Brassói Lapok, 1975 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1975-02-08 / 6. szám

A VÁLASZTÁS - ELKÖTELEZETT DÖNTÉS A szocialista méltányosság kollektív felelősség is A nép hatalmára, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes honpolgárok szabadságára és egyenlőségére, a személyiség szabad és azonos esélyű kibontakozására alapuló demokrácia általában alapja, de egyben feltétele is a társadalmi méltányosságnak. Létezik polgári demokrácia is, de ezt éppen a társadalmi egyenlőség, a méltányosság hiánya fosztja meg a valós tartalomtól, teszi formálissá. A kapitalizmus jogi egyenlőséget hirdet, ami semmiképpen sem jelent valódi egyenlőséget, mivel a kizsákmányolás és a társadalmi egyenlőtlenség mint rendszer nem szűnt meg, annyi történt mindössze, hogy az egyik kizsákmányolási formát felváltotta egy másik, az egyik méltánytalan rendszer helyét átvette egy másik. A szocializmusban a társadalmi egyenlőség megvalósításának reális alapja a termelőeszközök feletti közös tulajdon, az ember ember általi kizsákmányolásának a megszűnése. Így teremtődtek meg a szocialista rendszerrel egyszerre a politikai, gazdasági, társadalmi és nemzetiségi egyenlőség és méltányosság, a valódi demokrácia objektív és reális feltételei. De a szocializmus nem vezet automatikusan a méltányosság egyöntetű érvényesüléséhez, az állam és a párt aktív közreműködésére van szükség ahhoz hogy egész társadalmi életünk alapvető elveinek rangjára emeljük a demokácia, a szocialista méltányosság és igazságosság mélységesen - s csak a szocializmusban és kommunizmusban megvalósítható - humanista értékeit. Társadalmunk méltányosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az egyéni megvalósulás, a személyiség kibontakozása útjában, a politikai életben, az oktatásban, a kultúrában való részvétel előtt nem állnak társadalmi, gazdasági, nemzetiségi akadályok, csak egyéni „fékek” - a megfelelő felkészültség, képzettség, képesség hiánya, a hozzá nem értés, a szervezési tehetetlenség. Az is igaz viszont, hogy az egyéni sajátosságoknak egy ideig még lehetnek társadalmi és történelmi okuk is, meghatározójuk lehet a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka, az egyes kategóriák jövedelme és életkörülményei közötti különbség. De azok az intézkedések, amelyeket a párt gazdasági és társadalmi téren, az oktatás, az ideológiai munka terén alkalmaz, kedvezően módosítja ezeket a tényezőket. Románia Alkotmánya minden honpolgár számára egyenlő jogokat és kötelességeket biztosít gazdasági, politikai, jogi és kulturális téren, nemzetiségre, fajra, nemre való tekintet nélkül. Ez a valódi társadalmi méltányosság alapja, de egyben kezessége is. Hogy konkrét példákkal éljünk, a munkához való jog biztosításának szilárd alapja pártunk politikája, amelynek célja a szocialista iparosítás magas ütemű folytatása, a mezőgazdaság intenzív és sokoldalú fejlesztése, az oktatás, a tudomány és a kultúra felvirágoztatása. A jelen ötéves terv előírásainak megvalósításával új munkahelyek létesülnek, az alkalmazottak száma ily módon hozzávetőlegesen egymillióval nő. A tanuláshoz való jog gyakorlását biztosítja a kötelező 10 osztály általánosítása, minden fokú tanintézmény ingyenes jellege, az állami ösztöndíjak, azok az erőfeszítések, amelyek a tanügy anyagi alapjának fejlesztésére és korszerűsítésére irányulnak, a tanügyi dolgozók, a tanulók és a főiskolások élet- és munkakörülményeinek állandó javítása. Természetesen a társadalmi méltányosság nemcsak erkölcsi kérdés, mint ahogy nem zsugorítható mindössze az egyenlő jogokig és kötelességekre, a bármiféle megkülönböztetés kizárására, a visszaélések leleplezésére, mivel széles körű társadalmi-politikai vonatkozásai is vannak. Nézzük például, hogyan nyilvánul meg gazdasági téren. íme: a nemzeti jövedelemnek a társadalom tagjai közötti észszerű elosztása, a termelő eszközöknek az ország minden területén való megfelelő fejlesztése, a szocialista elosztási rendszer tökéletesítése, a javadalmazás szorosabb kötődése az effektív munkához, a különböző rétegek jövedelme közötti megfelelő arányok megállapítása, bizonyos megkülönböztetések kiküszöbölése — mindez társadalmi méltányosságot jelent. Ennek a mélységesen méltányos felfogásnak a szellemében készült az új bérezési rendszer, ennek alapján születtek a kisjavadalmazások emelésére hozott intézkedések. Hogy a mezőgazdaság területéről is hozzunk példát, megemlítjük a globális akkord bevezetését, a minimális havi jövedelem biztosítását, a szövetkezeti mezőgazdaságban dolgozók nyugdíjának növelését, az ingyenes orvosi ellátást. Természetesen a szocializmusban a munka minősége, mennyisége és társadalmi felelőssége szerinti elosztás elve érvényesül. Ilyen körülmények között a munka - az ember és az emberi személyiség fejlődésének meghatározó tényezője — azzá válik, amire hivatott: az ember értékelésének és előléptetésének meghatározó tényezőjévé, érvényesülésének és kiteljesedésének eszközévé. Az is igaz viszont, hogy a szocialista társadalom nem engedheti meg a túlzottan nagy jövedelmek létezését, a különböző társadalmi kategóriák életszínvonala közötti éles ellentéteket, privilegizált rétegek létét. Ezek a jelenségek méltánytalanok lennének, nem lennének demokratikusak. Nem árt hangsúlyozni, hogy a demokrácia és a társadalmi méltányosság felelősséget is jelent. A társadalom minden tagja, kettős minőségében, mint tulajdonos és termelő, mint a termelés haszonélvezője és résztvevője, mint a születő határozatok társszerzője, meg kell hogy értse az egyéni és társadalmi érdek, a társadalom azonnali és távlati követelményei közötti egységet, és ennek megfelelően kell gondolkodnia és cselekednie. Egyéni felelősség nélkül nincs társadalmi méltányosság. De ennyi nem elég, a párt Programjának megvalósításához, a nehézségek leküzdéséhez kollektív felelősségre is szükség van. A társadalmi méltányosság politikai téren való megnyilvánulásának egyik példája a nemzetiségi kérdés marxi-lenini megoldása. De ugyanez az elv érvényesül a káderek besorolásában és előléptetésében is. A társadalmi méltányosság ugyanakkor elválaszthatatlan a szocialista etikától, az új ember nevelésétől. Ez a szoros kapcsolat nyilvánul meg A kommunisták munkája és élete, a szocialista etika és méltányosság elveinek és szabályainak a törvénykönyvében. A kommunista jellemvonások kialakítása hozzájárul a dolgozóknak a társadalmi életben, a társadalom vezetésében való részvételéhez, hozzájárul a társadalmi haladáshoz. Amint a Program is hangsúlyozza, pártunk feladatának tekinti a szocialista etika és méltányosság elveinek maradéktalan érvényesítését az életben, azt a célt követve, hogy kialakulhassanak az emberek közötti új, a tiszteletre és együttműködésre alapuló kapcsolatok. Tovább kell művelni az emberekben azt a kötelességtudatot, hogy teljes energiájukat, munkaképességüket és hozzáértésüket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósítása és a kommunizmus felé való haladás szolgálatába állítsák, céljuk legyen a párt Programjának a megvalósítása. A Program hangsúlyozza, hogy minden dolgozónak kötelessége harcolni a szocialista tulajdon védelméért, a pazarlás, felelőtlenség, a közvagyon elprédálása, az élősködés, a visszaélések ellen. Kötelessége őrködni a szocialista törvényesség alkalmazásán, hogy megakadályozzák a hatalommal való visszaélést, a pozíciókból adódó előnyök egyéni célok érdekében való felhasználását. A párt mindig harcolt és harcol az önzés, az individualizmus felszámolásáért, a csalás, a spekuláció, a törvénytelenül szerzett javak ellen. De amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs többször is hangsúlyozta, ezeket a problémákat csak az összes dolgozók részvételével, a kollektív felelősség alkalmazásával oldhatjuk meg. Konklúzióként annyit: a szocialista méltányosság a maga teljességében nem valósítható meg egyszerre, egyetlen ugrással, mivel egy állandóan előrehaladó, komplex folyamattal állunk szemben, amely gazdasági, társadalmi, kulturális, oktatásügyi, demokratikus előrehaladásunkkal párhuzamosan fejlődik. 6. SZÁM 2. OLDAL BL Hogyan fokozható a termelés hatékonysága? A Hidromecanica üzemi dolgozók képviselői közgyűlésének margójára A múlt év végén a brassói Hidromecanica üzem dolgozói jelentették, hogy négyhónapos előnyre tettek szert az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folyó szocialista versenyben. Az idén is példásan teljesítették eddig, sőt jelentősen túl is szárnyalták az állami terv összes mutatószámait: az össztermelésnél például 4,4 millió lejjel több terméket állítottak elő, mint amennyit a szocialista versenyben vállaltak. Az üzem mérnökei, technikusai és munkásai sikeresen teljesítették az új termékek tervezésére és gyártásba vételére vonatkozó műszaki terv valamennyi előirányzatát. A jó eredmények elérésében különleges érdemeket szereztek a szocialista verseny élenjárói, az öntöde és a szerszámműhely dolgozói, valamint az a 132 munkás és technikus, akik az elmúlt év folyamán hónapról hónapra megtartották az élenjáró címet. Az eredményekhez vezető út egyáltalán nem volt akadálymentes. Számos kulcsfontosságú munkahelyen a gépek teljesítőképessége elégtelennek bizonyult, sok esetben az együttműködő vállalatok — köztük a brassói gördülőanyag-gyár és a traktorüzem — gyenge minőségű öntvényeket szállítottak; a hiányos anyagellátás nem egy esetben termelésikiesést okozott. Az üzemtől független okokhoz számos belső jellegű fogyatékosság is társult. A gépjavítók és -karbantartók sok esetben gyenge minőségű munkát végeztek. A részlegeken nem használták ki maradéktalanul a rendelkezésre álló időalapot — ez év folyamán ugyanis a hiányzások meghaladták a 260 000 órát, amelyből 51 000 óra igazolatlan hiányzás volt. Következésképpen a gépkihasználási mutató nem érte el az előirányzott 85 százalékos szintet. A megmunkáló műhelyekben bár csökkent a selejt, ennek arányszáma a tavaly mintegy 1,8 százalék volt. Sok idő- és anyagveszteséget okoztak az utólagos javítások is. Ezeket a pozitív és negatív előjelű jelenségeket a dolgozók képviselőinek közgyűlésén jegyeztük fel a napokban, amelyen a jelenlévők magas fokú igényességgel elemezték az eredményeket és a fogyatékosságokat, egyúttal pontosan meghatározták, milyen műszakiszervezési intézkedéseket kell foganatosítani a következő időszakban azért, hogy az idén is példásan teljesíthessék a megnövekedett tervfeladatokat, a Pártkongresszus dokumentumainak szellemében tovább fokozhassák a termelés gazdasági hatékonyságát. Az üzem árutermelése az idén 10 százalékkal növekszik a tavalyi megvalósításokhoz viszonyítva. E növekedés mintegy 93 százalékát a munka termelékenységének fokozása révén kell elérni. Érthető tehát, hogy a közgyűlésen ez a kérdés elsődleges helyen állott. Számos felszólaló, köztük Schwetter Lóránd villanyszerelő például hangsúlyozta, hogy a dolgozók bizottságának, a részlegek vezetőinek, a pártalapszervezeteknek határozottabban kell cselekedniük a munkafegyelem megerősítéséért, s különösképpen az igazolatlan hiányzások kiküszöböléséért. Hasonlóképpen vélekedett erről a kérdésről Ionel Coman mérnök is, a termelésszervezési osztályról. Javasolta: a jövőben a termelés vezetői foglalkozzanak többet a fiatal munkások szakmai beilleszkedésével, biztosítsák számukra már kezdettől fogva a szükséges szerszámokat, mérőeszközöket, a műszaki-anyagi felételeket annak érdekében, hogy zökkenőmentesen teljesíthessék tervfeladataikat. Vladimir Gnasenco mérnök, a technológiatervezőosztály vezetője részletesen beszélt a munkatermelékenység fokozását célzó műszaki intézkedésekről (új típusú szerszámokkal látják el a részlegeket, számvezérlésű megmunkáló gépeket helyeznek működésbe stb.), majd javasolta, hogy az üzem vezetősége havonként elemezze a műszaki-szervezési intézkedések tervében foglalt előirányzatok teljesítésének helyzetét. Tibor Árpád, a főgépész-részleg esztergályosa felszólalásában javasolta, hogy részlegüket lássák el korszerű gépekkel és felszerelésekkel, mert ezek nélkül nem végezhetnek jó minőségű gépjavítást. A felszólalók közül néhányan a termelés és az üzemszervezés időszerű kérdéseivel foglalkoztak. Nagy József műhelyvezető például javasolta, hogy a termelés programálásánál alkalmazzák a legújabb tudományos módszereket és tökéletesítsék a diszpécser-szolgálatot, valamint az információs rendszert. Dumitru Tănăsie esztergályos többek között hangsúlyozta, sürgősen egy prototípus műhelyt kelllétesíteni, tekintettel arra, hogy az idén a műszaki terv 26 új termék tervezését, termelésbe-vételi jóváhagyását és legyártását irányozza elő. Ioan Puşcaşu mérnök javasolta, hogy a szerszámműhelyben erősítsék meg a műszaki felügyeletet. A közgyűlésen felszólalt Ioan Puşcaş elvtárs, a megyei szaktanács elnöke, s rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket az elmúlt évben Brassó megye ipari egységeinek dolgozói elértek, majd részletesen beszélt azokról a belső tartalékokról, amelyeket a jövőben jobban ki kell aknázni az összes vállalatokban és üzemekben az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért. A közgyűlés résztvevői egyöntetűen jóváhagyták az üzem dolgozóinak vállalásait az idei szocialista versenyben. A vállalások újabb erőpróbát jelentenek e munkaközösség számára, hiszen — csak két példát említünk — az össz- és az árutermelésnél 6 millió, illetve 5 millió lej értékű termék terven felüli gyártását irányozták elő. Ezért is szükséges, hogy a dolgozók bizottsága tegyen meg mindent a közgyűlésen elhangzott értékes javaslatok sürgős megvalósításáért. BARTHA ALBERT A SZECSELEVÁROSI NŐBIZOTTSÁG A VÁLASZTÁSOK ELŐTT Megkérdeztük a szecselevárosi nőbizottság elnöknőjét, Rodica Florea elvtársnőt: miben áll a nőbizottság tevékenysége a választási kampány időszakában ? „Február hónapban — hangzott a válasz — folytatjuk, főként a lektorátusok keretében, a XI. Kongresszus dokumentumainak népszerűsítését a nők körében. Ez szerintünk elengedhetetlen feltétele annak, hogy a nők kellő politikai tájékozottsággal rendelkezzenek a választás időszakában. A speciális választási dokumentumok, az új választási törvény stb. népszerűsítése a bizottság más rendezvényeinek műsorán is szerepel. A Nők klubjában például február 18-án a szokásos műsor mellett feldolgozzuk A kommunisták munkája és élete, a szocialista etika és méltányosság elveinek és szabályainak törvénykönyvét, valamint az Alkotmány módosításának egyes lényeges pontjait. A nők e hó végén találkoznak egy jelölttel (nővel). A nők napja és ugyanakkor a választások napja alkalmából több más rendezvényen kívül a nőbizottság meghívja a nők körébe Sipos Bella, Verona Brates és Lendvay Éva brassói írónőket. A jövőben a bizottság — mondta befejezésül Florea elvtársnő — több figyelmet kíván szentelni a nők ideológiai-politikai tájékoztatásának, több ideológiai könyv ismertetését, több érdekes és tanulságos találkozót akarnak szervezni a különböző rendezvények, kurzusok keretében. («■) 1975. II. 8.