Brassói Lapok, 1974 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1974-04-27 / 17. szám

1974 A brassói Népi Egyetem közli Tanulmányi kirándulás Apácán Vasárnap a brassói Népi Egyetem magyar tanfolyamának több mint nyolcvan hallgatója, a hűvös, havat­ ígérő és­­hozó időjárással dacolva, tanulmányi kirándu­láson vett részt Apáca községben, amelynek fő célja az ősi és hagyományos apácai népszokás, a kakaslövés megtekintése volt. A kirándulókat az állomáson a község vezetői várták, akik elkalauzolták őket a tekepálya épületébe. Barta Árpád, a néptanács elnöke üdvözlő beszédében megismertette a hallgatókat a község történelmével, jelenkori gondjaival, örömeivel, törekvéseivel. Utána Sipos Bella brassói író, a barcasági folklór kutatója és avatott ismerője a község hagyományos népszokásának eredetéről szóló legendákat, tudo­mányos elméleteket, valamint annak történetét vázolta fel, Zsizsik Jenő iskolaigazgató pedig a szokás lefolyását ismertette, fontos megfigyelési szempontokkal előszavazva a délutáni eseményt. Utána a kirándulók a helybeliek vezetésével meglátogatták a községet, majd a vendéglőben, ahol Orbán József bizonyult kiváló vendéglátónak, elfogyasz­tották a közös ebédet. A község fúvószenekara adta hírül a kakaslövés kezdetét, amely a szerszám­íjókkal és céltáblával felfegyverzett legényeket-„vitézeket" a legügyesebb legény há­zától a Ponknak nevezett domboldalra — a kakaslövés hagyományos színhelyére — kísérte. A kakaslövés eredeti rigmusokat őrző „szertartással" kezdődött, amelyben vá­dat emeltek a kakasok ellen, és kihirdették fölöttük az ítéletet, majd sor került a céltáblára festett kakas (amely az élő kakasokat helyettesíti az újabb korokban) kivégzésére : szerszámíjóikkal vetélkedtek a legények a legügyesebb céllövőnek ki­járó kakascomb elnyeréséért. A tanulmányi kirándulás elérte célját : a résztvevők megismerték Apácát és az apácaiakat, a község hagyományos népszokását. Saját önismeretük gyarapítá­sának újabb mozzanataként őrzik meg emlékezetükben e találkozást, amely közvetle­nül szolgálta hazafias érzelmeik, tudatuk művelését. Szimpozion a BL 125. évfordulója alkalmából Szerdán ismét ünnepélyes jellegű megnyilvánuláson vettek részt a Népi Egye­tem hallgatói, valamint a Brassói Lapok olvasói, barátai. Az 1848-49-es forradalom egyik legradikálisabb sajtóorgánuma, a Brassói Lap megjelenésének 125. évfordu­lója alkalmából ünnepi szimpozion keretében tisztelegtek a haladó sajtóhagyomá­nyokat teremtő­ ápoló előd emlékezete előtt. Albert Sándor, a Brassói Lapok főszerkesztője Hagyomány és eszmei folyto­nosság című előadásában felidézte a Bem József tábornok kezdeményezésére, Veszély Károly főszerkesztésében megjelent Brassói Lap eszmei törekvéseit, amely az ugyancsak brassói Espatriatus és a Kronstädter Zeitung társaságában, a sza­badság, az egyenlőség és testvériség szolgálatába szegődve, maradandó és min­dig követendő példát állított az utókor elé. Behatóan foglalkozott az 1895. január elsején indult Brassói Lapokkal, amelyben az előd által megszólaltatott haladó, forradalmi eszmék legerőteljesebben és legkövetkezetesebben a két világháború közötti időszakban, különösen Kacsó Sándor főszerkesztése idején kerültek ismét előtérbe, a romániai kommunista és munkásmozgalom fellendülésének hatására. Majd kifejezte a Brassói Lapok legújabb, mai sorozatánál tevékenykedő szerkesztők­­újságírók egyöntetű elhatározását, hogy változott történelmi és társadalmi viszo­nyok között, a Román Kommunista Párt irányelvei, útmutatásai szellemében töret­lenül biztosítják a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének folytonosságát, kiteljesedését. Dr. Binder Pál tanár a brassói publicisztika kezdeteiről beszélt, behatóan ismertette a Gazeta Transilvaniei, a Siebenbürger Wochenblatt és a Köpe János szerkesztette Erdélyi Hírlap, valamint e sajtótermékek irodalmi mellékleteinek ha­sábjain felfedezhető közös és kölcsönös törekvéseket, amelyektől egyenes eszmei út vezetett a forradalmi lapok, az Espatriatus, a Brassói Lap és Krom­stedter Zeitung hasábjain megnyilatkozó forradalmi célazonossághoz, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjének közös és kölcsönös szolgálatához. A szimpozion ünnepi jellegét teljesítette ki Csutak Levente kiállítása, ame­lyen a Brassói Lapokban közzétett grafikáit illette a közönség elismerése, Fali Ilona, Péterffy Lajos színművészek közreműködése, akik a brassói költőknek a Brassói Lapokban megjelent verseit tolmácsolták rendkívül­ avatottan, valamint Schwetter Dóra, a brassói Kultúrpalota magyar művészegyüttese fiatal tehetségének szerep­lése, aki virágénekeinkből adott elő — gitárkísérettel — egy szép csokorra valót. Mi lesz? Szerdán, április 24-én délután Hat órai kezdettel a Barátság Háza termé­ben Gy. Szabó Béla grafikussal, érdemes művésszel és Dáné Tibor íróval, a Dacia kiadó szerkesztőjével találkoznak a hallgatók. Dáné Tibor bemutatja Gy. Szabó Bélát és munkásságát, majd a művész beavatja műhelytitkaiba a hallgatóságot, amely ezt követően megtekintheti a Gy. Szabó Béláról készült filmet. A találkozó befejezéseként Gy. Szabó Béla Évszakok című grafikagyűjtemé­nyét dedikálja, amelyre a Brassói Lapok szerkesztőségében jegyezhetik elő maguk az érdeklődők (egy példány ára 20 lej). Az apácai népszokás, a kakaslövés résztvevőinek egy csoportja _____ Mi volt?_______________ Figyelem és érdeklődés a hallgatóság soraiban Találkozók­­ a kölcsönösség jegyében A történelmünk egyik sorsfordulóján, az 1848—49-es forradalom füzében megjelent Brassói Lap 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatok keretében, mi, a Brassói Lapok munkatársai több íz­ben­ találkoztunk olvasóinkkal. Akik jelen voltak a brassói tehergépko­csi-üzemben, a Szecselevárosban, Rupeán, Fogarason megtartott találkozókon, el­mondhatják, a harcos előd példáját idéz­­tük-ünnepeltük, de nem változtattuk egy pillanatra sem önünnepléssé. Lapunk főszerkesztője, Albert Sándor az egykori Brassói Lap forradalmi és haladó magatartását, szemléletét, eszmeiségét — a szabadság, egyenlőség, testvériség jegyé­ben fogant harci programját — ismertette, amely átvészelte-átragyogta történelmünk minden korát-szaka­szát, hogy — egyre ki­teljesedve — a felszabadult szocialista Ro­mániában elevenen ható valósággá vál­jék, a mi vezérlő példánkká. Ezt a tisz­telgést lapunk néhány munkatársa — Áb­rahám János, Apáthy Géza és Szenyei Sándor - egészítette ki, aki saját írásaiból olvasott fel, és Schwetter Dóra, a brassói Kultúrpalota Magyar Művészegyüttesének egyik tehetsége, aki gitárkísérettel virág­énekeket adott elő. A harcos előd iránti kegyeletünket, meg­becsülésünket fejeztük ki a tisztelgéssel, ünnepét nem változtattuk önünnepléssé, hanem munkamegbeszélésekké, termékeny eszmecserékké. A kölcsönösség jegyében, őszinte elkö­telezettségünk hullámhosszán avattuk be olvasóinkat a lapszerkesztés-újságírás „mű­helytitkaiba", ismertettük a mindennapi tevékenységünkben érvényesülő elveket, törekvéseket, szándékokat, valamint azokat a gondokat, problémákat, amelyek kom­munista újságírói hivatásunk teljesítése közben felmerültek-felmerülnek. Az olvasók — ugyancsak a kölcsönösség jegyében — értékes észrevételeket, javasla­tokat, elvárásokat tolmácsoltak, amelyeket feljegyeztünk soron következő terveink, fel­adataink közé. Természetesen azzal az el­határozással, hogy a Brassói Lapok követ­kező számai majd tükrözik őket. Sok szó esett a sajtóterjesztésről is, a­­mely — sajnos — még mindig nem „zök­kenőmentes", ígérjük, ebben az irányban is próbálunk hatni, noha e probléma megoldása elsődlegesen a posta feladata. Nem zárhatjuk e sorokat anélkül, hogy ne köszönjük meg a tehergépkocsi-üzemi, a szecselevárosi, rupeai és fogarasi párt­bizottságoknak, hogy segítségünkre volta­k a közös szellemi és erkölcsi haszonnal járó találkozók életre hívásában, amelyeken mindvégig éreztük az olvasók még jobb, még hatékonyabb munkára ösztönző fi­gyelmét, szerepét. K. Hegyi Károly Schwetter Dóra énekel BL 16. SZÁM 5. oldal

Next