Brassói Lapok, 1924. május (30. évfolyam, 100-123. szám)
1924-05-04 / 102. szám
Vn«»Arnapi szidni ára: 4 lc*l Az előfizetés ára helyben: Évente ..... 500 lei Félévre .... 270 , Negyedévre ... 140 „ Havonta ... 52 . Kézbesítésidijhavonta 10 „ Az előfizetés éra vidékre : Évente . . . 600 lei Félévre ... 320 „ Negyedévre . . . 170 „ Ha ofita . 60 , Bérmentve postán küldve XXX. ÉVFOLYAM. Elribütívi árak külföldre: Évente......................800 Lei Félévre .... 500 „ Negyedévre . . 250 „ A postódijak emelése esetére xj előfizetési díj emelésének jogát fenntartjuk magunknak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITÉ RADOR, BUCAREST, Strada BertLeiot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. AP H Ó H I R D E TÉ S E K közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizományosunk útján is feladhatók Bukar«9»tben S lel Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. PORTIKA NAPILAP Felelős szerkesztő : KOCSIS BÉLA ÁRA: 3 lei Vasárnap 4 LEI Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRASOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—68. szám, Telefonszákkok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 12. sz. BRASOV-BRASSÓ, 1924. május 4. (Vasárnap) RKKAHISTSEY: 4 LEI Vasárnap s 1,E 1 102. SZAB Háborús hírekkel izgatják lelkiismeretlen és felelőtlen elemek a közvéleményt, a közhangulatot. Abból az alkalomból, hogy a bécsi orosz-román tárgyalások megszakadtak és Besszarábia kérdése Oroszország álláspontjából megoldatlan probléma gyanánt maradt hátra, sokan már megkongatták a vészharangot és azonnali háború következését hirdették. Hogy mennyire volt alapos és indokolt ez a sötét jövendölés, bizonyítja az a nyugalom, melyben élünk, az a normális élet, melyet folytatunk és az a bizalom, melyet a jövő eshetőségeivel szemben érzünk. Elvégre háborús lehetőség mindig van, miután ellentétek, érdekösszeütközések, szerző vagy visszaszerző törekvések is mindig vannak, de azért csak békeállapot az, amiben vagyunk. És ahogy egy házban annak ellenére nyugodtan élünk, hogy egyszer tűz is támadhat benne, s le is éghet, napi robotunkat is anélkül végezzük, hogy a legrosszabbra, a háború újabb borzalmára gondolnánk. Az orosz bolsevista kormány magatartása mindenesetre alkalmas volt arra, hogy nyugtalanságot keltsen, s a fantáziát ép úgy, mint a kedélyeket kellemetlenül felizgassa, mint ahogy egy kemény tűz is elég, hogy a ház lakója riadtan hagyja abba munkáját és a nagyobb veszedelem lehetőségére gondoljon, de hogy az akut válság elmúlt, mégis csak tovább folyik a normális élet és visszatér a lelkek egyensúlya. Ebben a hangulatban vagyunk ma és meggyőződésünk, hogy a háborús veszedelem, ha lett is volna valami konkrét alapja, elmúlt. Azóta, hogy a tárgyalások megszakadtak ez, a szovjet némely harcias képviselőjének heves kardcsörtetése elhangzott, bizonyos józanság és tárgyilagosság kerekedett fölül tényekben és nyilatkozatokban egyaránt. Trockij maga is megnyugtató kijelentést tett, s az a körülmény, hogy a Dnyeszter-menti zavarok dolgában román és orosz bizottságok békés tárgyalása lehetséges, biztosítékul szolgál arra, hogy Románia és Oroszország békés megegyezése lehetségessé válik. Nemcsak akik háborút akarnak, de azok is, akik ennek a rémét tendenciózusan és rendszeresen a falra vedlik, gonosz ellenségei az emberiségnek mely legfőbb üdvét csak a békében találhatja meg. Nagyon is makacsul és rosszindulatúan, a felfordulás belső vágyával és a lelkiismeretesség teljes hiányával kellett a külföldi sajtó egy részének ezeket a háborús híreket kolportálnia, hogy a budapesti román követség szükségesnek tartotta sürgős és erélyes megálolásukat. Várjon cseh és osztrák lapokon kívül magyarországi magyar lapokra is vonatkozik-e ez a teljesen indokolt tiltakozás, nem vehető ki a követség nyilatkozatából, de ha úgy volna is, Magyarország szempontjából is méltón volnának elitéldetők. Először, mert Magyarországnak sem lehet érdeke a háború, s másodszor, mivel hazug és hamis híresztelések a magyar közvéleményt és közhangulatot is károsan befolyásolják. Egyenesen bűnös és mind ránk romániai magyarokra, mind a két ország kívánatos jó viszonyára fölöttébb káros az olyan kitalálás, mintha Románia a magyar határon elzárta volna a személyforgalmat, ami csak éles és súlyos konfliktus esetén volna indokolt. Ilyenről azonban szó sincs, ellenkezőleg Románia és Magyarország közt ma aránylag jobb a viszony, mint a háború óta bármikor volt. Egy igen fontos egyezséget és most kötött a két ország és minden jel arra vall, hogy további tárgyalások indulnak meg további függő és elválasztó kérdések megoldására. A magyar ügynek tehát ép úgy ámt a tendenciózus háborús híresztelés és Magyarország és Románia közt támadt bonyodalom hamis híte, mint ám Európa nyugalmának és az általános békeakaratnak. S ha valami haszon mégis van belőle, az a pozitív megnyugvás, amit a komoly helyről jött cáfolat jelent számunkra: nincs háborús veszedelem és nincs határelzárás. Szó sincs háborúról Románia és Oroszország között A cseh és bécsi lapok sajtókampánya Oroszország ellen - A budapesti román követ nyilatkozata A Brassói Lapok tudósítójától. BUDAPEST, május 2. A világsajtó telve van háborús hírekkel, s ha a nyugati országok lapjait olvassuk, úgy azokból azt a meggyőződést kell merítenünk, hogy Románia és Oroszország között minden pillanatban kitörhet a háború. Ezek ellen a tendenciózus háborús híresztelések ellen bocsátott ki most erélyes cáfoló nyilatkozatot a budapesti román követség vezetője. A budapesti román követ, nyilatkozata szerint az orosz-román háborúról szóló híresztelések nemcsak nevetséges és alaptalan kombinációk, hanem gonosz indulati manőverek is, amelyekkel egyesek mesterséges nyugtalanságot igyekeznek kelteni, s azt a maguk céljaira akarják kihasználni. A román követség ezeket a híreszteléseket még csak hivatalos cáfolatra sem érdemesíti, s hangsúlyozza, hogy ezeknek a híreknek a terjesztése mesterséges Sajtókampány, amelyet főként cseh és bécsi lapok folytatnak azzal a céllal, hogy a külföld előtt dokugmentálják Oroszország háborús politikáját, s ennek következtében Románia kritikus helyzetét. Tény mindenesetre az, hogy román részről a cseh határon egy hét előtt szigorított határvámvizsgálatot rendeltek el, de ez főként kommunista agitátorok beözönlésének megakadályozása céljából történt. Ezeket mondotta a budapesti román követ, s enek a nyilatkozatnak az Esti Hírekben történt megjelenésével csaknem egyidejűleg terjedt el az a riasztó hír Budapesten, hogy Románia a magyar határon elzárta a személyforgalmat. Erre nézve a budapesti román követség kijelentette, hogy ez a híresztelés is koholmány, s még csak szigorító rendelkezéseket sem léptettek ételbe, sőt a vízumok kiadása is rendes mederben folyik. Smith főbiztos megérkezett Budapestre A népszövetség főbiztosa meglátogatta Bethlent A Brassói Lapok eredeti távirata, BUDAPEST, május 2 Május eleén csütörtökön reggel háromnegyed hét órakor az Orient Expresszel Budapestre érkezet Smith J. a népszövetség magyar főbiztosa. Kíséretében volt Tyler, a népszövetség pénzügyi bizottságának tagja. Ugyanezzel a vonattal érkezett járásból Budapestre Korányi Frigyes báró magyar pénzügyminiszter, aki tudvalévően visszaad a megbízólevelét Mitterand francia köztársasági elnöknek. Korányi az érdeklődő újságírók előtt elmondotta, hogy Smith munkakedvvel és buzgalommal vállalta el fontos lisztjét, a legszebb reményekkel ölelve jött Budapestre és írlik a szanálás tökéletes kiberében. A Milleraodnál történt audienciája során Magyarország ügyei felöl a legnagyobb újkozoságot áruti el és a francia közársasági elnök előtt kifejezte ama reményét, hogy az ország minél előbb kilábal a gazdasági krízisből. Párisi diplomáciai körök szintén élénken érdeklődnek a szanálás fejleményei iránt. A magyar kölcsön sorsát a legbefolyásosabb angol pénzügyi tényezők is a szívükön viselik és az a véleményük, hogy a világpiac helyzete a legalkalmasabb a 200 milliós kölcsön legsimább elhelyezésére. . Smith Galaint kiszállt a vonatból, interjúra jelentkezett előtte az Esti Hírek munkatársa, akinek a főbiztos ezeket mondotta: — Boldog vagyok, hogy megkezdhelem nagyszerű missziómat. Minden erőmmel rajta leszek, hogy Magyarország rekonstrukciója, amelyet az európai normális viszonyok helyreállítása szempontjából nagyjelentőségűnek tartok, valóra váljék. Smith délben be, mit a kozo lárga ást lette isten István gróf miniszerelnöknél és Korányi Frigyes báró pénzügyminiszternél. Lakása egyelőre a Hungária szállóban van. A tragicar igazságügy reformjával megszűnik az internálótábor A magyar nemzetgyűlés húsvéti vakációja után ma újból összeül. Almássy László az egységes párt ügyvezető alelnöke nyilatkozott és kijelentette, hogy az egységes párt mindenben helyesli a miniszterelnöknek a sajtószabadság megvédése érdekében tett intézkedéseit. A kormánynak kötelessége a tényleges sajtószabadság megóvása, mert ez nemcsak egyes társadalmi osztályok, de az egész nemzet életérdeke. A lapbeszüntetés kérdésével a miniszterelnök részletesen fog foglalkozni a parlament legközelebbi ülésén. A politikusok érdeklődését leköti a készülő igazságügyi reform, amely- Mai számunk 14 oldal ről Pesthy Pál igazságügyminiszter az alábbi nyilatkozatot adta: — A reformot olyan irányban viszszük keresztül, hogy a kilengéseket egyszer s mindenkorra megszüntessük s a forradalmak hatásaiképen előállott hangulatkitörések jobbra is, balra is lehetetlenné váljanak. Azt akarjuk, hogy a lelkekben megindult szanálást senki és semmi ne zavarja meg. A végcél a politikai internálótábor feloszlatása, és a belső helyzet olyatén rendezése, hogy többé ilyenre ne legyen szükség. Az igazságügyi reform rendelkezéseket fog tartalmazni egyes ítéletek revíziójáról is, mert a gyorsított eljárású ügyeknél itt-ott egyenellenség történt, amelyet az igazság és az emberiesség szempontjából répa látnunk kell. A csekélyebb bűncselekményt elkövetett emigránsok bűnvádi felelősségre vonása ma is gyorsított eljárással történik meg, de nehogy egyenetlenség álljon be az ítélkezéseknél a reformnovella intézkedni fog olyan irányban, hogy ezekben az ügyekben helye legyen jogorvoslatnak. Az igazságügy reformjáról szóló törvényjavaslatot lészky Pál miniszter legközelebb beterjeszti a nemzetgyűlés elé. Minden képviselő jegyez részvényeket Hivatalos körökben örömmel konstatálják, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésében nemcsak az őstermelő lakosság vesz tevékenyen részt, hanem a középosztály tagjai, a tisztviselők és kisemberek is. Szcitovszky Béla házelnök kezdeményezésére valamennyi képviselő legalább egy részvényt fog jegyezni. A képviselők azonkívül kerületükben is propagálni fogják a részvényjegyzést. Elismerést keltett Eszterházy Móric gróf négyszázezer aranykoronás jegyzése. A Gyáriparosok Országos Szövetsége felhívást intézetttagjaihoz, hogy minél nagyobb számban jegyezzék a Magyar Nemzeti Bank részvényeit A jövő héten történik meg a Iorga és Argetoianu párt egyesülése BUKAREST, május 2. Illetékes helyről nyert értesülés szerint a Iorga és Argetoianu párt közötti fúzió a jövő héten ünnepélyes külsőségek között fog végbemenni. .. fúzió után a két egyesület nevében manifesztumot fog az új párt az ország lakosságához intézni. Felesküdött a görög hadsereg a köztársaságra ATHÉN, május 2. A görög hadsereg tagjai tegnap május elsején lette le ünnepélyesen az esküt a köztársasági államformára. Az eskütétel után ünnepélyes ledeum volt a köztársaság megalakulásának alkalmába A görög kommunista párt ugyancsak gyűlést tartott, amely zavargássá fajult, s a zavargókat a tűzoltóság vízfecskendőkkel szórta szét. Közel háromezer jelölt lép fel a francia választásokon PARIS, május 2. (Havas) A választásokra a belügyminisztériumhoz eddig négyszázhuszonnyolc jelölőlisa érkezet be, összesen kétezerhétszázötvennégy jelölt nevével.