Brassói Lapok, 1972 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1972-06-24 / 25. szám
Nemcsak természeti szépségekben és kincsekben, hanem emberi értékekben is gazdag táj a hegyektől koszorúzott Barcaság. Újra meg újra erről győződik meg az ember, valahányszor ennek a kincses gazdagságnak egyegy újabb bizonyítékára bukkan. S ilyenkor előfordul, hogy meg is döbbenünk : íme, mi hevert, mi hever itt a szemünk előtt, a kezünk ügyében, s eddig ügyet sem vetettünk rá. Valahogy így áll a helyzet a barcasági csángó néprajzi és népköltészeti kincsekkel, itt van, itt virul (még !), csak észre kell, észre kellene venni, még gondoskodni lehet , gondoskodni kellene gyűjtéséről, megőrzéséről, ledolgozásáról, értékesítéséről. .. Lehetne és kellene gondoskodni, mert egyelőre még van mit számbavetni, összegyűjteni, lejegyezni. Nem a magánszorgalomból végzett, legtöbbször önzetlen és tiszta szándékú, de olykor esetleg elsősorban önző, „szerző" gyűjtögetést hiányoljuk, hanem az intézményes gondoskodást, holott az állam nemcsak törvényes kereteket és anyagi lehetőségeket teremtett erre, de éppen össznépi szocialista művelődési életünk gazdagítása és kiteljesítése érdekében szüntelenül szorgalmazza is az ilyen munkát. A többi között ezért hozták létre és szervezték meg például a népi alkotások és a művészeti tömegmozgalom irányító központjait. Van ilyen intézmény Brassó megyében is, és bizonyos területeken örvendetesen szép eredményeket mondhat magáénak. Eredményeinek örvendünk is, de örömünk teljesebb lenne, ha a csángó népköltészet és népművészet gyűjtése, ápolása és feldolgozása-értékesítése terén is tenne végre valamit . . . . Még szerencse, hogy ha mi csak nagyon keveset teszünk (azt is alkalom- és ötletszerűen !) a barcasági csángó népművészetért és népköltészetért, a szomszédban, Kovászna megyében van idejük és erejük ezzel is foglalkozni. Bizonyíték rá Seres András Barcasági csángó leányingek hímzésmintái című munkája, amelyet a népi alkotások és a művészeti tömegmozgalom Kovászna megyei irányító központja jelentetett meg Népi hímzéseink című kiadvány-sorozatában. (Mellesleg : Seres András Szecselevárosból volt kénytelen Kovászna megyébe, Sepsiszentgyörgyre költözni, mert ott érdeklődésének-szenvedélyének és elhivatottságának megfelelő állást és munkakört kapott az említett megyei irányító központnál, s mi maradtunk nélküle, akinél jobban kevesen ismerik és szeretik a barcasági csángó folklórt ebben az országban...) Seres András tárgyismeretről tanúskodó tanulmányát 125 hímzésminta lenyomata egészíti ki. Munkája rendkívül értékes, a szakemberek érdeklődésére is számottartó nagyszerű teljesítmény, a Népi hímzéseink kiadványsorozat pedig irigylésre méltóan szép vállalkozás. És követésre méltó, követésre ösztönző. De addig is, amíg a népi alkotások Brassó megyei irányító központja hasonló teljesítményre vállalkozik, rendelje meg legalább ötszáz példányban ezt a szép füzetet a szomszédból. Megéri ! (őrs) A III. fesztivál műsorának összeállítása során a szervezők nagy figyelmet fordítottak a változatosságra s a meghívott együttesek művészi színvonalára. Míg az elmúlt két évben a műsor összeállítói túlnyomó részt a preklasszikus és jelenkori kamarazene-irodalomból válogattak, a harmadik fesztivál műsora igyekszik átfogni a zenetörténet nagy fejlődési szakaszait, természetesen ezúttal is nagy figyelmet szentelve a preklasszikus szakasznak. Ez utóbbiból először hallunk itt majd XVII. századi olasz, spanyol és francia dalokat, valamiint I. Erzsébet korabeli angol madrigálokat. A modern vokális zeneirodalomból például Maurice Ravel i Don Quijote dala Dulcineához című művét is hallhatjuk a fesztivál műsorában. A mai modern kamarazene számos más darabjával is találkozhat a brassói közönség ez alkalommal, a legjelentősebb európai iskolák olyan képviselőinek műveivel, mint például Benjamin Britten, T. Poulenc, Vincent d'Indy, Georges Auric, Bartók Béla, R. Hahn, Rodrigo, Prokofjev stb. Mivel a brassói fesztivál elsősorban a hazai kamarazene-szerzők alkotói munkájának serkentése és népszerűsítése érdekében jött létre, természetes, hogy az idén is nagy teret nyit a hazai szerzők műveinek. Örömmel üdvözöljük tehát az idén első ízben a fesztivál plakátjain George Enescu nevét: a Clement Marót verseire írt hét dalt Dan Iordachescu előadásában hallhatjuk. Ezen kívül Sigismund Toduţă egy műve, C. Silvestri három zenekari darabja, Doru Popovici, Cornel Ţăranu, Mihail Jóra és D. Constantin Lucaci : tízhullámok párbeszéde (rozsdaálló acél) RADAR Kamarazene-fesztivál Bughici művei képviselik a fesztiválon a román kamarazenét. Nagy érdeklődéssel várjuk Tudor Ciortea fúvósötösének bemutatását, valamint a brassói Norbert Petri hegedűre és zongorára írt szonátáját, és Carmen Petra-Basacopol zongoratrióját is. A fesztivál műsorán szereplő művek színvonalas előadásának biztosítékát képezi a résztvevő hazai és külföldi kamaraegyüttesek magas művészi színvonala. Az idén két külországi együttes vendégszerepel a brassói fesztiválon : a Purcell vokális szextett és a szófiai kamarazenekar ugyanakkor fellép a fesztiválon a neves francia gitárművész, Roger Pierrat is, valamint Nicolas Astrinidis zongoraművész. Hazai előadóművészeink közül Dan Iordachescut, Octav Aurelian Popát, Ruha Istvánt, Mihai Constantinescut, Mircea Cristescut látja vendégül a brassói fesztivál, valamint a Filharmónia vonósnégyesét, a Moldova vonósnégyest, az Iliescu-triót, a kolozsvári filharmónia kamarazenekarát, a Banatul filharmónia kamaraegyüttesét, a kolozsvári G. Dima konzervatórium kamaraopera-stúdióját. A fesztiválon Brassót az I. Ionescu-Galaţi által vezényelt kamarazenekaron kívül a Pro Musica együttes és Helge Bömches énekművész képviseli. Fellép ez alkalommal a nemrég létesült régihangszer-együttes is, amelynek tagjai: Harald Meschendorfer (flauto dolce), H. Wondrascheck (violino pomposo), Eva Marko (viola da gamba) és Wolfgang Gütler (gordonka), valamint Carmen Hanganu szopránénekesnő. A brassói fesztivál évről évre növekvő tekintélye lehetővé tette, hogy a szerzők az idén egy vonósnégyes-versenyt is beiktassanak a fesztivál műt-'-ába. A versenyre tíz hazai együttes nevezett be a legjelentősebb hazai felsőfokú zeneoktatási intézmények részéről, amelyek közül a legjobb a brassói kamarazene-fesztivál díjazottja lesz. Gemma Zeaveliu Nine Gusztáv : Atom (toliraja) Apáthy Géza MIÉRT TEGEZEM Nincsen, nincsen a földön egyetlen kiváltságom, csak egy titkom : miért tegezem a tavirózsát ? Hallgass meg, most elárulom neked. Éjszakánként, csodák óráján, pontosan olyankor, amikor a szerelmesek szemében-szavábat, kék csillagok gyúlnak, ablakom elé sereglenek a tavak, és csendben kibontják a tavirózsák szirm:ablakom elé sereglenek a tengerek, és megszólaltatják" a kagylókat, új kenyér ígéretét hozzák sercegő búza-beszéddel a mezők, s a hegyek is eljönnek a fenyvesek másnapi kékjével, és én, képzeld, nevén szólítom s tegezem a tavirózsát, a kagylót, a búzát, a fenyőt, nevén szólítom és tegezem a tót, a tengert, a mezőt, a hegyet. És odasereglenek ablakom elé mindig másként, változva örökké, odasereglenek télen és nyáron, ősszel és tavasszal, és én mindig boldog ujjongással köszöntöm, megmondják nevük, s akkor nevükön szólítom és tegezem őke De, hidd el, nincsen, nincsen a földön egyetlen kiváltságom ! S akkor, a csodák óráján, szélesre kitárom ablakom, annyira, hogy beleférjenek az utak, a házak, a városok, a falvak, mert — igen — eléje sereglenek utak és házak. SZELE DOKTORÉK ... Az „agglegényeket“ gyűlöltük, bár sok a szobájukban, a 23-asban, amely előtt mllan, díszelgett. Hűvös főhajtással köszöntöttük egymás vízórákban mind rohantunk a zuhanyozóba, mert egy másodpercnyi késés is elegendő, hogy az ■ beüljenek, és ki se jöjjenek, amíg a víz el tti legénynek neveztük a velük lakó kopasz Filit aki nős volt, de a családját még nem hozta ide, vadászott és autója volt. „A félnormákból olyan ahol úgy ad elő, mint a ló az ábécéből“ —szt és regéket mesélt Filip fösvénységéről. Jól est másik rögeszmés bolonddal, Vargával, aki list „Egy nadrág, egy kabát, két ing, 12 pár zokni zöl és felrajszögezte a szekrény ajtajára, vagy aki hálósipkában és zokniban alszik, és nemes lakot kinyitni. ..mert huzat van“, amiből aztán érő veszekedések robbantak ki az agglegény pipaszagú tanyáján, amelyeket élvezettel hallgtyosóról. Megegyeztünk abban, hogy ezek se főt, már megnősülni, melyik az a nő, aki elvisel en, és Filip feleségét is csak valami nagy dromedát személynek tudtuk elképzelni, aki annak idején dekből ment hozzá a táskás szemű kopaszhoz esem, ha ezekkel kell majd egy szobába költözi én is megnősülök. „Büdös karrierista“— gyűlöl fiúval, és szívünk mélyén a csudaszép Renault lük. De bennem már mozogni kezdett a kívánt