Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1972-05-20 / 20. szám
BL Május 21, vasárnap 8,15 : Torna ; 8,30 : Pionírműsor ; 10,00: Faluműsor; 11,15: Leonard Bernstein a zenéről ; 12,00 : A haza védelmében ; 12,30 : Magyar nyelvű műsor : A politikai, gazdasági és társadalmi élet hírei. Az írókonferencia küszöbén — Ferencz Zsuzsa rovata. A hét riportja : Soos Manea Károllyal, az RKP Kolozs megyei bizottságának titkárával kolozsvári vállalatokban, szerkesztette Csáp Sándor. Könnyűzene : Győri László és az Atlantic együttes. Gyermekműsor ; 14,00 : Sport — A kerékpáros Békeverseny ; 15,00 : Szórakoztató műsor ; 16,50 : Labdarúgás — Románia—Dánia — közvetítés a 23 August stadionból ; 18,50 : Román rapszódia (intervízió) ; 19,20: 1001 este ; 19,30: Híradó ; 20,00 : A súlyemelő Európabajnokság (ólomsúly) közvetítés Constantáról ; 20,30 : A hét riportja ; 20,50: Játékfilm ; 22,25 : Híradó, sport. Május 22. hétfő 16,30—17,00 : Orosz nyelvtanfolyam (XV.); 17,40: Gépkocsivezetéknell; 18,00 : Otthonunk ; 18,40 : A filmvilág hírei; 18,55 : A Román Kommunista Párt Országos Konferenciája előtt : 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,10: Tévériport; 20,30 : Szervusz, Germain — folytatásos film (II.) ; 21,20: Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma (I.) ; 21,40 : Leonard Bernstein a zenéről ; 22,30 : 24 óra ; 22,45 : Ellentétek a tőke világából. Május 23. kedd 9,00 : Telex ; 9,05 : Tévé-iskola , biológia, román irodalom ; 10,00 : Orosz nyelvtanfolyam (XVI.); 10,30: Exterra; 10,55 : Otthonunk ; 11,35 : Négy tankos és egy kutya ; 12,30 : Híradó ; 16,30— 17,00 : Francia nyelvtanfolyam (XVI.); 17,30 : Nyelvészeti műsor ; 17,45 : Szakmaválasztási tanácsadó ; 18,15 : Színész és szerep — Cornel Stavru tenorista, a Román Opera első szólistája ; 18,35 : A civilizáció története ; 19,20 : 1001 este ; 19,30: Híradó ; 20,00: Paul Everac : A hozomány című színdarabja ; 21,55 : A Föld körül : Kuba ; 22,15 : Könnyűzene-sztárok ; 22,30 : 24 óra. Május 24, szerda 9,00 : Telex ; 9,05 : Utazás a Föld körül , Kuba ; 9,25 : Könnyűzene ; 9,50 : Rajzfilm ; 10,00 : Francia nyelvtanfolyam (XVII.) ; 10,30 : Tévéfilmmúzeum gyermekeknek ; 12,00 : Híradó ; 15,30 : Tévéiskola — biológia, matematika ; 16,30—17,00 : Angol nyelvtanfolyam (XVI.) ; 17,30 : Egy élet egy eszméért: Otto Julievici Schmid (II.) ; 18,05 : Mezőgazdasági adás ; 18,35 : Zenei aktualitások ; 18,55 : Pronoexpressz-húzás ; 19,05 : Emberek és tettek ; 19,20 : Híradó; 20,10: Zavaros vizek folynak (film); 21,30 : Könnyűzene ; 21,45 : Közelképben : Kolozsváry Zoltán, a marosvásárhelyi Metalotehnica vállalat kutatókollektívájának vezetője ; 22,15 : 24 óra ; 22.30 : Labdarúgás : Moszkvai Dinamo —Glasgow Rangers a Kupák Kupája döntője — közvetítés Brüsszelből. Május 25, csütörtök 9.00 : Telex ; 9,05 : Aşchiuţă barátai ; 9.30 : Románia a világban ; 10,00 : Angol nyelvtanfolyam (XVII.) ; 10,30 : Filmarchívum : Zavaros vizek folynak; 11,50 : Könnyűzene ; 12,35 : Híradó ; 16,30—17,00 ■ Német nyelvtanfolyam (XVI.); 17,30: Magyar nyelvű műsort Heti riportok és kommentárok; Majtényi Erik jegyzete; az írókonferencia munkálataiból ; Kisfalussy Bálint énekel ; Tóthfalusi Béla mezőgazdasági riportja ; Gáli Ernő jegyzete ; 18,30 : Az RKP Országos konferenciája előtt; 19,00 : Táncbetétek operákból ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,00 : Reflektor ; 20,15 : Fiatalok önmagukról ; 21,00 : Humor : Buster Keaton (III.) ; 21,50 : Kérdezzünk ; 22,30 : Jugoszlávia — dokumentumfilm ; 22,40 : 24 óra. Május 26, péntek 9,00 : Telex ; 9,05 : Kérdezzünk; 9,45 : Grigoraş Dinicu medalion ; 10,00 : Német nyelvtanfolyam (XVII.) ; 10,30 : Ali és a teve (gyermekfilm) ; 10,45 : Humor : Buster Keaton ; 11,35 : Tévéegyetem ; 12,20 : Híradó ; 16,00—17,00 : Tévéiskola ; 17,35 : Képzőművészet ; 17,50 : Gazdasági adás ; 18,15 : Amatőrök stúdiója ; 18,35 : A mai falu ; 19,00: Egészségügyi tanácsadó ; 19,15 : Lottóhúzás ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó; 20,00: Történelmünk útjai; 20,20: Film: Az égre nyíló ablak; 21,50: Tévé-ankét; 22,35 : 24 óra. Május 27, szombat 9,00 : Telex ; 9,05 : Mindenki könyvtára (Ion Creangă) ; 9,30 : Háziasszonyoknak ; 10,05 : Enciklopédia ; 10,50 : Tévé-ankét ; 11,35 : Zsebhangverseny ; 12,15 : Egészségügyi tanácsadó ; 12,30 : Híradó ; 16,30 : Német nyelvű műsor ; 18,15 : Ritmus, fiatalság, tánc ; 18,50 : A hét képekben ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,15 : Enciklopédia ; 21,15: Zenés szórakoztató műsor; 22,20: Harry Belafonte és Diana Ross énekel; 22,40 : Híradó ; 22,50 : Románcok, és bordalok. Apáthy Géza riportjának folytatása a 3. oldalról Feltűnt, hogy magánéletéről nem faggatták behatóbban. Súgva megkérdeztem a milicieta kapitánytól : — Miért került ide ez a lány ? — Úgy nézze meg, tizenkilenc éves, de a kötöttáru-gyár volt az első munkahelye. Apja nincs, az anyjával együtt csalták be a házukba a szomszéd kocsmából kiszédelgő részegeket. Ebből éltek. De a lányban van jóakarat, ezért nem emlegették „viselt dolgait". Bíznak benne. Megértettem, miért tiltakozott Mosora elvtárs a vendéglő ellen. 0000 Mosolyogva jött be a következő „vádlott". — Azt hiszem, engem tévedésből hívtak — nézett körül tanácstalanul. — Én már három hónapja dolgozom — mondta diadalmas magabiztossággal. — Nem tévedésből hívattunk, Viorel — felelte Dumitru Mosora elvtárs. — Meg vagy elégedve a munkáddal? — Meg, elnök elvtárs . .. — Mennyi a fizetésed ? — Mikor hogy. Ezernyolc, kétezer. — Bravó ! — Miért, olyan sok ? Az öntödében fel kell kötni a nadrágszíjat. — Nem kellett volna azonnal kineveznünk vezérigazgatónak ? — élcelődött Mosora elvtárs, s mosolygott is, hogy egy percig se tűnjék haragosnak. Nem is volt az. — Mehetsz, Viorel, de tudd meg, máskor is hívatunk, s az üzemben is érdeklődünk — mondta. Majd büszkén a tagokhoz fordult: — íme egy szerencsés eset 1 0000 Az emberség tanácsának ülése még néhány esettel foglalkozott. De a háromórás önkéntes műszak után sem sietett senki. Csoportokban folytatták a beszélgetést : Silviáról, Etelkáról, Viorelről meg a többiekről. — Higgye el, ki sem mondhatom, milyen örömet érzek, ahányszor egy-egy eltévedt fiatalembert megnyertünk a becsületes építőmunkának, de a keserűséget sem, amely elfog, ahányszor azt látom, hogy minden szép szó hiábavaló. Nem megy ki fejemből az az első asszony . . . — Hány „vádlott” került már az emberség tanácsa elé ? — ragadtam meg az alkalmat jegyzeteim kiegészítésére. — Egyéves működésünk alatt : kétszáznegyvenegy. De közülük száznyolcvan már nem vádlott : beilleszkedett a termelésbe. A többiek viszont most is fejtörést okoznak. — Mégis, szép teljesítmény — vélekedtem. — Példánkra más megyékben is alakultak tanácsok, de más elnevezéssel. Vajon a mienk a helyesebb ? — kérdezte valaki. Nagyon helyes az emberség tanácsa elnevezés, hiszen maradéktalanul kifejezi rendeltetését. 0000 Eszembe jutott a legelső „titkos" kérdésem. Vajon a sok hivatalos ember megtalálja-e az emberség közvetlenebb hangját ? Valósággal lenyűgözött, mennyire megtalálta. A beszélgetéseken nem hangzott el egyetlen törvénycikk, egyetlen paragrafus száma, nem hangzott el egyetlen jelszó sem. Mindenki az emberség forró-segítő szavával igyekezett hatni a „vádlottak" lelkiismeretére, gondolkodásmódjára, szeretettel, akár egy szülő, egy nagyobbik testvér. Olyan figyelemmel, amely már-már irigylésre méltó lenne, ha nem olyan emberek felpártolására irányulna, akik — sok esetben önhibájukon kívül — lépték át ballábbal az élet küszöbét. Ezért ötlött fel bennem a gondolat, hogy az emberség tanácsát akár a felnőttek gyámhivatalának is elnevezhették volna ... A szép, segítő emberi szó legtöbbször visszhangra lel, mély nyomot hagy a lelkiismeretekben, gondolkodásokban. A „pályakorrekció" sikerül... És kétségtelen, hogy az egykori „vádlottak" hálával gondolnak később azokra, akik figyelmüket felhívták arra, hogy tartalmasan, szépen és hasznosan éljenek. Azokra, akikről már szó esett a riportban, és azokra is, akik kimaradtak belőle : Vasile Ţentea főügyészre, Benedek Imrére, a municípiumi közigazgatási hivatal főnökére, Petru Istratera, a municípiumi szocialista művelődési és nevelési bizottság elnökére, Ioan Văduvă elvtársra, a municipiului szakszervezeti tanács titkárára és a többiekre. És tisztelettel gondolhatunk mindannyian az emberség önkénteseire, hiszen társadalmunk erkölcsi tisztaságára is vigyáznak — szóval és tettel. (A KIS IRODALOMTÖRTÉNET folytatása a 9. oldalról) gató, szörnyű kataklizmájába, amikor még alighogy elhagyták a biztosan megóvó otthonuk küszöbét. Rá kell jönnie hősnőmnek, hogy saját felelősségére folytatott életében is csak egy magasabb értelmű erkölcsiség teheti valóban boldog és szabad emberré.” A regénybe foglalt dráma két házaspár életében játszódik le. Egyik oldalon Viki és Imre, az orvosházaspár, másik oldalon a falu szépe, Szia és fogságba esett férje, Nyikulica között. A parasztházaspár esetében tragikusabb kimenetelű a konfliktus : a megcsalt férj tüzes kemencére ülteti feleségét. Az orvosházaspár esetében Viki saját lelkiismeretével küszködik, a lélek tüzes kemencéjén bűnhődik meg és tisztul emberré. A könyv a lelkiismeret regénye — állapítja meg egyik kritikusa (Molnár Szabolcs : Két aszszonyregény. Korunk, 1967. 7. sz. 1014. lap). — A háborúban megtévedt asszonyok regénye. Az erkölcsi igazság keresése olyan időben, amikor a világháború nemcsak a harctereken szedte könyörtelenül áldozatait, hanem karriereket tört ketté, ideálokat rombolt, családokat tépett szét, életeket perzselt a hátországban is. A cselekmény egy évtizedet ölel fel. Arról van szó benne, hogy a tiszta, lelkileg is érintetlen Vikit, a félárva kislányt, aki a nagymama védőszárnyai alatt él, szoros barátság, sőt valami tudat alatt bujkáló szerelem fűzi unokatestvéréhez. Férje fogsága idején oda is adja magát neki. Félig szerelemből, félig jóságból. Mert úgy érzi, olyan embert tesz boldoggá, aki halálba indul. Ettől kezdve önvád emészti kettős bűnéért , hogy megcsalta férjét, s hogy tulajdonképpen ő kergette halálba unokaöccsét, aki épp rövid boldogsága miatt érezhette, hogy most már pusztulnia kell a családból. A másik házaspár esetében profánabb dolgok következnek. Szia vérbő paraszthényecske, aki férje távolléte alatt gondtalanul éli világát. Tulajdonképpen durvább, de ugyanakkor világosabb képletű párhuzama Vikinek. Bűnhődése drasztikusabb. S az ő esetének tanulsága is hozzájárul ahhoz, hogy Viki is megjárja a bűnhődés lelki kálváriáját. Berde Mária titokfeltárás nélkül adja meg a hűtlen feleség számára a felmentő ítéletet. De a vívódás emberi, lélektani szempontból elegendő ár ezért a felmentésért. Az írónő úgy irányítja a külső, valamint a belső lelki történések folyamatát, hogy ha nem is annyira drasztikusan, de Viki is bűnhődik. S ez talán még súlyosabb, lélekromcsolóbb bűnhődés. Önmagát bünteti és önmagából kell elég erőt nyernie a felmentéshez. A regény kiválóan megkomponált szerkezete, sokrétű problematikája, a lelki jelenségek érzékeny ábrázolása Berde Mária egyik legjobb művévé avatja a könyvet. Olyan kiváló alkotása, amelyet egyik korabeli kritikusa, Szentimrei Jenő értékben Kuncz Aladár Fekete kolostora mellé helyezett. Külön értéke a regénynek a háborúellenesség. Mert ha nem is szól közvetlenül a háborúról, annak erkölcsi romboló hatását mutatja be. A Tüzes kemence akkor jelent meg, amikor már egész Európát az előretörő fasizmus veszélye fenyegette. Berde Mária ettől az időtől (a harmincas évek második felétől) egyre több írásában, előadásában foglal állást a fasizmus ellen, egyre messzehangzóbb szóval hirdeti a néptestvériséget. Annak idején, a húszas évek végén éppen ő állott ki a történelmi regények divatja ellen, de most, a fasizmus térhódítása idején történelmi témához nyúl. A múlt haladó küzdelmeit mutatja fel az emberellenes társadalom körülményei között, így születik meg legszilárdabb felépítésű regénye, hatalmas történelmi freskója, A hajnal emberei (a könyv első két kötete 1943-ban jelent meg, a harmadik kötet kéziratban maradt). Berde Mária a regény megírásának időszakában már súlyosan beteg. Mégis van ereje kiállni az embertelenség ellen. Mert amint Sőni Pál jogosan megállapítja, a könyv korántsem jelent menekülést a korabeli jelen problémái elől, sőt, a reformkor nagy alakjait idézve, emberi példát mutat, állást foglal a fasizmussal szemben. A regény középpontjában Szász Károly, az enyedi kollégium tanára, a reformkor kiváló erdélyi jogtudósa áll. Tiszta jellemű, nemes gondolkodású férfi, aki nemcsak tanítványait, hanem az egész megyét forradalmasítja, harcra serkenti a Habsburg önkényuralom és a feudális elmaradottság ellen. Az írónő végigvezeti az olvasót a reformkor és az 1848- as forradalom és szabadságharc eseményein. Megjelennek előttünk a nagy idők bátor, tiszta jellemű harcosai : Wesselényi Miklós, Bölöni Farkas Sándor, Bolyai Farkas, Balcescu, Rosetti, Bolliac, Ghica és Bem tábornok. A leírások a megjelenítés kitűnő eszközei, a szereplők kiváló mozgatása elevenné, színessé teszik a hatalmas történelmi képet. A realista ábrázolási mód pedig hitelessé. 20. SZÁM 10. oldal