Brassói Lapok, 1922. július (28. évfolyam, 153-172. szám)

1922-07-23 / 165. szám

8 oldal. BRASSÓI LAPOK 1922 Julius_23 ve­s eszményeket, eigyetemes emberi eszmé­nyeket termeljen a nemzeti életnek a nemzet pedig megújuljon, emelkedjék az emberiség isteni rendeltetésének szol­gálatában. Így lett a Bethlen Gábor is­­kolája nemcsak példányképe a hazai más iskoláknak, hanem az általa és szel­lemében nevelt intelligencia s főleg pap­jai és iskolamesterei által nevelő inté­zete az egész keleti magyarságnak, sőt a biblia és katéforditás által megindítója annak a román művelődésnek is, amely ma éppen a demokrácia nevében — foj­togatja. Petőfinek a mai demokrácia min­den tiszteletét biztosítja már népi szár­mazása is. Hát még a magyar naciona­lista büszkeség megalázására milyen szí­vesen hivatkoznak arra, hogy atyja, Pet­rovics István, — talán szerb, — az any­ja Hruz Mária egészen biztosan jót szolgáló volt! Azt a csodát azonban nem sietnek kiélezni, hogy egész lelke a «ma­gyar»­­géniusz ihletése. Azé a magyar géniuszé, amely ott­ dobog a magyar földben, akár ha rónává nyújtózkodik, akár ha — kincseit őrizve — bérccé dagad, sziklává keményszik; ott susog a Tisza vizének csobogásában,­ füzeinek najlongásaiban, vagy a fenyők panaszá­ban, ott mosolyog kék egünkben, játszik a puszta, délibábjában, incselkedik er­­deink visszhangjában, sír a dalainkban, muzsikánkban, viharzik történelmünk­ben. Nem akarják látni, hogy ennek a a magyar géniusznak mindenütt jelen valóságát a magyar ég alatt és magyar föld felett, mindenben — Petőfi nemzeti érzése, Szafi lelkesedése fedezte fel. És hogy Petőfi magyar honszerelme nél­kül — varázserejétől megfosztott tündér volna. A Petőfi szabadságszeretete nem az üzleti liberalizmus, és demokráciája sem az, mely fintorítja orrát a »csizmá­son­«-ról Igaz, Petőfi a szabadság s sze­relem, de nem a »szabad szerelem­« köt­tője szerelmi dalainak végakkordja nem­­ a­­ »véresre mart ajkak«, ha­nem­­ a »házasság« és »családi boldogság«. Petőfi a nép szere­tete s nem üzleti érd­ek folytán demo­krata. Szereti a népet­ minden konzerva­tív értékeivel; a falut, a népszokást, a családot, gyermeket, istent és lelkiisme­retet, hazát és nemzetet,­­hűséget és be­csületet. Neki a szabadság »lelkiszabad­ság«, levegő az erkölcsi világrend é­s nem a nagy. ..e számára. A haza­ össz­­fogalma annak, ami értéket csak Is­tére a világra adott: »oltárkép«, melynek akkor is állnia kell, ha a templom le­döntetett. Érti-e ezt a ma gyermeke?­b azt, hogy az élet legfőbb kincse —■ nem az »eset«, ha százszor nagybetű­vel írja is az, aki az érzéki ösztönös élvek összességét érti alatta. Az Élet költője hogyan fog Petőfivel a halálért imádkozni, rajongani? A vatesi lélek o­tt fiüiktjet a lelkében; s a prófécia neki él­m­ény, mikor megírja s Isten igazolja,­­ hog­. az őszinte, tiszta lelkek — belőle valók s amit szólnak, nemi maguktól ".Tolják, hanem amint az Isten lelke dik­tálja nekik. A világ nagy, egyetlen m­isz­tenuma: Isten éltté a világban, az em­beri lélekben. A­ lélek Jhia felismerő lé­nyegét, mindenben felismeri jelentke­zését s neki egyszerre f élni kezd az egész teremtett világit Isten él, érez bennük s­­ ő, szól, s a lélek felismeri az ő beszédét Innen az ő emberbecsülő demokráciája, mely forradalmi korszakában sem vesz­ti el nemességét és ember­i egyetemessé­gét és soha sem vigyorog ránk a mo­dern demokrácia sátáni ábrázata, a nép érdeme alól a Mammon imádata. Igaz, a Bethlen és Petőfi demokráciája is is­merte váz internacionálét, a harminc éves háború szövetségeseit, és a Bem ve­zette lengyel légionáriusokat, de nem­zete nem volt rongy, melyet másokkal együtt maga is piszkoljon. Oly demokrá­cia volt az övéik, mely egy theokráciá­­l­an szentelődöt meg, höl a nép szava valóban Isten szava, nem azért, mert túl ordítja a mennydörgésig hanem* mert tisztán!» és szenten» az angyalok szavá­val. Nos, mi, Kálvin népe, Bethlen Gá­bor, Petőfi népe, azzal ünnepelniük az ő haiha.al.au em.ekü .et, hogy B­ethlen Gá­bor iskolájában — nemcsak az enyedi­­ben, hanem az egész magyar kálviniz­­musban a Petőfi szellemi éljen, az a demokrácia, mely a halálra szánt elhatá­rozással tart ki eszményei azon követe­lése mellett, hogy velünk számolni kell, nemcsak mint magyar egyénekkel, ha­nem mint magyar fajjal, magyar kultú­rával é­s szóval: magyar nemzettel. A magyar kálvinizmus ezt a hitvallást te­szi, midőn te­kintete az enyedi kollégi­umra s a segesvári csatatérre esik s az Isten dicsősége rátündöklik a magyar kálvinizmus, szomorú arcára. Ezzel az érzéssel tekintünk mai hely­ze­tünkre. HÍREK Szerény levél a városokon végighaladó kondás, kanász, gulyás és juhász urakim. Nem akarom önöket nemes hivatá­sukban megsérteni, miután tisztában va­gyok azzal a nemzetgazdasági értékkel, amit önök képviselnek és azzal a pro­duktív munkával, amit végeznek. Csu­pán némely tévedésükre akarom figyel­müket felhívni. Igazán nem tehetek ró­la, hogy szerencsétlenségemre a város­­végén lakom, az sem bűnöm, ha reggel fél ötkor még ágyban alszom­, miután aranyat úgy sem lelhetek, tehát nem is kelek korán. Reggelenként önök, ami­kor állataikat kihajtják a rétre friss táplálék szerzése végett, éppen a mi ut­cánkat tisztelik meg le. látogatásukkal. A gondjaikra bízott állatok a hajnali órák­ban nem csapnak nagy lárm­át­, tőlük nyugodtan alh­atik az ember, ellenben önök, mélyen tisztelt Kanász, Juhász, Ipulyás és Kondás urak, karikás ostora­ikkal olyan kis lármát visznek véghez, hogy az beillenék kisebbfajta pergő­tűznek is. A hosszú utca zeneértő lakosai egy­öntetűen megállapították, hogy karikás ostoraikkal képesek operaáriákat is el­játszani és kezdve a Tell Vilmos lármás nyitányán egész a Traviatal piano-ig mindenféle hangot el tudnak rittyen­teni, recsegtetni, pattogtatni, csattogtat­ni és pettyenteni. De képesek rögtönöz­ni kisebbfajta pergőtüzeket, gránátrob­banásokat és egyéb harctéri emlékeket is. A fentebb említett utca katonaviselt emberei a hajnali órákban, a bősz rity­tyentések, pattogtatások és csattogtatá­­sok idején ijedten ugranak ki ágyaikból és biztos földalatti vezeték után néznek, ahová a gyilkos gránátok már nem ér­hetnek el. Úgy mellékesen jegyzem még meg, hogy azok a bősz káromkodások, amikkel ezt a pokoli lármát fűszerezik, a kanászt, kondást és juhászt műveltség hiányos voltát bizonyítják. Még mellé­kesebben azt bátorkodom megjegyezni, hogy attól a rémes ostorpattogtatástól az egyébként jámbor állatok teljesen megvadulnak, ami érthető is, mert kép­telenek megérteni, miért szükséges őket gránátdörgéshez hasonló zajjal végig­hajtani a városon. A zárszó jogával élve még csak az­iránt érdeklődöm, nem zavarja-e önö­ket ártatlan reggeli mulatozásukban az utcában alvók csendes alvása és szabá­lyos lélegzése. Mert ha esetleg igen, úgy leszokunk a lélegzésről is. Egyebek­ben köszönjük főnőknek, hogy a falu minden bubáját és méla hangulatát ki tetszettek hozni a városba, mert nincsen szebb a jó ártatlan falusi életnél és a ka­rikásostor méla csattogtatásánál Szí­vélyesen üdvözli a kanász társadalmat. H IW i M 11 (fc, ®.J| «* fiuké Trade, szegény kis fehér leány, Oudke Tratte, nyilván kékszemű és szőké szűz, aki merengve sétált július arany újjain és piroskötéses regényt olva­sott, amelyben a lángolói­­ ikjű férfiak vagy meg­házasodtak, vagy pedig megőrizvén szívükben a kedves, elérhetetlen hölgy emlékét, örökre agg­legények maradtak. Trade, szegény Trade. Mert Oudee kisasszony örökre némán, könyvek és álmok nélkül alszik valamelyik csöndes lehajtó koronája szomorú füzek­kel és kőristákkal szegé­lyezett rajnaparti temetőben. Gucke kisasszonyt ugyanis megfosztották leányságától a hali­fa fe­kete katonák: ezután, úgy látszik, a négerek meg könyörültek szegény Truden, mert megölték őt. Ne átkozzátok a gyilkos négereket, ők Afri­kából jöttek, ahol mezítelenül táncoltak a forró alkonyaiban eltorzult arcú bálványaik e ott, gyö­nyörű rézgyűrűt viselek az­ orrukban és csillogó üvegklárist hordtak nyakukban a | gazdagok, a |k­ól­­kuszdió fejével enyhítették szórajukat és mélán énekeltek, amikor a hiénák borzalmasan voní­tani kezdtek, a hold ts­okz­atos, ezüst fényében­­és a rengeteg erdők sírták buja bánatukat az éj­szaka vándorfelhői alatt. Akkor megérkezett a messze tengerekről a fehér ember. A fehér ember, akiért Krisztus a Vérével meg­váltotta a világot. És a fehér ember nem a vérével itatta meg fekete affikertársait, hamum a gyilkos és szilaj alkohollal, és nem a keresztet adta az éjsötét ember kezébe, hanem­ a gyil­kos fegyvert, és hajóra­ rakták a szerecsenyeket véres ostorcsapásokkal európai ruhába kényszerí­­tették az ámuló vadakat és megtanították őket a XX. század kultúrájára: gyilkolni, rabolni, és városokat feldúlni­. És őbennük az afrikai esték buja vihara sik­ereikben és a feketék az alkonyaiban csapatos­­tól csatangolnak a német Városok utcáin és vad ordítással megromndják a német szüzeket, aki­ket megcsókolnak é® megölnek,. A néger katonák halálos csókjában a bar­bár és vadi Afrika csókolja homlokon édes test­vérét, a gyilkos Európát. — Tomas Alajos a Szt. Ferenc-ren­di tartomány főnöke. Budapestről je­lentik : A­­Kapisztrán Jánosról elnevezett Szt. Ferencrendi tartomány tegnap este tartotta meg Gyöngyösön nagykáptalani gyűlését. Tartományfőnökké ismét To­mas Alajost választották meg.­­ Az anatóliai érseket halálra ítélték. Ber­linből jelentik: Rigai jelentés szerint a kom­munisták halálra ítélték az anatóliai érseket,mert a templomi kincseket nem akarta kiszolgáltatni a szovjet kormánynak. — Valld.r­%­, asS orvostanár. Én is tudom, hogy amerikai nagy bank­ár, híres pénzügyi szak­­tekintély és Világraszóló közgazdász, még:"A leg­­hább orvosprofesszornak néztem, akit nehéz vi­déki beteghez hívtak konzultálás Végett. A hí­res professzorok egyik vonattal jönnek, a má­sikkal elsietnek, közben diagnózist mondanak. Az ön diagnózisa Mr. Vanderlip — egyensúlyo­zott költségvetés, defláció, tartozások rendezet­lensége, a­­termelés csökkenése — nem új dolgok, felismerték ezt már Középeurópa vidéki orvosai is. Az Önök elsietése Mr. Vanderlip, Mr. Mor­gan, Mr. Rockfelter, ő isten tudja kik a töb­biek, nem indokolt, mert ha egy híres orvospro­fesszor fel se siethet a nehéz­ betegtől, hátrahagyva egy kis biztatást az­ aggódóknak, hogy a nehéz beteg szervezetén múlik minden, önök nem felejt­hetik el, hogy a kóros Európa szervezetének k­­gyöngítését önök is elősegítették. Az önök se­gítő és orvosló kezét joggal elvárhatják Euró­pa sínylődő népei még mielőtt az orvosság ki­tűnő és biztos befektetésnek bizonyulna. Ne nyugtassák meg magukat három napos tanulmá­nyi kirándulásokkal, hanem segítsenek egy hatal­mas dollár-zuhataggal. Miinél előbb, annál jobb a Vergődő Európának ,és az m­ta hasznosabb az üzletes Amerikának. — Halálozás. Háromszék megye egyik régi kereskedője, Kun Taitab hosszas bet­egsége után e hó 14-én a segesvári kórházban 64 éves korá­ban meghalt. Az elhunyt több évtizeden át az uzoni Kun Mór és fiai cég tulajdonosa volt s nemcsak községében „ vívta ki a lakosság m­egelé­gedését, hanem azon túl is közbecsülésnek ör­vendett. Temetése 17-én volt Sepsiszentgyörgyön. A sírnál Uzon község jegyzője, Rápolthy Lajost búcsúztatta el. Halálát özvegyén kívül öt gyerme­ke és kiterjedt rokonság gyászolja. — A budapesti f­yomdászok béremelése. Bu­dapesti tudósítónk jelenti: A nyomdászmunkások béremelése kérelme tárgyában ma döntöttek. En­nek értelmében augusztus elsejéig 39 gráz*Ujko­s béremelést kapnak a pesti nyomdászok. — Apafik»» «I». Nagykárolyból je­lentik: Csanálos község kikosságát va­sárnap este óta bct­írális gyilkosság tart­ja izgalomban. Egy Hartmann Rezső nevű, 32 éves iszákos ás kötekedő em­ber, aki apjával közös háztartásban élt, tápját, mert az nem adott neki pénzt kocsmázásra, meggyilkolta. A gyilkos­ság úgy történt, hogy amidőn az öreg Hartmann megtagadta fia kérését, az kirohant az istállóba, ahonnan egy nagy revolverrel tért vissza. A súlyos revol­verrel négy súlyos ütést mért az apja fejére. Az öreg összerogyott. Az elvete­medett ember ekkor rátérdelt eszméle­tét vesztett apjára és annak fejét egy jól irányzott lövéssel keresztüllőtte. A gyil­kos fiú ezután lóháton elvágtatott a köz­ségtől hét kilométernyire levő határ fe­lé és onnan az éj folyamán a szőlőkön át Magyarországba szökött.­­ A tennlek irányzott dum-dum golyóik. Ar­ról van szó, hogy a román kormány fel akarja kér­ni a­­francia kormányt s bi­vonvára is többi Na­gyobb­­nyugati ország kormányait te, hogy a külföldön tapasztalható machinációktól védjék m­eg a­­román Valutát. Eszünkbe jut azt a jámbor cívis, aid, amikor a háború idején a dum-dlum golyók barbár használatáról értesült,­­mennyire eltörpül ez a csekélység a háború és a béke ké­sőbbi borzalmai mellett) azon méltatlankodott, hogy nem akadt olyan erélyes ember a fron­ton, aki a szembenálló orosznak Feuereinstellent vezényelt volna. Lám-lám Bratianuék éppen a­kkor várnának eredményt ettől e bűvös kommandóstól, amikor a termésünkre pályázó külföld tervszerűen szórja a dum-dum­ golyókat lejünkre. Hogy a külföldi protekció helyett többet használna az oroeUSeméSS/éc árának olyan trierva eaglütes, a­milyen arányban a lejt a külföldi tendencia le­szorítja, hogy a kiviteli illetékeknek devizák helyett lejben való beszedése a külföldet lejb® szerzésre kényszerítené, nem lényeges dolgok, in­kább azzal védekezünk a mérgezett lövegek el­len, hogy tüzet szüntető vezényszóért esede­zünk. — A «Cimbora» legújabb száma igen gaz­­­dag és változatos tartalommal jelent meg. Bene­dek Elek folytatja csodálatosan szép leírását, az «Erdei élet»-et, melynek olvasásában kicsinyek, nagyok egyaránt örömüket lelhetik, Benedek h­á­sán­ kiv­ül számos kép, tréfás vers, komoly és víg elbeszélések, ötletes rejtvények, tarkítják és teszik Változatossá a Dénes Sándor kitűnő s szerkesztésé­­ben megjelenő gyermeklapot. Az immár Erdély­­szerte ismert Poczok Pista naplój­a e számból sem maradt­­, úgyszintén megtaláljuk benne a mind érdekfeszítőbbé válói «Senki Tamás tör­ténete» cimű gyermekregény folytatását. A Díjis kora Erdély valamennyi könyvkereskedésében megrendelhető. Előfizetési ára negyedévre 40 lej. — Az asszony átka az asszony a címe Kele­menné athureczky Berta írónő szeptember ha­vában megjelenő két kötetes regényének. Az is­mert nevű jeles írónő erre a regényre, melynek tárgya az Utolsó boszorkánypör Erdélyben, s a­melynek alakjai Valósággal éltek, szerettek és szenvedtek, előfizetést hirdet. Az előfizetési ár 30 lej (a bolti ár 40 lej lesz) és magához az ímér­nőhöz küldendő Sepsiszentgyörgyre, de a Brasz­­ói Lapok is készséggel fogadja el az­ előfizetése­ket. K. Zathureczky Berta legújabb regényét melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. — Az Apolló mozgóképszính­áz s am­i haton utoljára vetíti a nagy sikert ar­a­tott, »Tévelygések« című ,öt felvonásos filmjátékot, amelynek főszerepeit Hen­­ry Potten és Harry Liedtke játsszák. Vasárnap és hétfőn »A tiltott gyümölcs« című öt felvon­ásos filmszínművet mutat­ják­­b­e, Höcker Pál Oszkár s­egénye után A főszerepet Lotte Neumann játsza. Az igazgatóság értesíti a közönséget, hogy a napokban érkeznek meg a vendégsze­replő Sebastian nővérek, a világshírű nemzetközi táncosok, pazar felszerelés­sel.­­ — Felvétel a székelyudvarhelyi református kollégiumba. A székelyudvarhelyi ref. kollégium­bia a beírások az 1922—23. iskolai évre szeptem­ber 2—6. napjaiban tartatnak meg és pedig a helybeli, illetőleg a kintlakó tanulóké szeptember 2-án és 4-én, a vidéki bentlakó­ tanulóké szep­tember 5—6-án. A javító vizsgálatok szeptem­ber 1—2-án lesznek; a felvételi, pótló -és magán­­vizsgálatok szeptember 2—10-én, a tanév meg­nyitása szept. 7-én. A kollégium alsó tagozatába (I—IV osztály) felvehetők felekezeti­ és nem­zetiségi különbség nélkül fiú és leánytanulók egy­aránt, akik az előző osztályt legalább elégsé­ges eredménnyel végezték, a felsőbb tagozatba (V—VIII­­.) fiuk és általános jó előmenetelő leánytanulók szintén, míg az elégséges osztály­zatú leánytanulók csak tanári kar, illetve főható­sági engedéllyel. Iskolai dijak: Tandíj a fenn­tartási, beiratási stb. dijakkal együtt az alsó fo­kon (1-I. o.) 630 lej, a felső fokon (V—VI!! o.) 830 lej. Ezenkívül minden tanuló kötetes fizetni könyvtári trijbirn 6 lijt, önképzőkört dij­­fel V—VI ősi,b 2 sejt, VII—VIII őszi, 3 (sít, rongálási díjban S sejt. Az iskolai díj egynegyed­­évi részletekben fizetendő a beh­atáskor­, h­ávem­bér,­február és rápritte 1-éti, u­ többi a behatáskori. Vizsgálati díjak: A­­javító vizsgálatok díja tár­gyanként 25 lej. Magánvizsgálati d­ij az alsó fo­­­kon 200 lej, a felső fokon 300 lej, összevont vizsgál­at esetén 300, illetve 450 lej, de a tandíj mindkét osztályból egészen megfizetendő. §. Ma­gántanulókra nézve kötelező a tandíj és a beh­aj­tási stb. díjakban 40 lej. A tandíj felerészben a felvételkor fizetendő, felerészben a vizsgálati díjj­­jal együtt a vizsgálat kitűzésekor. Magánvizss­­g­álatokat csak az iskolai év elején év végén tar­tunk. Kérések a felvétel és magánvizsgálat enge­délyezése végett a tanév elején, de legkésőbb a magánvizsgálat terminusa előtt két hónappal a kollégium igazgatóságához feltétlen benyújtan­dók. Az ezentúl beadott kéréseket csak nagyon indokolt es­etekben fogja a főhatóság elbírálni­. A kollégiumi internátusra és konviktusra vonat­kozó tájékoztató: a) Internátus teljes díja évi 500 lej, kedvezményes díjak 350, 250 és 150 lej, felszerelési díj 10 lej. b) Konviktusi teljes díj egész évre 1800 lej, felszerelési dj 10 lej, természetbeni járandóság 150 kg búza és 5 kg. zsír. úgy az internátusi, mint a komviktusi díj negyedévi részletekben fizetendő a besc­atis­­kor, november, február és április 1-én, a termé­szetben való járandóságok felerészben a bel­u­táskor, felerészben november 1-ig. — E d'jakjt a gazdasági viszonyok enyhülésére­ mérsékelheti a kollégium elöljárósága. Az interná­lisban ágy­neművel minden tanuló maga látja el magát s mosatásról is maga köteles gondoskodni'’ Sze­génysorsu és jómagaviseletü tanulók mérsékelt számban háromnegyed, fél és egynegyed díj­ai- Bat&gs helyre kedvezményt nyyerhatcsé­k. A kon

Next