Brassói Lapok, 1974 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1974-05-11 / 19. szám
truktívizmus k tükrében éti irányzatok feltételeznek. A mozgalom önszerűvel, és innék érdekegényével lépegyik elméleti ok az afrikai és GEORGES Hi korszakát '«lók térbeli szerűsítik látásk című '•tetése két elj hajarabos ■o .i ts. ez . eTe ro _ o ^ .c(cges 5 -S' O -O' .• ,®. Kezdőzetelvűséggel, a síkok sajlandóan viszt úgynevezett ezik, hogy atvesztő képet clsógot. Ezért mi, hanem a BRAQUE anaidejűleg több nland légeren az alkataiét mint egy'gy a mozza’aalkassak. A '.IP ZADKINE, eivel kapcsolaTIN BRAN- szíciójában a Li összetartva a szintetie rakja össze za. A figurák ok kiképezve érzékelhető. A :! PABLO Plművész itt a zsíkidomokkkubizmusnak rint az obszt-A kubizmus szépirodalmi változata, azaz a kubista szépirodalom létezése vitatott kérdés. Egyes szakemberek szerint nem létezik, mert az irodalmi műben egyszerre, egy időben az „egész" nem érzékelhető. Mások szerint létezik például kubista költészet, így a századeleji francia irodalomban PIERRE REVERDY költeményei is kubista jegyeket tartalmaznak (például Benső nyugalom című verse). Ez a költészet a világot nem ábrázolja, hanem művészi öntörvényei szerint megteremti: „A vers : a megszerkesztett tárgy". A szavak pedig sajátos építőkövei a művész teremtette tárgynak. A szakemberek egy harmadik csoportja azon az állásponton van, hogy a kubizmus irodalmi változatát a konstruktivista irányzat stílusjegyeivel összefonódva találjuk meg. Ez a jelenség észlelhető KASSÁK LAJOS egy-egy költeményében, aki mint festő úgynevezett képarchitektúrákat is alkotott. Mielőtt Kassák költészetének ezt a sajátosságát feltárnák, nézzük meg nagyon röviden, mi is az a konstruktivizmus. A konstruktivizmus szinte egyidejűleg született meg Oroszországban, Hollandiában és Németországban, az 1910-es évek elején. Az orosz művészek nemcsak átvették, hanem tovább is fejlesztették a kubista hagyományokat, tanulságokat, így született meg a LARIONOV és IVAN ALEKSZANDROVICS GONCSAROV képviselte geometriai absztraktivizmus, amely a konstruktivizmus egyik előfutára. A konstruktivizmus egyik változata KAZIMIR SZEVERINOVICS MALEVICS szuprematizmusa, amely a tiszta érzékenység abszolút szupremációját, a képzőművészetben lévő felsőbbségét jelenti. Kifejezési eszközeit, az ábrázolási módot szintén a kubistáktól örökölte. Képeinek építő elemei geometriai elemek. Az elvont lényeget, a végtelenséget, a mozgás dinamizmusát akarta megragadni. Ezeket a jegyeket a konstruktivisták a későbbiek folyamán továbbfejlesztették. Hollandiában a De Stijl folyóirat köré csoportosultak azok az absztrakt festők, akik az építészethez akarták közelíteni a festészetet. Ez az irányzat absztrakt konstruktivizmus néven vált ismertté. Képviselői THEO VAN DOESBURG építész és PIET MONDRIAN festő. Mondrian olyan architektonikus kompozíciókat alkotott, amelyeket függőleges és vízszintes vonalakkal határolt dekoratív színfoltokból képezett. Ez az elképzelés nagy mértékben hatott a modern építőművészeire. A konstruktivisták egyik szélsőséges irányzata ■ konstruktivista alkotásként csak akkor fogad el egy művet, ha az munkaeszköz vagy használati tárgy. Nagyon sok tekintetben ennek az irányzatnak a híve A. PEVSNER építész és NAUM GABO orosz szobrász. Az említettek, bár az esztétikumot a funkcióval nem azonosítják, mégis a mindennapi élet által felvetett gyakorlati megoldásokat hirdetik, összegezésképpen megállapíthatjuk, hogy konstruktivizmuson — nagy vonalakban - azokat a kubizmusból leszűrődő törekvéseket értjük, amelyek a mű szerkezeti felépítésének juttatnak központi szerepet. Ennek érdekében a tárgyak körvonalait erősen hangsúlyozzák és kifejezőeszközeiket messzemenően leegyszerűsítik (függőleges, vízszintes és egyszínű felületek). A konstruktivisták képarchitektúrájával gyakran rokonvonást mutat KASSÁK LAJOS költészete. Ezt a rokonvonást próbáljuk kiemelni Júliusi földeken című költeményének elemzése alapján. A versről általában elmondhatjuk, hogy festői látásmód jellemzi. Jelen van „a vonal optikai ihlete" és a térbeli szerkesztés uralkodó szerepe. A költeményben megtalálható mértani formák egyszerűsége szinte szemben áll a világ zűrzavarával, azaz a világ zűrzavarában is a törvényszerűt igyekszik kifejezni. Az alkotásban kifejezésre jutó életérzés, és nem kevésbé egyes kifejezőeszközök, expresszionista fogantatásúak. A versindító nagy kép festtményszerűen zárt. Konstruktivista szerkesztésre emlékeztet. Monumentalitás. Kék-kék-kék. Vízszintben sárga, geometrikus táblák. Szél. Hó. Földszag. A nap csurog, s a sárga táblák visszadobálják a vörös napot. A kép felső határát a monumentális kék, míg alsó határát a „vízszintben sárga, geometrikus" formák jelzik. Ebbe a színtereibe „csurog" bele „a vörös nap", amely elmélyíti a lángoló, expresszív színekből fakadó hőséget, és előrevetíti az aratás hangulatát. Az izzó képben feszülő világerők sejtenek fel . A teres meghízott földeken, íveljétek ki ványadt karjaitokat, testvérek. A sárga táblákban nézzétek a parasztokat (az érett búza között), amint erős, plasztikus lendülettel mozdulnak (félaktban), és százszoros gesztusuk letörli a végtelen táblákat. A versindító tájkép dinamikus életképpé bővül. A kép központjában a „félaktban" lévő, „erős, plasztikus lendülettel" dolgozó parasztalakok állanak. A légkör feszült, szinte fenyegető. Ezt sugallja a szakasz utolsó két sorának expresszív ereje („és százszoros gesztusuk letörli a végtelen táblákat"). A „letörli" jelenidejű igekötős ige dinamizmust rejtő stiláris értéke hordozza a hangulat súlypontját. A részegység központi mondanivalója a parasztság erejének nagyságában rejlik. Erre az erőre hívja fel a társadalom többi dolgozó rétegeinek , a testvérembereknek a figyelmét. A költemény további soraiban a versindító dinami- Nagy Zoltán (Folytatása a 8. oldalon) nost, egy kis késéssel köszölt művészet történetében kétszáz esztendő alatt. Mondom: hasonlít a reneszánszra ■I elkápráztatott■ — s aztán, íta nekem —, as letagadha, nem a nemzeti elfogultság Giotto világrajötte, ötven , a csupa kupola, parányi és■ amiről azt tanultuk, hogy szemű férfiszépségszenszriek kétfelől, akármeévvel érettebb quattrolom joboldali falfülkéjében fig a középkori Madonna-ké, felnőtt, miniatűr öreg ems hamvassirgában gyermeki festeni. Nos az itteni Gyérd glóriás tizenkét esztendős, •vel megrajzolt baldachinon És ez a tizenéves szőke gyerkőc adta-sugallta nekem az ötletet, aztán, uram — ez amiből meg tudok élni. Az imént kissé elragadtattam magam, ami nem is csoda, ugyebár, ha arra gondolunk, hogy a művészetről volt szó, a művészetről meg az én foglalkozásom indítékáról — igen, uram, közvetlen ezután a látogatás után lett belőlem freskórestaurátor, s hogy szentjeim ma divatban vannak, és szabad óráimban mégis azt csinálhatom, ami nekem tetszik, ami engem elégít ki mint művészt, azi elsősorban madonnáimnak köszönhetem. Mert mi az, amire én egy életet felépítettem ? Egy álom, amely nem lehet alap, ugyebár, éppen szellemiségénél fogva, hogy az ember álmodozzon, ahhoz anyagi alap kell, dolgozó gyomor, négy fal és ágy, továbbá az álmok megvalósításához szükséges anyagok. Nos, uram, ezeket az álmodozáshoz szükséges anyagokat szerzem én be madonnáimmal Menjünk csak át, ide a túlsó szobába, ott a műterem,, mutassam be önnek álmaimat. Nézze csak, ennek a képnek a címe Hajnal De nem is ezzel kellett volna kezdenem, nézze csak ezt, ennek a címe Álom. Hát nem idézi önben a tündérmesék hangulatát ez a kép ? Nézze csak azokat a levegőben röppenő, ifjú szerelmeseket. Szeretem lendülettel, mozgásban ábrázolni, az embert, uram, és a természetet is persze; az én izmusom — valószínű észre is vette már — a forma- és színhatás. Vagy nézze ezt: konstruktív elemek, s a valóság formái, színei; abszurd háttér — reális figurákkal; őszintén mondja meg, zavarja cseppet is ez a külső összhatást vagy a belső gondolati harmóniát? Ugye, hogy nem ? Ez, vagy ez, vagy ez, nézze ezt, de inkább ide fáradjon, kérem, tessék, na ? Ezek az én álmaim, uram , én ezekért, ezeknek élek. Madonnát — erre tessék —, Madonnát nem tudok mutatni önnek, uram, aznnak a megfestéséhez különös hangulat kell, és nemcsak hangulat, hanem környezet is: tömjénillat, hűvösség, tompa fény és csend, ezek. S még valami. Nekem. Egy kis itóka A munkaadóimra nincs panaszom, becsületesen fizetnek, pontosan és becsületesen, s az igényeimet is kielégítik; igényekről beszéltem, pedig csak egy van: egy tele korsó bor legyen mellettem minden reggel, munkakezdés előtt. Az iekára a szükséges átlényegülés miatt van szükségem; uram, nem vagyok piros palástot festő, fekete korbácsokból dallamos ornamenst alakító, sárkányszárnyakkal önfeledten játszó művész; egy álmodozó vagyok, uram, egy közönséges álmodozó, aki tovább szeretné álmodni álmait. Ha dolgozom — s a restaurálás kemény munka —, innom kell, tompítanom kell a fantáziámat, ki kell kapcsolnom a képzelőerőmet, különben . . Különben ... De erről, kérem, soha senkinek egy szót se szóljon. Egyszer — nem érdekes, hol és az sem, mikor — azt a választ kaptam, hogy ne igyam, mert könnyen leeshetek a festőállványról. Megpróbáltam úgy dolgozni, uram. S a Madonna lábait — megremegek ma is a szégyentől, uram — tűsarkú cipőbe bújtattam. És másnap — ezt is be kell vallanom — két korsó bor várt az állványon. Két korsó kitűnő minőségű bor SzövteL — felejtse is el, amit mondtam — szabadon álmodozhatom itthon, magamnak, és nagyon-nagyon remélem, hogy egyszer másoknak is. Egy nagy ötlet foglalkoztat mostanában, hogy is nem jutott eszembe, amíg bent voltunk, jöjjön, nézze meg a skiccet. Na ? Nem ismer rá ? Egy tál lencse, uram Kicsit stilizált, kicsit absztrakt, de az, uram. Egy tál lencse. Nézze csak, már itt ezen is látszik a könnyedség, a merészség és itt van, ebben van — én érre rálátom ! — az a kereső nyugtalanság is, ami az éri orosz poétikám. T . IRODALOM - MŰVÉSZET Apáthy Géza SIRÁLYOK Hajnal előtt néhány perccel a Fekete-tenger partján egy asszonnyal — asszonyommal —a napfelkeltét vártam, az idő visszaszámolására nem gondoltam egy percre sem. Mégis láttam : hirtelen egy tavirózsa sárga szirmokat bontott-sugárzott a vízre, és láttam azt is, sirályok gyűltek a rózsát megcsodálni. Most már tudom, nemcsak szerelemmel áldott a hajnal, hanem a felfedezéssel, hogy a Nap tavirózsa is lehet, és azzal, hogy lentről, lentről egészen a föld és víz színéről, tekintetünkből két magasra hazánk kék ege, és azzal, hogy a sirályok tulajdonképpen a Naphoz, hazánk kék ege melegéhez bújtok, miképpen mi ketten , asszonyom meg én. 18. SZÁM 6—7. oldal