Brassói Lapok, 1971 (3. évfolyam, 9-53. szám)
1971-12-28 / 53. szám
Közéletünk mindennapos gyakorlatává vált, hogy a legfelső párt- és államvezetés — következetesen érvényesítve a tömegekkel való szoros kapcsolat elvét — minden lényeges társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális kérdést alkotó módon megvitat a közvélemény képviselőivel, a helyi párt- és állami szervek vezetőivel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. A napokban, mint ismeretes, december 21. és 23. között ülésezett a fővárosban a községi pártbizottságok titkárainak és a községi néptanácsok elnökeinek országos konferenciája. A nemzetgazdasági kiállítás központi pavilonjában lezajlott konferencián a községi párt- és állami szervek több mint ötezer képviselője vett részt. A napilapok részletesen beszámoltak a konferencia munkálatairól, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke nyitott meg és a tanácskozás végén elhangzott nagy beszédében összegezte a konferencia tanulságait. A konferenciára olyan körülmények között került sor, amikor az utóbbi évek folyamán a mezőgazdaság korszerűsítése, a helyi erőforrások jobb kiaknázását célzó erőfeszítések következtében számottevő változások történtek a szocialista Románia falvaiban. Pártunk főtitkárának javaslatára a konferencia megvitatta a községi pártszervezetek és néptanácsok szerepét a gazdaságitársadalmi tevékenység vezetésében, a községi pártszervezetek és néptanácsok feladatait a parasztság nevelésében és szocialista tudatának kialakításában. A tanácskozás ügyrendjének harmadik pontja így hangzott: Intézkedések a párt Országos Konferenciájának a községek és falvak rendezésére, gazdasági-társadalmi fejlesztésére vonatkozó határozatai teljesítéséről. Más szóval : a községi párttitkárok és polgármesterek azért ültek össze, hogy széleskörűen és sokrétűen elemezzék a községi pártszervezetek és néptanácsok munkáját. A háromnapos tanácskozás részvevői megállapították, milyen további utakon növelhetik a községi pártszervezetek és néptanácsok szerepét a falvak életében, a községek dolgozói életében. Pártunk főtitkárának felhívására a konferencia részvevői a megtárgyalt kérdések terén elért nagy eredmények kidomborításával egyidejűleg feltárták a még fellelhető hibákat, fogyatékosságokat. A plenáris üléseken és a bizottságokban a felszólalók egyöntetűen kifejezték az általuk képviselt falusi dolgozók maradéktalan csatlakozását pártunk és államunk bel- és külpolitikájához, azt a szilárd elhatározásukat, hogy lankadatlanul munkálkodnak e politika megvalósításán. A részvevők meleg szavakkal fejezték ki hálájukat a pártvezetőségnek, amiért az RKP KB Végrehajtó Bizottságának december 21-i határozatai révén ismét jelentős és értékes támogatást nyújtott a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, valamennyi szövetkezeti tagnak. A polgármesterek és párttitkárok, számos község lakossága, a községi pártbizottságok és néptanácsok nevében lelkesen válaszoltak a Ialomiţa megyei Unirea község polgármesterének a konferencia plénumán elhangzott felhívására, s megfogadták, még jobban hasznosítják a lehetőségeket az állattenyésztés, és -hizlalás terén, hozzájárulva az állami központi alap gyarapításához, a lakosság ellátásához. A konferencia határozata és pártunk főtitkárának a tanácskozás végén elhangzott nagy beszéde összegezi a három referátum alapján kibontakozott széles körű vita tanulságait (a konferencia plenáris ülésein és a bizottságokban 721 felszólalás hangzott el). Ezekből a programatikus dokumentumokból kitűnik : a X. pártkongresszus határozataiból eredő nagy feladatok még eredményesebb teljesítése szükségessé teszi a községi pártbizottságok és néptanácsok munkájának gyökeres megjavítását, hatáskörének jelentős kibővítését, munkastílusának és tömegkapcsolatainak szüntelen tökéletesítését, hozzáértésének és felelősségérzetének növelését, az alulról jövő kezdeményezés ösztönzését. Különösen fontos feladatok hárulnak a községi szervekre a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a talajjavításra és az állattenyésztésre vonatkozó országos programok megvalósításában. Ezzel összefüggésben megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a földalappal való gazdálkodásra, a termőtalaj ésszerű kihasználására, a talajjavításra, az árvizek megelőzésére, a mocsaras talajok lecsapolására, helyi öntözési rendszerek létrehozására, a talajerózió megelőzésére. Az állattenyésztéssel kapcsolatos feladatok között — a szövetkezeti állattenyésztés fejlesztése mellett — nagyobb gondot kell fordítani a szövetkezeti tagok háztáji állattenyésztésére s a nem szövetkezetesített övezetek magángazdaságainak állatállományára. Ezzel kapcsolatosan a konferencia szorgalmazta a legelőgazdálkodással kapcsolatos feladatok jobb elvégzését. A szövetkezeti parasztság anyagi érdekeltségének fokozásával, valamint a mezőgazdasági beruházásokkal kapcsolatos feladatok teljesítésének sürgetése mellett a konferencia határozata behatóan foglalkozik a helyi erőforrások körültekintőbb és hatékonyabb hasznosításával, a községek ipari jellegű tevékenységének fejlesztésével, és a szolgáltatások jobb megszervezésével. A konferencia dokumentumai hangoztatják, hogy magasabb színvonalra kell emelni a helyi párt- és állami szervek községgazdálkodási tevékenységét is. A községek és falvak rendezésében és őr falusi építkezésekben messzemenően figyelembe kell venni a korszerű falufejlesztés követelményeit — a lakosság ellátásától a közművesítés fokozatos bevezetéséig. Tehát biztosítani kell a falvak városiasodási folyamatának következetes és ésszerű kibontakozását. A gazdasági és a községfejlesztési feladatok példás teljesítésével egyidejűleg a községi pártszervezeteknek és néptanácsoknak — hangoztatják a konferencia dokumentumai — különös gonddal kell megszervezniük a falusi lakosság politikai, hazafias és erkölcsi nevelését — az RKP KB 1971. november 3—5-i plenáris ülésének határozatai szellemében. Ebben a vonatkozásban igen nagy jelentősége van annak, hogy az elkövetkező időszakban jobban bevonják a nevelőmunkába a falusi értelmiségieket. Az eddiginél jobban, behatóbban kell foglalkozniuk a helyi szerveknek a falusi iskolák irányításával, a falusi tanulóifjúság munkára nevelésével. A határozat értelmében megyei szinten minden évben egyszer összehívják a községi pártszervezetek és néptanácsok vezetőinek tanácskozását, 3—4 évenként pedig összeül a községi pártbizottsági titkárok és polgármesterek országos konferenciája. Tanulságokban olyan gazdagnak bizonyult ez az első ilyen országos konferencia, hogy évekre szóló gazdag programot biztosít a falvak gazdasági, társadalmi és urbanisztikai fejlesztésére. ÖTEZREK TANÁCSKOZÁSA TETTEKRE SERKENTŐ GONDOSKODÁS December 21-i ülésén az RKP KB Végrehajtó Bizottsága nagy jelentőségű intézkedéseket foganatosított a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatására, egész parasztságunk érdekében. Mint ismeretes, egy esztendővel ezelőtt, 1970 decemberében a Központi Bizottság plenáris ülése határozatokat hozott a mezőgazdaság megszervezésének, tervszerűsítésének és vezetésének javításáról, a szövetkezetközi társulások megszervezéséről, a globális akkordbér bevezetéséről, a szövetkezeti tagok garantált minimális jövedelmének biztosításáról. Egy esztendő eredményei, tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a határozatok jelentősen fokozták a parasztság munkakedvét, s ennek eredményeként a szövetkezeti mezőgazdaság nagyobb termést és jövedelmet ért el az idén. A műszaki-anyagi alap fejlesztéséhez, fokozott mennyiségű műtrágya és fajvetőmagvak szállításához, beruházási és termelési hitelek folyósításához nyújtott állami támogatás, valamint a szövetkezeti tagoknak az idén kifejtett munkája eredményeként a mezőgazdasági szövetkezetek 1971-ben a legnagyobb termést érték el a szövetkezetesítés befejezése óta. A termés 29 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél és 18 százalékkal az előző ötéves tervidőszak átlagánál. De ezeknél a százalékarányoknál kézzelfoghatóbban érzékelteti az 1971-es mezőgazdasági év sikerét, ha összehasonlítjuk például a gabonatermés növekedését az előző öt esztendő átlagával. Ebből az összevetésből kiderül, hogy az idei gabonatermés 1,2 millió tonnával haladja meg az 1966—1970-es időszakban elért átlagot. Ezek az átlagos jó eredmények azonban nem feledtethetik a mezőgazdaságban még fellelhető fogyatékosságokat, amelyek kihatnak a termelőszövetkezeti parasztság egy részének jövedelmére is, s nemcsak erre. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága megállapította, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egy részének a termelése és jövedelme elmaradt a lehetőségek mögött, s emiatt ezek az egységek nem tudták biztosítani a termeléshez és a tagság javadalmazásához szükséges öszszegeket. Különösen dombvidéki termelőszövetkezetekben állt elő ilyen helyzet. Másrészt, egyes termelőszövetkezetek évek óta — olykor több mint tíz éve — törlesztik a hátralékos hiteleket. Ez nyilvánvalóan hátrányosan hat ki ezeknek a termelőszövetkezeteknek a gazdasági-pénzügyi tevékenységére. Mindezeknek az eredményeknek és fogyatékosságoknak a figyelembe vétele és mérlegelése alapján, az említett helyzetben lévő termelőszövetkezetek támogatása céljából, s azért, hogy ezek a szövetkezetek is biztosíthassák a tagság szavatolt minimális javadalmazását és a termelés pénzügyi ellátását, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága elhatározta : törli az 1968 előtt nyújtott és 1972-ben esedékes, 1150 millió lejt kitevő állami hitel visszafizetését. Ugyanakkor az állami költségvetésből 350 millió lejt utalnak ki egyes mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, hogy befizessék 1971. évi hozzájárulásukat a nyugdíjpénztárnak. A Végrehajtó Bizottság elhatározta továbbá : 500 millió lejig terjedő, 1972-ben törlesztendő hitelt nyújtanak azoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, amelyek szerződéses alapon termékeket szállítottak az állami alapnak, hogy kifizethessék a szövetkezeti tagoknak a ténylegesen végzett munkájuk utáni járandóságot. Nem kétséges, hogy ezek az intézkedések hatékonyan hozzájárulnak az öszszes mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági-pénzügyi helyzetének megszilárdításához, a parasztság életszínvonalának közvetlen emeléséhez. Érthető tehát, hogy a Végrehajtó Bizottság által elhatározott intézkedések széles körű visszhangot váltottak ki szövetkezeti parasztságunk körében, amely nagy megelégedéssel és elismeréssel nyugtázta pártunk vezetőségének gondoskodását Az új esztendőre s az elkövetkező évekre több gabonát, több burgonyát, cukorrépát, húst, tejet és más mezőgazdasági terméket ígérő visszhang. Tettekre serkentő, bizakodást keltő. A brassói egyetem új épülete S3. SZÁM 2. oldal Brassó újrafelfedezése Azzal a gondolattal távoztam a brassói, Unirea líceum Arany János nevét viselő irodalmi körének legutóbbi üléséről, hogy az embernek szülőhelyét, közvetlen környezetét minduntalan, újra meg újra fel kell fedeznie__mert minduntalan, újra meg újra felfedezteti magát. Ezt a gondolatot, amelyet bizonyára az ülésen résztvevő diákok is átéltek újra, Lendvay Éva költő, a Brassói Lapok munkatársa sugallta, aki a köri tagok kérésére Brassó irodalmi alkotásokban címen tartott előadást Az előadás — amelyet az irodalmi köri tagok versmondása „illusztrált“ — az ízig-vérig brassóiak számára is az újrafelfedezés élményét nyújthatta. És teljesség-élményt nyújtott, mert nemcsak a város földrajzi környezetét, történelmét — múltja és jelene emlékezetre méltó tetteit —, kultúráját stb. elevenítette fel, hanem a város szellemét, lakosainak jellemét, érzés- és gondolatvilágát is. Bizonyos szempontból tehát rendhagyónak is tekinthetjük az előadás nyújtotta teljességérzetet, amelyben a fő érdem éppen az irodalomé. E mindig törekvő város ihlető erejétől nehezen szabadulhattak költők, írók, gondolkodók, régiek és újak. ..őslakók“ is vendégek egyaránt. Az előadás „illusztrációjaként“ is megszólaltak olyan írókköltők, akiknek neve már-már elválaszthatatlan a városétól, olyanok is, akikből egyetlen találkozás parancsolta ki a verset és olyanok is, akiket a közvetlen találkozás élménye nélkül is megihletett Brassó és a brassóiak legendás múltja, új legendákat teremtő jelene. Megszólaltak — többek között — Hontes és Vörösmarty, Vasile Pop és Farkas Árpád, Călinescu és Jancsik Pál, Lucian Blaga és Friedrich Schuller, Áprily Lajos és Quasimodo, és megszólaltak a legbrassóiabbak: Szemlér Ferenc, Adolf Meschendörfer, Lendvay Éva élményei, vallomásai, emlékei versben, prózában egyaránt, amelyek önmagukban is felfedezések. Végül — érdemük csorbítása nélkül — említsük meg a dr. Szikszay Jenő érdemes tanár által vezetett kör tagjainak nevét, akik versmondásukkal járultak hozzá Brassóó újrafelfedezéséhez: Csabai Zoltán, Csíki Melinda, Deák Lenke, Fűzi Júlia, Gál Zoltán, Gruber Erzsébet, Kis Valéria, Májay Gabriella, Nyírő Sándor, Szabó István, Szász Ferenc, Szász Katalin, Szász Mária, Takó Margit, Toós Magda, Tóth Ilona, Vandra Attila. Jancsik Pál Brassó-köszöntése — mert a város újrafelfedezésének társszerzőivé lettek — rájuk is illik : „Sok szerencsét. Kolumbuszok !“ Apáthy Géza