Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1972-09-16 / 38. szám

BL A Brassói Lapok Szecselevárosban állandóan napirenden Beszél­getés Boros Béla elvtárssal, a szecselevárosi pártbizottság propagandatitkárával — Mi újság, titkár elvtárs, a politi­kai nevelőmunka területén ? —­ A napokban munkamegbeszélést tartottunk az összes pártalapszervezeti titkárokkal, amelyen a politikai nevelő tevékenység legjelentősebb, legidősze­rűbb problémáit vitattuk meg, és hoz­tunk néhány intézkedést is a tevékeny­ség tökéletesítése érdekében. — Felvázolná a legjelentősebbeket ? — Tevékenységünk középpontjában a Román Kommunista Párt Országos Konferenciáján elfogadott határozatok népszerűsítése és alkalmazása áll E célból igyekeztünk a politikai nevelő tevékenység összes hatékony formáit, módszereit, eszközeit feleleveníteni, új minőséggel és tartalommal gazdagítani. Ugyancsak e munkamegbeszélésen na­pirenden szerepelt a pártoktatás közeli megnyitója. Kidolgoztuk a tanterveket, kiegészítettük az előadók, agitátorok testületét. Úgy szervezzük meg a párt­­oktatást, hogy minden körön valameny­­nyi hallgató alaposan elsajátíthassa pártunk politikájának elméleti és gya­korlati kérdéseit. — Valószínűleg az új tanév megnyi­tása is a megbeszélés napirendjén sze­repelt ... — Természetesen. Az idén — pár­tunk főtitkárának értékes útmutatását követve — fokozott figyelmet szentel­tünk annak, hogy az iskola a termelő­munka számára készítse elő a fiatalo­kat. Minden iskolában iskolaműhelyek várnak a tanulókra. Külön örömünkre szolgál, hogy városunk a mostani tan­év kezdetekor tizenöt új tanerőt fogad­hat. Igyekszünk a fogadtatást ünnepé­lyessé tenni, hogy a fiatal tanerők már a kezdet kezdetén erőteljes ösztönzéssel indulhassanak pályájukon. Persze, gon­doskodtunk életkörülményeikről is. — A politikai nevelő tevékenység kéz a kézben szokott járni a közmű­velődési tevékenységgel... ■— Mi sem választottuk el, sőt elmond­hatom, hogy intézkedéseket foganato­sítottunk az összes műkedvelő csopor­tok tevékenységének felújításáért. Újjá­szerveztük a városi szocialista műve­lődési és nevelési bizottságot és aktivi­záltunk más bizottságokat is, amelyek­nek több-kevesebb közük van a műve­lődéshez, műveltségterjesztéshez. Intéz­kedtünk, hogy a művelődési ház tevé­kenységében az idén meghatározó súly­­lyal legyen jelen a politikai nevelő­­munka. Közölhetek egy félig-örömhírt a bácsfalusi művelődési házzal kapcso­latban. Azért félig-örömhír, mert a tetőzetet kijavítottuk, de nem sikerült megoldanunk a fűtés problémáját. Eh­hez illetékes szervek támogatását kér­jük, hogy már a tél beállta előtt a kor­szerű igényeknek megfelelő otthonba költözhessen a város művelődési élete. Akárcsak az ország más helységeiben, az Országos Pártkonferencia ösztönző határozatai állandóan napirenden van­nak és lesznek Szecselevárosban is. EMBERFORMÁLÓ ISKOLA A tanulókat életre felkészítő és élet­be indító iskola csak úgy fejthet ki igazán eredményes nevelő és oktató tevékenységet, ha sikerül megteremte­nie a tanulók és tanárok közötti köl­csönös megbecsülést és az egymást se­gítő baráti viszonyt. Régi igazság ez, de nem árt újra idézni, még akkor sem, ha egy olyan fiatal, hagyomá­nyokkal alig rendelkező iskoláról esik szó, mint a szecselevárosi líceum. Ta­nulók és tanárok éppen a hagyomány­teremtés szándékával munkálkodnak szívós kitartással a jó tanulást bizto­sító feltételek kiépítésén. A líceum vég­zettjeinek helytállása az életben azt bizonyítja, hogy ez sikerült is. Barkó Anna tanárnő pontos nyilvántartást vezet a líceum magyar tagozatának végzőseiről. Mindenkiről tudják, hová került a líceum elvégzése után, s azt, hogy munkahelyén hogyan dolgozik. Barkó Anna azt mondotta, hogy ma­gánszorgalomból vezeti ezt a nyilván­tartást, de érezni lehetett szavai mö­gött a szívvel-lélekkel hivatásának élő ember soha nem hivalkodó büszkesé­gét. A nyilvántartás utolsó lapján az idén érettségizett Köpecsik­ Magdolna nevét látom, aki másodiknak jutott be a marosvásárhelyi főiskola filológiai fakultásának román-magyar szakára, utána Kálit Ibolya neve következik, ő is a vásárhelyi főiskola elsőéves hall­gatója lesz október elsejétől. Jól sze­repeltek a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti intézeten felvételizett tanulók is. A hat sikerrel felvételizett tanuló teljesítménye akkor válik iga­zán elismerésre méltóvá, ha arra gon­dolunk, hogy ezen a fakultáson az idén is tíznél több jelentkező verseny­zett egy helyért. Perián István aligazgatót már hetek óta a most kezdődő tanév foglalkoztat­­ja. Az iskola vezetősége az idén a ta­nulók gyakorlati tevékenységét szeret­né még hatékonyabbá és eredménye­sebbé tenni. Hasznos gyakorlati és szakmai ismeretekkel gazdagítja a ta­nulókat az iskolai műhelyben és az Electroprecizie üzemben végzett gya­korlati munka, amely lehetővé teszi a líceum elvégzése utáni gyors szakképe­sítést. Nagy könnyebbség és felmérhe­tetlen nyereség ez azok számára, akik érettségi után szakmunkásként akar­nak dolgozni. Jól működött az elmúlt tanévben a líceum társadalomtudományi kabinet­je, s ez újabb kísérletre ösztönözte az iskola vezetőségét. Az idén két újabb tantárgyat akarnak hasonló módszer­rel tanítani, jól felszerelt kabinetekben. Szép kezdeményezésnek ígérkezik ez is. A hozzáértő és kitartó munka bizonyá­ra hamarosan az emberformálás okos eszközévé nemesíti. Uzoni Mihály részlegvezető jelzésére indultam el két leány, Barabás Rozália és Ana Crrstea nyomában a szecsele­városi bútorgyári részlegen. Mindkettő tizennyolc éves, de a munkatársaik nem­egyszer úgy beszéltek róluk: az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Ezt a véleményt a szeptember eleji termelési értekezlet is megerősítette, sőt véglegesítette. A két leánynak úgy bontották fel a munkaszerződését, hogy hat hónapig nem alkalmazhatják őket újabb munkahelyen. Ezért indultam el csupán a nyomukban. De mi történt tulajdonképpen, hogy a „válás“ ilyen körülmények között következett be ? Barabás Rozália és Ana Crrstea — az előbbi március végén, az utóbbi április végén került a részlegre — csakhamar egymásra találtak, szövet­keztek a rosszban, viselkedésükkel több ízben kiváltották munkatársaik bizalmatlanságát. Kulcsfontosságú be­osztásban, lakköntökként dolgoztak — és jól dolgoztak, ha kedvük tartotta —, tőlük függött sok társuk munkatel­jesítménye De a két leány sajnos sok­szor megfeledkezett munkája fontossá­gáról, a munkatársakról. Legutóbb au­gusztusban, amikor a kétnapi ünnepet önkényesen megtoldották négy szabad­nappal és eltűntek Szecselevárosból. Azt füllentették, hogy mindketten Marosszentgyörgyön voltak, a Ro­zália szüleinél, de egy képeslap, a­­melyet egy legénynek küldtek, elárulta, hogy a tengerparton „nyaraltak“. Az említett értekezleten vállvonogatással feleltek munkatársaik kérdéseire, nem voltak hajlandók beismerni eltévelye­désüket, s azt sem megígérni, hogy jö­vőbeni magatartásukkal majd feledte­tik. Közömbösségük annyira felháborí­totta munkatársaikat, hogy — egyön­tetű kérésükre — az értekezletről is eltávolították őket. . Az értekezleten készült jegyzőkönyv igen szűkszavúan tér ki az esetre, mert — amint mondták — Niculina Sofronie lakkcsiszoló kezében megállhatott a ce­ruza a meglepetéstől. Ezért nem érdek­telen átadnom a szót Barabás Rozália és Ana Crrstea munkatársainak. GELLÉRD LAJOS részlegvezető-he­lyettes mester : — Nem lepett volna meg az eset, ha az ünnep előtt nem értesültem volna szándékukról Igyekeztem a lelkükre beszélni, megmagyaráztam, milyen kö­vetkezményekkel jár, ha cserben hagy­ják munkatársaikat. Nem fenyegetőz­tem semmivel, hanem azt próbáltam tudatosítani bennük, mennyire hátrál­tatják a munkát. Maguk is tudhatták, hogy szabadságos időszak lévén, milyen nagy szükségünk volt jelenlétükre. De nem törődtek semmivel. A fiatalokkal általában úgy beszélünk, mint fiatalok­kal, szép szóval neveljük őket, de e két leány esetében minden tudomá­nyunk csődöt mondott. ÜRMÖSI ISTVÁN csoportfelelős, he­lyettes párttitkár : — Reggelenként, amikor bejöttek a részlegre, az emberek mind kigyűltek az ablakokba csodalátni. Olyan mini­szoknyában jártak, hogy az utcán is ritkaság. Mondtam nekik számtalanszor, hogy az utcán úgy járhatnak, ahogy nekik jólesik, de a részlegen öltözzenek rendesebben. Falrahányt borsó volt minden beszéd . . ANA BURLACU fényező : — A gyűlésen is elmondtam, meny­nyire szégyenteljes dolog, hogy igazo­latlan hiányzásuk miatt megakadályoz­tak bennünket a tervteljesítésben. Szégyent hoztak az egész női nemre. A gyűlésen annyira közömbösen visel­kedtek, hogy kiküldtük őket. Azt mond­ták : várják meg a kapunál a gyűlés befejezését, de nem várták meg. Át­szöktek a kerítésen és elmentek. TÓTH ILONA pácoló-színező : — Az igazság az, hogy valóban nem dicsekedhetünk velük. Huszonkét éve dolgozom a részlegen, de ilyen esettel még nem találkoztam Hatgyermekes anya vagyok, velük is úgy beszéltem, mint a saját gyermekeimmel, de hiába. Amikor megkérdeztem, miért hiányoz­tak, szemtelenül vágták vissza: „Ma­gát mit érdekli ?“ Hát ezt nem érde­meltem meg De jóindulatú volt hoz­zájukó mindenki, a főnök is úgy beszélt velük, mint valami nebántsvirágokkal. Sajnáltam mégis, amikor kizárták őket, de a munkatársak jól gondolkoztak, mert ahogy mondani szokás, egy rossz krumpli elrontja az egész zsákot. Külö­nösen Rózsikét, azaz a szüleit sajnál­tam, tőle tudtam meg, nyolcan testvé­rek, s azt is, hogy elszökött hazulról, amikor hozzánk jött... ORBÁN IBOLYA fényező : — Én is fiatal vagyok, szeretem a munkámat, szeretek szórakozni is, de tudom, hogy a szalmakalap-hordásnak is megvan a maga ideje. Ez az, amit ők nem akartak tudni. Amikor vissza­jöttek, és felelősségre vontuk őket, foghegyről, pimasz cinizmussal felelget­­tek, már-már azt hittem, fejembe fut a vér, felpofozom őket. Mégsem tettem. Fülöp Lajos mester, Ferencz Regina, Kovács Mária — közvetlen munkatár­saik — is hasonlóan vélekedtek róluk ... Kétségtelen : Barabás Rozália és Ana Crrstea átszöktek a kerítésen. Nemcsak a szecselevárosi bútorgyár kerítésén, hanem a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályainak kerítésén is. Át­­szöktek, és szemben találták magukat a közvélemény erejével. Az „összetű­zésből“ vesztesekként kerültek ki, de nyereséggé változtathatják, ha tanul­nak belőle. És tanulhatnak — úgy vé­lem — mások is. Az oldalt szerkesztette : Apáthy Géza és Kiss Ferenc ! AZ EGYIK TIZENKILENC, A MÁSIK... 38. SZÁM 2. oldal Ezt tudtuk meg... Szecselevárosban a városgazdálkodási és -szépítési közmunka esztendeje —­ amely szeptember 1-től augusztus 31-ig tart — sikeresen befejeződött. Az út és utca kövezési-aszfaltozási, a part­rendezési munkálatok összértéke meg­haladja az 5 100 000 lejt. A közmunká­­zók figyelmének középpontjában a Nagykőhavas, Bom­ok és más utcák álltak. Szépségigényüket dicséri, hogy több mint 1 000 jegenyét, nyírfát és más díszfát ültettek az utak mentére. A szecselevárosiak kedvenc tisztásán, a Legényvásár és más ünnepi rendez­vények hagyományos helyén — ugyan­csak közmunkával — sportkomplexum építkezésébe kezdtek, hogy ezzel is nö­veljék vonzerejét. A sportkomplexu­mon röplabda-, kosárlabda-, és mini­­futballpálya, valamint úszómedence várja majd a kirándulókat. Júliusban K. Hegyi Károly a Brassói Lapok hasábjain megbírálta a szecsele­városi társadalmi ellenőrző csoportok nehezen beinduló tevékenységét. Most visszavonhatja bírálatát : már július második felében negyvenhat ízben el­lenőrizték a szolgáltatási, kereskedel­mi, étkeztetési stb. egységeket és észre­vételeikkel hatékony támogatást nyúj­tottak munkájukhoz. A csoportok negyedévenként számol­nak be munkájukról, ezért az újabb adatok még hiányoznak, de a jelek szerint nem adnak majd okot panaszra. Legalábbis az ő munkájukat illetően. Az Electroprecizie negyedben új ke­reskedelmi komplexum épül, amelynek felavatását november végére ígérik az építők. Az új egység cukrászdát, élel­miszerüzletet, tejcsarnokot, kenyérbol­tot, textil-, lábbeli-, kötöttáru- és rö­vidáru-üzletet foglal magába. Perián Istvántól, a népi egyetem rek­torától­­értesültünk arról, hogy az in­tézmény keretében az idén is­ az álta­lános műveltséget terjesztő tanfolyamo­kat (mítosz és valóság, szocialista Ro­mánia, egészségügyi­ tanácsadó, törvény­­értelmezés, munkavédelem) gyakorlati tanfolyamok (televízió- és rádiójavítás, varrás) f­­szítik ki. Az itde­gen nyelvek tanfolyamán az idén francia nyelvet tanítanak, de ha megfelelő számú igénylő lesz, más ide­gen nyelvek is bekerülhetnek a tantár­gyak sorába. A népi egyetem, amelyre a beiratko­zások már megkezdődtek, október 10-én nyitja meg kapuit..

Next