Brassói Lapok, 1924. május (30. évfolyam, 100-123. szám)

1924-05-04 / 102. szám

Vn«»Arnapi szidni ára: 4 lc*l Az előfizetés ára helyben: Évente ..... 500 lei Félévre .... 270 , Negyedévre ... 140 „ Havonta ... 52 . Kézbesítésidijhavonta 10 „ Az előfizetés éra vidékre : Évente . . . 600 lei Félévre ... 320 „ Negyedévre . . . 170 „ Ha ofita . 60 , Bérmentve postán küldve XXX. ÉVFOLYAM. Elribütívi árak külföldre: Évente......................800 Lei Félévre .... 500 „ Negyedévre . . 250 „ A postódijak em­elése esetére xj előfizetési díj emelésének jogát fenntartjuk magunkn­ak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITÉ RADOR, BUCAREST, Strada BertLeiot No. 1 vag­y annak fiókjai vesznek fel. AP H Ó H I R D E TÉ S E K közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizo­­mányosunk útján­ is feladhatók Bukar«9»t­ben S lel Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. PORTIKA­ NAPILAP Felelős szerkesztő : KOCSIS BÉLA ÁRA: 3 lei Vasárnap 4 LEI Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRASOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—68. szám, Telefonszákk­ok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 12. sz. BRASOV-BRASSÓ, 1924. május 4. (Vasárnap) RK­KAHISTSEY: 4 LEI Vasárnap s 1,E 1 102. SZAB­ Háborús hírekkel izgatják lelkiismeretlen és felelőtlen elemek a közvéleményt, a közhangu­latot. Abból az alkalomból, hogy a bé­csi orosz-román tárgyalások megsza­kadtak és Besszarábia kérdése Orosz­ország álláspontjából megoldatlan prob­léma gyanánt maradt hátra, sokan már megkongatták a vészharangot és azon­nali háború következését hirdették. Hogy mennyire volt alapos és indokolt ez a sötét jövendölés, bizonyítja az a nyugalom, melyben élünk, az a nor­mális élet, melyet folytatunk és az a bizalom, melyet a jövő eshetőségeivel szemben érzünk. Elvégre háborús lehe­tőség mindig van, miután ellentétek, ér­dekösszeütközések, szerző vagy vissza­­szerző törekvések is mindig vannak, de azért csak békeállapot az, amiben va­gyunk. És ahogy egy házban annak el­lenére nyugodtan élünk, hogy egyszer tűz is támadhat benne, s le is éghet, napi robotunkat is anélkül végezzük, hogy a legrosszabbra, a háború újabb borzalmára gondolnánk. Az orosz bolsevista kormány maga­tartása mindenesetre alkalmas volt ar­ra, hogy nyugtalanságot keltsen, s a fantáziát ép úgy, mint a kedélyeket kel­lemetlenül felizgassa, mint ahogy egy kemény tűz is elég, hogy a ház lakója riadtan hagyja abba munkáját és a na­gyobb veszedelem lehetőségére gondol­jon, de hogy az akut válság elmúlt, mégis csak tovább folyik a normális élet és visszatér a lelkek egyensúlya. Ebben a hangulatban vagyunk ma és meggyőződésünk, hogy a háborús ve­szedelem, ha lett is volna valami kon­krét alapja, elmúlt. Azóta, hogy a tár­gyalások megszakadtak ez, a szovjet né­mely harcias képviselőjének heves kardc­sörtetése elhangzott, bizonyos jó­zanság és tárgyilagosság kerekedett fö­lül tényekben és nyilatkozatokban egy­aránt. Trockij maga is megnyugtató ki­jelentést tett­,­ s az a körülmény, hogy a Dnyeszte­r-menti zavarok dolgában román és orosz bizottságok békés tár­gyalása lehetséges, biztosítékul szol­gál arra, hogy Románia és Oroszország békés megegyezése lehetségessé válik. Nemcsak akik háborút akarnak, de azok is, akik ennek a rémét tenden­ciózusan és rendszeresen a falra ved­lik, gonosz ellenségei az emberiségnek mely legfőbb üdvét csak a békében ta­lálhatja meg. Nagyon is makacsul és rosszindulatúan, a felfordulás belső vá­gyával és a lelkiismeretesség teljes hiá­nyával kellett a külföldi sajtó egy részé­­nek ezeket a háborús híreket kolportál­­nia, hogy a budapesti román követség szükségesnek tartotta sürgős és erélyes meg­álolásukat. Várjon cseh és osztrák lapokon kívül magyarországi magyar lapokra is vonatkozik-e ez a teljesen in­dokolt tiltakozás, nem vehető ki a kö­vetség nyilatkozatából, de ha úgy vol­na is, Magyarország szempontjából is mél­tón volnának elitélde­tők. Először, mert Magyarországnak sem lehet ér­deke a háború, s másodszor, mivel ha­zug és hamis híresztelések a magyar közvéleményt és közhangulatot is ká­rosan befolyásolják. Egyenesen bűnös és mind ránk romániai magyarokra, mind a két ország kívánatos jó viszo­nyára fölöttébb káros az olyan kitalá­lás, mintha Románia a magyar hatá­ron elzárta volna a személyforgalmat, ami csak éles és súlyos konfliktus ese­tén volna indokolt. Ilyenről azonban szó sincs, ellenkezőleg Románia és Magyarország közt ma aránylag jobb a viszony, mint a háború óta bármikor volt. Egy igen fontos egyezséget és most kötött a két ország és minden jel arra vall, hogy további tárgyalások in­dulnak meg további függő és elválasztó kérdések megoldására. A magyar ügynek tehát ép úgy ámt a tendenciózus háborús híresztelés és Magyarország és Románia közt támadt bonyodalom hamis híte, mint ám­ Európa nyugalmának és az általános békeakaratnak. S ha valami haszon mégis van belőle, az a pozitív meg­nyugvás, amit a komoly helyről jött cá­folat jelent számunkra: nincs háborús veszedelem és nincs határelzárás. Szó sincs háborúról Románia és Oroszország között A cseh és bécsi lapok sajtókampánya Oroszország ellen - A budapesti román követ nyilatkozata A­ Brassói Lapok tudósítójától. BUDAPEST, május 2. A világsajtó telve van háborús hírekkel, s ha a nyugati országok lapjait olvassuk, úgy azokból azt a meggyőződést kell merí­tenünk, hogy Románia és Oroszország között minden pillanatban kitörhet a háború. Ezek ellen a tendenciózus há­borús híresztelések ellen bocsátott ki most erélyes cáfoló nyilatkozatot a budapesti román követség vezetője. A budapesti román követ, nyilatko­zata szerint az orosz-román háborúról szóló híresztelések nemcsak nevetséges és alaptalan kombinációk, hanem go­nosz indula­ti manőverek is, amelyekkel egyesek mesterséges nyugtalanságot igyekeznek kelteni, s azt a maguk cél­jaira akarják kihasználni. A román követség ezeket a híresz­teléseket még csak hivatalos cáfolatra sem érdemesíti, s hangsúlyozza, hogy ezeknek a híreknek a terjesztése mes­terséges Sajtókampány, amelyet főként cseh és bécsi lapok folytatnak azzal a céllal, hogy a külföld előtt doku­g­mentálják Oroszország háborús politi­káját, s ennek következtében Románia kritikus helyzetét. Tény mindenesetre az, hogy román részről a cseh határon egy hét előtt szigorított határ­vámvizsgálatot rendel­tek el, de ez főként kommunista agitá­torok beözönlésének megakadályozása céljából történt. Ezeket mondotta a budapesti ro­mán követ, s e­­nek a nyilatkozatnak az Esti Hírekben történt megjelenésével csaknem egyidejűleg terjedt el az a riasztó hír Budapesten, hogy Románia a magyar határon elzárta a személy­­forgalmat. Erre nézve a budapesti ro­mán követség kijelentette, hogy ez a híresztelés is koholmány, s még csak szigorító rendelkezéseket sem léptettek ételbe, sőt a vízumok kiadása is rendes mederben folyik. Smith főbiztos megérkezett Budapestre A népszövetség főbiztosa meglátogatta Bethlent A Brassói Lapok eredeti távirata,­­ BU­D­APEST, május 2 Máj­us el­­eén csütörtökön reggel háromnegyed hét órakor az Orient Expresszel Budapest­re érkeze­t Smith J. a népszövetség ma­gyar főbiztosa. Kíséretében volt Tyler, a népszövetség pénzügyi bizottságának tagja. Ugyanezzel a vonattal érkezett járásból Budapestre Korányi­ Frigyes báró magyar pénzügyminiszter, aki tud­valévően visszaad a megbízólevelét Mitterand francia köztársasági elnök­nek. Korányi az érdeklődő újságírók előtt elmondotta, hogy Smith munka­­kedvvel és buzgalommal vállal­ta el fontos lisztjét, a legszebb reményekkel öl­el­ve jött Budapestre és í­rlik a szanálás tökéletes kiber­ében. A Milleraodnál történt au­dienciája során Magyarország ügyei felöl a leg­nagyobb új­kozo­­ságot áru­ti el és a francia köz­ár­sasági elnök előtt kife­jezte ama reményét, hogy az ország minél előbb kilábal a gazdasági krí­zisből. Párisi diplomáciai körök szintén élén­ken érdeklődnek a szanálás fejle­ményei iránt. A magyar kölcsön sorsát a legbefolyásosabb angol pénzügyi té­nyezők is a szívükön viselik és az a véleményük, hogy a világpiac helyzete a legalkalmasabb a 200 milliós kölcsön legsim­ább el­helyezésére. . Smith G­alaint kiszállt a vonatból, interjúra jelentkezett előtte az Esti Hí­rek munkatársa, akinek a főbiztos eze­ket mondotta: — Boldog vagyok, hogy m­egkez­d­­helem nagyszerű missziómat. Minden erőmmel rajta leszek, hogy Magyar­­ország rekonstrukciója, amelyet az európai normális viszonyok helyreállí­tása szempontjából nagyjelentőségűnek tartok, valóra váljék. Smith délben be, mit a kozo lá­rga ást le­t­­te isten István gróf min­isz­erelnökn­él és Korányi Fri­gyes báró pénzügyminiszternél. Lakása egyelőre a Hungária szállóban van. A tragicar igazságügy reformjával megszűnik az internálótábor A magyar nemzetgyűlés húsvéti va­kációja után ma újból összeül. Almás­­sy László az egységes párt ügyvezető al­­elnöke nyilatkozott és kijelentette, hogy az egységes párt mindenben he­lyesli a miniszterelnöknek a sajtósza­badság megvédése érdekében tett intéz­kedéseit. A kormánynak kötelessége­­ a tényleges sajtószabadság megóvása, mert ez nemcsak egyes társadalmi osz­tályok, de az egész nemzet életérdeke. A lapbeszüntetés kérdésével a minisz­terelnök részletesen fog foglalkozni a parlament legközelebbi ülésén. A politikusok érdeklődését leköti a készülő igazságügyi reform, amely- Mai számunk 14 oldal ről Pesthy Pál igazságügyminiszter az alábbi nyilatkozatot adta: — A reformot olyan irányban visz­­szük keresztül, hogy a kilengéseket egy­szer s mindenkorra megszüntessük s a forradalmak hatásaiképen előállott han­g­ulatkitörések jobbra is, balra is lehe­tetlenné váljanak. Azt akarjuk, hogy a lelkekben megindult szanálást senki és semmi ne zavarja meg. A végcél a politikai internáló­­tábor feloszlatása, és a belső helyzet olyatén rendezése, hogy többé ilyenre ne­­ legy­en szükség. Az igazságügyi reform­ ren­delkezéseket fog tartalmazni egyes íté­letek revíziójáról is, mert a gyorsított eljárású ügyeknél itt-ott egye­nellenség tör­tént, amelyet az igazság és az emberiesség szempontjá­ból répa látnunk kell. A csekélyebb bűncselekményt elkövetett emigránsok bűnvádi felelősségre vonása ma is gyor­sított eljárással történik meg, de ne­hogy egyenetlenség álljon be az ítélke­zéseknél a reformnovella intézkedni fog olyan irányban, hogy ezekben az ügyek­ben helye legyen jogorvoslatnak. Az igazságügy reformjáról szóló tör­vény­javasla­tot lészky Pál miniszter leg­közelebb beterjeszti a nemzetgyűlés elé. Minden képviselő jegyez részvényeket Hivatalos körökben örömmel kon­statálják, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésében nemcsak az őstermelő lakosság vesz tevékenyen részt, hanem a középosztály tagjai, a tisztviselők és kisemberek is. Szcitov­­szky Béla házelnök kezdeményezésére valamennyi képviselő legalább egy részvényt fog jegyezni. A képviselők azonkívül kerületükben is propagálni fogják a részvényjegyzést. Elismerést keltett Eszterházy Móric gróf négyszáz­­­ezer aranykoron­ás jegyzése. A Gyár­­iparosok Országos Szövetsége felhívást intézett­­tagjaihoz, hogy minél na­gyobb számban jegyezzék a Magyar Nemzeti Bank részvényeit A jövő héten történik meg a Iorga és Argetoianu párt egyesülése BUKAREST, május 2. Illetékes hely­ről nyert értesülés szerint a Iorga és Ar­­­­getoianu párt közötti fúzió a jövő héten ünnepélyes külsőségek között fog végbemenni. .. fúzió után a két egyesület nevében manifesztumot fog az új párt az ország lakosságához intézni. Felesküdött a görög hadsereg a köztársaságra ATHÉN, május 2. A görög hadsereg tagjai tegnap május elsején lette le ünne­­pélyesen az esküt a köztársasági állam­­­formára. Az eskütétel után ünnepélyes le­deum volt a köztársaság megalakulásának alkalmáb­a A görög kommunista párt ugyancsak gyűlést tartott, amely zavargássá fajult, s a zavargókat a tűzoltóság vízfecskendőkkel szórta szét. Közel háromezer jelölt lép fel a francia választásokon PARIS, május 2. (Havas) A válasz­tásokra a belügyminisztériumhoz eddig négyszázhuszonnyolc jelölőlis­a érke­zet be, összesen kétezerhétszázötven­­négy jelölt nevével.

Next