Brassói Lapok, 1975 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1975-09-20 / 38. szám
MINDENKIT ÉRDEKEL A hazafias és humanista nevelés szellemében Hagyományosan minden év szeptemberében sor kerül a Vöröskereszt hete rendezvényeire hazánkban A holnap kezdődő ünnepi hét újabb alkalom arra, hogy felmérjük a Vöröskereszt brassói szervezetének tevékenységét, az elért eredményeket, ugyanakkor ösztönzést nyerjünk a további hathatósabb munkához. A Román Kommunista Párt XI. Kongresszusának, valamint a politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusának szellemében. Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatásait követve szervezetünk egyre cselekvőbben veszi ki részét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében. Brassó municípiumban a szervezet tagjainak száma hatvanezer. A traktorgyárban minden alkalmazott tagja a Vöröskereszt szervezetnek, de magas a tagok száma a tehergépkocsi és traktoripari tervező- és kutatóintézetben is. Szervezetünknek egyre több tagja végzi el az elsősegélynyújtási vagy más természetű egészségügyi tanfolyamokat. Egészségvédelmi tevékenységünket lelkesen támogatják orvosaink és az egészségügyi középkáderek. Az egészségügyi nevelést nemrégen kiterjesztettük a munkásszállásokra is. A napokban nyitottuk meg kétéves időtartamú vöröskeresztes nővérképző tanfolyamunk új kurzusát, amelynek több mint száz hallgatója van. Vöröskeresztes alakulataink — köztük az informatikai szaklíceum csoportja — rendszeresen az országos versenyek első helyezettjei között szerepelnek. Igazi emberséget igénylő tett az önkéntes, térítésmentes véradás. Ezen a téren Brassó municipium az országban az elsők közé tartozik. Rendszeresen látogattuk ugyanakkor a gyermekek házát és az öregek otthonát Mindezeket az eredményeket tükrözik majd a Vöröskereszt hetének rendezvényei, amelyeknek célja a szervezet tevékenységének közvetlenebb megismertetése a lakosság körében, valamint munkánk és a munkában kitűnt tagok népszerűsítése. Az ünnepi hét megnyitására — mint minden évben — a traktorüzem sportpályáján kerül sor. Itt rendezik meg a vöröskeresztes alakulatok vetélkedőjének megyei szakaszát. Számos látványos és érdekes versenyszámmal bővül az idei műsor. A hét folyamán sorra kerülő rendezvényeink közül említésre méltó a szeptember 21-én a traktorgyár klubjában szervezett ünnepi műsor, 23-án a térítésmentes önkéntes véradók találkozása azokkal, akiknek életét megmentették, iskolások egymás közötti versenye a legtisztább osztály címért és más hasonló rendezvények, amelyek emlékezetessé teszik minden bizonnyal az ünnepi hetet, a hazafias és humanista nevelés e megnyilvánulását. Dr. DOINA MARIAN, a Vöröskereszt Brassó municípiumi bizottságának elnöke s JEGYZET Arányosabb áruellátást a piacokon Hosszabb idő óta ügyelünk egy sajátosan brassói jelenséget a piacok aránytalan áruellátása kapcsán. Hogy tévedés ne essék, ez alkalommal nem az állami kereskedelmi egységek üzleteiről van szó, noha e szektorban is többet lehetne és kellene tenni azért, hogy arányosabban osszák el az árualapot a különböző piacok, üzletek között. Ez esetben a magántermelők és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által forgalmazott zöldség- és gyümölcsfélék megoszlását tesszük szóvá a különböző piacok között. Kezdjük egy konkrét példával. Szeptember 14-én, kedden délután 18 órakor a Hidromecanica piacon csaknem tucatnyi helyen árulták a dinnyét, két tehergépkocsi helyszűke miatt sorára várt, hogy dinnyeszállítmányát lerakhassa. Ugyanabban az órában a Steagul Roşu lakónegyedi piacon egyetlen helyen árulták a dinynyét, ahol félszázan álltak sorban, nyilván nem éppen türelmesen. A hasonló példák felsorolását hosszasan folytathatnák, hiszen a vásárlók nemegyszer bosszankodva tapasztalhatják, hogy míg a municipium egyik vagy másik piacán vinetából, paradicsompaprikából, burgonyából, gyümölcsfélékből és más termékekből bőséges az árufelhozatal, addig más helyeken egyáltalán nem, vagy csupán nagy nehezen jut hozzá egyik másik zöldségféléhez, gyümölcshöz. És ez a jelenség nem új keletű a brassói piacokon. Jogos tehát a brassóiak kérdése: azon kívül, hogy a termelőktől beszedi a hivatalos piaci pénzilletéket, mivel foglalkozik a brassói piacok adminisztrációja? SZEREDAI BÉLA PONT ÉS ELLENPONT . Úgy két éve egy Brassóban tartott bemutatón néhány hasznos, praktikus háztartási cikket láthattunk, amelyeknek néhány hónap múlva a kereskedelemben is meg kellett volna jelenniük. Nem jelentek meg. Most viszont örömmel láttuk, hogy végre kaphatók. Kapható például almaszeletelő, amely a csutkát is kivágja, vagy kapható műanyag-szűrő a tojássárga különválasztására. Jobb későn, mint soha. • Néhány éve viszont kapható volt egy műanyagból készült mini-sarvaló, amellyel a salátához pillanatok alatt vékonyra lehetett szeletelni az uborkát vagy hagymát. De azóta hiába ke ressük! V. K. TIZENHÁROM SORBAN... A Primăverii negyedben sokan egy reggel fehér cédulát pillantottak meg az épületek bejáratánál. A 37-es lakóbizottság értesítése szerint szeptember hatodikától tíz napig szünetel a meleg víz szolgáltatása, mert a lakásgazdálkodási vállalat az évi kazán- és csőtisztítási munkálatokat végzi. A lakók tudomásul vették a hírt, és gyorsan mosási, fürdési tervet készítettek a szeptember 6-át megelőző napokra. Csakhogy bosszúságukra a terv füstbe ment, mert már negyedikén reggel csak hideg víz csörgött a csapokból. Sebaj, mondták az optimisták, legalább hamarabb kapunk meleg vizet. Azóta eltelt a tíz nap, már a tizenegyedik is, de a meleg víznek nyoma sincsen. Mit szól ehhez a lakásgazdálkodási vállalat vezetősége, és mit szólnak a javításhoz kirendelt, munkaidőben kártyázgató, pihengető dolgozók? .. . — Faradi — 38. SZÁM 6. OLDAL UPN :© A szocialista emberség jegyében Nagy érdeklődéssel olvastam a munkaerő toborzásáról és elosztásáról, valamint a munkaképes személyek hasznos munkába történő besorolásáról szóló két törvénytervezetet. Véleményem szerint nagyon emberséges intézkedéseket tartalmaz mindkettő, hiszen elsősorban éppen a fiataloknak nyújtanak kedvező lehetőségeket arra, hogy megtalálják helyüket az emberek között, társadalmunk hasznos tagjaivá váljanak. Éppen az emberség jegyében javasolnám, hogy a fiatalok a nemzetgazdaság igényeinek, valamint tehetségüknek megfelelően kötelező módon szakmai képesítést kapjanak. A szocialista emberség azt is megköveteli, hogy mindenki a képesítésének megfelelő szakmában dolgozhasson. Ennek ellenére számtalan olyan esetről tudok, amikor főiskolát, szakiskolát végzett fiatalok pincérként stb. dolgoznak. Éppen ezért javasolnám, hogy a munkaerő toborzásáról és elosztásáról szóló törvénytervezet 6. szakaszát módosítsák olyan értelemben, hogy tanári oklevéllel vagy más magas fokú szakmai képesítéssel rendelkező fiatalok ne dolgozhassanak más munkaterületen. Ennek megvalósítása érdekében szükség volna arra is, hogy a törvény kitérjen a szakmai irányítás, a pályaválasztás kérdéseire is, és többek között képességi bizonyítvány kiadására kötelezze az általános iskolákat és líceumokat. Ezzel lényegesen csökkenteni lehetne a „pályatévesztettek" még elég nagy számát, javítani lehetne a szakmai tájékoztatás minőségét, elejét lehetne venni, hogy a fiatal későn jöjjön rá: nem neki való a szakma, amelyet választott vagy amelyet a szülők választottak neki. Munkában eltöltött 32 éves tapasztalatom alapján javasolnám a munkaerő toborzásáról és elosztásáról szóló törvénytervezet 10. szakaszának kiegészítését a következőképpen: A besorolásnál vegyék figyelembe az abszolvensek tanulmányi eredményeit, az iskoláztatás idején tanúsított magatartásukat, és ennek megfelelően részesítsék őket kisebb vagy nagyobb kezdő javadalmazásban. Jelenleg az iskola elvégzése után mindenki, legyen az kiváló vagy gyenge képzettségű, egyforma javadalmazásban részesül. A fenti kiegészítés a tanulókat arra ösztönözné,, hogy a lehető legnagyobb mértékben elsajátítsák a jövendő szakmájukhoz szükséges ismereteket. STOKLASSA FERENC, a Hidromecanica üzem pártbizottságának helyettes titkára S D fa O o N © PHa N © lá Civilizáltabb közszállítást! A múlt heti számunkban közölt javaslatok mellé ezúttal újabbakat csatolunk, mert a közvélemény távolról sincs megelégedve a brassói közszállítással, de az elmarasztaló megjegyzéseken túlmenően segítő szándékkal fordul a vállalathoz. T. Gy. mérnök: „A brassói gumigyárban dolgozom, és a 13-as autóbusszal járok munkába, nem minden viszontagság nélkül. Sokszor megtörténik, hogy a műszak után fél óránál is többet kell várnunk az autóbuszra, amíg megjelenik egy ... és megállás nélkül tovább hajt. Gondolom, elég busz jár a vonalon, mert aztán 2—3 is befut egyszerre, amiből arra következtethetek, hogy a szállítás ütemes megszervezésében van a hiba. Több városban láttam, hogy a megállókban kifüggesztették, hány perces időközökben kell érkezniük a buszoknak. Ezt szeretném látni Brassóban is. Az eljárás, tudom, arra kötelezné a közszállítási vállalatot, hogy ütemesebben szervezze meg a szállítást, de hát ez is a közvélemény igénye.“ F. Z. munkásnő: „A gördülőcsapágy-üzemben dolgozom, és a 8-as trolibusszal utazom, napjában kétszer. Kolléganőim nevében is javasolnám, hogy Brassóban is építsenek fedett várakozóhelyeket — a városesztétikai követelményeknek megfelelően — a megállókban. Tudjuk, nálunk sokat esik az eső, hosszú a tél, véleményem szerint a közszállítási vállalatnak gondoskodnia kellene az utasokról arra az időre is, amelyet a megállókban várakozással töltenek. Ha már várni kell. A. M. tisztviselő: „Brassó központjában dolgozom. Véleményem szerint a brassói közszállítás még elég rendezetlen. Nem értem, miért kell majdnem minden autó- és trolibusznak áthaladnia a központon. Tudom, a város fekvése bizonyos mértékben megköveteli ezt, de számos olyan utcáról tudok, amelyet még ki lehetne használni és így csökkenteni a főbb útvonalak zsúfoltságát. Sok az olyan megálló, ahol 8—10 busznak is meg kell állnia. Így nem véletlen, hogy a sor végén álló busz, amikor a tulajdonképpeni megállóba ér, már nem nyit ajtót Ha meg fel akarunk szállni rá, százméteres síkfutásból kell jeleskednünk. A brassói közszállítási vállalat azzal, hogy a nagyáruház előtt két megállót létesített — külön az autóbuszoknak és külön a trolibuszoknak —, bebizonyította, máshol is van lehetőség hasonló megoldásra. Még volna egy javaslatom: más nagyvárosokban láttam, hogy a zsúfoltabb vonalakon gyorsjáratokat állítottak be. Az R betűvel ellátott autóbuszok csak a főbb pontokon állnak meg. Ha ezt körjáratokkal is kiegészítenék (ne ugyanazon a szakaszon közlekedjen minden busz menet és jövet is), nagyban felgyorsulna a brassói közszállítás.“ §D 03 ©fa 5* ODN ma Egy ügy, és ami mögötte van A dosszié eleinte vékony volt, mindössze néhány lap, de rövid idő alatt tetemesen megduzzadt. A milícián és a törvényes eljárások különböző fórumain gyűltek a jegyzőkönyvek, vallomások és az egyéb nyomozati anyagok. Valakik a tilosban járnak Csöndes nyári éjszaka volt augusztus tizennegyedikére virradóra. A vágóhíd környékén is csend honolt. Csak a raktár melletti húsfeldolgozó műhelyben lézengett néhány szerelő, a Tehnica kisipari szövetkezet szakmunkásainak egy csoportja: Jurcsuk Ottó József brassói, Preidt Helmuth és Adrian Sorociuc prázsmári, Decebal Stoica hermányi lakosok. Arra számítottak, hogy sem Augustin Susan, a szolgálatos tisztviselő, sem Ioan Boriceanu és Barbu Dascălu éjjeliőrök nem veszik észre a nyitva felejtett húsáru-raktárt. Számításuk bevált, a négy szakmunkás a pénzszerzés könnyű lehetőségétől hajtva „körülnézett“ az őrizetlen raktárban, és hárman — furcsuk vezényletével — egy-egy fél disznót elemeltek a vágóhídról. A titokzatos személygépkocsi már a kora esti órákban odahúzott a vágóhíd kerítéséhez az 1—BV—6654-es rendszámú Wartburg személygépkocsi. Senkinek sem tűnt fel a vállalat mellett veszteglő jármű. Erre számított Jurcsuk Ottó is, a kocsi gazdája, a szerelőcsoport tagja, a bűntett értelmi szerzője. Mialatt a lehető leglassúbb tempóban, késő éjszakáig, minden felügyelet nélkül a szerelési munkát végezték, szemrevételezték, mit lehetne elvinni a nyitott raktárból. A kocsit — benne a lopott hússal — a vágóhídtól több mint száz méternyi távolságba tolták, így zajtalanul megléphettek. Az őröknek nem tűnt fel távozásuk. A hús nagyobb része furcsukhoz vándorolt azon az éjszakán. (Aznap éppen a születésnapját ünnepelte, a következő napon pedig a felesége névnapját.) A hús többi részén társai osztoztak. A hiányt viszont — szerencsére — hamar felfedezték, és a milícia dolgozói nyomára bukkantak a tolvajoknak. Jurcsuk és társai beismerték bűnösségüket, és a törvényszék ítéletét várják. Ezzel talán be is fejezhetnénk a húslopási ügy taglalását, ha ez a brassói vágóhíd esetében egyedi eset lenne. Sajnos nem az. Ha a közvagyon Csáki szalmája A brassói vágóhídon egy ellenőrzés alkalmával nemrég négy tehergépkocsi húsáru-szállítmánynál tetemes mennyiségű hiányt vagy megengedhetetlen többletet találtak Csak az utóbbi időben több mint egy tonna hús tűnt el titokzatos módon a vállalat raktárából. Számos körülmény segíti elő a lopást, elsősorban az ellenőrzés majdnem teljes hiánya. Példaként az említett szerelőkre is hivatkozhatunk, mert noha nem tartoztak a vállalathoz, senki sem ellenőrizte munkájukat. A vállalat vezetőségének ez a megengedhetetlen magatartása sajnos alkalmat teremt a közvagyon megkárosítására. Törvényileg sokat tettünk az utóbbi években a szocialista erkölcs érvényre juttatásáért, csakhogy önmagában a legtökéletesebb törvény sem oldhatja meg ezt a kérdést. Ezért elengedhetetlenül szükség van a társadalmi ráhatásra, az intézmények, vállalatok adminisztratív és politikai vezetőségének fokozottabb felelősségérzetére, az egészséges közvélemény kialakítására a közvagyon védelme érdekében. , NICOLAE MAIDOVICI alezredes VARADI MARIA ©BRASSÓI LAPOK ©BRASSÓI LAPOK idejében újítsa meg előfizetését az utolsó negyedévre! Előfizetési díj 6,50 lej 1976. IX. 18.