Brassói Lapok, 1974 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1974-04-27 / 17. szám
1974 A brassói Népi Egyetem közli Tanulmányi kirándulás Apácán Vasárnap a brassói Népi Egyetem magyar tanfolyamának több mint nyolcvan hallgatója, a hűvös, havat ígérő éshozó időjárással dacolva, tanulmányi kiránduláson vett részt Apáca községben, amelynek fő célja az ősi és hagyományos apácai népszokás, a kakaslövés megtekintése volt. A kirándulókat az állomáson a község vezetői várták, akik elkalauzolták őket a tekepálya épületébe. Barta Árpád, a néptanács elnöke üdvözlő beszédében megismertette a hallgatókat a község történelmével, jelenkori gondjaival, örömeivel, törekvéseivel. Utána Sipos Bella brassói író, a barcasági folklór kutatója és avatott ismerője a község hagyományos népszokásának eredetéről szóló legendákat, tudományos elméleteket, valamint annak történetét vázolta fel, Zsizsik Jenő iskolaigazgató pedig a szokás lefolyását ismertette, fontos megfigyelési szempontokkal előszavazva a délutáni eseményt. Utána a kirándulók a helybeliek vezetésével meglátogatták a községet, majd a vendéglőben, ahol Orbán József bizonyult kiváló vendéglátónak, elfogyasztották a közös ebédet. A község fúvószenekara adta hírül a kakaslövés kezdetét, amely a szerszámíjókkal és céltáblával felfegyverzett legényeket-„vitézeket" a legügyesebb legény házától a Ponknak nevezett domboldalra — a kakaslövés hagyományos színhelyére — kísérte. A kakaslövés eredeti rigmusokat őrző „szertartással" kezdődött, amelyben vádat emeltek a kakasok ellen, és kihirdették fölöttük az ítéletet, majd sor került a céltáblára festett kakas (amely az élő kakasokat helyettesíti az újabb korokban) kivégzésére : szerszámíjóikkal vetélkedtek a legények a legügyesebb céllövőnek kijáró kakascomb elnyeréséért. A tanulmányi kirándulás elérte célját : a résztvevők megismerték Apácát és az apácaiakat, a község hagyományos népszokását. Saját önismeretük gyarapításának újabb mozzanataként őrzik meg emlékezetükben e találkozást, amely közvetlenül szolgálta hazafias érzelmeik, tudatuk művelését. Szimpozion a BL 125. évfordulója alkalmából Szerdán ismét ünnepélyes jellegű megnyilvánuláson vettek részt a Népi Egyetem hallgatói, valamint a Brassói Lapok olvasói, barátai. Az 1848-49-es forradalom egyik legradikálisabb sajtóorgánuma, a Brassói Lap megjelenésének 125. évfordulója alkalmából ünnepi szimpozion keretében tisztelegtek a haladó sajtóhagyományokat teremtő ápoló előd emlékezete előtt. Albert Sándor, a Brassói Lapok főszerkesztője Hagyomány és eszmei folytonosság című előadásában felidézte a Bem József tábornok kezdeményezésére, Veszély Károly főszerkesztésében megjelent Brassói Lap eszmei törekvéseit, amely az ugyancsak brassói Espatriatus és a Kronstädter Zeitung társaságában, a szabadság, az egyenlőség és testvériség szolgálatába szegődve, maradandó és mindig követendő példát állított az utókor elé. Behatóan foglalkozott az 1895. január elsején indult Brassói Lapokkal, amelyben az előd által megszólaltatott haladó, forradalmi eszmék legerőteljesebben és legkövetkezetesebben a két világháború közötti időszakban, különösen Kacsó Sándor főszerkesztése idején kerültek ismét előtérbe, a romániai kommunista és munkásmozgalom fellendülésének hatására. Majd kifejezte a Brassói Lapok legújabb, mai sorozatánál tevékenykedő szerkesztőkújságírók egyöntetű elhatározását, hogy változott történelmi és társadalmi viszonyok között, a Román Kommunista Párt irányelvei, útmutatásai szellemében töretlenül biztosítják a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének folytonosságát, kiteljesedését. Dr. Binder Pál tanár a brassói publicisztika kezdeteiről beszélt, behatóan ismertette a Gazeta Transilvaniei, a Siebenbürger Wochenblatt és a Köpe János szerkesztette Erdélyi Hírlap, valamint e sajtótermékek irodalmi mellékleteinek hasábjain felfedezhető közös és kölcsönös törekvéseket, amelyektől egyenes eszmei út vezetett a forradalmi lapok, az Espatriatus, a Brassói Lap és Kromstedter Zeitung hasábjain megnyilatkozó forradalmi célazonossághoz, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjének közös és kölcsönös szolgálatához. A szimpozion ünnepi jellegét teljesítette ki Csutak Levente kiállítása, amelyen a Brassói Lapokban közzétett grafikáit illette a közönség elismerése, Fali Ilona, Péterffy Lajos színművészek közreműködése, akik a brassói költőknek a Brassói Lapokban megjelent verseit tolmácsolták rendkívül avatottan, valamint Schwetter Dóra, a brassói Kultúrpalota magyar művészegyüttese fiatal tehetségének szereplése, aki virágénekeinkből adott elő — gitárkísérettel — egy szép csokorra valót. Mi lesz? Szerdán, április 24-én délután Hat órai kezdettel a Barátság Háza termében Gy. Szabó Béla grafikussal, érdemes művésszel és Dáné Tibor íróval, a Dacia kiadó szerkesztőjével találkoznak a hallgatók. Dáné Tibor bemutatja Gy. Szabó Bélát és munkásságát, majd a művész beavatja műhelytitkaiba a hallgatóságot, amely ezt követően megtekintheti a Gy. Szabó Béláról készült filmet. A találkozó befejezéseként Gy. Szabó Béla Évszakok című grafikagyűjteményét dedikálja, amelyre a Brassói Lapok szerkesztőségében jegyezhetik elő maguk az érdeklődők (egy példány ára 20 lej). Az apácai népszokás, a kakaslövés résztvevőinek egy csoportja _____ Mi volt?_______________ Figyelem és érdeklődés a hallgatóság soraiban Találkozók a kölcsönösség jegyében A történelmünk egyik sorsfordulóján, az 1848—49-es forradalom füzében megjelent Brassói Lap 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatok keretében, mi, a Brassói Lapok munkatársai több ízben találkoztunk olvasóinkkal. Akik jelen voltak a brassói tehergépkocsi-üzemben, a Szecselevárosban, Rupeán, Fogarason megtartott találkozókon, elmondhatják, a harcos előd példáját idéztük-ünnepeltük, de nem változtattuk egy pillanatra sem önünnepléssé. Lapunk főszerkesztője, Albert Sándor az egykori Brassói Lap forradalmi és haladó magatartását, szemléletét, eszmeiségét — a szabadság, egyenlőség, testvériség jegyében fogant harci programját — ismertette, amely átvészelte-átragyogta történelmünk minden korát-szakaszát, hogy — egyre kiteljesedve — a felszabadult szocialista Romániában elevenen ható valósággá váljék, a mi vezérlő példánkká. Ezt a tisztelgést lapunk néhány munkatársa — Ábrahám János, Apáthy Géza és Szenyei Sándor - egészítette ki, aki saját írásaiból olvasott fel, és Schwetter Dóra, a brassói Kultúrpalota Magyar Művészegyüttesének egyik tehetsége, aki gitárkísérettel virágénekeket adott elő. A harcos előd iránti kegyeletünket, megbecsülésünket fejeztük ki a tisztelgéssel, ünnepét nem változtattuk önünnepléssé, hanem munkamegbeszélésekké, termékeny eszmecserékké. A kölcsönösség jegyében, őszinte elkötelezettségünk hullámhosszán avattuk be olvasóinkat a lapszerkesztés-újságírás „műhelytitkaiba", ismertettük a mindennapi tevékenységünkben érvényesülő elveket, törekvéseket, szándékokat, valamint azokat a gondokat, problémákat, amelyek kommunista újságírói hivatásunk teljesítése közben felmerültek-felmerülnek. Az olvasók — ugyancsak a kölcsönösség jegyében — értékes észrevételeket, javaslatokat, elvárásokat tolmácsoltak, amelyeket feljegyeztünk soron következő terveink, feladataink közé. Természetesen azzal az elhatározással, hogy a Brassói Lapok következő számai majd tükrözik őket. Sok szó esett a sajtóterjesztésről is, amely — sajnos — még mindig nem „zökkenőmentes", ígérjük, ebben az irányban is próbálunk hatni, noha e probléma megoldása elsődlegesen a posta feladata. Nem zárhatjuk e sorokat anélkül, hogy ne köszönjük meg a tehergépkocsi-üzemi, a szecselevárosi, rupeai és fogarasi pártbizottságoknak, hogy segítségünkre voltak a közös szellemi és erkölcsi haszonnal járó találkozók életre hívásában, amelyeken mindvégig éreztük az olvasók még jobb, még hatékonyabb munkára ösztönző figyelmét, szerepét. K. Hegyi Károly Schwetter Dóra énekel BL 16. SZÁM 5. oldal