Brassói Lapok, 1971 (3. évfolyam, 9-53. szám)
1971-11-13 / 47. szám
Színház és közönség című cikkünk folytatása a 6—7. oldalról igen — azt mindenki tudja : nemcsak számadatok születnek ott, az emberi lélek is ott alakul, különösen ifjú korban ... Azt kérdezik, mit javasolnánk, mit játsszanak színházaink, mit írjanak a szerzők ? Ennél többet nem tudok mondani — a többi az ő dolguk : a mesterségükhöz tartozik. Rajtuk áll, hogy jól végezzék munkájukat,s akkor a közönség is meg lesz elégedve. A közönségnevelés legyen a színház lelkiismereti ügye Szentpáli Zoltán . Ha a színház felelősnek érzi magát a közönségért, akkor — véleményem szerint — mellőzi a gyenge, olcsó tartalmú, olcsó eszközökkel megvalósított előadásokat. A közönség, különösen a fiatal munkásokból álló közönség nevelése abban áll, hogy a kommunista ideológia szellemében figyelmüket önnön világuk, munkájuk lényegére irányítsák, s ugyanakkor műélvezővé tegye őket, neveljék ízlésüket is. Figyelembe kell venni a Brassóba látogató társulatok műsorösszeállítása esetén azt a tényt, hogy a fiatal ipari munkások nagy többsége olyanokból áll, akik faluról jöttek be, és eddig nem volt vagy csak kevés alkalmuk volt színházba járni. Számukra éppoly hasznos Shakespeare, Csehov, Gorkij, Katona József, Madách, Móricz, Delavrancea, Caragiale ismerete, mint a mai hazai szerzőké (Kocsis István, Lászlóffy Csaba, Páskándi, Everac, Baranga stb.) — ami pedig a szervezést illeti a brassói magyar vendégjátékok legjobb előadására nagyon nehéz jegyet kapni. A sepsiszentgyörgyiek esetébentényleg jó lenne valamilyen módon a bérletrendszert visszaállítani. Gulácsy József mérnök : Egyetértek azzal, hogy a színház közérthető módon, szocialista világunk ideológiájának alapján szóljon a közönséghez ; szerintem ez nem zárja ki a korszerű eszközök használatát, sőt egyenesen feltételezi azokat. Az intellektuális elemző módszer elmélyítheti, világosabbá teheti a felvetett problémát, akár írói, akár rendezői megoldások révén. Jó példa erre Nagy István darabja, az Özönvíz előtt, Harag György rendezésében, amely nagyon megnyerte a brassói közönség tetszését. Sípos András líceumi diák : Talán abból indulnék ki, hogy a diákság a leglelkesebb színházlátogató, mindig ott ül a nézőtéren, és nem sajnálja a tenyerét, ha tetszik neki a darab. Arra a kérdésre, hogy mi tetszett neki — mármint a diáknak — az elmúlt évadban, rossz diák módjára puskázni fogok kis nyilvántartásom számadataiból. A számok a klasszikus darabok mellett szólnak (Hamlet, Bánk bán,Bűnrészesek). De majdnem ekkora volt az érdeklődés a kortárs hazai magyar drámaírók művei iránt is (Véres farsang, Bolyai János estéje). Az előbbiekkel már jeleztem is a diákság igényeit. Ezt kibővíteném azzal, amit még szeretnénk. Talán több modern darabot, Brechtet, Ionescut, Beckettet, Dürrenmattot, s hogy ne menjek meszsze, Páskándit és Kocsist. Örömmel hallgattuk Kudelász Ildikó, Molnár Gizella, Péterffy Lajos szavalatait. Jó volna, ha az idén Thália papjai gyakrabban szolgálnák a szép verseket, egész estét betöltő műsorral., Ankétünk végkövetkeztetései megszívlelni való tanulsággal szolgálnak mindazok számára, akik az országnak ezen a részén színházzal foglalkoznak, vagy ide, jönnek vendégszerepelni. Brassó magyar ajkú színházlátogató közönsége, ez a jórészt ipari dolgozókból és értelmiségiekből verbuválódott és jobbára fiatal közönség azt igényeli a mai színháztól, hogy műsorpolitikájában mindig tartsa szem előtt a közönség abbeli igényét, hogy elsősorban mai életünk legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozó műveket tűzzön műsorra ; ne tegyen engedményeket az ízlésrontó, üres, tartalmatlan s a mi ideológiánktól idegen műveknek, tartsa szem előtt a közönség összetételében, igényeiben végbement változási fejlődést s ennek értelmében válogasson a hazai és az egyetemes drámairodalomból , tegye lelkiismereti kérdéssé a színházkultúra nevelő célját, hatását ; tartsa szem előtt a szervezés, publicitás egyáltalán nem másodrendű problémáit. 47. SZÁM 8. oldal SIRÁLYTÁNC Néhány héttel megalakulása után, szerdán ■este a közönség elé lépett a brassói Diákművelődési Ház magyar nyelvű műkedvelő csoport,a Sirálytánc című másfélórás irodalmi összeállításuk kortárs költők műveiből (válogatta, szerkesztette és rendezte Fali Ilona, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művésze) olyan születési bizonyítvány, amely messzemenő bizalmat előlegez Thália brassói fiatal önkénteseinek lelkesedése és ügyszeretete iránt. A világifjúság napjának szentelt bemutatkozó műsorukat nem■sak a fiatalos és nagyon is érthető, egészséges szereplésvágy, hanem mindenekelőtt a megejtő költészet-szeretet hívta életre. S mennyi mindent elmond mai ifjúságunkról, ha hozzátesszük : ez a költészet-szeretet ezúttal leendő mérnökök sajátjá. Mert a brassói Diákművelődési Ház magyar nyelvű műkedvelő színjátszó csoportjának tagjai — egy-két tanárjelölt kivételével — valamennyien mérnökjelöltek. Leendő gépészmérnökök, faipari, illetve erdészmérnökök álltak pódiumra, eleven cáfolataként annak a gyakran alaptalan aggályoskodásnak, miszerint a műszaki értelmiség (illetve a műegyetemi diákság) „szakbarbár", műveltsége, érdeklődése menthetetlenül egyoldalú. Talán ezért volt különös öröm végigdrukkolni, megnézzi meghallgatni a brassói egyetem magyar nyelvű műkedvelőinek első nyilvános szereplését Jó volt tapasztalni azt is, hogy műsoruk — kortárs, elsősorban romániai magyar költők verseibe fogalmazva — meggyőzően vallott ifjúságunk életszeretdéről, társadalmi felelősségéről, pártos elkötelezettségéről, vágyairól és törekvéseiről, vívódásoktól sem mentes helykereséséről, gondjairól és érzelmeiről. Kányádi Sándor és Zászlóffy Aladár, Mihai Beniuc és Létay Lajos, Márki Zoltán és Király László, Molnos Lajos és Csíki László, Lendvay Éva és J. Ferencz Zsuzsanna, Apáthy Géza, Magyari Lajos, N Stoe és mások verseivel elmondott hitvallásuk ifjúságunk optimizmusát és tettrekészségét sugározta. A csoport tagjai vallomásuk őszinteségével, feladatvállalásuk komolyságával igyekeztek ellensúlyozni-feledtetni színpadi járatlanságukat, szövegmondási gondjaikat Lelkes és hozzáértő irányítójuk és rendezőink vezetésével így sikerült tartalmilag s színpadilag egyaránt biztató előadást produkálniuk. Elismerésül azért, hogy— élve a Diákművelődési Ház s az összes illetékesek mészszemeim segítségével megértő-bátorító támogatásával — diákfeladataik példás teljesítése mellett, tiszta forrású ügyszeretetből létrehozták a magyar nyelvű egyetemi tankedvelés újabb fórumát, álljon itt a műsor szereplőinek névsora. Szavaltak: Antal István, Balogh István, Barcsa Márton, Benedek Botond, Boga László, Kelemen Erzsébet, Keul János, Kónya Erzsébet, Kovács Ferenc, László Béla, Molnár Hajnal, Pál István, Pál Teréz, Ráhel Pál, Szentpáll Edit, Simon Éva, Somay Pál, Terebesi Géza, Tihanyi Henriette, Zsigmond Sándor. Zongorán kísért Balogh Júlia. Ügyelők voltak Sváb Attila és Törgyéki István. Szép vállalkozásukhoz sok sikert kívánunk ! (barcza) Úgy kezdődött, hogy KULCSÁR JÁNOS vasúti fékező és barátja, VASILE PORFIR, jól felhajtottak a garatra, majd hazafelé menet a Hermányi úton belekötöttek a gyanútlanul sétáló Anton Éne és Ioan Potolincă családjába. Anton Énét késsel súlyosan öszszeszabdalták, amelynek következményeként az áldozat 5—6 hónapig kórházi kezelésre, Ioan Potolinca pedig kétélzeti orvosi kezelésre szorul Az ügy záróakkordjaként a törvényszék Kulcsár Jánost 1 évi és 2 hónapi, míg Vasile Porfirit 2 évi és 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte. HOMOS JÁNOS és HOMOS MIHÁLY közismert notórius botrányhősök Szecselevárosban. A többször büntetett előéletű testvérek a tatrangi falatozóban a múlt hónap egyik estéjén „nyilvános előadást“ rendeztek, és amit lehet, porrá zúztak, a vendégek nagy megrökönyödésére. Ügyüket a közeljövőben tárgyalja a municipiumi bíróság. BUDA ANDRÁS, a szecselevárosi Elektroprecizie üzem fűtője személygépkocsit vásárolt. Majd arra a gondolatra jutott, hogy az éjszaka leple alatt, természetesen, a saját kasszájára a helyi MTSZ földjéről burgonyát szállítson, mert egy kocsi karbantartása, ugyebár, pénzbe kerülg Magdó András MTSZ-taggal a múlt hét egyik éjszakáján 6 zsák burgonyát rakott a kocsira. A keréknyomok azonban nyomra vezették a milícia dolgozóit, és a tolvaj gépkocsitulajdonos nem menekül a büntetés elől. AUREL BACIU, a brassói traktorüzem dolgozója állandó törzsvendége volt az Express falatozónak. Ismerve a helyi adottságokat, a pénztárosnő távollétében a pénztárból kiemelt 6656 lett. Egyelőre nem vendégeskedik az Express falatozóban , jogerősen két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. TEODOR CRAIOVEANU tapasztalatból tudta, hogy az emberek könnyen félrevezethetők, mármint a szájtátiak. Erre építette jól kifizetődő megélhetésének alapját. Különböző sportegyesületeknél mint a temesvári műegyetem leigazolt futballistája jelentkezett, és felajánlotta szolgálatait. Persze, mindenütt előlegeket szedett fel — szerényen csak 200--300 lejt igényelt. A Krassó-szörény i GfK, a Turnu Severin-i Metalul, a lugosi Vulturii, a sloboziai Azotul, a fogarasi Celuloza, a váradi Crişul, a gyergyószentmiklósi Viitorul sportegyletek után, az alsórákosiakat pumpolta meg 200 lejjel. Aztán eltűnt. De csak rövid időre, mert a büntetett előéletű álfutballista lebukott, és jogerősen másfél évi börtönbüntetésre ítélték RAB SÁNDOR, a brassói tehergépkocsiüzem villanyszerelője, tatrangi lakos egy óvatlan — és főleg önzetlen — pillanatban kihajtott egy billenőkocsival az üzemből, majd barátjával, Vajda Sándorral a zajzonvölgyi erdőmunkások szállása felé vették útjukat. Útközben megálltak, hogy „megkenjék“ a kerekeket. Vajda közben lemaradt, s Rab a szállásról bánatában 17 szál deszkát, lapátokat, ásókat lopott. De az ásóval magamagának ásott vermet. Többrendbeli lopásért, engedély nélküli hajtásért 1 évi és 3 hónapi börtönbüntetésre ítélték. (váradi) I Évszázados megfigyelések alapján sok olyan betegséget gyógyítottak már a múltban is — például tüdőgyulladás, tbc., vérkeringési betegségek stb. —, amelyeknek az előidéző okait nem ismerték ugyan, de tudták többek közt, hogy a tiszta levegő gyógyító erővel bír. Azokat a tényezőket keresve, amelyek a gyógyulást elősegítik, rájöttek, hogy földünk legöregebb emberei a hegyek magas fennsíkjain élnek jó erőben vannak és éppen úgy táplálkoznak, mint fiatal korukban. A megfigyelésekből kiderült, hogy ebben nem csak az életmód, a táplálkozás, a tiszta víz és levegő játszik fontos szerepet, hanem a levegő elektromos töltése is. Kimutatták, hogy a levegőben kétféle — negatív és pozitív — elektromos töltés létezik. Mennyiségük az időjárástól, a levegő por- és füsttartalmától, valamint a hőmérséklettől függően változik. Tiszta, száraz, meleg időben a magas hegyekben a negatív ionok száma köbcentiméterenként eléri a 800—1500-at. Tiszta levegőjű sík vidéken számuk 300 —400-ra csökken. Nagy városok füstös levegője már csak 100—150 negatív iont tartalmaz köbcentiméterenként. Zárt füstös helyiségben mennyiségük a felére csökken. Ismert tény, hogy az elöregedést a sejtfal oxigén és tápanyag áteresztőképességének lassú, állandó csökkenése okozza. Attól függően, hogy a sejtfal-áteresztőképesség milyen mértékben fokozódik vagy csökken, aszerint hamarább vagy későbben áll be az öregedés. Általában a 40. év után a tüdő levegő befogadó képessége csökkenni kezd, és a 70. életévre a felére csökken. Ha ezzel párhuzamosan a sejtfal áteresztőképessége is csökken, akkor a szervezetben többek között oxigénhiány áll be, aminek következtében az egész szervezet egyfolytában károsodik, öregszik. A hegyi tiszta levegő magas negatív ion tartalma légzés útján a szervezetbe jutva felerősíti a tüdősejthártyák, a vörösvértestek és a szervezet többi sejtjeinek az elektromos töltését, javítva ezáltal a szervezet összes sejtjeinek működését és anyagcseréjét. Noha az oxigén parciális (részleges) nyomása a hegyekben kevesebb, mégis több oxigén jut a szervezetbe, mint a városok levegőjéből, mivel a negatív ionok hatására a tüdősejt oxigén áteresztőképessége nagymértékben fokozódik. A vörösvértestek a negatív ionok hatására nagyobb mennyiségű oxigént képesek a szervezet sejtjeihez szállítani, így javul a szervezet valamennyi sejtjének a működése, és általános szellemi frissesége következik be. Ezért javasolják már rég az orvosok a hétvégi kirándulásokat, amelyek nemcsak a vérkeringésre és a légzésre fejtenek ki igen kedvező hatást, hanem az egész szervezetre, az összes élő sejtekre. Az iparosodás következtében a városok levegője mind nagyobb mennyiségű port, füstöt és más káros égési terméket tartalmaz. A nap ultraibolya sugarainak a hatására a felső légrétegekben keletkező negatív ionok a városok szennyezett levegőjében úszó elemekbe ütközve sem teljesítődnek, vagy pedig a jelen lévő pozitív ionok elnyelik azokat. A negatív ionok mennyiségének a csökkenésével párhuzamosan növekszik a levegő pozitív ion tartalma. Míg a magas hegyekben a pozitív ionok száma kevés, addig a zárt helyiségekben, különösen, ha cigarettáznak is, számuk igen magas. A zárt helyiségben keletkező fejfájás, bágyadtságérzet, levertség egyik oka az oxigén csökkent mennyiségén kívül a levegő magas pozitív ion tartalma. Frontbetöréskor, nedves, hideg időben a betegségek nagyobb mértékű előfordulását a levegő magas pozitív ion tartalma okozza. A betegségek megelőzésének egyik alapfeltétele nemcsak a szervezetet támadó kórokozók elpusztítása, hanem a szervezet rendszeres edzése. Az orvosok véleménye szerint ezt igen könnyen el lehet érni a naponkénti hosszabb ideig tartó sétákkal és az időnkénti kirándulásokkal. Dr. Incze Sándor főorvos, az orvostudományok doktora A negatív ionok szerepe az idő előtti öregedés megelőzésében