Brassói Lapok, 1977 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-08 / 1. szám

Szemtől szembe a Nessivel (■­) A „Nessi titok" könnyebb meg­értése céljából lássuk talán azt a földrajzi környezetet, melyben ez a kérdőjeles élőlény állítólag előfordul. Nessi-színtér A Loch Ness geográfiailag a híres skót tóvidék egyik gyöngy­szeme. Ezek az állóvizek a leg­utolsó jégkorszak befejeztével keletkeztek, amikor a tájat bo­rító jégtakaró visszahúzódott. Számuk több mint 500-ra tehető. A jégvájta sziklafelszínben és a hajdani jégárak völgyeiben meg­gyűlt csapadékvíz vagy a pata­kok, folyócskák vize úgynevezett glaciális eredetű tavakat hozott létre Emellett vannak olyan ta­vak is, melyek a jégkorszakot kö­vető erős szelek által felkavart homokgátaknak köszönhetik ere­detüket, sőt a mészkővidékeken karsztikus jellegű állóvizekről is tudunk. Legjellemzőbbek mégis a tek­tonikus úton létrejött tavak, me­lyek a földkéreg hatalmas törés­vonalaiban foglalnak helyet. E­­zek a tulajdonképpeni „loch“-ok. Legnagyobb közöttük az írországi Lough Neagh (felszíne 296 négy­zetkilométer), legmélyebb viszont a Loch Morar (305 m). A sokat vitatott szörny a Loch Ness nagy­kiterjedésű vizének lakója lenne, amely a Skóciát Angliától elvá­lasztó Kaledóniai csatorna része. Nagyságban van ugyan riválisa, de 7,5 köbkilométernyi víztöme­gével, 130 m átlagos mélységé­vel, 39 km hosszúságával és át­lag 3 km-es szélességével elő­kelő helyet foglal el a loch­ok között. Mélyében állítólag nagy­méretű víz alatti üregek, barlan­gok vannak, melyek jó búvóhe­lyet nyújtanának a Nessinek. A tó vize a benne lebegő iszaptól és tőzeg részecskéktől homályos, és így a szörnyüldözőknek bizony a „zavarosban kell halászniok". Ezt a tóvidéket különben 1897 és 1908 között egy geográfus kutatócsoport a limnológia, te­hát a tókutatás tudományágaza­tának minden szempontjából részletesen tanulmányozta. Ered­ményeiket a Királyi Földrajzi Tár­saság közleményeiben, illetőleg 4 különálló kötetben tették közzé. A „szörny" viszont nem szerepel ezekben, mert egyszerűen nem volt látható. Ilyen részletes mo­nográfiát különben csak a Genfi­tóról és a Balatonról írtak ed­dig. Csiga, angolna, öskétéltű ? És most lássuk, hová sorolnák a Nessit a szakemberek az ed­dig rendelkezésre álló, erősen kérdőjeles adatok, fényképek és rajzok alapján. Vannak, akik óriás csigát lát­tak volna a tó vizében. A tudó­sok azonban azonnal nemet mondtak ennek az állításnak, hi­szen a jelenleg ismert mintegy 80 000 élő csigafaj között már az éticsiga is óriásinak számít. A geológiai múlt csiga-gigásza sem volt nagyobb fél méternél, tehát nem volt az sem Nessi­­méretű. A gerinces állatok közül szám­­bajöhető „Nessi-jelöltek" a ha­lak osztályába tartozó angolnák, közülük is az úgynevezett tengeri angolnák. Ezek a kígyószerű ál­latok olykor elérik a 3 méter hosszúságot, tehát már sikerrel lehetnének Nessik is. A körszájú halakhoz tartozó tengeri ingolák (nem angolnák !) 90 cm-es hosz­­szúságukkal legfeljebb Nessi­­fiókák lehetnének. Nem hagyhat­juk számításon kívül a cápákat sem,­így a 9 méteres óriáscápát vagy a 15 métert is elérő érdes­cápát sem. Ezek a fürge raga­­­dozók vízből kiemelkedő hátu­szonyuk miatt eljátszhatják a „szörny" szerepét, kiváltképpen akkor, ha egymástól kis távolság­ban libasorban úsznak. Legin­kább „Nessi-szerű“ a hegyesorrú cápa — ez a faj azonban csu­pán a Japán körüli tengerekben él, s a meleget kedveli. A kard­halak is esélyes Nessi-jelöltek le­hetnek. A „Nessi-látók” leltárából nem hiányoznak a kétéltűekre — he­lyesebben az óriás szalamandrák­ra — emlékeztető leírások sem. Sok szalamandra kimondott tó­lakó, s éjszakai életmódot foly­tat. A japán óriás szalamandrák másfél méteres példányait is Nessinek lehetne vélni egy kis fantáziával. Mégis több eséllyel indulhatnak a fosszilis, földünk perm időszakából származó Moschopsok, s a kígyószerű Do­­lichosomák a szörnyszerű lények kavalkádjában — feltéve, ha át tudták volna vészelni hosszú év­milliók geológiai katasztrófáit. Mindezek a kétéltűek azonban tüdővel lélegzenek — legalábbis felnőtt korukban —, s így volens­­nolens csak fel kell időnként jönniök a felszínre levegőzni. Vé­gezetül az angolnagőték is alap­motívumai lehetnének valamiféle csudalénynek — természetesen egy kis fantáziával fűszerezve. Dr. XANTUS JANOS Egyesek ilyennek „látták" a Loch Ness-i szörnyet I. 9,16. VASÁRNAP. 8,30: Pionír­­műsor; 9,20: A szelíd Ben ; 9,45 : Háztartási tanácsadó ; 10,00: Faluműsor; 11,45: A ze­ne örömei; 12,30: A haza vé­delmében; 13,00: Telex; 13,05: Vasárnapi album. A tartalom­ból: Humor, Feleségem, a bo­szorkány, A zenés film törté­nete, Rajzfilmek, Sztárparádé; 16,50 : A tengerek titkaiból (XXV.); 17,40: A dicsőség út­ján— ifjúsági vetélkedő; 19,00: Gyermekműsor; 19,20: 1001 es­te; 19,30: Híradó; 20,00: Tör­ténelmünk személyiségei — Petru Cercel; 20,25: Angol já­tékfilm; 22,00: Varietéműsor ; 22,40 : Híradó; 22,50: Sport. HÉTFŐ. 16,00 : Tévéiskola; 16,30 : Magyar nyelvű műsor. Heti kommentár. Gazdasági híradó. A társadalmi ellenőr­zés a nevelés fontos eszköze. Interjú Bányai Györggyel, a Szocialista Egységfront Kolozs megyei tanácsa végrehajtó bi­zottságának tagjával. Kulturá­lis hírek. Zenés műsor. Doku­­mentumfilm Nagy Imre festő­ről (I.). A tévénézők fóruma; 19,00 : Orvosi tanácsadó; 19,20: 1001 este; 19,30: Híradó; 20,00: A gazdaság és az élet; 21,00: Cesar Birotteau (IV.); 21,55 : Kilátó; 22,20: Népdalok; 22,45: Híradó. KEDD. 10,00 : Tévéiskola ; 11,00: Az 1-es számú ügynök — lengyel játékfilm ; 12,35 : Telex ; 16,00 : Tévéiskola ; 16,30: Angol nyelvtanfolyam ; 17,00: Telex; 17,05: Albániai riport ; 17,30: Mezőgazdasági szakoktatás ; 18,15: Színházi élet; 18,50: A pártoktatásban résztvevők műsora; 19,20: 1001 este; 19,30: Híradó; 20,00- Na­pirenden a gazdaságban; 20,10: Színházi est. Gogol: A kártya­játékosok; 21,45: Műszaki-tudo­mányos kilátó; 22,25: Hazafias és forradalmi dalok; 22,45: Híradó. SZERDA. 16,00: Tévéiskola; 16,30: Német nyelvtanfolyam ; 17,00: Telex; 17,05: Autósok­nak ; 17,20: Fórum; 17,50: Fér­fi­ kosárlabda. Bukaresti Stea­ua—Forst Canto (Olaszország). Közvetítés a Floreasca sport­­csarnokból; 19,20: 1001 este ; 19,30: Híradó; 20,00: Reflektor; 20,25: Filmmúzeum. Amerikai játékfilm; 22,05: A Megének­­lünk, Románia — fesztivál; 22,45: Híradó. CSÜTÖRTÖK. 16,00: Tévéis­kola; 16,30: Orosz nyelvtanfo­lyam; 17,00: Telex; 17,05: Sza­bad idejükre ajánljuk; 17,20: A növény- és állatvilágból ; 17,50: Szakmai továbbképzés ; 18,15: Ellenpont; 18,45: Népi Athenaeum; 19,20: 1001 este ; 19,30: Híradó; 20,00: Gazda­sági szemle; 20,10: Ifjúsági műsor; 21,00: Balettest. Ma­nuel de Falla: A háromszög­letű kalap; 21,40: Irodalmi-mű­vészeti szemle; 22,20: Román könnyűzene; 22,45: Híradó. PÉNTEK. 10,00 : Tévéiskola; 11,00: Vizsgák; 11,10: Riport; 11,25: Könnyűzene; 11,45: Port­ré: Aurel Ciupe festőművész ; 12,10: Folklórműsor; 12,30: Te­lex; 16,00: Tévéiskola ; 1 ,30: Francia nyelvtanfolyam; 17,00: Telex; 17 05: Német nyelvű műsor; 19,00: Pionírhíradó; 19,20: 1001 este; 19,30: Híradó; 20,00: Napirenden a gazdaság­ban; 20,10: Ankét; 20,55: O­­lasz játékfilm; 22,25: Emines­­cu verseiből; 22,45: Híradó. SZOMBAT. 10,30: Egy élet egy eszme szolgálatában: Ema­nuel Bacaloglu; 11,00: Film­archívum; 12,40: Népdalok és népi táncok; 13,00: Turizmus és vadászat; 13,20: Koncertter­meinkben vendégszerepeltek ; 14,15: Telex; 14,20: Genfi do­kumentumfilm; 14,45: Versek; 15,15: Filmtörténeti magazin ; 16,20: Rögbi, Wales—Írország; 18,05 : A legjobb folytatja ; 18,55 : A hét belpolitikai és nemzetközi eseményei; 19,10 : Gyermekek kedvencei; 19,30: Híradó; 20,00: Enciklopédia ; 20,55: Kojak; 21,45: Szórakoz­tató műsor; 22,45: Híradó; 22,55: Románcok; 23,15: Heti sport. ma I)­Ml V­OLl •­ Alig köszöntött be a tél, s a már harmadik éve működő krizbai Szabadegyetem máris megkezdte tevékenységét — írja Barcsa Márton levelezőnk. — A Szabadegyetemen kéthetenként ér­dekesebbnél érdekesebb előadásokra kerül sor, s így nem csoda, ha minden alkalommal népes hallgatóság követi Lehner Imre krizbai tanár előadásait. A krizbai Szabadegyetem legutóbbi ren­dezvényén a Rákóczi Ferenc vezette kuruc felkelésről hallhat­tunk igen érdekes előadást, amelyet még emlékezetesebbé tett, hogy a gyerekeinkből álló fúvószenekar kuruc népdalokat adott elő. Ugyancsak a gyerekek szép szavalatokkal adóztak a nagy szabadságharcos emlékének. MI LESZ ? A brassói Szabadegyetemen január 11-én, kedden 18 órai kezdettel, az Unirea líceum dísztermében Magdó János főorvos A vér élettani szerepe, vércsoportok, vérátömlesztés címmel tart előadást. Hozzá­nyúlni tilos címmel január 11-én délután 5 és este 8 órakor tartja a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház szil­veszteri vidám­ zenés műsorának második előadás-sorozatát a Drámai Színházban. A bérleten kívüli előadásokra jegyek a szín­házi jegyirodában válthatók. Január 25-én és 26-án kerül sor az évad első bérletes elő­adásaira. Műsoron a Gácsérfej című vígjáték. N Németh­ Albert Hosszú és súlyos szenvedés után meghalt Németh Albert, a munkásosztály, a párt régi harcosa. Németh Albert 1902. július 7-én Héjjasfalván született. Mint fiatal munkás 1929-ben lépett a Román Kommunista Pártba. A párt hű tagjaként részt vett a munkásmozgalom fasizmus elleni harcában. A felszabadulás után nyugdíjazásáig különböző állami és pártfunkciókat töltött be. Tevékenységéért a Románia Szocialista Köztársaság külön­böző érdemrendjeivel és érdemérmeivel tüntették ki. Temetése 1977. január 8-án délután 3 órakor lesz, a Köz­ponti temető halottas házából. .Elvtársainak egy csoportja HANGVERSENY Január 10-én 10 és 20 órakor a Drámai Színház termében a brassói G. Dima Filharmónia szimfonikus zenekarának rend­kívüli hangversenye Vladimir Mikulka csehszlovák gitárművész közreműködésével. Vezényel Aurel Niculescu. Műsoron Teodor Drăgulescu-, Vivaldi-, Carulli- és Mendelsohn Bartholdy-művek. KIÁLLÍTÁS Viktória-terem : Történelem a brassói képzőművészetben cí­mű megyei kiállítás. Szecselevárosi (Bácsfalu) Művelődési Ház : Szász-Benedek Márton műkedvelő képzőművész tárlata. A brassói könyvterjesztő központ értesítése szerint a héten a következő magyar nyelvű újdonságok kerültek a könyvesbol­tok polcaira. Zárójelben a Brassóba érkezett példányok száma. Hazai kiadások : Lászlóffy Csaba: Levelek az időből (150) — Schiller : Szolón és Lükurgosz (Téka-sorozat, 250) — Szabó Zsigmond : A mozgás biológiája (150) — Fülöp Miklós : Suttogá­sok (humoreszkek, 150) — Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (­ 500) — Dienes László : „Sejtelme egy földindulásnak..(ta­nulmányok, 200) — Láng Gusztáv : A jelen idő nyomában (200) — Páll Árpád : Évszázadok drámái napjaink színpadán (100)­­ Margaret Mitchell : Elfújta a szél (300). APRÓHIRDETÉS Elcserélném különbejáratú, kétszobás, második emeleti, I. komfortú, Avram láncú negyedi lakásomat 1. komfortú, vagon tí­pusú, első emeleti lakással. Telefon 2­32 85, 17—20 óra. (197) Fájdalommal tudatom, hogy szeretett férjem, Fejér József, rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt. Temetése január 8-án du. 15 órakor lesz az aldobolyi református te­metőben. (184) Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a szeretett férj, édesapa, nagyapa, testvér, NÉMETH ALBERT (Berci) el­hunytét. Földi maradványait ma, szombaton, december 8-án 15 órakor a Központi temetőben helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család. (246) Január 9-én lesz 4 éve, hogy drága jó lányunk, Darr Euge­nia Charlotte (Lotte) tanárnő fiatalon, 26 éves korában ,örökre el­hagyott minket. Emléke örökké élni fog fájó szívünkben. Szerető édesanyja. " (290) köszönetnyilvánítás Dr. Incze Sándor, Lucia Adalbert és családjaik ezúton tol­o­mácsolják köszönetüket mindazoknak, akik a felejthetetlen anya, nagyanya, dédnagyanya és anyós, INCZE SÁNDORNÉ temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, és bármi módon részvétü­ket nyilvánították. (155) SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Albert Sándor (főszerkesztő),­Apáthy Géza,­ Bartha Albert, Fazekas István, Fejér András, Madaras Lázár (szerkesztőségi felelős titkár), Szenyei Sándor • Grafikai szerkesztő: Csutak Levente. SZERKESZTŐSEG ESE­KI­ADÓHIVATAL : Brassó, Sadoveanu utca 3. Telefon: 4­03­94, 42428, 42651. Előfizethet a postán, a levélkézbesítőnél, az üzemi és intézményi lapterjesztőnél. Előfizetési árak­­ negyedévre 6,50 lej, fél évre 13 lej, egész évre 26 lej. Apróhirdetéseket a kiadó vesz fel. Brassói nyomdaipari vállalat : 40 442 1977. I. 8. 1. SZÁM 7. OLDAL

Next