Brassói Lapok, 1974 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1974-11-09 / 45. szám
Bővülnek a román-amerikai kapcsolatok Az amerikai külügyminiszter bukaresti látogatása a minden területen bővülő román-amerikai kapcsolatok jegyében zajlott le. Kissingert fogadta Nicolae Ceauşescu elvtárs, megbeszélést folytatott George Macovescu külügyminiszterrel és más román politikusokkal. A felek megállapították, hogy az utóbbi időben bővült a két ország közötti kereskedelem, további lépések történtek a széles körű gazdasági együttműködés kiépítése felé. A következő hónapokban az amerikai Kongresszus valószínűleg megszavazza Romániának a legnagyobb kedvezmény elvét. Rövidesen tárgyalások indulnak egy kereskedelmi, valamint egy hosszú lejáratú gazdasági együttműködési egyezmény, továbbá egy új, hosszú lejáratú kulturális cseremegállapodás és műszaki-tudományos kooperációs egyezmény megkötéséről. Az 1973. decemberi közös nyilatkozatnak megfelelően a felek hozzájárulnak a humanitárius természetű kérdések megoldásához. Számba vették a világpolitika időszerű kérdéseit is. Nicolae Ceauşescu elvtárs felújította meghívását, hogy Gerald Ford elnök látogasson el Romániába. Amerikai részről a meghívást örömmel elfogadták, s a lehető legközelebbi időpontban sor kerül a látogatásra. A jóakarat nem elég ... Az európai Közös Piac országaiban eladatlan vashegyek gyűltek fel, a húskínálat is meghaladja a keresletet. Az USA kormánya korlátozni igyekszik a kukoricatermelést, mert nincs hol tárolni a fölösleget. A Szahel-övezet országaiban viszont az elmúlt évek során milliók haltak éhen, az ötszáz milliós India állandó élelmezési nehézségekkel küzd, de gyengén tápláltak Ázsia, Afrika és Latin-Amerika más övezeteinek tömegei is. ENSZ-statisztikák szerint 480 millió ember kimondottan éhezik. A demográfiai robbanás az élelmiszertermelés növelését kívánná meg, ezzel szemben a világ gabonatermelése az utóbbi években általában csökkent. Az élelmezési válság a gazdasági fejletlenség egyenes következménye. A római élelmezésügyi világértekezleten Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár felhívta a fejlett országokat: méltányos, globális stratégiával vessenek véget ennek a helyzetnek. Élelmiszer-tartalékokat kell világszinten létrehozni, zavartalanul folyósítani az élelmiszer-segélyeket. Stabil árakat kell megállapítani, hiszen az infláció elsősorban a gyengén fejlett országokat sújtja. Az első szónokok egyike, Henry Kissinger ezzel kapcsolatban kijelentette: az iparosodott országok, megkönnyítve a fejlődő országok termékeinek behatolását piacaikra, jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fejlődő országok fizetőképességének növeléséhez. Az élelmiszer-gondoktól tehát ismét csak a fejlődés „bűvös köréhez" érkeztünk el: intézményes (főként pénzügyi) okok akadályozzák a korszerű műszaki technológia és a bevezetéséhez szükséges pénzügyi alapok átáramlását a gyengén fejlett országokba. „Úgy vélem, most létrejött a megfelelő kollektív politikai akarat a méltányos élelmezésügyi stratégia kidolgozására és életbeléptetésére" — mondotta Kurt Waldheim. Persze, a jóakarat mellé hatékony intézkedések kellenek. A jelenlegi legfejlettebb technológia általános alkalmazásával 9,5 milliárd ember táplálékát lehetne biztosítani. A gyökeres megoldást csak a népek együttes fellépésével, az új gazdasági és politikai világrend megteremtésével lehet megtalálni — olvassuk Nicolae Ceauşescu elvtársnak a római élelmezésügyi világértekezlethez intézett üzenetében. • Millió hektárok A jelenlegi szovjet ötéves terv során 26 milliárd rubelt költenek talajjavításra. 1975-ig 3 millió hektár öntözött területet adnak át, 5 millió hektár mocsaras területet fognak lecsapolni. Ukrajna, Észak- Kaukázus és Kazahsztán sztyeppéin óriási területeken öntözéses gabonatermesztés kezdődik. Újabb 65 000 öntözött hektáron gyapotot fognak termelni. A műszaki felszereléseket 37 500 kotrógéppel, 38 000 buldózerrel és 26 000 földnyesővel bővítik majd. (NÉMETH) BL r | JÓLÉT ÉS REMII Abban a küzdelemben, amelyet az ember a természeti jelenségek és folyamatok megismerésére és létszükségletei kielégítésére fordított, a kémia mindenkor felbecsülhetetlen szerepet töltött be. Nincs még egy olyan alaptudomány, amely a javak oly bőséges sokféleségét hozta volna létre az ember és a társadalom számára, mint a vegyészet. S ez a javakat szolgáltató, termékeny szerep korunkban még inkább fokozódott. Évente világszerte mintegy hetvenezer új vegyületről ad hírt az Index Chemicus, s ezáltal az anyagi javak olyan bőségét teremti meg, amilyenről őseink nem is álmodtak. A vegyészet képviselőiről az elmúlt idők folyamán a legtarkább vélemények keringtek a köztudatban. Az alkimistákat, a kémia első művelőit nem egy esetben máglyára hurcolták, lenyakazták mint az „ördög cimboráit“, máskor pedig szentként tisztelték őket. Mindenképpen csodát vártak tőlük, aranycsinálást, az élet meghosszabbítását, örök ifjúságot adó, betegségüző bájitalokat, hirtelen meggazdagodást, az ellenségnek egyetlen csapással való megsemmisítését stb. Nincs még egy tudomány, mely annyira magán viselné a társadalmak hullámzásának nyomait, mint a kémia. E tudományos gyakorlat múltjának minden fontosabb mozzanata mögött megleljük a szociológiai iatóerőket, nyilván azért, mert ez a tudományág nagyon is összenőtt a társadalom életigényeivel. A kémiához szorosan kapcsolódó felfedezések közül csak néhányat kell felsorolnunk ahhoz, hogy megértsük a vegyészet mesterségének döntő szerepét a társadalmak javakkal való ellátásában. A réz kivonása érceiből, a bronzgyártás, festékek keverése ásványi porokból és állati zsírokból, a kínai lakk, a balzsamozás, a bőrcserzés, a puskapor, az üveg- és porcelán-, bor- és ecetkészítés, állatanyagok és gyógynedvek kivonása növényekből, a cink, az ólom, az ón és a higany előállítása mind-mind az emberiség legrégibb vegyi vonatkozású felfedezései közé tartoznak. Ezek az egész civilizáció fejlődésére nagy hatást gyakorló vívmányok nem kapcsolódnak egy-egy zseniális felfedező nevéhez, úgyszólván az emberiség közös felfedezései, amelyek most már örökre beleolvadnak a társadalmi fejlődés nagy és átfogó folyamatába. Tény azonban, hogy az ember a kémia segítségével kezdett tudatosan arra törekedni, hogy a természetben található anyagokat bizonyos célszerű folyamatok által a maga szükségleteinek megfelelően alakítsa át, hasznosítsa. S bármennyire is furcsának tűnik, a kémia szerepéről és jelentőségéről vallott koncepció alapvonásaiban a modern társadalomban ugyanaz, mint a régi korok felfogásában volt. Vagyis: bizonyos célszerű folyamatok által a természeti anyagokat és erőforrásokat a társadalom anyagi szükségleteinek kielégítésére fordítsák. Az alapvetés tehát ugyanaz, csupán a kivitelezés, a megvalósítás emelkedett összehasonlíthatatlanul magasabb szintre. Egyrészt azért, mert a tudományos-technikai forradalom soha nem tapasztalt módon kiszélesítette és hatékonyabbá tette a természeti anyagok és erőforrások hasznosításának lehetőségeit, másrészt a kémia sajátságos teremtő jellegéből kifolyólag. A vegyipar olyan anyagokat is előállít, amelyek a természetben nem is fordulnak elő. A mesterséges szintézis útján előállított műanyagok révén a pót- és segédanyagoknak, sőt a szerkezeti anyagoknak is olyan bőségéhez jutottunk, amelyekkel a fém és a fa éppúgy helyettesíthető, mint a gyapjú vagy a bőr. Bizonyára nem tévedünk, ha a párt Programtervezetének egyik nagyjelentőségű előirányzatát a gyakorlati jellegű kémiai kutatásra vonatkoztatjuk! „A tudományos kutatást az anyagi termelés és a társadalmi tevékenység igényeivel összhangban kell megszervezni“, hiszen: „hazánkban a tudományos kutatás célja mindenekelőtt az, hogy az ország természeti erőforrásait számba vegye, s azok magasrendű értékesítését minden eszközzel elősegítse“. Ez a célkitűzés, már csak a vegyészeti tudomány gyakorlati hasznossági jellege alapján is, épp a Központi Kémiai Kutatóintézet erejéhez és méreteihez szabott, amely hazánkban, mind az alap-, mind az aplikatív jellegű kutatás terén, a kémia legfőbb bástyája. Hatáskörébe tartozik tizenöt kutató- és tervezőintézet, és 11 300 szakembere közül több mint 4700 felsőfokú végzettségű. A tudományos erőknek ez az egységes derékhada öt esztendő alatt 265 új kémiai technológiai eljárást kísérletezett és próbált ki, s ezeknek gyakorlati alkalmazása jövő év végéig mintegy nyolcmilliárd lej értékű termelést jelent. Látnivaló tehát, hogy a kémia tudománya és mestersége mind a mai napig a legszorosabban kapcsolódik a társadalom életigényeihez: egyike azoknak a tudományoknak és tevékenységi területeknek, amelyek a társadalom anyagi javakkal való kiszolgálását, ellátását fő céljuknak tartják. Különben ezt bizonyítja az a dinnamikus fejlődés is, amelyet a párt tudatosan fordított ennek a fontos népgazdasági ágazatnak a fejlesztésére. Hosszú évek óta a hazai vegyipar fejlődési üteme 18—20 százalék körül mozog, s ez világviszonylatban is a legmagasabb fejlődési ütemek egyike. S ez a gyors fejlődés távlatban még fokozódik is. A következő ötéves terv előirányzatai szerint a vegyipar termelése a mainak 1,6—1,8-szeresére növekszik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szerkezeti anyagok, fém- és fahelyettesítő műanyagok, valamint a műbőr, műrost és műszál termelése megkétszereződik, miközben jelentősen bővül a műgumi, a növényvédő- és rovarirtószerek, a műtrágyák, színezékek, gyógyszerek és katalizátorok termelése. Roppant lényeges előirányzat, hogy a vegyipari összberuházások 36 százalékát annak a kétszáznál több új kémiai technológiának a gyakorlati alkalmazására fordítják, amelyeknek kísérleti előkészítése már folyamatban van. S mivel az új technológia mindig is több, jobban igényelt terméket jelent, biztosak lehetünk abban, hogy fejlődő vegyiparunk a jövőben is sikerrel tölti be az általános jólét és haladás szolgálatában vállalt szerepét. RÁKOSI SÁNDOR is BL-SPORT * BL-SP Az első- és másodosztályú labdarúgó-bajnokság 11., illetve 12. fordulójában a Brassó municipiumot képviselő négy csapat egyaránt gólnélküli döntetlenre mérkőzött,titka teljesítmény. Az elsőosztályú bajnokság 11. fordulójában a Steagul Roşu kivételével minden otthonában játszó csapat győztesként hagyta el a pályát. S milyenek a szurkolók (valaki a mindent megértő-megbocsájtó anyához hasonlította őket ... jogosan), azzal magyarázták a félkudarcot: a csapat tagjai az SV Hamburger elleni mérkőzésre tartalékolják erejüket. (Csütörtökön aztán — az SV Hamburger-mérkőzés után— mást mondtak ....) A Steagul Roşunak 10 pontja van, holnapi ellenfele a alul Petrozsényban. Nyugalom, nem fenyegeti kiesés a csapatot. Hiszen mindannyian tudjuk: legalább féltucat a Steagul Rosunál gyengébb képességű csapatok száma az elsőosztályban! A Brassói Tractorul 1 pontot hozott el Oltenitáról, ennek ellenére tartja utolsó helyét a táblázaton. A Brassói CSU a 15. helyen áll, holnap a 13. forduló keretében egymással játszik a két csapat. És mivel egyik helyzete sem rózsás, férfias mérkőzésre van kilátás ... A Brassói Metrom becsületesen gyűjtögeti a pontokat, pillanatnyilag 12 ponttal a 6. helyet foglalja el a táblázaton. Holnap a Bukaresti Metalul csapatát fogadja. Döntetlenre tippelünk. A bajnokság elsőosztályában — mint erüsítettük — nem történt semmi szóra érdemes. Az otthon játszó csapatok — a Steagul Roşu kivételével — győztek. Ami semmi mással nem magyarázható, mint azzal a milliószor leírt ténnyel: az idegenben játszó csapatok álmavágya az 1 pont. És előfordul, hogy valóság lesz az álom, a vágy ... Több mint egy oldalt közölt az elmúlt hét szombatján a szaklap labdarúgó-csapataink sorozatos kudarcairól a különböző Európa-kupa rendezvényeken. Érdemes elmélkedni a gondolatébresztő írások tartalmán. Az egyik cikk szerzői a kudarcok okát a következőképpen magyarázzák: „Labdarúgásunkat eredményesebben képviseli az országos válogatott, mert e csapatnak előnye, hogy ugyancsak országos válogatottakkal találkozik. Olyan válogatottakkal, amelyeket nem erősíthetnek meg különösképpen. A klubcsapatok esetében azonban más a helyzet. Itten a játékosok olyan különleges edzéseken vesznek részt, melyek biztosítják állandó kitűnő formájukat ...“ Magyarul a fentiek a következőképpen hangzanak: Országos válogatottban nem szerepelhet idegen állampolgárságú labdarúgó. A labdarúgókat szerződés köti klubjukhoz (a hivatásosakról van szó), tudjuk, hány svéd, dán, belga, nyugatnémet, olasz, spanyol, satöbbi állampolgárságú játékos „szerepel“ idegenben , hogy csak Európában maradjunk. Ezek a játékosok nyilván klubjukat erősítik, viszont megegyezés alapján országuk válogatottjának színeiben bármikor játszhatnak! (Hasonló megegyezés nem jött létre a közelmúltban a dán válogatott és dán játékosokat „csillogtató“ nyugatnémet klubok között.) A hivatásos játékosok valóban „különleges edzéseken vesznek részt“. Sőt még olyanabbakon! Mert a játékosnak létkérdés az, hogy mennyire tudja tartani formáját. Azokról a játékosokról van szó persze, akik mesterségszerűen űzik a labdarúgást ... Az említett cikk szerzői a következőket ajánlják: „Ha el akarjuk kerülni a kudarcokat, alaposabban fel kell, hogy vértezzük klubcsapatainkat ...“ Az „alapos felvértezés“ a következőkből állana. BL-SPORT * Labdarúgásunkat minden külföldi csapattal való találkozón (elsősorban az Európa-kupa rendezvényeken) mindig a legjobbak képviseljék. Nem hagyhatjuk, hogy —kényelemből, felületességből eredően — olyan együttesek képviseljék színeinket, mint például a Km. Vilcea-i Chimia vagy a Steagul Roşu együttese.De könyörgünk! A Km. Vîlcea-i Chimia teljesen sportszerűen nyert Román kupát, a Steagul Roşu pedig ugyancsak sportszerűen végzett az elmúlt bajnokságban a 3. helyen! S hogy — és mert — ez így történt, nem annak okát kéne megtalálni?) Azokat a csapatokat — hangzik a javaslat —, amelyek a különböző Európa-kupa rendezvényeken képviselnek, rövid időtartamra szóló átigazolásokkal kell megerősítenünk. (El tudjuk képzelni például az FC Galaţi csapatát a következő felállításban — mondjuk a Bayern München ellen —: Constantinescu — Cheran, Dobrău, Sătmăreanu II. — Doleanuu ... Hogy ez a Dinamo? Miért ne lehetne két-három mérkőzésre az FC Galaţi ...? Van viszont három tartalmas javaslat is. Ezek: Az Európa-kupa rendezvényein szereplő csapatok felkészítése a szokottnál alaposabb kell hogy legyen. Az országunkat képviselő csapatokat részesítse különleges technikai segítségben a szakszövetség. Végül: Teremtsenek lehetőséget arra, hogy csapataink — nem szigorúan az eredményességet követve! — minél több nemzetközi mérkőzésen vegyenek részt. S mert nekünk is szívügyünk a román labdarúgás színvonalának a felemelkedése, sok más szóvá nem tett ok, probléma mellett e három javaslatot tartjuk figyelemre méltónak... SZAMOSI BARNA