Brassói Lapok, 1970 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1970-05-28 / 21. szám
.t KITARTÓ PÉLDAMUTATÁSSAL (Folytatás az első oldalról) gödkezrtek a Nagynyíres—Sidelmed vasútvonal javításánál, a Firiza folyó partjának szilárdításán, a Máramarossziget—Visó vasútvonal helyreállításán, gödröket ástak a südelmedi lengyárat ellátó nagyfeszültségű áramvezeték oszlopaihoz. Nagybánya egyik negyedében eltávolították az útról a talajcsuszamláskor leomlott földet. Nyomban azután, hogy levonult a nagyfeszültségű vezetékeket tönkretett víz, a sülelmedi lenfeldolgozó vállalat áramfejlesztő csoportot szervezett, s ennek segítségével üzembe helyezték a rakodó-berendezést. Sikerült így több mint 500 000 lej értékű nyersanyagot megmenteni. Időközben a munkások, technikusok és mérnökök — a javítóbrigádok és a hazafias brigádok segítségével — kijavították a gyár áramellátási vezetékét, s így hétfőn a vállalat ismét normálisan dolgozhatott. A szakadó eső ellenére egész vasárnap több mint hatezer Fehér megyei ifjú dolgozott önkéntesen a megvadult víztömegek okozta pusztítások kijavításán, és az újabb károk megelőzésén. Balázsfalván, nyomban azután, hogy közölték, a Küküllő ismét a várost fenyegeti, több mint 400 fiatal csatlakozott azokhoz a munkásokhoz és katonákhoz, akik a faipari üzem épületasztalos részlegének és más gazdasági egységeknek a védelmét biztosító gátak megerősítésén dolgoztak. A fiatalok egész sor más munkába is bekapcsolódtak : Gyulafehérváron és Enyeden csaknem nyolcvan ifjúsági brigád a lerakodott iszapot távolította el az utcákról, részt vett az összedőlt házak lebontásában, az elárasztott raktárakban levő építőanyagok és különböző termékek összegyűjtésében és megtisztításában. Az árvíz sújtottalakosságot számos város és falu lakosai támogatják a helyreállítási munkákban. Brassó megyéből 168 munkás, technikus és mérnök segít a segesvári és medgyesi vállalatok helyreállításában. A brassói traktorüzem 160 munkása három műszakban dolgozik azoknak a berendezéseknek, a kijavításán, amelyek a víz alá került vállalatoktól érkeztek oda. Prahova megyéből munkások tucatjai segítik a dicsőszentmártoni táblaüveggyár és a segesvári textilkombinát munkásait üzemük helyreállításában. Számos kolozsvári dolgozó támogatásával hétfőn sikerült működésbe hozni a dési és szatmári PECO-állomásokat, és megint dolgoznak a zsibói és lekencei üzemanyaglerakatok. Kolozsvárról több ezer diák és munkás utazott az említett helységekbe, hogy részt vegyen a helyreállítási munkákban. Kijavították Székelykeresztúrnál a moldvai iparvállalatokat ellátó földgázvezetéket, amelynek egyik szakasza vasárnap megrongálódott. Megfeszített erővel sikerült a tüzet eloltani, és hétfőn 11 órakor a fővezetéket ismét üzembe helyezték. Hunyad megye vállalatainak és intézményeinek dolgozói is teljes erőbedobással munkálkodnak az áradás okozta károk helyreállításán, és a még nem működő gazdasági egységek kijavításán. Ötvenhárom iparegység több mint 30 000 dolgozója egyetlen napon 6 700 000 lejt meghaladó globális termelést adott. (Agerpres) Brassóból is naponta indulnak a segélyszállító gépkocsi-oszlopok. Képünkön a Kolozs és Fehér megyékbe induló brassói karaván Asszonyok Lapunk munkatársa felkereste Cornelia Albu elvtársnőt, a Brassó megyei nőbizottság alelnökét, s megkérte, számoljon be olvasóinknak a nőbizottság tevékenységéről ezekben a megpróbáltatásokkal terhes napokban. — Ma, amikor az ország egész népe minden erővel, teljes szívvel az árvíz sújtotta lakosság mellé áll, hogyan veszik ki részüket ebből a nagy küzdelemből Brassó megye asszonyai ? — Brassó megye dolgozó női, háziasszonyai a nőkre jellemző áldozatkészséggel válaszoltak a hívó szóra. A megye árvízvédelmi parancsnoksága munkájából tevékeny részt vállalt a nőbizottság, s így az árvízkárosultak segélyezésére indított különböző akciók első vonalaiban ott találjuk a brassói asszonyokat is. Az árvízsújtotta területek gyermekei részére berendezett törcsvári bodolai és tömösi táborok mellett támogató bizottságokat szerveztünk Városainkban, falvainkban a nők ezrei személyes példamutatással szervezik a gyűjtést Az üzemekben, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben intézményekben ezer és ezer dolgozó nő vizsgázik jelesre munkahelyén Szólnom kell azokról a háziasszonyokról is, akik fáradhatatlanul részt vesznek a ruhaneműek gyűjtésében osztályozásában. Sokan közülük kora reggeltől késő éjszakáig csomagolják, rendezik az útnak indítandó csomagokat, s vállalják a Marosvásárhelyre, Medgyesre és más városokba, községekbe induló gépkocsi-karavánok kíséretével járó fáradtságot. helytállása — Kérjük, említsen meg név szerint néhányat azok közül, akik különösen kitűntek az emberség nagy vizsgáján. — Száz és száz nevet kellene felsorolnom, akik mindannyian példásan kitűntek. Beszélhetnék arról a sok ezer nőről, akik vasárnap az üzemekben teljes odaadással dolgoztak, vagy arról az öreg néniről az egyik közeli községből, aki a ruhaadomány, a húsz tojás és az öt kiló liszt átadása után ismét visszatért, és a zsebkendője sarkába kötözött 50 lejt is az árvízkárosultaknak ajánlotta. Szólnom kellene név szerint azokról az asszonyokról is, akik három nap óta egyfolytában csomagolnak, osztályoznak, s ha fel akarjuk váltani őket, sápadt arcukon tiltakozó mosollyal nemet intenek. Nem, nem fáradtak, hisz ott, ahol a víz pusztító árja végigsepert, várják az adományokat. Számos nagyszerű asszonyról szólhatnék, köztük arról a fáradhatatlan orvosnőről is, aki napok óta, megszakítás nélkül a gyermektáborokat járja és óvó szemmel vigyázza megviselt egészségüket. Inkább területek szerint említem meg asszonyainkat. Különösen ki kell emelnem a brassói 3, 5, 9, 10, 11, 12, 13 kerületi pártalapszervezet mellett működő nőbizottságok asszonyainak helytállását, s egyúttal a rozsnyói, tatrangi, bodolai asszonyokét, akik szocialista társadalmunkra jellemző szolidaritásból tettek ékesszóló tanúbizonyságot. Lejegyezte : Váradi Mária 21. SZÁM 2. oldal Az emberség karavánjai Péntek óta Bukarestből naponta hoszszú gépkocsisorok indulnak az ország árvízsújtotta vidékeire. A Diadalív és a Scinteia Ház közötti útszakaszon sorakoznak a hatalmas áruszállító tehergépkocsik, fedett vagy ponyvával gondosan letakart teherautók, élelmiszert szállító, mélyhűtő berendezéssel ellátott távolsági szerelvények. Mindegyiken hatalmas transzparensek. Szatmárnak, Gyulafehérvárnak, Marosvásárhelynek, a Szilágyságnak, Kolozsvárnak, más árvízsújtotta megyéknek gyűjtött és gondosan csomagolt ruhanemű és élelmiszer a gépkocsik rakománya. A vasárnap is hétköznapi műszakban dolgozó főváros gyors segélye a példátlan méretű természeti katasztrófától sújtott testvéreknek. Szombaton és vasárnap egész kocsioszlop indult frissen készült víkendházakkal megrakottan, hogy szükséglakást biztosíthassanak a súlyos próbára tett városok és falvak lakosainak. A szenynyes ártól elsodort, a család melegét árasztó sok ezer lakást hirtelen helyreállítani nem lehet, de az elpusztult otthonokat ideiglenesen pótolni ilyen szükséglakásokkal is lehet... Számos fővárosi nagyüzemben és építőtelepen spontánul és úgyszólván egyidejűleg született a kezdeményezés, az elhatározás a külföldi segélyekből és a hazai tartalékokból biztosított sok ezer sátor mellett ilyen, viszonylag gyorsan és olcsón előállítható faházikókkal sietnek a hajléktalanul maradt családok segítségére. Megtakarított anyagokból, eddig kellőképp ki nem használt erőforrásokból, önkéntes munkával és sok-sok szeretettel készülnek sorra ezek a kis faházak — a legszükségesebb berendezéssel együtt. Van bennük ágy, asztal, szék, mosdó — csak le kell venni az egészet a teherautóról, helyhez rögzíteni és már lakható is. S hogy nemcsak mutatványszámba menő segélyek indulnak így újra naponta Bukarestből az abból is látható, hogy csupán két nap leforgása alatt több mint négyszázezer darab ruházati cikk kelt így útra a fővárosiak adományából. És napról napra növekszik a testvéri segítségül szánt adományok száma. Tiszta emberségről, az emberi önzetlenségről és önfeláldozásról, az emberség erejéről tanúskodó légkörben indul útnak mindegyik karaván Megható, de egyszersmind nagy emberi energiákat gerjesztő jelenetek játszódnak le a kocsioszlopok indulásakor, a teherautók rakodásakor. . Egy kislány legkedvesebb babáját és játékszereit csomagolta be, egy meleghangú levéllel és egy huszonötfejessel, s a gépkocsisor egyik Marosvásárhelyre induló sofőrjének adta oda, hogy juttassa el egy marosvásárhelyi kislánynak ... Szabálytalan, rendhagyó kis csomag. Nem egyéni küldeményeket visz és kézbesít a karaván, de azért a sofőr megígérte : személyesen keresi meg azt a kislányt, akinek a babát küldik ... Máskor egy nyugdíjas pék jelentkezett az induló karavánnál, vinnék magukkal, segíteni akar, segíteni tud a bajba jutott városokban, hogy mielőbb friss kenyeret ehessenek a kegyetlen próbára tett ismeretlen és mégis ismerős embertársak . .. Az egyik bukaresti utcán magam is láttam, hogy egy háziasszony megrakott tarisznyával és ruhaneműcsomaggal lépett oda az egyik sorakozó ponyvás teherautó vezetőjéhez, hogy így, szabálytalan küldeményként is vinné magával a csomagot, s adja valamelyik rászorulónak, a tarisznyában pedig útravalót talál magának és kocsikísérő társának ... A teherautókon ruhaneműek, élelem, elsőrendű fontosságú közszükségleti cikkek, a gépkocsivezetők és karavánkísérők szívében-szemében a fővárosiak testvéri melege, cselekvő rokonszenve a bajbajutott embertársak iránt... A sofőrök forgalmi napiparancsára pedig láthatatlan, de annál mélyebben vésett betűkkel írva ez állt a legnagyobb sebességgel a cél felé, mert kétszer ad, ki gyorsan ad ! S mennyi erőt sugároznak a látható betűk a transzparenseken ? „Szilágy megye lakosai ! Mi, bukarestiek, veletek vagyunk!“ Egy másik táblán pedig ez áll . ..A mostoha természet nem lehet erősebb, mint pártvezette népünk egybeforrt milliónyi karjának ereje !“ Sorra, rendre startolnak a megrakott gépkocsik, indulnak naponta az emberség karavánjai az árvízdúlta vidékekre. A főváros, az ország hatalmas forró szíve friss vért, nemcsak ruhát és élelmet, de eleven életet küld a mély sebeket szenvedő országrészeknek. De naponta indulnak a testvéri szolidaritás karavánjai Craiováról és Brassóból, Ploieşti-ről és Temesvárról, mindenünnen, ahol emberi szív dobog ebben a hazában. Indulnak naponta és érkeznek naponta a testvéri segítség karavánjai Szatmárra és Gyulafehérvárra, Besztercére és Marosvásárhelyre, Aradra és a Duna-mentére, mindenhová ahol nemcsak földből és homokzsákokból, nemcsak betonból és vesszőkévékből, de húszmillió szív melegéből, húszmillió ember közös akaratából minden terhet elbíró vállainkból kell elpusztíthatatlan gátat építenünk a természet vak erői elé. Mag Péter