Brassói Lapok, 1927. május (33. évfolyam, 96-120. szám)

1927-05-01 / 96. szám

2. oldal, 31. szám, BRASSÓI LAPOK 1927. május 8. meliták a brassói egyesült szakszervezet május elsejei népgyűlését és szinielőadását BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A brassói Egyesült Munkásszakszervezet titkára és egyik megbízottja fentjárt szerkesztőségünkben és előadta, hogy május elsején a munkásság törvényes ünnepnapján népgyűlést akart tartani és Garami Ernő ismert darabját, a Megváltás felét is elő akarta adni A szervezet az engedélyeket a népgyűlésre is, az előadásra is idejekorán megkapta, meg is tett azokra minden előkészületet. A népgyűlésre kibérelte az Apolló termét, az előadásra a Vigadót, kinyomatta a jegyeket és elárusította, a szerepeket a szereplők betanulták, s pénteken délben, amikor már csak egy nap van hátra május elsejéig, a rendőrség minden előzetes eljárás nélkül arról értesítette, a szervezet vezetőségét, hogy betiltja a népgyűlést is, az előadást is. Mi, a polgári világnézet meggyőződéses hívei ismételten kifejtettük, hogy a hatóságoknak ez a politikája a munkáskérdéssel szemben mindenre vezethet, csak jóra nem. "A május elseje törvényes ünnep és énen a munkásság kedvéért, a munkásság számára lett azzá. A népgyűlés joga tehát egyet jelent a gondolat szabadságával, s a hatóságoknak pedig épen elég eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a népgyűlések sima lefolyására vigyázhassanak. De a gyűlés jogának elvétele magának a gondolatszabadságnak a megsértése és megsértése az alkotmánytörvénynek is. Garami darabját pedig a magyar munkásság mindig játszotta, az ügyészség természetesen Brassóban is engedélyezte a darab előadását és annak írója MacDonaldnak, a volt angol miniszterelnöknek és Vandervelde-nek, a belga mi- niszternek eszmetársa s olyan politikai pártnak a képviselője, amelynek minden parlamentben van szerepe, — csak a román parlamentben nincs, — igazán érthetetlen tehát, ha a brassói hatóságok az engedély megadása után egyszerre kifogásolják és megtiltják az előadást. Ismételjük, s ahányszor szükség lesz rá, mindig ismételni fogjuk, hogy a gondolatszabadságot épenúgy követeljük a munkásság számára, mint a kisebbségek számára, mert alapvető része az a polgári jogoknak. S ha a hatóságok egyszerűen az elnyomás álláspontjára helyezkednek, ezzel csak elmérgesítik a helyzetet és csak a titokban folyó propagandára teremtenek ürügyeket. Május 15-én Prágában nyílik meg a kisantant konferenciája PRÁGA. A kisantant külügyminisztereinek háromnapos konferenciáját május tizenötödikére Prágába hívták össze. A tárgysorozaton általános nemzetközi és dunamedencei aktuális politikai kérdések szerepelnek. Kávéházban, étteremben és mindenütt, ahova magyarok járnak, követelje a „BRASSÓI LAPOK*-at, Románia legelterjedtebb magyar v . . . napilapját. Életfogytiglani fegyházra ítéltek egy volt brassói honvédkisset Márkosfalvi Barabás Gerő alezredes a hadbíróság előtt BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósítójától. A budapesti hadbíróság előtt Apátit, ezredes hadbíró elnöklete alatt négy napon át érdekes ügyet tárgyalt. Márkosfalvi Borsibás Gerő alezredes — aki a háború előn és a háború alatt a brassói 21. honvédgyalogezred tisztje volt — volt a vádlott, aki a csehek számára történt kémkedés vádjával terhelten állt a haditörvényszék előtt. Tegnap hirdették rá az ítéletet, amely az alezredest életfogytiglaniegyházra, rendfokozataitól, kitüntetéseitől és nemességétől való megfosztásra ítélte. A tárgyaláson megállapítást mért, hogy 1921-től letartóztatásáig, 1926. februárjáig, mint a városmikolai vámőr szakaszttarsnoka, a esetiekkel összeköttetés aibért állt és a pozsonyi hírszerző osztály vezetőinek bizalmas adatokat szolgáló látott ki a magyar állam fegyveres erejéről. Megállapították azt is, hogyBarabás Gerő egyszer Bécsben találkozott a pozsonyi hírszerző osztály, vezetőjével aki bemutatta őt utódjának. »«te vert Ahol ijedelem nélkül nem lehet sétálni... Váratlan fütty a föld és ég alkonyt csendjében — Az ötméteres földsáv amit bevetetlenül kell hagyniok a határ földes gazdáknak — A csempész libapásztor-leány, a megszökött ökörcsorda és egyéb problémák a határmentéről iAGYLAK. (A Brassói Lapok kiküldött munkatársától.) Már egy órája vagyok együtt Bábry Pállal, a tót társadalom becsült és jellegzetes alakjával, s nem fogyok ki a bámultat hós Ember, akiről azt mondhatom, hogy a tót nép minden tulajdonsága fellelhető benne, a tót létek minden fájdalmának eszengője. Az első pillanatok óvatos aggályai hamarosan eltűntek Fábry Pál homlokáról s azóta nyíltan közvetlenül tárja fel a sebeket, a veszedelmes halandóval a határon . Községi biró voltam Nagylakon s családomban már-már tradicionális illendősége számba ment, hogy minden generációban legyen egy Fábry jegyző, vagy egy Fábry biró .tala mégis annyi zavartatásban és kellemetlenségben van részem, a hatóságoktól, mintha notórius csirkefogó volnék ". Fábry ugyanis azok közé a földbirtokosok közé tartozik, akiknek birtoka az új határvonal folytán felerészben Romániához, felerészben Magyarországhoz tartozik, így azután legjobban ismeri a határmenti földművestársadalom baját, bánatát. — Nem törődünk mi sokat a politikával, bár mégis bennünket tartanak a legveszélyélyesebb halandóknak Itt az átkeléskor" irredenta magyarok vágyaink odaát román kémeknek tartanak bennünket. Közben itt is adózunk, ott is adózunk. Mindig van valami új rendelkezés. Például a határőrségi végig a határ mentén minden birtokosnak megtiltotta, hogy a határtól 3—5 méter szélességű földsávot bevessék. Fölszántani föl kell de bevetni nem szabad, mert amit ott kevetnek, és ami ott terem, az a határőségé. Ez egymagában négyszáz négyszögöl kárt jelent holdanként. Hol a különböző vámszerű szolgáltatás? Hát az átkelési könyvecske, amelyet oly szigorúan vesznek, hogy még egyetlen leányukat sem vihetik ki a birtokra, mert nem kaptakrészére átkelési engedélyt. Bizony 200—300 ezer fejébe van évenként a határ Odaát 42 holdja van, amelyet harmadába művel egy magyarországi bizalmasa. Áthozni persze semmi mit sem hozhatnak át. Ilyesmiből származhak a legtöbb kellemetlenségek. Egyszer egy pásztói leány áthajtott a határon egy libanyájat. Hát körülkerítették a határőrök s majdnem lelőtték. A hatóságoknál azt vallotta: nem tudta, hol van a határ. Egy gazdának 106 ökre átszökött a határon Magyarországról. Nosza megbírságolták 90 ezer lejjel. Egy gazdát lelőttek, mert néhány tojást átjussolott a határon.. Másikat áld eladta a ménjeit, másfélévi fogházra és pénzbüntetésre itértek, mert az eladott mének állami lovak voltak. Jőt használhatjuk ki, ami évenként csak körülbelül ötezer lejt jövedelmez a községnek. Lám, itt ahol csak föld és föld és a menny csodatiszta kéktsége van, ide is elkisér bennünket a köznapi fájdalom, a millió emberi rosszaság megnyilvánulása. Itt vagyok a leggazdagabb és a legszívesebben munkálkodó nép földjén s a baj és bánat nem marad el. S itt a zöld fa és a kék égbolt végtelen harmóniájában hirtelen éles fütty riaszt fel bennünket álmodozásunkból. A vámépület mellől a szí lerázó, égő sugarak sötét alakra hullottak, aki fegyveresen állt és mikor meglátott bennünket, békési bámulóit a vidéknek, vészfüttyel hivott oda bennünket a határra. Itt nem lehet büntetlenül sétálni s mintsem hogy mi is maradandóbb emléket vigyünk magunkkal a történelmi helyről, szépen eleget tettünk a feLhivásnak és előrementünk a határőrség posztjáig, ahol igazoltuk magunkat. *** : - I •rr ! ... Fábryné már roppant izgatottan várt minket, mintha rosszat sejtett volna. Mikor újból betoppantunk a Fábry-kúriára, megittunk sziveresítőtül néhány pohár bort. Azután bíróné asszonyom vette át a szót, kirámolta a szekrényből a szebbnél-szebb kézimunkákat, amelyek a leány férjhezmeltetele után még idehaza maradtak. A kézimunkákban is nagyon finoman és sejtelmesen meghúzódott a nemzeti minta és sokkal több volt rajtuk a praktikus és egyetemesen csinteljes ízlés... (s. l.) . Váratlan fütty a végtelen harmóniában ___Felkészülünk és a friss tavaszi alkonyatban kisétálunk a faluból, a pályaudvar irányába, amely már Magyarország földjén fekszik. Kétoldalt gyönyörű, füves rét. — Itt, az úgynevezett tolvaj neved után, akartuk felépíteni a szegények városnegyedét Az állam azonban nem járult hozzá a tervhez, s most a 150 hold földet csak mint lege ! Felakasztotta magát egy nyolcéves fiú, mert nem játszhatott mezítláb Gyermekdráma Tighinában BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Az orthodox húsvét szombatján megrendítő gyerektragédia történt a besszarábiai Tighinában. Vraciuc Valentin, egy államvasúti gépész nyolcéves és fia arra kérte az anyját, hogy vethesse le a cipőjét és a harisnyáját mert meleg az idő s ő szeretne mezítláb szaladgálni az udvaron. Az anya megtagadta a kérés teljesítését, mire a gyerek sírva kiment a konyhából. Elérkezett az ebéd ideje, a gyerek azonban nem volt sehol. Hiába hívták, kiáltották a nevét, nem jelentkezett. Keresésére indultak, s a szerencsétlen gyermeket a hálószobában találták meg, felakasztva egy szájra a vaságyon. A kisfiú hurkot csinált a szíjból, bedugta a fejét a hurokba, aztán leugrott az ágyról. Amikor a szülők megtalálták, még volt élet a kis Valentinben, de a gyorsan hívott orvos megérkezéséig megszűnt élni. Az anyának már csak az a kötelessége maradt, hogy az asztalra kiterített kis holttest köré tegyék azokat a süteményeket és színes tojásokat, amelyeket húsvétra az ő számára készítettek. A Mifiu drámája mély részvétel keltette egész Tighinában.