Brassói Lapok, 1924. május (30. évfolyam, 100-123. szám)

1924-05-09 / 106. szám

Eaves szám ára: 3 lei Bukarestben: 4 lei Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 3 LEI Vasárnap 4 LEI Az előfizetés ára helyben­­ Évente.................... 500 lei Félévre .... 270 . Negyedévre ... 140 . Havonta .... 52 „ Kézbesítési díj havonta 10 „ Az előfizetés ára vidékre ! Évente ..... 600 lej Félévre .... 320 , Negyedévre . . . 170 , Havonta .... 60 * Bérmentve postán küldve XXX. ÉVFOLYAM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRASOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—66. szám. Telefonszámok Szerkesztőiség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. EIS­zetési árak külföldre­­ Évente.................... 800 lej Félévre .... 500 » Negyedévre . . 250 „ A portódijak emelése esetére az előfizetési díj emelésének jogét fenntartják magunknak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBUCITÉ RADOR, BUKAREST, Strada Berthelot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizo­­mányosunk útján is feladhatók BUKAREST LE1, 4LEI 106. SZÁM- Vasárnap 5 LEI Feloszlatta a belgrádi kormány a jugoszláviai ma­gyar pártot. Tehette, mivel rendelke­zik a hatalommal és annak eszközeivel. Tehette, mivel a szerb nép körében nem alakult ki még az az erős közvélemény, hogy a népek jogát, individualitását, szabadságát tiszteletben kell tartani. És tehette, mivel a külföldi hatalmak, me­lyeknek a népszövetség útján a béke­­szerződések megállapodásait és így a nemzeti kisebbségek bántalmazott jo­gait védeniök kellene, elsősorban a sa­ját érdekeiket, a baráti és szövetségi tekinteteket méltatják, mások bajai­val, szenvedéseivel, elnyomatásával vaj­mi keveset törődnek. A belgrádi kormány egyszerűen be­tiltotta­ a jugoszláviai magyar pártot, mi­vel ez a választások küszöbén útjában állt, s mivel a nacionalista irányzatnak mely Jugoszlávia sorsának intézőit ,is irányítja, kellemetlen a magyarság szervezettsége. A párt feloszlatásához csak éppen valami hangzatos cím kel­lett, amiivel szükség esetén takarózni is lehet, s ez m­ár állandóan raktáron van, csak elő kell szedni: irredentizmus. Igen a jugoszláviai magyar párt irredenta, te­hát fel kell és fel lehet oszlatni. Ez ál­láspont, ez indok, ez magyarázat, s az­zal vége, nincs tovább. De, hogy mi­ben áll ez az irredentizmus, hogy van-e valami alapja, adata, hogy tényleg indo­kául szolgálhat-e egy ilyen súlyos és egy egész fajt támadó és bántó hatal­mi eljárásnak, azzal adós marad a szerb korm­ány. Ellenben a jugoszláviai ma­gyar párt sértett önérzettel és keserű csalódottsággal tiltakozik mind a fel­oszlatás, mind a sötét és alaptalan vád ellen. Nem igaz, hogy a Szerbiában élő magyarság, vagy ennek hivatalos organizációja irredenta, vagy ilyen jel­legű törekvéseket táplál. Miben is áll­hatna ez az irredentizmus? Ha akár a szervezet, akár az egyes tagok vagy ve­zetők olyan kapcsolatot kerestek vagy teremtettek volna Magyarországgal vagy olyan hangulatot, biztatást, fel­hívást terjesztettek volna a magyarság körében, melyeket a törvény tilt, me­lyek államellenes cselekedetnek vagy éppen hazaárulásnak volnának minősít­­hetők, akkor a belgrádi kormány nem állhatott volna meg a magyar párt fel­oszlatásánál, hanem embereit is mind be kellett volna börtönöztetnie. Irre­denta, aki egy ország polgára lévén, olyan más ország impériumát kívánja magára és faj­testvéreire nézve előmoz­­dítani, ahol vérének, nyelvének, kultú­rájának, históriájának osztályosai él­nek. Az e­lszászi francia, aki Francia­­ország i im­periumát akarta, a trienti olasz, aki Itália impériumát akarta, az erdélyi rom­án, aki Románia és a bács­kai szerb, aki Szerbia impériumát akar­ta, irredenták voltak. De addig, amíg csak hangtalan gondolat és érzés volt ez, sem a német, sem az osztrák, sem a magyar korm­ány semmit sem tehettek, csupán szó, jel, vagy tett válthatott ko­moly intézkedést egyénnel, sajtóval, politikai vagy kulturális szervezettel szemben. A jugoszláv kormány ép oly erőszakot követ el a magyar párt ellen, miikor pozitív adat, s anyag nélkül fel­oszlatja, mintha valakit egyszerűen a bíróság elé állítana, miért felteszi róla, hogy húz a régebbi hazájához. A gya­nú alapján való üldözés, vagy akár vá­daskodás is a legrettenetesebb, de egyúttal a legutálatosabb­ politikai bűn, melyet kormányok és sajtóik elkövet­hetnek. Az erőszak már csak ennek a rut bűnnek a folyománya, mint a ki­nyomott gennyes sebnek a piszkos vér. A jugoszláviai magyarság ellen han­goztatott és immár durva tettben is ki­fejezésre jutott irredenta vád bennünket, romániai magyarokat a vérség és his­tóriai sors­közösségen túl azért is ér­dekel, mert minket is minduntalan irre­dentizmussal vádolnak. Ez már olyan közhelyes szólammá lett, hogy egyes román újságok például a Brassói La­pokat m­ár csak ezzel a megtisztelő jel­zővel titulálják: »Ziarul Iredentist« (irredenta« újság), így magyarságunk is, annak intéz­ményei is, iskolák, kultur-egyesületek, lelkészek, tanítók, ügyvédek, képvise­lők is már az irredentizmus bűnével vannak terhelve, anélkül, hogy a leg­csekélyebb okot is szolgáltatnának erre a vádra vagy gyanúsításra. Ha itt m­ég nem oszlatták is fel a magyar pártot, az a nyilatkozat, melyet Tatarescu államtitkár tett róla, s az a jóakarat, mellyel a hivatalos tényezők részéről találkozik, nem­ hagy kétséget arról, hogy ez is irredentának van meg­bélyegezve. S ki tudja, ha a bukaresti és belgrádi kormányok közt nem vol­na most némi feszültség, nem használ­nák-e föl e jugoszláviai példát és pre­cedenst hasonló eljárásra? Mert a rendszer a nemzeti kisebb­ségekkel szemben ugyanaz, csak éppen a sorrend szokott néha változni. BRASOV-BRASSÓ, 1924. május 9. (Péntek) Bolgár komitácsik betörtek a román határon Két román katona meghalt, egy pedig halálosan megsebesült A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. BUKAREST, május 7. A bukaresti hatóságokhoz érkezett hiteles jelentések szerint a május ötödikéről-hatodikára virradó éjsza­kán egy irreguláris bolgár komitácsi csapat Durosztor megyében áttört a román határon. A román határőrség és a komitácsik között heves harc folyt le, amelynek során Georgescu Nedelea őrmester és egy Muresán nevű káplár meghalt, míg Marin Juan közkatona halálosan megsebesült. A harc Sasimlar és Conevoga községek közötti terüle­ten folyt le. Tiltakoznak a jugoszláviai magyarok a magyar párt feloszlatása miatt Újabb fordulat a jugoszláv kormányválságban Pasics nem vállalja a kormányalakítást A Brassói Lapok tudósítójától. BELGRÁD, május 7. Ismeretes, hogy a jugoszláv kormány néhány nap­pal ezelőtt feloszlatta a jugoszláviai ma­gyar pártot. A magyar párt erre az ön­kényes és mivel sem indokolható intézkedésre válaszul az egyetlen rendelkezésre álló eszközhöz nyúlt, rezoluciót bocsátott közre, amelyben a következőket mondja: — A kormány a pártot feloszlató határozatot nem indokolta meg, de a kormányhoz közeli körökből értesü­lünk, a feloszlatás oka az, hogy a ma­gyar párt túllépte munkakörét és agi­­tációjával irredentizmust teremt. A fel­tevés ellen tiltakozunk, mert program­­munknak nincs az alkotmánytól meg nem engedett célja, s a pártvezetőség egy pillanatra sem tért el a törvényes­ség és az alkotmányosság útjáról, s épen ezért a minisztertanács határozata ellen az állam­tanácshoz fellebbezünk. A magyar párt feloszlatásával kap­csolatban az a hír terjedt el, hogy a jugoszláv kormány a Bács megyei Nap­lót is betiltotta. Ezt a híresztelést azon­ban illetékes helyen megcáfolják s a Bácsmegyei Napló még most zavartala­nul megjelenik. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy ezt a lapot, amely hiva­talos lapja volt a jugoszláviai magyar pártnak, néhány nap múlva a kormány jóvoltából nem éri-e el a végzete, mert a belügyminiszter kijelentette, hogy a lap ügyében holnap hozza meg véghatározatát. A horvát képviselők elhagyták Belgrádot A kormányválságban ma egyéb­ként újabb váratlan fordulat történt. A horvát képviselők elhagyták Belgrádot és Zágrábban proklamációt bocsátottak ki, amelyben Pasicsot és­ szűkebb környezetét zsarnokokként bélyegzik meg s azt az uralmat, amelyet ők te­remtettek, szégyenteljesnek és szomorú­nak jelentik ki. A képviselők egyben mindenkit csatlakozásra szólítanak fel. A kiáltványt megjelenése után a zágrábi rendőrség természetesen elko­bozta. Pasics nem mer kormányt alakítani A kormányválság eddig egy lépés­sel sem jött közelebb a megoldás fe­lé. Sándor király ugyan ma délben megbízta Pasicsot a munkakormány ala­kításával, de Pasics, aki a parlament feloszlatását kívánta, délutánig gondol­kodási időt kért. És estére Pasics visz­­szaadta a királynak a megbízatsát, ki­jelentve, hogy tanácskozásai meggyőz­ték arról, hogy a viszonyok alkalmat­lanok a munkakormány megalakításá­ra. Ellenzéki körökben most az a véle­mény, hogy a kormány megalakítására most már csak Davidovics, az ellen­zék vezére kaphat megbízatást. Meghiúsultak a holland-orosz tárgyalások HÁGA, május 7. A holland kor­mány ma hivatalos közleményt adott ki, amelyben tudatja, hogy a szovjettel folytatott tárgyalásai meghiúsultak. Az Averescu párt népgyülése Temesvárott A Brassói Lapok tudósítójától. TEMESVÁR, május 7. Az Averescu­­párt tegnap népgyülést tartott Temes­váron, amelyen Groza Péter, Cioban dr. Imbroane, Burileanu, Goga Oktavián és Averescu tábornok szólaltak fel. A szó-­­­nokok mindnyájan a legélesebb han­gon ítélték el a liberális kormányzati rendszert, s annak azonnali eltávolítását követelték. A szónokok hangoztatták az egyetlen komoly kormányképes párt Romániában az Averescu-párt. A nép­gyűlés határozati javaslatot fogadott el ezután. A párt nagygyűlését vasárnap fogja megtartani Kolozsvárott, amelyen jelen lesznek Averescu pártelnök, Goga Ok­tavián, Groza Péter, továbbá Garefried volt miniszter s még számosan a po­litikai előkelőségek közül. Hír szerint Averescu ezen a gyű­lésen a kisebbségi problémáról és ennek megoldási lehetőségéről nagyon érdekes kijelentéseket fog tenni. Olaszellenes tüntetés Sebenicoban Megverték az olasz szónokot ZÁRA, május 7. Sebenicoban az olasz kolónia által rendezett Tomaso­­emlékünnepélyen nagy olaszellenes tün­tetés folyt le. A horvátok Orano olasz képviselőt, az ünnepség szónokát nem engedték partraszállni, az ott várako­zó olaszokat megverték. Majd mikor Orano mégis kiszállt a partra, kövek­kel dobálták meg s amikor ez egy házba menekült, bombát dobtak a házra, amely azonban kárt nem oko­zott. A rendőrségnek csak sortűzzel sike­rült rendet teremtenie. A horvát tünte­tők később még az olasz iskola abla­kait is beverték. Újabb bizalmatlansági indítvány készül az angol munkáskormány ellen LONDON, május 7. A konzervatív párt szakadatlanul folytatja kíméletlen harcát Macdonald munkáskormánya el­len. Az utóbbi időben ez a harc már elkeseredetté fajult, s az most tetőpont­ját éri el azzal a bizalmatlansági indít­vánnyal, amelyet a konzervatívok a vé­dővám megszüntetésének terve miatt akarnak csütörtökön benyújtani. A konzervatívok szerint a védővám eltör­lése jelentékenyen fokozná a­­munkanél­küliséget, s ezzel akarják eltávolítani a munkáskormányt. A konzervatívok bíznak Lloyd George és hívei jelenté­keny részének támogatásában, s meg­vannak győződve arról hogy ha az in­dítványt el is vetnék, Macdonald csak alig néhány szónyi többséget tudna el­érni. Egy német bányavárosból indult ki a Horthy elleni merhet BUDAPEST, május 7. Ismeretes, hogy Horthy Miklós, Magyarország kér­miányzója ellen gonosz merénylet ké­szült, amelyet csak a budapesti főkapi- tányság ébersége és erélye hiúsított. A teljes gőzzel folyó rendőri nyomozás megállapításai szerint a merénylet szár­­ai Löblin németországi bányavároská­ba vezetnek, amely helység a nemzet­közi anarchistáknak egyik hírhedt to­­fészke. Kétségtelen, hogy Sztáron Sán­dor a löblini anarchisták utasítására akart a magyar kormányzó életére törni.

Next