Brassói Lapok, 1975 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1975-05-03 / 18. szám
Két takarékkönyv története — Látja ezt a két takarékkönyvet ? — Igen. — S az összeget ? Hát nem nagyszerű ? A két könyvben a végösszeg negyvenhárom-negyvenhárom ezer lej. A napokban két összkomfortos garzonlakást veszünk ... És Molnár Mária, Brassó municípium gyámbizottságának örökké az ember megsegítésén gondolkodó, csupa szív és ugyanakkor alapos szaktudású főnöke elégedett pillantással simítja végig az asztalán fekvő két betétkönyvet. A könyveknek hosszú — az emberség megnyilvánulásaiból összerakott — története van. Hol is kezdődött ? Éppen itt, a gyámbizottság irodájában, jónéhány esztendővel ezelőtt. Brassóban, a régi állomási negyedben lakott akkorában Vasile Răţoi cipész. A súlyos idegbajban szenvedő férfi egy idő után képtelen volt dolgozni, betegnyugdíjba került. Felesége nem vállalta férje ápolását, sem az otthoni gondokat, sem a két alig cseperedő gyermeket, és a zűrzavaros élet útvesztőjébe tévedt, házasságból házasságba bukdácsolt, később valahogy mégis megállapodott, de gyerekeivel ezután sem igen törődött. A súlyos beteg férfi gondozásra szorult. Az ügyre felfigyelt a municípiumi gyámbizottság, és Molnár Mária körülnézett széles ismeretségi körében, azok között, akiket munkája során ismert meg és akiket ehhez a mély emberséget kívánó munkához kapcsolt saját emberségével. Gutz Andrásra esett a választása. A nyugalmazott katonatiszt már azelőtt kifejezte szándékát, hogy az emberek között, az emberekért önkéntesen tevékenykedjék. Nyomban elvállalta Vasile Răţoi gyámolítását. Most, a Republicii utcai lakás csöndjében elmeséli, hogyan is vált a Rátoi család gondjainak részesévé. — Megbeszéltük hármasban, Molnár elvtársnővel és a feleségemmel az ügyet. A feleségem is egyetértett velem — tudtam már előre, hogy így lesz —, segítsünk, ha segíthetünk. Mit jelentett ez a segítség az évek során ? Tíz évig végeztem ezt a munkát, mert azt hiszem, nem túlzás a sok utánajárást munkának nevezni. Itt, ez a vastag dosszié is igazolja, amit mondok. Számláimat gyűjtöttem össze benne, meg vonatjegyeket, leveleket s egyéb írásokat, főleg hivatalos iratokat — mutatja a papírok halmazát „Köszönöm szépen, hogy meg tetszett látogatni, és a kapott pénzt is köszönöm ...“ „Köszönöm, hogy a pénzből a gyermekeknek ruhát vásárolt...“ „Köszönöm, hogy a fiamnak munkát keresett, talán dolgozni fog ...“ Ilyen levelek indultak útnak a szebeni ideggyógyintézetből Gutz András címére, ahová a brassói gyámbizottság közbenjárására utalták be Vasile Răţoit. És Gutz András kapta a leveleket, intézkedett, jöttment fáradhatatlanul, megkapó lelkiismeretességgel. — Sokszor ültünk össze Molnár elvtársnővel megvitatni, mit hogyan is csináljak, hogyan fogjak hozzá, hogy sikerüljön. Amikor Răţoi meghalt, búcsút mondhattam volna ennek a sok utánajárást követelő munkának, dehát ott voltak még a fiúk, az ő sorsukat is egyenesbe kellett hoznom. Az utóbbi tíz évben a többnyire kórházban tartózkodó apa nyugdíját összegyűjtöttem, a két fiatal jövőjére gondolva. Takarékbetétkönyvet váltottam külön-külön mindkét fiú nevére, és tíz év alatt a kamatokkal együtt nyolcvanhatezer lej gyűlt össze. Nemrég újra meglátogattam Molnár elvtársnőt, ismét megtanácskoztuk a „hogyan tovább“-ot, és elhatároztuk, hogy nem adjuk a pénzt a két fiúnak, hiszen néhány hét alatt elolvadna a kezükön. Inkább veszünk számukra egy-egy lakást. Jelenleg ugyanis nehéz körülmények között laknak, egyetlen szobában anyjuk új családjával. Ha ezt is elintézem, úgy vélem, nyugodtan leköszönhetek — mosolyodik el Gutz András. — Maga egész biztosan nem köszön le, hanem újabb gondjainkban is osztozkodik velünk — mosolyog vissza Molnár Mária elvtársnő Gutz Andrásra. — Azért továbbra is figyelemmel kísérjük a két Răţoi fiút, segítjük őket, ha életkorukat tekintve hivatalból nem is tartoznak hozzánk, de még szükségük van emberi segítségre néz maga elé Molnár Mária, aki ebben a pillanatban ki tudja, még hány ügyre gondol, ahol szükség van erre a hivatalon túli emberi segítségre. VÁRADI MÁRIA Finálé (Folytatás a 4—5. oldalról) pest, amely egy már kevésbé határozott orrnyergen át vizsgálja önmagát. Mi most a szabadság. Számomra. — Nos ? — kérdi egy hang. — Vannak gyerekei ? — Vizet — mondja Peer, és miközben szája hűvös lesz, s úgy szürcsöl, megkérdi: — Mik a gyerekek ? Egy ideig nem hall semmit, lehunyja szemét, látja, amint meztelenül fekszik a szokatlanul elhatárolt orrnyeregtől lefelé, hihetetlen csendben, a világon kívül. Aztán ismét hall, ízületeiben, ágyékában valahol áramütést érez, amitől megvonaglik, a csendben vihar tombolt, amely hozzáért, amely kivetette, és amelytől négy faj választja el, vadállati szívébe van zárva, az egyetlen, amelynek még meg kell vele küzdenie, de amely szinte le is bilincselte. S akkor a táncos, aki nem a táncos, nem hord kertészkést magánál, azt mondja: — Öltözzön fel. És ő tiszta fehérneműt vesz el a székről, a vállfáról nadrágot és kabátot, egyenesen áll, végigméri magát, nézi a pengeéles vasalást a lába szárán, és pehelykönnyűnek érzi magát. És mellette a földön egy halom korhadt var fekszik, amely fiatal testéről hullott le. Ekkor rámosolyog a mosolygósra, aki kikíséri, a lámpaoszlop mellett egy kiskapuhoz. Kezével a sötétbe mutat: — Ott a kikötő. Az ajtó becsukódik. Peer mereven előre néz. Meghatározhatatlan derengés a fák mögött. Viszszapillant. Háta mögött nincs semmi, ahonnan elindulhatott volna, nem is volt soha semmi, nem volt babiloni fogság, éjszakázás, vezeklés, kárhozat. A homokbuckák mögött valahol hullámverés csattog. Valahol fölötte a vihar felhőket kerget, felszakítja őket, és az arannyal szegélyezett szemhéj mögül egy szem tekint le, egy sugarat vetít egy higany-öbölbe, amely oly tiszta, nyugodt és távoli, mint az egykori restaurált képeken. Jó igazság A vizsz. 27 és 24 alatt elrejtett nevű francia költőtől idézünk: Forró a törvényed ember/ Hogy a fürtből bor legyen/ Hogy a szénből tűz legyen/ És a csókból újra ember// Kemény a törvényed ember ... folytatása a vizsz. 1, függ. 1, 68 sorokban. Vízszintes: 14. Mérhető tulajdonságok. 15. Festésmód, amely a szabad levegő és a napfény hatásának rögzítésére törekedett. 16. Félhang! 17. A második személy alatt lévő helyre. 19. Fohász. 20. Megkapott rész! 21. Középen nyom! 22. Zagyva mellébeszélés, halandzsa. 26. Csak félig városi! 28. Robbanótöltet. 29. Alma..., iskola. 31. Francia impresszionista festő (Édouard). 33. Cinikus rész! 34. Hibáztatom. 36. Így érkezik a küldemények legnagyobb része. 38. Remegő fej! 39. Műszaki alakulatban szolgáló katona. 41. Vissza ám! 42. Esnél (orra). 44. Félgömb alakú, hangolható ütőhangszer. 47. A.S.E. 49. Visszaformai. 51. Arab főváros. 52. Sok népdalt ismerő falusi ember. 54. Vajon melyik személy (két szó). 56. Félarcú rész! 57. Fiút. 58. Tengerparti üdülő a Szovjetunióban. 60. A szél rövid igéje. 61. A kopasz számára a múlt. 62. Földdel kapcsolatos összetételekben. 64. Rossz..., kifejezése bizalmatlanságot kelt. 65. Vissza: kiejtett mássalhangzó. 66. Bizonyos háziállat tenyésztésének a híve (névelő). 69. Nevét Sámsonnal együtt emlegetik. Függőleges. 2. Vajon bizonyos rossz tulajdonsággal rendelkező lovak ? 3. ... Magnifico (Lorenzo de Medici). 4. Eszik (mézet). 5. Nagyon kicsi (két szó). 6. Ez az elszédült. 7. Üres lap! 8. Esztelenül szeli! 9. Bolond. 10. Abban az időben (határozószó), addig, ameddig. 11. Fordított tiltószó. 12. A világ első űrhajósa. 13. A milliméter ezredrésze. 18. Vissza, ... felül, haladd meg. 22. Akasztófa. 23. A sportban kiinduló testhelyzet. 25. Van ilyen kereszteződés is, hálózat is. 30. Gyertyát levegőárammal elölt. 32. Válaszadásra ösztönző mondatszó. 35. Általában ennek alapján dolgozunk. 37. Meg ... a saját sírját, tönkretette magát. 40. T.A.A. 41. Az Aranykoporsó írójára jellemző. 42. Iránytűvel beirányít. 43. Mentségül említett ürügy. 45. Vázlatot készít, rajzol. 46. Kissé bolond. 48. Ide kerül a katonaköteles legény. 50. ...Pellea, román színész. 53. Két vitamin. 55. Kétkerekű taliga. 59. Ez az emelés sport. 63. Hotelben is, motelben is van! 67. Viszsza. ... art, művészeti irányzat. 70. Ibrahim feje! Készítette VÁSÁRHELYI KATALIN írásjel című keresztrejtvényünk helyes megfejtése: A kérdőjel lehet görbe, a kérdező így cselez, a válasz tiszta törvénye legyen mindig egyenes. 1 2 3 •13 6 T 7 e 3 10 11 13A n___ 14 i 45 lea 17H ie1 QO 21 22 81 24 2b 2 b■ 1S 29 301 31 32■ 33 34 f 11 31 37■H 38 1■" UO■1É 41 ■ 42 931 44 45 46 47 48■ 49 "1" 52 53 " 55■“ 571 S9 60 fi1** «311 ■ 65 «6 f7 68m 69 70 ► 7 1975. V. 1 Mi volt ? A brassói Népi Egyetemen Szőcs István író és kritikus, az Előre szerkesztője Az avantgardista irányzatok története címmel tartott nagy érdeklődéssel követett, emlékezetes előadást. Mi lesz ? A brassói Népi Egyetemen május 6-án, kedden 18 órai kezdettel az Unirea líceum dísztermében Székely Géza, az egykori brassói turisztika jeles szervezője, A brassói turisztika történetéből címmel tart előadást. IRODALMI KÖR Apáczai Csere János-emlékülés A brassói Unirea líceum Arany János irodalmi köre legutóbbi munkaülését a XVII. századi nagy tudós és nevelő emlékének szentelte, születésének 350. évfordulója alkalmából. Apáczai Csere János megindítóan szép, küzdelmes életét és munkásságát Dr. Szikszay Jenő érdemes tanár, az irodalmi kör tanár-vezetője ismertette számos tanuló, tanár és végzett növendék jelenlétében. Az előadó végigvezette hallgatóságát Apáczai életén, kidomborítva a marxista művelődéstörténeti kutatások eredményének megvilágításában a kor sajátos gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési viszonyait, s ebbe beleágyazva taglalta Apáczai tudományos és nevelői elhivatottságának termékeit és maradandó eredményeit. Rámutatott, hogy tudományos anyagával, haladó eszméinek, sílusával a Magyar Enciklopédia (1655), valamint logikai kézikönyve, a Magyar Logikácska és Fortius Tanácsa (1654) nemcsak hősi megvalósítás, hanem az értekező magyar prózaírás első nagy alkotása. Az előadás anyagához és az emlékülés szelleméhez igazodva adta elő Meister Éva IV. éves tanuló Tompa László Új Dévavára épül című költeményét, az iskolás szintet jóval meghaladó művészi tolmácsolásban. Corbu Irén IV. éves tanuló Aprily Lajos megkapó versét (Tavasz a házsongárdi temetőben) mondta el lírai melegséggel. Schwetter Dóra IV. éves tanuló virágénekek előadásával aratott megérdemelt sikert. A társadalmi és politikai könyvek dekádja A megyei könyvterjesztő központ az előző évekhez hasonlóan az idén is megrendezi április 28. és május 9. között a társadalmi és politikai könyvek dekádját. Ebből az alkalomból Brassó municípium és a megye területén lévő könyvüzletekben kirakatokat, kiállításokat szerveznek, az üzemekben, intézményekben pedig standokon mutatják be a múlt év legsikerültebb munkáit. Ezek a rendezvények áttekintést nyújtanak a hazai könyvkiadás — elsősorban a Politikai Könyvkiadó — ilyen irányú törekvéseiről. A poltikai és gazdasági vonatkozású munkák mellett ugyanis történelmi tárgyú, tudomány-népszerűsítő munkák, demográfiai, szociológiai vagy más területeket átfogó könyvek jelentek meg nagy példányszámban. A román nyelven megjelent munkákkal párhuzamosan számos művet az együttélő nemzetiségek nyelvén is kinyomtattak. A Hargita megyei autószállítási vállalat AZONNAL ALKALMAZ: — Főkönyvelőt — Pénzügyi irodafőnököt — Könyvelési irodafőnököt — Az autószakmában jártas mérnököket és technikusokat. Az alkalmazás a 12/1971-es és 57/1974- es számú törvény alapján történik. Érdeklődni lehet a vállalat személyzeti osztályán, Csíkszereda, Virág utca 94. szám alatt. Telefon 1 28 50, inter. 141. Lakást biztosítunk az 1975-ös évre a vállalat részére kiutalt állami lakásalapból. • SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Albert Sándor (főszerkesztő), Apáthy Géza, Bartha Albert, Fazekas István, Fejér András, Madaras Lázár (szerkesztőségi főtitkár), Szenyei Sándor. • Grafikai szerkesztő: Csutak Levente • SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Brassó, Sadoveanu utca 3. Telefon: 1 23 94, 2 24 28, 2 26 51, 1 42 92. • Előfizethet a postán, a levélkézbesítőnél, az üzemi és intézményi lapterjesztőnél. Előfizetési árak: negyedévre 6,50 lej, fél évre 13 lej, egész évre 26 lej. Apróhirdetéseket a kiadó vesz fel. Brassói nyomdaipari vállalat - 40 442. 18. SZÁM 7. OLDAL