Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1972-09-16 / 38. szám
BL A Brassói Lapok Szecselevárosban állandóan napirenden Beszélgetés Boros Béla elvtárssal, a szecselevárosi pártbizottság propagandatitkárával — Mi újság, titkár elvtárs, a politikai nevelőmunka területén ? — A napokban munkamegbeszélést tartottunk az összes pártalapszervezeti titkárokkal, amelyen a politikai nevelő tevékenység legjelentősebb, legidőszerűbb problémáit vitattuk meg, és hoztunk néhány intézkedést is a tevékenység tökéletesítése érdekében. — Felvázolná a legjelentősebbeket ? — Tevékenységünk középpontjában a Román Kommunista Párt Országos Konferenciáján elfogadott határozatok népszerűsítése és alkalmazása áll E célból igyekeztünk a politikai nevelő tevékenység összes hatékony formáit, módszereit, eszközeit feleleveníteni, új minőséggel és tartalommal gazdagítani. Ugyancsak e munkamegbeszélésen napirenden szerepelt a pártoktatás közeli megnyitója. Kidolgoztuk a tanterveket, kiegészítettük az előadók, agitátorok testületét. Úgy szervezzük meg a pártoktatást, hogy minden körön valamenynyi hallgató alaposan elsajátíthassa pártunk politikájának elméleti és gyakorlati kérdéseit. — Valószínűleg az új tanév megnyitása is a megbeszélés napirendjén szerepelt ... — Természetesen. Az idén — pártunk főtitkárának értékes útmutatását követve — fokozott figyelmet szenteltünk annak, hogy az iskola a termelőmunka számára készítse elő a fiatalokat. Minden iskolában iskolaműhelyek várnak a tanulókra. Külön örömünkre szolgál, hogy városunk a mostani tanév kezdetekor tizenöt új tanerőt fogadhat. Igyekszünk a fogadtatást ünnepélyessé tenni, hogy a fiatal tanerők már a kezdet kezdetén erőteljes ösztönzéssel indulhassanak pályájukon. Persze, gondoskodtunk életkörülményeikről is. — A politikai nevelő tevékenység kéz a kézben szokott járni a közművelődési tevékenységgel... ■— Mi sem választottuk el, sőt elmondhatom, hogy intézkedéseket foganatosítottunk az összes műkedvelő csoportok tevékenységének felújításáért. Újjászerveztük a városi szocialista művelődési és nevelési bizottságot és aktivizáltunk más bizottságokat is, amelyeknek több-kevesebb közük van a művelődéshez, műveltségterjesztéshez. Intézkedtünk, hogy a művelődési ház tevékenységében az idén meghatározó súlylyal legyen jelen a politikai nevelőmunka. Közölhetek egy félig-örömhírt a bácsfalusi művelődési házzal kapcsolatban. Azért félig-örömhír, mert a tetőzetet kijavítottuk, de nem sikerült megoldanunk a fűtés problémáját. Ehhez illetékes szervek támogatását kérjük, hogy már a tél beállta előtt a korszerű igényeknek megfelelő otthonba költözhessen a város művelődési élete. Akárcsak az ország más helységeiben, az Országos Pártkonferencia ösztönző határozatai állandóan napirenden vannak és lesznek Szecselevárosban is. EMBERFORMÁLÓ ISKOLA A tanulókat életre felkészítő és életbe indító iskola csak úgy fejthet ki igazán eredményes nevelő és oktató tevékenységet, ha sikerül megteremtenie a tanulók és tanárok közötti kölcsönös megbecsülést és az egymást segítő baráti viszonyt. Régi igazság ez, de nem árt újra idézni, még akkor sem, ha egy olyan fiatal, hagyományokkal alig rendelkező iskoláról esik szó, mint a szecselevárosi líceum. Tanulók és tanárok éppen a hagyományteremtés szándékával munkálkodnak szívós kitartással a jó tanulást biztosító feltételek kiépítésén. A líceum végzettjeinek helytállása az életben azt bizonyítja, hogy ez sikerült is. Barkó Anna tanárnő pontos nyilvántartást vezet a líceum magyar tagozatának végzőseiről. Mindenkiről tudják, hová került a líceum elvégzése után, s azt, hogy munkahelyén hogyan dolgozik. Barkó Anna azt mondotta, hogy magánszorgalomból vezeti ezt a nyilvántartást, de érezni lehetett szavai mögött a szívvel-lélekkel hivatásának élő ember soha nem hivalkodó büszkeségét. A nyilvántartás utolsó lapján az idén érettségizett Köpecsik Magdolna nevét látom, aki másodiknak jutott be a marosvásárhelyi főiskola filológiai fakultásának román-magyar szakára, utána Kálit Ibolya neve következik, ő is a vásárhelyi főiskola elsőéves hallgatója lesz október elsejétől. Jól szerepeltek a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti intézeten felvételizett tanulók is. A hat sikerrel felvételizett tanuló teljesítménye akkor válik igazán elismerésre méltóvá, ha arra gondolunk, hogy ezen a fakultáson az idén is tíznél több jelentkező versenyzett egy helyért. Perián István aligazgatót már hetek óta a most kezdődő tanév foglalkoztatja. Az iskola vezetősége az idén a tanulók gyakorlati tevékenységét szeretné még hatékonyabbá és eredményesebbé tenni. Hasznos gyakorlati és szakmai ismeretekkel gazdagítja a tanulókat az iskolai műhelyben és az Electroprecizie üzemben végzett gyakorlati munka, amely lehetővé teszi a líceum elvégzése utáni gyors szakképesítést. Nagy könnyebbség és felmérhetetlen nyereség ez azok számára, akik érettségi után szakmunkásként akarnak dolgozni. Jól működött az elmúlt tanévben a líceum társadalomtudományi kabinetje, s ez újabb kísérletre ösztönözte az iskola vezetőségét. Az idén két újabb tantárgyat akarnak hasonló módszerrel tanítani, jól felszerelt kabinetekben. Szép kezdeményezésnek ígérkezik ez is. A hozzáértő és kitartó munka bizonyára hamarosan az emberformálás okos eszközévé nemesíti. Uzoni Mihály részlegvezető jelzésére indultam el két leány, Barabás Rozália és Ana Crrstea nyomában a szecselevárosi bútorgyári részlegen. Mindkettő tizennyolc éves, de a munkatársaik nemegyszer úgy beszéltek róluk: az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Ezt a véleményt a szeptember eleji termelési értekezlet is megerősítette, sőt véglegesítette. A két leánynak úgy bontották fel a munkaszerződését, hogy hat hónapig nem alkalmazhatják őket újabb munkahelyen. Ezért indultam el csupán a nyomukban. De mi történt tulajdonképpen, hogy a „válás“ ilyen körülmények között következett be ? Barabás Rozália és Ana Crrstea — az előbbi március végén, az utóbbi április végén került a részlegre — csakhamar egymásra találtak, szövetkeztek a rosszban, viselkedésükkel több ízben kiváltották munkatársaik bizalmatlanságát. Kulcsfontosságú beosztásban, lakköntökként dolgoztak — és jól dolgoztak, ha kedvük tartotta —, tőlük függött sok társuk munkateljesítménye De a két leány sajnos sokszor megfeledkezett munkája fontosságáról, a munkatársakról. Legutóbb augusztusban, amikor a kétnapi ünnepet önkényesen megtoldották négy szabadnappal és eltűntek Szecselevárosból. Azt füllentették, hogy mindketten Marosszentgyörgyön voltak, a Rozália szüleinél, de egy képeslap, amelyet egy legénynek küldtek, elárulta, hogy a tengerparton „nyaraltak“. Az említett értekezleten vállvonogatással feleltek munkatársaik kérdéseire, nem voltak hajlandók beismerni eltévelyedésüket, s azt sem megígérni, hogy jövőbeni magatartásukkal majd feledtetik. Közömbösségük annyira felháborította munkatársaikat, hogy — egyöntetű kérésükre — az értekezletről is eltávolították őket. . Az értekezleten készült jegyzőkönyv igen szűkszavúan tér ki az esetre, mert — amint mondták — Niculina Sofronie lakkcsiszoló kezében megállhatott a ceruza a meglepetéstől. Ezért nem érdektelen átadnom a szót Barabás Rozália és Ana Crrstea munkatársainak. GELLÉRD LAJOS részlegvezető-helyettes mester : — Nem lepett volna meg az eset, ha az ünnep előtt nem értesültem volna szándékukról Igyekeztem a lelkükre beszélni, megmagyaráztam, milyen következményekkel jár, ha cserben hagyják munkatársaikat. Nem fenyegetőztem semmivel, hanem azt próbáltam tudatosítani bennük, mennyire hátráltatják a munkát. Maguk is tudhatták, hogy szabadságos időszak lévén, milyen nagy szükségünk volt jelenlétükre. De nem törődtek semmivel. A fiatalokkal általában úgy beszélünk, mint fiatalokkal, szép szóval neveljük őket, de e két leány esetében minden tudományunk csődöt mondott. ÜRMÖSI ISTVÁN csoportfelelős, helyettes párttitkár : — Reggelenként, amikor bejöttek a részlegre, az emberek mind kigyűltek az ablakokba csodalátni. Olyan miniszoknyában jártak, hogy az utcán is ritkaság. Mondtam nekik számtalanszor, hogy az utcán úgy járhatnak, ahogy nekik jólesik, de a részlegen öltözzenek rendesebben. Falrahányt borsó volt minden beszéd . . ANA BURLACU fényező : — A gyűlésen is elmondtam, menynyire szégyenteljes dolog, hogy igazolatlan hiányzásuk miatt megakadályoztak bennünket a tervteljesítésben. Szégyent hoztak az egész női nemre. A gyűlésen annyira közömbösen viselkedtek, hogy kiküldtük őket. Azt mondták : várják meg a kapunál a gyűlés befejezését, de nem várták meg. Átszöktek a kerítésen és elmentek. TÓTH ILONA pácoló-színező : — Az igazság az, hogy valóban nem dicsekedhetünk velük. Huszonkét éve dolgozom a részlegen, de ilyen esettel még nem találkoztam Hatgyermekes anya vagyok, velük is úgy beszéltem, mint a saját gyermekeimmel, de hiába. Amikor megkérdeztem, miért hiányoztak, szemtelenül vágták vissza: „Magát mit érdekli ?“ Hát ezt nem érdemeltem meg De jóindulatú volt hozzájukó mindenki, a főnök is úgy beszélt velük, mint valami nebántsvirágokkal. Sajnáltam mégis, amikor kizárták őket, de a munkatársak jól gondolkoztak, mert ahogy mondani szokás, egy rossz krumpli elrontja az egész zsákot. Különösen Rózsikét, azaz a szüleit sajnáltam, tőle tudtam meg, nyolcan testvérek, s azt is, hogy elszökött hazulról, amikor hozzánk jött... ORBÁN IBOLYA fényező : — Én is fiatal vagyok, szeretem a munkámat, szeretek szórakozni is, de tudom, hogy a szalmakalap-hordásnak is megvan a maga ideje. Ez az, amit ők nem akartak tudni. Amikor visszajöttek, és felelősségre vontuk őket, foghegyről, pimasz cinizmussal felelgettek, már-már azt hittem, fejembe fut a vér, felpofozom őket. Mégsem tettem. Fülöp Lajos mester, Ferencz Regina, Kovács Mária — közvetlen munkatársaik — is hasonlóan vélekedtek róluk ... Kétségtelen : Barabás Rozália és Ana Crrstea átszöktek a kerítésen. Nemcsak a szecselevárosi bútorgyár kerítésén, hanem a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályainak kerítésén is. Átszöktek, és szemben találták magukat a közvélemény erejével. Az „összetűzésből“ vesztesekként kerültek ki, de nyereséggé változtathatják, ha tanulnak belőle. És tanulhatnak — úgy vélem — mások is. Az oldalt szerkesztette : Apáthy Géza és Kiss Ferenc ! AZ EGYIK TIZENKILENC, A MÁSIK... 38. SZÁM 2. oldal Ezt tudtuk meg... Szecselevárosban a városgazdálkodási és -szépítési közmunka esztendeje — amely szeptember 1-től augusztus 31-ig tart — sikeresen befejeződött. Az út és utca kövezési-aszfaltozási, a partrendezési munkálatok összértéke meghaladja az 5 100 000 lejt. A közmunkázók figyelmének középpontjában a Nagykőhavas, Bomok és más utcák álltak. Szépségigényüket dicséri, hogy több mint 1 000 jegenyét, nyírfát és más díszfát ültettek az utak mentére. A szecselevárosiak kedvenc tisztásán, a Legényvásár és más ünnepi rendezvények hagyományos helyén — ugyancsak közmunkával — sportkomplexum építkezésébe kezdtek, hogy ezzel is növeljék vonzerejét. A sportkomplexumon röplabda-, kosárlabda-, és minifutballpálya, valamint úszómedence várja majd a kirándulókat. Júliusban K. Hegyi Károly a Brassói Lapok hasábjain megbírálta a szecselevárosi társadalmi ellenőrző csoportok nehezen beinduló tevékenységét. Most visszavonhatja bírálatát : már július második felében negyvenhat ízben ellenőrizték a szolgáltatási, kereskedelmi, étkeztetési stb. egységeket és észrevételeikkel hatékony támogatást nyújtottak munkájukhoz. A csoportok negyedévenként számolnak be munkájukról, ezért az újabb adatok még hiányoznak, de a jelek szerint nem adnak majd okot panaszra. Legalábbis az ő munkájukat illetően. Az Electroprecizie negyedben új kereskedelmi komplexum épül, amelynek felavatását november végére ígérik az építők. Az új egység cukrászdát, élelmiszerüzletet, tejcsarnokot, kenyérboltot, textil-, lábbeli-, kötöttáru- és rövidáru-üzletet foglal magába. Perián Istvántól, a népi egyetem rektorátólértesültünk arról, hogy az intézmény keretében az idén is az általános műveltséget terjesztő tanfolyamokat (mítosz és valóság, szocialista Románia, egészségügyi tanácsadó, törvényértelmezés, munkavédelem) gyakorlati tanfolyamok (televízió- és rádiójavítás, varrás) fszítik ki. Az itdegen nyelvek tanfolyamán az idén francia nyelvet tanítanak, de ha megfelelő számú igénylő lesz, más idegen nyelvek is bekerülhetnek a tantárgyak sorába. A népi egyetem, amelyre a beiratkozások már megkezdődtek, október 10-én nyitja meg kapuit..