Brassói Lapok, 1922. december (28. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
1922. december 1. Erdély magyar népe ünnepli Petőfi Sándort. A krizbai és báróti Petőfi-ünnepségek, a A segesvári lélekemelő országos Petőfi-ünnepségek lezajlása óta alig múlik el hét, hogy a világirodalom elismerésével is glóriázott nagy magyar költő. Petőfi Sándor emlékezetének ünnepet ne szenteljen Erdély magyar népe. Ma az egyik város, holnap a másik falu gyújtja fel az emlékezés oltárán a hála, kegyelet és hódolat, Vesta tüzét,jeléül és bizonyságául annak, hogy a r Románia jogara alá kerültmagyarság meg tudja és meg is akarja becsülni nemzetének nagyjait. Az erdélyi Petőfi-i ünnepségek ékes sorozatába illeszkedik bele a krizbai és a baróti magyarság ünneplése, melyről tudósítóink az alábbiakat jelentik: Krizba ünnepe. (Brassó, november 29.) Csípős, hideg vasárnap délután. Egy vidám társaság lármája hangzik, a Brassó—botfalusi bosszú után. A hétfalusi Emke Dalkör tagjai teherautókon mennek Krizbára Petőfi-Estélyt tartani. Igazi XIX. századbeli hangulat, csikorgó télen, mintha egy vándorszínész társaság költözne. Az út kellemetlen hosszúságát és a hideg nagyságát feledtették a kedélyes tréfák, szép nóták, úgy, hogy a két és félórás autózás olyan rövidnek tűnt fel, tini,* egy szép nyári kirándulás. Énekszóval vonultak be Krizbára, ahol már várták az érkezőket s elszállásolták falusi gazdák vendégszerető házába. A Petőfi Sándor emlékezetének őszén telt, előadást a községi gazdák zenekarának játéka vezette be. Utánna az Emke Dalkör Petőfi »Árvalányhaj«-át énekelte. Dávid Károly dalárda tag Szabolcsim M. nagyértékű költeményét »Petőfi lelké«-t, szavalta el óriási tetszést keltve, majd Sipos András középiskolai igazgató, dalárda tag tartott szép és értékes ismertetést Petőfiről. A következő számot a dalárda tagjai szolgáltatták előadva a »Füstbe ment terv«-et. Bálint Mihály Szotyory József és Czimbor Vilma az »Alku« megjelenítésével arattak tapsokat. Sipos András és felesége »Szeptember végé«-t adtákelő igen ötletesen. Vén Iduska magyar szólót táncolt, melyet meg kellett ismételnie. A dalárda férfi tagjai tetszés mellett jelenítették meg a »Falu végén kurta korcsmáit. Bálint Mihály a dalárda karmestere gyönyörű hangon Petőfi-dalokait énekelt. Sexty Kálmán és Dávid Mariska a krizbai dalárda közreműködésével előadták »A honvéd álmá«-t, amellyel sok könynyet csaltak a jelenvoltak szemébe. A krizbai fiatal leánykák Petőfi megdicsőülését mutatták be élőképben. Befejezésül az Emke Dalkör Petőfi »Tied vagyok, tied hazám« című dalát adta elő nagy lendülettel. Előadás után reggelig tartó tánc következett. A szinóra alatt a krizbai deréki gazdák megvendégelték a hét,falusi testvéreket, kik azért mentek Krizbára, hogy egy szent érzésbe olvadva, áldozzanak a magyar kultúra oltárán. A rendezés terhes munkájának sikeres megoldásáért Sexty Kálmán krizbai ev. lelkészt illeti az elismerés. Petőfi-tünnep Baróton. (Barót, november 28.) A baróti ref polg. iskola a baróti összes testületek és az erdővidéki Kálvin-szövetség bevonásával december hó 2-án (szombaton) este a Központi Szálloda nagytermében Petőfi-ünnepélyt, rendez. Az ünnepély műsora: 1. Megnyitót mond: Fábián László dr. ügyvéd. 2. Petőfi: Szabolcska Mihályt-tól. Szavalja Bede Erzsébet IV. o. 1.. Petőfi apothezis. 1Petőfi: Plesek Lajos. Genius.: Dánér Istvánné. 3. Petőfi élete és költészete. Felolvassa Lázár István polg. isk. ig. 4. »Daliünnepen.« Them Károlytól. Énekli a Baróti Dalárda vegyeskara. Karnagy: Gáspár Jenő ig. tan. 5. Szeget-szeggel Petőfitől. Szavalja: Zöldi Magda Löszt, tanuló. 6. Petőfi-dalokat énekel: Dr. Bíró Gyuláné. 7. Petőfi. Irta: Nógrádi Pap Dezső. Szavalja: Dániel Károlyné. 8. Furulya-nóta János Vitézből.: Biró Gyula dr ügyvéd. 9. Jelenetek János Vitézből. Zongorán kiséri :Benedek Annuska. Éneklik: Medgyesi Antal és Maráth Bözsike. 10. Záró beszédet, mond. Botár Gáspár plébános. '■■xnnrmz* BRASSÓI LAPOK A trónbeszéd. A kormány helyzete javul. Maniut ünnepélyesen fogadják Bukarestben. — A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától.. — (Bukarest, nov. 29.) A parlament megnyitásakor tartott királyi trónbeszéd elsősorban a királyi pár koronázásának ünnepélyességéről emlékezett meg és a parlamentnek alkotmányozó jellegét hangsúlyozta. Rámutatott ana, hogy Európának a háború megpróbáltatásai után feltétlenül békére van szüksége, és hogy Romániának most, midőn sok nehéz század után végre alkalma nyílt arra, hogy a nép jó tulajdonságait és a föld gazdagságát saját hasznára aknázza ki, konszolidációja érdekében is nagy szüksége van a békére. Evégből igen fontos a szövetséges államokkal való egyetértés ápolása és a többiekkel való jó viszony helyreállítása. A nyugtai hatalmakhoz való barátság s a beléjük vetett bizalom valamint három szomszéd állammal való kapcsolat, erős biztosítékai e cél elérésének. " Ezek az elvek vezérlik akormányt a lausannei és genovai konferencián is. A drága áron nyert nemzetközi elhelyezkedés megtarthatása s a béke fenntartása szükségessé teszi, hogy a hadseregre különös gond fordíttassák. A kormány javaslatokat fog előterjeszteni, melyek a hadsereg harckészségét biztosítják, hogy bármikor eleget tehessen a Román állam jogai és biztonsága megóvásában állló feladatának. Majd bejelenti a trónbeszéd, hogy az alkotmányjavaslat be fog terjesztetni s kiemeli annak sürgősségét s mintegy elbucsuztatja a régi alkotmányt mely félszázadon át biztosította az állam fejlődését, azonban az uj ország fejlődési feltételeinek a változott viszonyok között nem felelhet meg. Az alkotmány után különböző oly javaslatok fognak sorra kerülni, melyeket az állam konszolidációja, szervezése és egységesítése követel. Ezek közül első a közigzgatás egységesítéséről és decentralizálásáról szóló javaslat, mely a megnagyobbodott államban önállóbb létet biztosít a községeknek és megyéknek. A trónbeszéd ezután a külföldi állami tartozások konszolidálásának szükségességét, majd az egységes adórendszer megteremtését említi. Az erre vonatkozó javaslatok megszavazása után a törvényhozásnak a fogyasztási adók kérdésével is foglalkoznia kell. Ha ilyen módon az állam szükségletei fedezve lesznek, meg fogják vizsgálni a kormány javaslatait, melyek Nagyrománia minden nemű javainak fejlesztését fogják elősegíteni. A munka és a hitel igazságos és demokratikus megszervezése által Románia a gazdasági fejlődés terén is meg fog felelni a várakozásnak. Ezután a tisztviselők státusjavaslatának beterjesztését és az attól várható jó hatást hangoztatja a trónbeszéd. Vétlül az utolsó részben megelégedtsse: állapítja meg, hogy az agrárreform, mind a régi királyságban, mind pedig Erdélyben, Beszarábiában és Bukovislában a nyár folyamán a parasztság elévülhetetlen tulajdonába juttatta a földet, és annak a reményének ad kifejezést, hogy a föld zavartalan megmunkálása révén az ország nyugalom uán fejlődhetik, hogy ez a reform az ország jobb jövőjének záloga. «■ Abban a meggyőződésben, hogy a képviselők és szenátorok hazafisága s a közérdek által vezérelt munkássága Isten áldásával jó gyümölcsöket fog teremni, a nemzetgyűlés rendes ülésszakát megnyitja. • . ." A kilimáninak tárgyalni kell az ellenzékkel. (Brassó, nov. 29.) ABrassói Lapok bukaresti munkatársának információja szerint a kormány helyzete annyiban javult, hogy az ellenzékkel megkezdődtek a tárgyalások. A tárgyalások sikerére nézve Bratianu miniszterelnök igényet tett a királynak. • Demonstráció Maniu mellett. (Bukarest, nov. 29.) Maniu Gyula közölte, hogy november hó 30-án a végrehajtó bizottság tagjainak nagy részével Bukarestbe érkezik, hogy a demokrata párttal való egyesülést a fővárosban szentesítsék és a központi bizottságot megszervezzék. A demokrata párt csütörtökre minden barátját és a párt minden tagját meghívta, hogy a nemzeti párt elnökének fogadtatására kivonuljanak, mert elhatározták, hogy fényes fogadtatást rendeznek Maniuék tiszteletére. A brassói liberális párt belső háborítja. Aigin deputat és Sulíca prefekt mérkőzése. — Ki a prefekt ? — A Brassói Lapokmunkatársától. — (Brassó, november 29.) A Sulica Sándor dr. vármegyei prefektus lemondatása körül keletkezett hullámok még mindig nem simultak el teljesen, sőt a helyi liberális- és nemzeti pártban ma is élénk vita tárgyát képezik. Vaitoianu miniszter erélyes magatartásának okát nem igen lehet tisztán látni, az azonban bizonyos, hogy Sulica ellen különféle intrikák indultak meg Bukarestben, és, hogy nem minden eredmény nélkül, az a belügyminiszter szokatlan és erélyes múltbeli intézkedéséből látható. Sulica prefekt lemondatásának és nem távozásának érdekes kulisszatitkai vannak A helyi liberális párton belül ugyanis a párt egyes tagjai részéről hatalmi törekvések ütötték fel fejüket, amelyek részben előre nem látott részletes pártszakadást idéztek elő, részben pedig a prefektus megbuktatását célozták. Hogy ez az utóbbi terv mennyire sikerült, ma még nem lehet tudni, azonban, hogy felkavarta az amúgy is zavaros politikai helyzetet, az bizonyos. A prefektus ellen megindított intrikák előzményeiről egy helyi liberális párti vezeető ember a következőket mondotta: — Pártunk jelenlegi vezetője Sulica Sándor dr. prefektus. Sulica szervezte meg annak idején a megyei liberális pártot, ő építette ki a párt teljes szervezetét és mikor a liberálisok uralomra jutottak, a párt bizalma emelte a prefektusi székbe. Ettől az időtől kezdve a párton belől egyes tagok rágalmazási hadjáratot, indítottak Sulica ellen. Legelőször Algiu képviselő, aki felesége révén rokonságban van B r a t i a n u miniszterrel, egyes permiszhistóriába igyekekzett belevonni a jjrdisknnst, és sutikor ez nemsikerült, más módon igyekezett a hatalmat magához ragadni. így például egyszer azzal állított be Bukarestbe, hogy Sulica olyat emberekkel tart fönn politikai összeköttetés, akik nem a liberális párthoz tartoznak. Erre Vaitoianu magához rendelte Sulicát és figyelmeztette ennek következményeire. Más alkalommal Algiu azt igyekezett bebizonyítani, a belügyminiszternek, hogy Sulica nem a párt vezetője és mindenáron ő akart a párt élére kerülni. Ezzel természetesen az volt a célja, hogy magához ragadja a vezetést és így a párt útján könnyen elhelyezhesse embereit a különféle vezető pozíciókban. Azonban Algiunak ez a terve nem sikerült, mert a párt felküldötte Bukarestbe a megválasztásáról szóló, jegyzőkönyvet. Miután így sem tudták Algiu és társai Sulinát állásából kimozdítani, arra kérték a belügyminisztert, hogy mondassa le Sulicát a párt elnökségéről, mert ez összeférhetetlen a prefektusi állással. Sulica prefektus azonban erre sem volt hajlandó és így történt azután a belügyminiszter felszólítása. Arravonatkozólag, hogy ki ma a prefektus, illetve távozik-e Sulica, informátorunk a következőket mondotta: — A prefektus Vaitoianu belügyminiszternek kijelentette, hogy állását addig, míg a párt bizalmát bírja, nem hagyja el és a felszólításra azonnal nem távozik. 1 .' „ N! ! '— A pártszakadást illetőleg ezt a felvilágosítást kaptuk.: — Pártszakadásról nincs szó, mert a többség Sulica mellett van és csak Algin és csekély szárny hive törekszik a párton, belül másusít előidézni. 274. szilm 3. oldal. Magyarország nincs képviselve a lausannei konferencián. Az Akadémia támogatásáról szóló törvényjavaslat vitája. — A Brassói Lapok eredeti távirata. — (Budapest, november 29.) Friedrich a holnapi nemzetgyűlésen szóváteszi, hogy miért nincsen képviselve a magyar kormány a lausannei konferen cián, jóllehet Magyarországnak sok olyan kívánsága van — többek közt a tengeri út is — amelyeket a konferencián kifejezésre kellett, volna juttatnia. (Budapest, november 29.) A nemzetgyűlésen 27 interpelláció van bejegyezve. Az Akadémia támogatásáról szóló javaslathoz elsőnek Usetti képviselő szól hozzá, aki azt elfogadja. A következő felszólaló Pakos. Beszédében kitér a numerus clausus-ra is és ezt végzetes szerencsétlenségnek tartja. •Beszéde közben nagy kavarodás keletkezik, úgy, hogy az elnök több képviselőt rendreutasítani volt kénytelen. Mussolini diadala a szenátusban. A fascista vezér eléri célját. (Róma, Kor. 29) A szenátusban a kormánnyilatkozat tárgyalásánál több szónok után Mussolini szólalt fel s beszédébenkijelentette, hogy átmeneti kormánytalakítani nem lehetett. Miniéinetkellett követni a nemzet megmentésére. A törvényellenes akciót korlátokközé szorítva végrehajtotta azt. Győzelmével vissza nem élve, mindent alárendelt a nemzet érdekeinek. A külpolitikát illetőéig kijelentette Mussolini, hogya szerződéseket tiszteletben tartja. Sikerült a többi nemzetekkel megértetni, hogy Olaszország olyan elevenorganizmus, amelynek az a kívánsága,hogy a maga erejéből éljen jogaival. (Befejezésül ezeket mondotta: •— (Odakiáltom a nemzetnek, ha szorgalmas és csodálatos újjászületésére büszke lesz, érzem, hogy célomat elérem / (Róma,nov. 29) A szenátus egyhangúlag elfogadta a bizalmat szavazó javaslatot is azután egyhangúlag megszavaztaaz 1923 június 30-ig érvényes indemnitást. , (Rómia, nov. 29) Reggio Eminiában, Karraraban és Modenában a községi választásokon a fascisták nagy győzelmet arattak. , í i ■ , .. i • I ! I t Amerikai konzulok gazdasági értekezlete Budapesten. (Budapest, nov. 29.) Az Egyesült Államok budapesti főkonzulátusának intézkedéséből Amerikának Középeurópában levő valamennyi főkonzulja és vezető konzulja a mai napon Budapestre érkezik. Az együttes értekezletnek az a célja, hogy a konzulok tapasztalataikról beszámoljanak, nézeteiket és adataikat kicseréljék és ezáltal helyes képet alkossanak Európa gazdasági káoszáról. A tanácskozások után a konzulok javaslatot fognak tenni az amerikai nagytőkének és a szöövetséges államok kormányainak, hogy miképen lehetne Európagazdasági haladásán segíteni. Az értekezleten Olaszország, Svájc, Németország, Lengyelország, Svédország, Ausztria és a balkáni államok konzuljai öszszesen tizenhatan jelennek meg. " L A két napig tartó NAGYMOSÁS „MYTHOS“ mosószappannal CSAK FÉL NAPIG TARTÓ KISMOSÁS Vezérképviselő: „CHEMO SANA" || Kereskedelmi Vállalat Brassó, Új utca 27.