Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1972-09-23 / 39. szám
A gyárkapun innen és túl — Beszélgetés Jan Pînzaru — Köztudott, hogy a párt Országos Konferenciáján több igen fontos határozatot, dokumentumot fogadtak el. Ezek közé tartozik a kommunista életmód és munka, a szocialista etika és méltányosság normáinak tervezete, amelyet nyilvános megvitatásra bocsátottale. Miben látja Ön e tervezet lényegét, fontosságát." A tervezet már elöljáróban hangsúlyozza azt a szép gondolatot, hogy a párt emberekből áll, tudata az emberek tudata, s éppen ezért a párttagok erkölcsipolitikai erényeinek döntő szerepe van abban, miként tölti be pártunk történelmi küldetését. Egyébként a tervezet egységes keretbe foglalja a Szervezeti Szabályzatból a párttagokra háruló kötelezettségeket, valamint azokat az elveket, amelyek Nicolae Ceauşescu elvtársnak a Központi Bizottság 1971. november 3—5-i plenáris ülésén tartott előadói beszédéből fakadnak. Lényegében arról van szó, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése szükségszerűen megköveteli a párttagok és az ifjúkommunisták erkölcsi-politikai erényeinek magasabb szintre emelését. A tervezet több szakasza pontosan leszögezi, hogyan kell a párttagoknak és az ifjúkommunistáknak dolgozniuk az anyagi és szellemi javak szüntelen gyarapításáért. A kérdés az : vajon valamenynyiükre jellemző-e a normákba foglalt igényesség és példamutatás a munkához való viszonyulásukban ? — Aki figyelmesen tanulmányozza ezt a dokumentumot, könnyen rájön, hogy pártunk és társadalmunk a jelenlegi feladatoknak megfelelően sok odaadással és lelkesedéssel, igényességgel és szakmai öntudattal végzett példás munkát követel tagjaitól, örömmel mondhatom : párttagjaink, ifjúkommunistáink nagy többsége már most úgy dolgozik, ahogyan azt a tervezet szakaszai megkövetelik. A sok példa közül mindössze néhányat említek, Grigore Stroe, Zamfir Mihu kovácsolok, Paul Furnică, Ioan Mircea lakatosok, Alexandru Surdu hőkezelő, Mihai Kungu, Sletka József, Récz József, Dumitru Toma mesterek, Aurel Achimescu, Mircea Sipos, Ioan Ionuţ mérnökök valóban kommunista módon dolgoznak. Persze a mi gyárunkban is akadnak egyesek — köztük olykor párttagok is —, akik megszegik a munkafegyelmet, vagy megelégszenek a feladatok minimális szinten való elvégzésével. A szóbanforgó tervezet több szakasza kidomborítja, hogy minden párttag, minden KISZ-tag a fejlett viszonyulás példaképe kell hogy legyen a társadalomban, a családban, s az élet minden körülményei között tanúsítson feddhetetlen magatartást. Mi az Ön véleménye, a pártalapszervezetek, illetve a KISZ-alapszervezetek kellőképpen foglalkoznak-e azzal, hogy tagjaik miként viselkednek és élnek a gyárkapun túl ? — Mielőtt válaszolnék a kérdésre, néhány példát sorolok fel alapszervezeteinkből. Alexandru Chiiuc minőségellenőrt a kommunisták kizárták soraikból- züllésért, huliganizmusért. Alexandru Codreanu mérnököt megrovásban részesítették, mert ittas állapotban vezette gépkocsiját. Constantin Bixandru fia lopásért börtönbe került, bár jómagam is nemegyszer felhívtam a mérnök figyelmét, foglalkozzék többet családjával, gyereke nevelésével. Ezek a kirívó és szerencsére elszigetelt esetek azt bizonyítják, hogy miközben figyelmünket a termelés legégetőbb kérdéseire fordítjuk, olykor megfeledkezünk arról, hogy dolgozóink a gyárkapun túl élik magánéletüket, s ez iránt sem lehetünk közömbösek. Márpedig pártgyűléseinken bizony keveset beszélünk, arról, hogy párttagjaink miként viselkednek a társadalomban, a családban, hogyan tartják tiszteletben törvényeink előírásait. A tanulság kézenfekvő : a jövőben sokkal többet kell tennünk főként azért, hogy megelőzzük a párttagok és a nem párttagok erkölcsi, magatartásbeli botlásait, és idejében felfigyeljünk a különböző negatív jelenségekre. Hogyan használják fel a politikai nevelőmunka különböző módszereit, hogy a dolgozókban tudatosítsák a kommunista életmód és munka, a szocialista etika és méltányosság normáit, szabályait ? — A politikai-ideológiai nevelőmunka javítására vonatkozó pártprogram alapján egy évvel ezelőtt mi is részletes és átfogó intézkedési tervet készítettünk. Nem részletezem e terv megvalósításának módját, csupán annyit szeretnék elmondani, hogy az eltelt időszakban a gyári pártbizottság, pártalapszervezeteink, a KISZ és a szakszervezeti bizottság tartalmilag gazdagabb, formailag változatosabb nevelőmunkát fejt ki. A gyári villámújság, a rádiósítási állomás, az agitátorok, a részlegek faliújságjai hatékonyabban harcolnak a szocialista fegyelem megszilárdításáért. Esetenként az igazolatlanul hiányzó fiatalok távol lakó szüleinek segítséget kérő leveleket küldünk. Ezen kívül minden hónap végén közös megbeszéléseket szervezünk azokkal a fiatalokkal, akik a hónap folyamán ok nélkül hiányoztak a munkából. — Ön bizonyára figyelmesen áttanulmányozta a normatervezet minden szakaszát. Ezek kapcsán vannak-e kiegészítő javaslatait . Véleményem szerint kívánatos volna a tervezet egyes szakaszait kiegészíteni, esetleg a tervezetet újabb szakaszokkal bővíteni. Ezzel kapcsolatosan volna néhány észrevételem és javaslatom is. Nyilvánvaló, hogy a kommunista életmód és munka, a szocialista etika és méltányosság normáinak tudatosítását, gyakorlati alkalmazását nem adminisztratív jellegű intézkedésekkel, hanem a politikai nevelőmunka segítségével valósítjuk meg. Éppen ezért a tervezetben is hangsúlyozni kellene, hogy a pártszervek és -szervezetek, valamint a KISZ-szervezetek kötelesek a politikai nevelőmunka összes eszközeivel harcolni a normák tudatosításáért, alkalmazásáért. Ugyanakkor ki kellene domborítani a párttagoknak és az ifjúkommunistáknak azt a kötelességét, hogy harcoljanak e normák érvényrejutásáért, alkalmazásáért munkatársaik körében, lakhelyükön, egész társadalmi életünkben. Végezetül igen fontosnak vélem, hogy az új párttagok felvételénél az alapszervezetek tagsága, valamint a felvételt jóváhagyó felső pártszerv ellenőrizze, hogy a tagfelvételt kérő dolgozó miként sajátította el, hogyan értelmezi és alkalmazza a gyakorlatban a kommunista életmód és munka normáit. Gondolom, hogy ennek hangsúlyozását a Szervezeti Szabályzatba is be kellene iktatni. Lejegyezte: Bartha Albert elvtárssal, a brassói szerszámgyár pártbizottságának titkárával . „Szerény, halkszavú fiatalembert vezet be a füstös szerkesztőségbe lapunk egyik barátja“ — így kezdi 1933-ban közzétett cikkét a Brassói Napló, amelyben az újfalusi ezermestert, Benedek Sándort mutatta be olvasóinak. Benedek Sándor nemrég hozzánk is ellátogatott, a Brassói Lapok szerkesztőségébe, ugyancsak lapunk egyik barátjának tanácsára. Anélkül Benedek Sándor, akit munkás élete szerénységre nevelt, talán nem is gondolt volna arra, hogy egy szerkesztőségbe bekopogjon. Unokája kísérte el hozzánk, aki beszélgetésünkben sok esetben a tolmács szerepét vállalta, mert a nyugdíjas ezermesternek leginkább , hallását kezdte ki az idő, s azt a hallókészülék is képtelen teljesen pótolni. Beethovent juttatja az ember eszébe, a süket zene óriást, mert Benedek Sándor bácsi szabad idejében : hegedűkészítő. S a maga készítette hangszeren meg is tudja örvendeztetni környezetét. De miért éppen Benedek Sándort látta vendégül a Brassói Napló a hegedűkészítők közül ? Mert Benedek Sándor gyufaszálakból készítette hegedűjét. „Körülbelül háromezer gyufaszálat használtam fel. Már három, évvel ezelőtt. 1930. június 24-én készen állott a hegedű, egy hónapi munka után“ — felelte a Brassói Napló szerkesztőinek, akik megilletődve csodálták meg a hangszert Az első csodahegedűt, amelyen Constantin Bobescu egy teljes órát játszott, nagy gyönyörűséggel. „Veszi a hegedűjét, óvatosan elhelyezi tartójában és gondosan betakarja kendőjével. És szerényen, halkan, szinte félénken elköszön, viszi a kincsét — kenyeret keresni vele“ — így fejezte be cikkét a Brassói Napló riportere, fellegjáró derűlátással. Nekünk, akik negyedik csodahegedűjét , vettük körül a ritka teljesítményeknek kijáró tisztelettel, önmagától kínálkozott fel a kérdés : — És sikerült vele kenyeret keresni, Benedek bácsi ? Mosolyából mindent megérthettünk : biztosabb pénzkereset után kellett néznie. Az első hegedűt elsodorta a viszontagságos idő, amely készítőjét is ide-oda sodorta. Később, a világháború után, állapodott meg a brassói traktorüzemben, mintaasztalosként dolgozott nyugdíjas koráig. Ott sem hegedűkészítéssel bízták meg. Vajon szerette-e „hétköznapi“ munkáját ? — Nyugdíjazásom után is hívtak, menjek vissza az üzembe, vissza is mennék örömmel, ha nem volna már túl nehéz számomra az ingázás — felelte. Szerette, nagyon szerette a hétköznapi münket is. De fiatalkori szenvedélye is kiújult. És csodahegedűit már nem gyufaszálból készítette, hanem maga hasította apró fenyő-, csipkejuhar- és ébenfa-pálcikákból, hogy szebben szóljanak. A másodikkal, ötezer pálcikából készült hegedűjével, 1968 decemberében a Román Televízióban szerepelt. Ion Voicu hegedűművész is játszott rajta, utána alig fogyott ki a dicsérő szavakból. Benedek bácsi most arra vár, hogy a neves művész meglátogassa Újfaluban. Azután hétezer pálcikából készített hegedűt, majd egy évi munkával nyolcezerből. Az utóbbival látogatott el szerkesztőségünkbe, fél órával azelőtt Ludovic Spiess próbálta ki, és mindegyre azt hajtogatta : „Fantasztikus, fantasztikus.“ — Most, hogy elkészült, nem is akarom elhinni, hogy én készítettem. Ha ránézek, úgy tűnik, csak álmomban látom — vallotta Benedek Sándor bácsi. Úgy tudja, nyolc Stradivarius hegedűt tartanak számon a világon, de nem cserélné el hegedűjét a legértékesebb Stradivariusszal sem: az ő csodahegedűje egyetlen a világon. — Még csak egyet Szeretnék öszszeállítani, de tízezer pálcikából, erre kérek segítséget az időtől — mondta búcsúzáskor. Óvatosan elhelyezte hegedűjét tartójában, gondosan betakarta kendőjével, vitte kincsét, de a kenyérkereset gondja nélkül. Úgy vitte, akár egy jelképet, amelyben megfogalmazódik az embernek az a törekvése, hogy alkotó szenvedéllyel, szép türelemmel-kitartással mindegyre túlszárnyalja saját teljesítményeit. Apáthy Géza | *■* BENEDEK SÁNDOR HEGEDŰI Szeptember 25. — 50 éve (1922) haltmeg Pandele Becheanu, a romániai munkásmozgalom harcosa. — 75 éve (1897) született William Faulkner Nobel-díjas amerikai író. — 80 éve (1892) született Marina I. Cvetajeva szovjet-orosz költőnő, esszéíró,kiváló prózaíró, műfordító. Szeptember 27. — 200 éve (1772) született Kisfaludy Sándor költő, színmű- és naplóíró, zeneszerző, a színművészet nagy pártfogója. Szeptember 28. — 1864-ben ezen a napon alakult meg Londonban Marx és Engels vezetésével az I. Internacionálé. — 125 éve (1847) született Gheorghe Dima román zeneszerző, a román zenekultúra egyik jelentős alakja. Szeptember 29. — 100 éve (1872) halt meg Déryné Széppataki Róza, az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legkiválóbb, népszerű színésznője. Szeptember 30. — 90 éve (1882) halt meg Mihail Pascaly román színész, a múlt századi román színművészet kiváló személyisége. — 90 éve (1882) született Constantin Brătescu földrajztudós, a huszadik századi román tudományosság jelentős alakja. — 575 éve (1397 szeptember-október) Mircea cel Batrin győzelmet arat a Munténiába betört török hadseregen. memento 3. SZÁM 3. oldal