Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-29 / 4. szám
BL Tizenöt gyár és kombinát „vezérlőtáblája“ Vezérlőtáblához hasonlítható a brassói kötőanyag és azbocement ipari központ, amelynek dolgozói 15 gyár és kombinát működését ellenőrrzik-köveik ... A brassói Temelia cementgyár a tavaly szeptemberben ünnepelte fennállásának nyolcvanadik évfordulójét, a bordai valamivel fiatalabb, az egeresi gipszgyár sem mai gyerek . Ezzel a három üzemmel mintegy be is fejezhetjük a múlt rendszertől „örökölt" vállalatok felsorolását az ipari központhoz jelenleg tartozó tizenöt gyárból és kombinátból Misiert azonban az újakról, az általunk építettekről beszélnénk, érdemes rövid ideig elidőznünk az említett három gyárnál. A Temeliát 1891. szeptember 3-án létesítették, a dátum mementóként ott áll a gyár udvarán, kősziklára erősített táblán. A nyolcvan esztendő alatt felhasznált nyersanyag — a Csigahegy egy része — kilogrammokban kifejezve csillagászati számot ad. Ebből a mennyiségből telepíthették volna Brassót vagy országunk valamelyik hasonló nagyságú városát. A nyolcvan esztendő alatt felhasznált nyersanyag menynyiségét szemlélteti, hogy míg egykor a fejtőtér az üzem tőszomszédságában volt, addig ma a távolság a gyár és a fejtőtér között több száz méter. Ezt a hegyrészt pedig nem a „zsebkendőjük négy sarkában" hordták el a kőfejtők ... A brassói Temelia cementgyár a solszabadulás után indult igazán fejlődésnek. És noha az ipari központ kis kapacítású egységei közé tartozik, nemzetgazdasági jelentősége annál nagyobb. Nagyobb, mert a többet, jobbat akarás fűtötte és fűti a gyár valamennyi dolgozóját. A brassói cement különleges összetételénél fogva kitűnő építőanyag. Magas minőségi követelményeket igénylő létesítmények, a vaskapui és argesi vízierőművek építésénél tíz- meg tízezer tonna brassói cementet használtak, illetve használnak fel az építők, és annak minőségéről csak dicsérő szót mondanak. A gyár dolgozói lépést akarnak tartani a növekvő igényekkel. Állandóan korszerűsödik az építőipar és ez elképzelhetetlen korszerű építőanyagok kikísérletezése, gyártása nélkül. Nemrég a Temelia cementgyárban egy dehidratált oltott meszet előállító berendezést helyeztek üzembe. A termék : finom por. Felhasználásával az építőtelepeken kiküszöbölhető a mészoltás meglehetősen veszélyes művelete. Az új terméket az országban elsőként a Temelia dolgozói állították elő ! S a dolgozók hozzáállásáról álljon itt még egy számadat: a brassói cementgyártók az elmúlt év folyamán terven felül szinte 20 000 tonna cementet adtak a nemzetgazdaságnak. A tordai cementgyár is csak a felszabadulás után lett azzá, ami ma korszerű nagyüzemmé. Fejlődése rohamléptekben történt. Az 1938-as év termelés-szintjét újrabeindulása után alig néhány év alatt elérte, további néhány esztendő alatt pedig megduplázta. Ma a burzsoá-földesúri Románia legjobb gazdasági éve termelésének mintegy hússzorosát valósítja meg. A gyár dolgozói nemcsak adtak — kaptak is. A tordai cementgyári munkástelep fogalma valamikor egyenértékű volt a nyomorral. Ma a tordai cementgyártók tömbházak százainak lakói. A termeléssel párhuzamosan nőtt a város s a város lakóinak életszínvonala is. E sorok írója ISGS-ban részt vett az egeresi új gipszgyár beindulásánál. A múzeumba illő, egykori nehézségekre emlékeztető régi berendezéseket, felszereléseket akkor még nem szállították el — talán szándékosan — Egeresről. Az új gyár ezek mellé épült. Furcsa, de ugyanakkor megdöbbentő volt az összehasonlítási lehetőség. Az avatáskor idős munkások tucatjai próbálták szóba önteni érzéseiket, véleményüket arról az újról, azai előttük állt, ami összehasonlíthatatlanul könnyebbé s egyben termelékenyebbé tette Egeresen is a munkát. Ennyit az „örökölt" három üzemről... Építünk. Hogy milyen iramban, azon csodálkozik — és joggal csodálkozhat — mindenki. Új városok, új gyárak, erőművek, kombinátok épülnek országszerte. Új — új emberhez málló — lakások tíz- és százezrei nőnek ki a földből szemünk láttára. És az iram nem lanyhul. Ellenkezőleg ! Szükség volt — és van — új városokra, új gyárakra, kombinátokra, erőművekre, lakásokra. Ezek felépítéséhez pedig egyre több építőanyagra van szükség. Felépült tehát a többi közt az élesdi, Tirgu Jiu-i, békási, neni i, medgidiai, cernavodai, dési és a brăilai építőanyag-gyár. És ezek azok az új üzemek, amelyek a brassói kötőanyag és azbocement ipari központhoz tartoznak. Az Építőanyagipari Minisztérium legnagyobb ipari központja a brassói. A hozzá tartozó gyárakban és kombinátokban több mint 16 000 ember — különböző szakmák tucatjának képviselője — dolgozik. Ők adják a szakminisztérium évi össztermelésének közel 50 százalékát. Az említett helységnevek bizonyítják : a brassói ipari központ tevékenységi területe szinte az ország minden részére kiterjed. Nemzetgazdasági jelentősége pedig — figyelembe véve a hozzá tartozó gyárak, kombinátok 35 féle termékét — igen számottevő. Az ipari központ szakembereinek fő feladata a gyárak, kombinátok (de főleg a cementgyárak) termelési kapacitásának minél tökéletesebb kihasználása. A cél pedig ezzel: a belföldi és külföldi igények jobb kielégítése. (Tudni kell ugyanis, hogy a román cement nagy keresletnek örvend külföldön. Igénylik Magyarországon, Lengyelországban, Albániában, Jugoszláviában, Izraelben, Líbiában s még folytathatnák tovább a felsorolást.) Noha az ipari központ alig valamivel több mint egyéves múltra tekint vissza, egységeiben az eltelt ötéves terv időszakában jelentősen növekedett az azbocement-lemezek és csövek termelése. Az azbocement (müpaia) termékek számos kitűnő tulajdonsággal rendelkeznek : korrózió-állók, hőellenállók, csekély súlyúak, ezért az építkezéseknél, főleg a mezőgazdasági építkezéseknél mind keresettebbek. (A turisztika kedvelőinek még megemlítjük : nemsokára elkészülnek az azbocementlemezekből összeállítható kempingházak tervei.) Az építőiparon kívül elsősorban a vegyipar, de a kohászat és a mezőgazdaság is évről évre mind több meszet igényel. A helyi ipar az országos mésztermelésnek csak egy kis hányadát biztosíthatja — a mésztermelés legnagyobb részét a brassói ipari központhoz tartozó egységek adják. Ugyanakkor egyre keresettebb a gipsz, valamint a különböző hőálló anyagok, adalékanyagok a kohászat és üveggyártóipar részére. Az igények kielégítése — a központ dicséretére legyen mondva — eddig csak ritkán okozott gondot. Az eredményes tevékenység magyarázata — mondhatnák úgy is : alapja — a kitűnő szakember-gárda. A központ vezérigazgatója, Gheorghe Vasilescu mérnök az iparág „tudora". Húszéves tevékenysége alatt minden építőanyag-gyárban megfordult. A húsz évből tizennyolcat vezető beosztásban töltött, dolgozott Békáson, Fieniben, Tirgulyban, Tordán. De rajta kívül a központ igazgatói, mérnökei, osztályvezetői, valamennyien magas képzettségű, többéves termelési gyakorlattal rendelkező szakemberek. — Mindez azonban még nem elég — mondotta Stellán Daniliuc, a központ gazdasági igazgatója. — Mi az a „többlet", amire szükség van ? — Az irányító, a szervező és ellenőrző tevékenység. Konkrétan az ipari központ vezetői, szakemberei mindig azokban az egységekben tartózkodnak (legyen az az ország bármelyik részén), ahol a termelés jó menete gyors és hatékony intézkedéseket igényel. Pillanatnyilag is több szakembercsoport van terepen, sok köztük sáz „ezres”, ami az ipari központ szótárában azt jelenti, hogy az illető szakember havonta több ezer kilométert is utazik. Az aránylag fiatal ipari központ egyik jelentős megvalósítása a tervező és kutató részleg beindítása. A kutató tevékenységre — minden itt dolgozó tudja — nagy szükség van. A részleg első számú feladatai közé tartozik a gyártási eljárások tökéletesítése, valamint új termékek gyártási technológiájának a kidolgozása. Az eddig elért eredmények biztatóak, sok esetben már tonnákban is kifejezhetők : a terven felül gyártott terméklistán az elmúlt évben sok ezer tonna cement és mész, sok ezer négyzetméter azbocement-lemez szerepel. A jelenlegi ötéves terv időszakában egyik fő feladatuk a gyárak, kombinátok bővítése, valamint új egységek létesítése. 1975 végéig az ipari központhoz tartozó egységek megkétszerezik össztermelésüket. Ez pedig nem kis feladat. Ebben az időszakban felépül egy új kombinát, amelyben cementet, meszet és azbocementet gyártanak majd, beindul három új cementgyártó vonal, egy azbocement-gyár, felépül a kapacitását illetően egy európai viszonylatban egyedülálló, klinkettet termelő technológiai vonal és egy építőanyagipari kombinát... « Lőmesterek, villamos és hidraulikus Diesel-mozdony vezetők, bányászok, égetők, asztalosok, villanyszerelők, lakatosok — több mint IS00 ember dolgozik a brassói kötőanyag és azbocement ipari központ egységeiben. Munkájuk eredményét magunk körül látjuk, bennük élünk és dolgozunk valamennyien. A központ vezérlőtáblához hasonulható, amelynek dolgozói 15 gyár és kombinát működését feladataik tudatában, nagy figyelemmel, minden pillanatban segíteni készen ellenőrzik-követik. Tordai Sándor 4. SZÁM 4. oldal