Brassói Lapok, 1924. május (30. évfolyam, 100-123. szám)
1924-05-02 / 101. szám
Egyes szám ára: 3 lei főszerkesztő: SZELE BÉLA dir. POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 3 lei Vasárnap 4 LEI Az előfizetés ára helyben: Évente............ 500 lei Félévre . ... 270 , Negyedévre . . . 140 .. Havonta ... 52 , Kézbesítési díj havonta 10 , Az előfizetés ára vidékre Évente ..... 600 lei Félévre .... 320 , Negyedévre . . . 170 . Havonta .... 10 „ Bér mentve ponton küldve XXX. ÉVFOLYAM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda 3RANDY— BRASSÓ, Kapu-ucca 64-66. szám. Telefonszámok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. Bukarestben: 4 lei Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ElifintétS krik külföldre: Évente . . « „ » 600 lej Félévre .... 500 * Negyedévre . . 250 » A portóliíjak nvelése esetére az elofilítés! dij «snelésének jogát ffcBrtfirtjuk magunkak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICItÉ RADOR, BUCAREST, Strada Berthelot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizományosunk útján is feladhatók B11KARESTREH: 4LEI Vasárnap 5 LEI Világünneppé vált a sajátus elseje, de igazi lélekkel csak a munkásproletárok ünnepük, akik e napot megteremtették, s akik is Sifierik, érzik és értik a jelentőségét A burzsoázia csak lojálisan és kényszeredetten meghajolt a tömegakarat manifesztációja előtt, s ha szabad ezzel a nyers kifejezéssel élni, együtt üvölt a farkasokkal, a proletárok május elsejét együtt ünnepli azokkal, akik ez ünnepet ép ellene, a romlására, a harci egység szimbóluma gyanánt teremtették meg. És ha Mussolini fasisztái ép erre a napra ellentüntetésképen egy speciális nemzeti ünnepet rendeznek, hogy ezzel is demonstrálják a mély és széles szakadékot, mely őket a szocialisták táborától és szellemétől elválasztja, viszont a kompromisszum és deferálás figyelemreméltó jele, hogy a román kormány, eddigi magatartásával ellentétben, ezúttal teljes szabadságot engedett a május elseje megünneplésére. Az az érdek és az a szempont, mely ebben az engedékenységben döntő szerepet játszott, lehet belpolitikai, lehet külpolitikai jellegű, mindegy, csak megerősítése ,nnak a ténynek hogy apolgári közületek nagy része behódolt a polgári társadalom szétrobbantására törekvő proletár tüntetésnek és jóképet vágva a ránézve rossz játékhoz, együtt ünnepli a május elsejét. Az ünneplés közössége azonban csak alkalmi ellenmondás egyike ama száz és ezer társadalmi konvenciónak és hazugságnak, mely korunkat annyira jellemzi. Ennél sokkal fontosabb, kritikusabb és véresebb komolyságú az az ellentét, mely mai szociális berendezkedésünk és a május elsejében szimbolizált világi változtató elvek és eszmék ’ közt van. Emezek a teljes tabula rasat jelentik mindenben,, ami van és ahogy van,, tekintet nélkül a szociáldemokrata és a kommunista rendszerek látszólagos formai, különbségére, amaz, pedig az évezredek óta változatlan tradíciók féltékeny fenntartása, a tőke és tekintély uralma az élet minden vonatkozásában és változatában. Ez az a nagy és kiengesztelhetetlen ellentét,amely létünk és jövőnk fejlődését elsősorban befolyásolja, s amely, bárhogyan is küzdjünk ellene, mégis csak minduntalan végzetszerűen robbanni fog, mint ahogy Oroszországban elszigetelten már kirobbant. Marx a párisi kommün után a jövőbelátó jós hitével mondhatta, hogy a harcnak minduntalan ki kell törnie, mind kiterjedtebbé kell válnia és semmi kétség, azoknak kell győzniök, akik többségben vannak, de várjon ez a győzelem, romok és keservek, átkok és szenvedések árán, nem lenne-e nagyon is drága, nagyon is problematikus, és megadhatja-e a világnak, az emberiségnek a millió esztendő óta áhított boldogságot, a testvériség és igazság mindenkire egyformán ragyogó napját? Amit Tacitus mondott: itt harcok és sebek, ott fürdők és vendéglők, ez a gyógyíthatatlan társadalom képe, mely örökös küzdés forrása marad; mindig lesznek kizsákmányolók és kizsákmányoltak, lesznek gazdagok és szegények, lesznek boldogok és szerencsétlenek. Az isteni vágy, mely egy akol és egy pásztor után állít, hiúságos szenvelgés az állati ösztönök vadságával és fékezhetetlenségével szemben. Maga a bolsevizmus is eddigi sikerében, e fájdalmas tétel igazát igazolta; nem is tudott célja; magaslatára eljutni így a május elseje, a minden proletárok ünnepe is csak e negatív küzdelem sebes foltjának szépségtapasza, mitándítatásul ragaszt magára az álmodozó tömeg és önérdekből méltat és melenget a burzsoázia. Nem tudunk jobbak és nemesebbek, nem tudunk emberiebbek lenni. Pedig oly szép oly költői, oly csodái? a május elseje!" BRAȘOV-BRASSÓ, 1924. május 2. (Pénteki a királyi pár külföldi utasára Ferdinánd király inkognitóban még Páriában marad — A Brassói Lapok tudósítójától. — PaRIS, április 24. Ferdinánd király miután ünnepélyes búcsút vett a hivatalos Fraueaországtól a külügyminisztériumi lakosztályából a Place Vendome egyik hoteljébe költözködött át, s inkog Hóban továbbra is Párisban marad. Egyedül vagy Angelescu tábornok kíséretében gyakran lehet látni estefelé a rue de la Paix-n, az Opera előtt, vagy a boulvardokon, míg reggelenként rendesen a Champs Essées-re és a Boi de Boulogneba szokott kisétálni. Gyakran járt a Loure-ba is, »melynek képtárát - mint mondotta azóta amióta alig maradt néhány órája, amit valóban magáénak nevezhetne, tökéletesen elfeledte.« Egyik nap a maimaisones rueili kastélyoké nézte meg, majd a Versailles parkot, hol tiszteletét működésbe hozták a vízműveket Leg-utóbb a sainte-asshi drótnélkül állomást látogatta meg, ahol a látogatása folyamán Károly trónörökös lett is küldött üz esetet Bukarestbe. A királyné meg Nizzában van, s csak néhány nap múlva érkezik majd vissza, ő a román követségen fog lakni május ötödikéig, mikor a hivatalos svájci látogatás megkezdődik. Bernből Parisba térnek vissza, majd május 9-én Brüsszelbe, 13-án Angliába utaznak. A külföldi utazás május 23-án ér véget. lit tartalmig a román francia szerződés ? Jugoszlávia Serams -szín alattem hajlandó & szövetségbe belépi A francia-román szemselés? tervezete miatt a kisantantban állandó és érthető izgalom uralkodik. Különösen Jugoszlávia az, amely óriási érdeklődéssel és figyelemmel kiséri a párisi eseményeket, s most, hogy Nincsics, jugoszláv külügyminiszter Párisban van, a belgrádi, sajtó állandó témája a készülő román-francia szerződés, amelynek azonban előfeltételévé tették azt, hogy Jugoszlávia is hasonló szerződéses viszonyra lépjen Franciaországgal. Kincsics Frimenrénál Párisból érkezett hírek szerint Nincs!A külügyminiszternek ma hosszabb megbeszélése volt Poincaréval, s ezen az értekezleten kizárólag a román-orosz viszályról volt szó. Jugoszláv felfogás szerint a szláv államoknak nem szabad a beszarábiai kérdésben Oroszországgal élesen szembefordulni. E politikai körök erősen kételkednek abban, hogy egy esetleges jugoszláv francia szerződés előnyére válik Jugoszláviának. Különben is a mondják® 'WgrtWK illetékesek, a jugoszláv kormány lemondott, csak ideiglenesen van megbízva az ügyek vitelével. Így joga sincs ily nagy horderejű kérdésekben borleni. Az új kormány a legjobb esetben is a jövő hónap folyamán alakulhat meg, s egészen bizonyos, hogy a parlament megnyitása után a szkupstinát feloszlatják, s így még az új kormánynak is be kell várnia a választások eredményét, míg ily fontos kötelezettséget vállalna a franciákkal kötött, szerződés formájában. Ez legalább három hónapi eltolódást jelent, s így egyelőre szó sem tehet a szereááféti megkötéséről. Másrészről azonban, — mondják Belgrádban, — bár a jugoszláv kormány nagyban-egészben bolsevikellenes, mégis nehezen képzelhető el egy Oroszország ellen irányuló románjugoszláv szerződés, mert a pánláv eszme mélyen gyökerezik Jugoszlávia minden társadalmi osztályában. A belgrádi sajtó is ezen alapon foglal élesen állást a jugoszlávoknak a szerződésbe való bevonása ellen, s szinte egyhangúlag hangoztatják azt a felfogást, hogy szó sem lehet arról, hogy a jugoszláv nép a latin fajt segítse az orosz testvérek elleni harcban. M’hidese elenére aBél,Radska Növed címűévhivatalos lap pozitív forrásból nyert értesülés alapján agy teája, h hogy a jugoszláv francia szerződés már létre is jött. A fSelgradsk® Növéd ívrét nem cáfolták meg eddig, mégis • ■ elüdékes helyen is ■ lehetetlennek tartják élete valódiságát Födi a francia-román szerződés ellen A római Messagero közli, hogy a francia kormány kikérte Foch tábornok véleményét a francia-román szerződésre nézve. A lap értesülése szerint Foch véleményében kijelentette, hogy a szerződés létrejötte komoly veszedelmet jelentene Franciaországra nézve. Készen áll a szerződés Állítólag Fodmnak eine állásfoglalása és Nincsics húzódása miatt csendesedtek el egyelőre a francia-román szerződés körüli tanácskozások. Maga a szerződés főbb vonásában készen áll, s az nagyjából ugyanazokat a rendelkezéseket tartalmazza, mint a csehszlovák-francia szerződés. Annak rendelkezései szerint Franciaország kötelezi magát oroszromán háború esetén Romániának korlátolt segítséget nyújtani. A nyújtandó segítség: Ötvennyolcezer ember megfelelő tüzérséggel és légi haderővel. Ezenkívül Franciaország háború esetén hadfelszerelésre százmilió frankos kölcsönt nyújt Romániának. A Daily Herald értesülése szerint most már csak elvi kérdések hátráltatják a szerződés végleges aláírását. Mi történik Kamenec-Podolskban Ismeretes, hogy Kamenec-Podolszkban vegyes orosz-román bizottság tárgyal arról, hogy miképen lehetne a 101. SZÁM. Dnyeszter két partján a nyugalmat megóvni. A tanácskozások eddig elért eredményéről eddig még hivatalos helyen sem tudtak jóformán semmit. Csak most, hogy Jovanovici a román delegáció vezetője visszatért Bukarestbe, tett jelentést a tanácskozások állásáról Mardarescu hadügyminiszternek. A jelentésről azonban a nyilvánosságra semmi sem jutott. Florescu tábornok a hadügyminiszternél Florescu tábornok, a román hadsereg vezérkari főnöke ma megjelent Mardarescu hadügyminiszter előtt, s részletes jelentést tett lengyelországi útjának eredményéről és benyomásairól. Sikőr lesz a kisantent legközelebbi konferenciája Prágából érkezett jelentés szerint a kisantant legközelebbi konferenciája júniusban, vagy július első napjaiban lesz Prágában. Nincs kizárva azonban, hogy ha Benes csehszlovák külügyminiszternek amerikai körútja hosszabb időt vesz igénybe, úgy a konferenciát októberre tolják majd ki. Május ötödikén újabb fogoly kicserélés lesz Románia és Magyarország között BUKAREST, április 30. Május ötödikén cserélik ki Nagyváradon kölcsönösen Románia és Magyarország között a politikai foglyok, újabb csoportját. A kicserélendő foglyok között vannak a lázadás miatt elítélt foglyok is. Románia ugyancsak tizenkét foglyot kap Magyarországtól. A kicserélési akció román bizottságában Protopopescu ezredes, a katonai igazságszolgáltatás vezetője, Burileanu konzul, Bianu sziguranca főfelügyelő, továbbá a kolozsvári ítélőtábla vezető ügyésze, valamint a nagyváradi főügyész lesznek a tagjai. A néppárt temesvári nagygyűlése TEMESVÁR, április 30. A román néppárt május 6-án Temesváron nagygyűlést tart, amelyen Averescu tábornok és Goga Oktavián is résztvesznek. A gyűlésre szóló meghívókat már széjjelküldték és ebben a párt a legkönyörtelenebb harcot helyezi kilátásba a kormányhatalom átvétele érdekében. Kijelölik az új román-jugoszláv határokat TEMESVÁR, április 30. A bánáti határok végleges megállapítására kiküldött bizottság most tartotta utolsó konferenciáját Temesváron Ezen a konferencián, amely két napig tartott, aláírták a határátadásról szóló összes jegyzőkönyveket és elhatározták, hogy az új határok kijelölését május 3-án"kezdik meg egy mérnöki bizottság felügyelete mellett. Hindenburg állapota válságos BERLIN, április 30. Hindenburg akinek megbetegedését már a Brassói Lapok jelentette, állapota folyton súlyosbodik. A gyógykezelést felette komplikálja az a körülmény, hogy az orvosoknak még nem sikerült a tábornagy betegségéről pontos diagnózist megállapítani. Hindenburgot ereje rohamos módon hagyja el, s minden pillanatban a katasztrófa bekövetkezésétől félnek.