalatok, falvak közössége a kemény megpróbáltatásokhoz viszonyult. Ez tette lehetővé, hogy a tomboló természeti erők csapásai ellenére a városok és a falvak lakói megőrizzék szervezettségüket, úgy oszthatták el erőiket, ahogy azt a pillanatnyi helyzet megkövetelte. A párt- és állami szervek kimagasló (Folytatása a 4. oldalon) Elöntött városrész Nagyenyeden 0 Országszerte több mint 370 helységet — várost és falut — öntött el az árvíz. ♦ Több mint 41 000 lakás került víz alá. ♦ Az áldozatok száma szerda délig: 114 halott, 18 személy eltűnt. ♦ Az ár elől 22 800 családot kellett kitelepíteni. O Megyénként hozzávetőleg az alábbi termőföldeket öntötte el a víz: — Szatmár — Maros — Iaşi — Arad — Fehér ♦ Szerda délig 126 000 ha 84 000 ha 48 000 ha 20 000 ha 18 000 ha magánszemélyek több mint 1 600 000 lejt fizettek be a 2 000. számú CEC-folyószámlára, az árvízkárosultak segélyezésére. II. SOROZAT II. ÉVFOLYAM 1970. MÁJUS 21. 12 OLDAL, ARA 50 BAM 20 ?391) ALKOTÓ KONOKSÁGGAL Kegyetlenül kemény próbára tett bennünket a természet. Az elszabadult, nyaklatlan vizek vad pörölycsapásai alatt mindennél drágább emberéletek, nemzedékeknek otthont nyújtó családi házak ezrei váltak az áradat martalékává, emberi javakba fogalmazott álmainkat és terveinket dézsmálta meg és dézsmálja a katasztrofális méretű elemi csapás. Gyárak és üzemek, máskor virágzó gazdaságok, fényt csiholó erőművek, országrészeket, településeket összekötő utak, hidak és vasutak kerültek a félelmetes özön szennyes iszapja alá. Egész falvak és községek hevernek romokban, sokhelyütt még az ősök csontját őrző temetőket is kikezdte a borzalmas erejű árvíz. Városokat, civilizációnk évszázados fészkeit tépázta és alázta meg az álnokul támadó, megmegújult erővel rohamozó áradat. Fájdalmat és gyászt vet mindenütt, ahol őrjöngve elvonul. S a fájdalomtól, az alkotó konokságtól megkövült ember a példátlan csapással dacolva, gerincroppantó terhekkel országnyi vállán, szembefeszül az árral Marosvásárhelyen és Szatmáron, Aradon és Galacon, Désen és Dicsőszentmártonban, a Szamos és a Maros, a Küküllők és a Beszterce, az Olt és a Duna mentén. Eddig tájainkon soha nem látott erővel akart térdre kényszeríteni bennünket a természet. Nem sikerült. Nem sikerülhet a térdre kényszerítés. Sebeket, mély sebeket kaptunk, vereségeket szenvedhettünk, de legyőzni nem hagyjuk, nem hagyjuk magunkat. Hiszen az ember nem arra született, hogy legyőzessen. Gazdag, dús föld a miénk. Ezernyi kincset rejt a méhe, életes gyümölcsöt ringat az ölében. De a kincsek kincse rajta az ember. Az alkotó munkával minden természeti kincsnél értékesebb javakat teremtő ember. Itt eddig is, mindig, mióta ember él e földön, minden jó a munkából fakadt. Az értelmes, alkotó daccal, nagy testvéri közösségben végzett munkából. Most is ez az egyetlen gyógyír, ez az igazi szer sajgó sebeinkre. Nem siránkozunk, s nem hajtjuk a természet igájába nyakunkat. Emberségünk nagy próbatétele idején szép, kemény emberi méltósággal, a kommunisták mély humanizmusból fakadó hívó szavát valóra váltó országos összefogással gyürkőztünk, gyürkőzünk neki a legnagyobb és legtartósabb értékeket teremtő, mindent megújítani, mindent helyreállítani és önmagunkat is kiteljesíteni képes alkotó munkának. Most sápadt minden jelző, a nagy feladatok tudatában elhalványul a legfényesebb szó is. De érces zengésével felcsendül, csendüljön fel mindenütt a teremtő szocialista munka, férfias, gyógyító éneke. Mag Péter Szakad«» májusi Tizek Szelíd-szőke vizek . .. Lágy-kékségű vizek ... Tiszta-égbolt vizek .. . Aj, emberek, falvak, városok Házalóján a víz, a víz megszűnt költői képnek lenni. Soha így nem hagyott cserben a május. Mennyire költőietlen ! Csupán a sodró, szakadó, megkergült, vad vizekkel szembeszálló emberi élet-halál harc költői. De mely költészet ! Hősköltemény, amelyben ideig-óráig otthontalanná válnak emberek, állatok, gépek , tervek és álmok. Hősköltemény, amelyben hétköznapi emberek percek alatt neves vagy névtelen hősökké avattatnak, hősköltemény, amelyben a gyávák megfutamodnak és — miért tagadnák ? — egyesek elaljasodnak. De mert e népre, szocialista hazánk dolgozóira nem a pusztításban is halmozó önzés a jellemző, hanem a testvéri öszszefogás, a váll váll melletti testvéri küzdelem, a lelki-gondolati együvétartozás, tudjuk, e hősköltemény árán ember és természet megbolydult összhangja helyreáll, ember és víz kibékül. Szelíd-szőke vizek, lágy-kékségű vizek, tiszta-égbolt vizek békéje partján építjük újjá a falvak, városok életét , az emberek életét. Apáthy Géza