Brassói Lapok, 1971 (3. évfolyam, 9-53. szám)
1971-05-22 / 22. szám
BL ■I PÉLDÁJA: KORTÁRSUNK Elődök — kartársak ... Ebben a rovatban, amelyet a hazai művelődési és tudományos élet hajdani és mai kiválóságainak népszerűsítésére indítottunk, közel egy esztendővel ezelőtt Kisgyörgy Zoltán cikkével tisztelegtünk dr. Bányai János, az erdélyi geológus-iskola fáklyavivője előtt. A majdnem egy esztendős cikk dr. Bányai Jánost, kortársunkat köszöntötte. Most fájdalmas kötelességet teljesít a toll, amikor hírül adja, hogy dr. Bányai János is elődünkké vált. Elődünkké, mert Bányai Jánost, a kiváló, sokoldalú tudóst és pedagógust életének nyolcvanötödik évében, Székelyudvarhelyen magához ölelte a föld. Szülőföldje, amelynek számtalan kincsét éppen ő segítette a fényre. Haláláig dolgozott. Munkája, példája kortársunk marad. És kortársa marad az utánunk következő nemzedékeknek is. Számos tényező - az urbanizálódás folyamatának fokozódása, az alkalmazottak számának gyarapodása, az életszínvonal növekedése stb. - hatásának eredményeként az utóbbi években gyors ütemben fokozódott a női és férfi készruhatermelés. Az eltelt ötéves terv időszakában például a konfekcióipar termelése 79 százalékkal, az árueladás értéke pedig 70 százalékkal növekedett. Ennek ellenére, az utóbbi két évben csökkent a vásárlók érdeklődése a készruha iránt. E jelenség okainak a feltárása céljából tavaly Bukarest kilenc készruha üzletében számos szakember részvételével szelektív kutatást végeztek. Kérdőíveket osztottak ki a vásárlóknak, hogy a válaszokból pontos következtetéseket vonhassanak le a különböző férfi készruha iránti igényeket illetően. A kérdések többsége a készruhák mitően pedig legtöbben 800-1000 lejes készruhát vásároltak. A megkérdezettek közül 1 289 személy (611 tényleges vásárló és 678 érdeklődő) fejtette ki véleményét a konfekciós áruk minőségéről. Zömük (62 százalék) a korábban vásárolt készruhák szabását kifogásolta, és sokan panaszkodtak a varrás és a kidolgozás minőségére is. Ugyanakkor sokan kifogásolták a szövetek színét, minőségét és mintáját. Az említett bukaresti felmérésből néhány általánosabb érvényű következtetést vonhatunk le. A konfekcióipar és a kereskedelem közös érdeke azt kívánja, hogy a jövőben nagyobb mértékben alkalmazzák a vásárlók sorában a szelektív árukeresleti kutatásokat. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tudományos információs rendszer megszervezésére, beleértve a kereske- FIGYELŐ nőségére, választékára vonatkozott : a szövet minősége, mintája és színárnyalata, a ruhák szabása, a leggyakrabban igények mérték stb. A válaszokat összesítették, a termelő és az eladó szempontjából egyaránt hasznos és tanulságos következtetéseket vontak le. Ezek közül mindössze néhányat ismertetünk. Kitűnt például, hogy a megkérdezett 2 432 személy közül mindössze 1 212 vásárolt készruhát, a többi elégedetlenül távozott az üzletekből. A vásárlók 52 százaléka öltönyt, 14 százaléka zakót, 34 százaléka pedig nadrágot vásárolt. A férfivásárlók zömének (41 százalék) életkora 31 és 44 év között váltakozik. A 30 éven aluliak részaránya a legkisebb. A válaszokból kitűnt ugyanis, hogy a 18—30 évesek előnyben részesítik a rendelés alapján készült ruhákat, mivel ezek inkább megfelelnek divatigényeiknek. A vásárlók háromnegyed része tergál típusú szövetből készült készruhát igényelt, 79 százaléka a klasszikus szabás mellett döntött, az árakat illedelmi reklámirozást is, mely a készruhák esetében sokszor formális. Az ankét során kitűnt ugyanis, hogy a megkérdezettek többsége - 86 százaléka - nem ismeri a különböző gyárak termékeit, ezért nem érdeklődik különösebben egyik vagy másik gyár terméke iránt. Ugyanakkor tökéletesíteni kell a bemutató üzletek tevékenységét is. Sok még a tennivaló a választék bővítése terén is. Ezért hasznos lenne, ha a jövőben a ruhatervezők is részt vennének a kereskedelem és az ipar szerződéskötésein. A termelő egységekben úgy kell megszervezni a gyártási vonalakat, a gépek csoportosítását, hogy lehetővé váljék a termékek párhuzamos, kis sorozatban történő előállítása. Ez nyilván nem könnyű feladat. A ruhagyárak azonban csakis ezen az úton haladva elégíthetik ki a jövőben a vásárlók szüntelenül növekvő igényeit. (bartha) 22. SZÁM 4. oldal IRODALMI KÖR A Brassói Lapok irodalmi köre 1971. május 27-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel ülést tart a szerkesztőség székhelyén (Sadoveanu utca 3. szám). Az első napirendi pont keretében Beke György, az írószövetség egyik fordítói díjának kitüntetettje a magyar fordításirodalom hagyományairól beszél. Lendvay Éva és Apáthy Géza pedig legújabb műfordításaival mutatkozik be. A következőkben Kaspar Teutsch brassói képzőművész rögtönzött kiállítását tekinthetik és vitathatják meg a kör tagjai. Minden érdeklődőt szívesen látunk. KIÁLLÍTÁS Csütörtökön, április 27-én délután 8 órai kezdettel a brassói ARTA-teremben megnyílik CSUTAK LEVENTE grafikai kiállítása. A megnyitó ünnepségen a képzőművészet minden barátja részt vehet. Tudományos értekezletek Május 14 és 15-én Brassó két tudományos rendezvénye az első informatikai és vezetési szimpozion, valamint az ötödik öntödei értekezlet színhelye volt. Elektronikus számítógépek alkalmazása az iparvállalatokban címmel zajlott le a traktorüzemben az első hazai informatikai és vezetési szimpozion. 66 szakértő — mérnök, közgazdász, matematikus — 25 tudományos közlését 14 minisztérium, 6 területi számítóközpont, számos üzem és más intézet mintegy 450 szakembere hallgatta és vitatta meg. Dr. Gheorghe Cruţu, a brassói területi számítási központ igazgatója szerint a szimpozion megrendezését a hazai információs rendszer anyagi bázisának rohamos korszerűsödése tette szükségessé. A szimpozion munkálatai bebizonyították, hogy immár kinőttük az „informatika gyerekkorát“. Valamennyi közlés hazai megvalósításokról, saját eredményekről számol be. Ez a tény kimondott munkajelleget kölcsönzött az értekezletnek, s rendkívül termékeny tapasztalatcsere kibontakozását tette lehetővé. A szimpozion nagyjából három kérdéscsoport tárgyalására szorítkozott. A legtöbb közlés és felszólalás az új információs rendszer kiépítésének módszertanával foglalkozott. A konkrét gazdasági, tervezési, beszerzési, nyilvántartási, termelési, értékesítési kérdések számítógépekkel történő megoldása terén nyert tapasztalatok, eredeti megvalósítások közzététele a szimpozion másik célja volt. Számos közlemény rendkívül értékes eredményekről számolt be a bukaresti szerszámgyárból, a brassói traktorüzemből, a temesvári Electromotor és Electrobanat üzemekből, a craiovai Electroputeréből, a galaci vasipari kombinátból stb. A szimpozion egy harmadik témaköre a programálás terén elért hazai eredményekkel foglalkozott. A brassói szimpozion számos kérdést tisztázott, értékes tapasztalatot összegezett, érdekes javaslatoknak biztosított fórumot. Az ötödik öntödei konferenciát a műszaki egyetem látta vendégül. Az elhangzott 24 tudományos közlés rendkívül élénk és hasznos eszmecserét eredményezett.. A nagy brassói üzemek öntödéinek megtekintése gyakorlati példákat szolgáltatott, s így szerencsésen egészítette ki az értekezlet elméleti vitáit. Az értekezleten több szocialista ország, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, a Német DK és a Szovjetunió szakemberei is részt vettek. Közülük sokan rendkívül értékes közleményekkel járultak hozzá az értekezlet sikeréhez. A találkozó végén megkérdeztük az értekezlet néhány résztvevőjét : 1. Melyek azok a fontosabb öntödei kérdések, amelyek megoldása hazájában folyamatban van ? 2. Miben látja a brassói értekezlet jelentőségét ? Kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk : Claudiu Stefanescu mérnök, a bukaresti gépipari technológiai kutatóintézet műszaki igazgatója ■ Véleményem szerint hazánkban a következő három fontos öntödei kérdés van napirenden : először az öntvények minőségének javítása és a selejtek csökkentése; másodszor, a hazai nyersanyagbázis szélesítése és az import csökkentése ; harmadszor pedig, az a követelmény, mely a mostani értekezlet jelszavát képezi az öntvények súlyának csökkentése. Mindezeket a kérdéseket nagykapacitású, jól felszerelt öntödék létrehozásával, valamint a korszerű öntödei módszerek meghonosításával és általánosításával kívánjuk megoldani. 2. Az ötödik öntödei konferencia jelentőségét éppen abban látom, hogy tevékenyen járul hozzá a fenti kérdésekkel kapcsolatos műszaki és tudományos problémák megoldásához. Dr. Iljics Konsztantin Vascsenko, a kijevi műszaki egyetem katedrafőnöke i I. A Szovjetunióban több műszaki és gazdasági kérdés megoldása van folyamatban. Mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy az öntvények méretei minél közelebb álljanak a kész alkatrészek méreteihez. Ez lehetővé teszi az utólagos feldolgozások csökkentését és — esetenként — kiküszöbölését. Ennek nagy gazdasági jelentősége van, hiszen az öntvénytöbblet leesztergályozása rendkívül drága.Ezt a célt a nyomás alatti öntési módszerek széles körű alkalmazásával szándékszunk megvalósítani. Az öntvények minőségének javítása másik fontos célunk, amelyet elsősorban magas keménységű és különleges tulajdonságú nyersvasak és acélok előállításával próbálunk elérni. Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk az öntödei munkakörülmények javításának. 2. Mint minden tudományos értekezlet, ez a brassói találkozó is rendkívül hasznos tapasztalat- és eszmecserét tett lehetővé. Számomra elsősorban azért volt hasznos, mert lehetővé tette számos értékes román műszaki megvalósítás megismerését. Jelenleg harmadszor járok Romániában, s rendkívül örvendek annak a gyökeres átalakulásnak, amelyen utolsó látogatásom óta az itteni öntödék átmentek. Szilágyi Iván, főmérnök a Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériumában : 1. Jelen pillanatban a nagy acélfelhasználás csökkentését tekintjüklegfontosabb feladatunknak. A vasalapú öntvényeken belül az acélt mindinkább magas szilárdságú szürkeöntvényekkel helyettesítjük. Ennek érdekében a fekete temper öntés, a lemezgrafitos és gömbgrafitos öntés továbbfejlesztésére törekszünk. A fejlesztésben a hazai kutatásokra és a külföldi tapasztalatok átvételére támaszkodunk. Formázás-technológiai téren nagy teljesítményű automata formázógépek bevezetésével próbálkozunk. Ugyanakkor rá szeretnénk térni a teltformázásra (volt Form), hogy ilyen módon kiküszöböljük a homokformázással járó szilikózis-veszélyt, s hogy majd ebből kiteljesíthessük a poliészter-habos formázást, amely, úgy tűnik, a jövő technológiája lesz. 2. A román kollégák iár vettek részt az elmúlt évek folyamán nálunk hasonló értekezleten, s most roppant örültünk a meghívásnak, mert lehetőségünk nyílt megismerni a román öntödék színvonalát. Véleményem szerint mind a kutatás, mind a szakosítás terén nagy lehetőségek vannak az együttműködésre. Remélem, hogy ezen az értekezleten kiépített kapcsolatok hozzájárulnak majd az együttműködés elmélyítéséhez. Dr. Dieter Wittekopf, a lipcsei VGB GISAG kutatási központból : 1. Legfontosabb problémánk az öntödék gépesítése és automatizálása. A közelmúltban az NDK-ban több automatizált öntöde kezdte meg működését. A formázó- és olvasztórészlegek közötti hiányos kapcsolatok azonban 30 százalékig terjedő gépállást okoztak. E hiányosságok megszüntetése céljából elektronikus számítógépek bevezetésével foglalkozunk, amelyek a különböző részlegek közötti kapcsolatokat rövid idő alatt képesek megteremteni. 2. A brassói értekezlet számunkra azért értékes, mert lehetővé tette a kapcsolatok szorosabbra fűzését, az együttműködés lehetőségeinek megismerését. Virgil Baraş mérnök (Brassó): 1. Véleményem szerint Brassó megye legfontosabb öntödei kérdései az öntvények súlyának csökkentésére, valamint az öntödei munkakörülmények javítására vonatkoznak. Brassó megye néhány vállalatában ezen a téren igen hasznos tapasztalatokkal rendelkezünk, ezeket azonban a többi öntödében is meg kell honosítani. A munkakörülmények javítása, a gépesítés és automatizálás roppant sürgető, hiszen a munkaerő-vándorlás éppen" az öntödékben a legmagasabb. 2. Az értekezleten előterjesztett dolgozatok, konkrét, gyakorlatilag hasznosítható feleleteket tartalmaznak a fenti kérdésekre. A legfontosabb most az, hogy maximálisan kihasználjuk azt az előnyt, amelyet az értekezlet brassói megrendezése jelent, és messzemenően használjuk fel a gyakorlatban mindazokat a megoldásokat, amelyeket az értekezlet felkínált. Madaras Lázár