Brassói Lapok, 1927. június (33. évfolyam, 121-144. szám)
1927-06-01 / 121. szám
4. oldal, 121. szám. BRASSÓI LAPOK!)!7. funtip. A csehszlovák köztársaság problémái 111. A kisebbségi jogok írta: FLACHBARTH ERNŐ dr. PRAGA. A csehszlovákiai kisebbségi kérdésnek két oldala van: egy nemzetközi és egy államjogi. Nemzetközi jelentőséget azáltal nyert, hogy egy nemzetközi szerződés, a saint-germaini szerződés a népszövetség tanácsának oltalma alá helyezte az államban élő valamennyi kisebbség javára biztosított jogokat, államjogi fontossága pedig kifejezésre jut abban, hogy a köztársaság alkotmánya és egyébb törvényei becikkelyezték és részben tovább fejlesztették a saint-germaini szerződés kisebbségvédelmi intézkedéseit. A saint-germaini kisebbségi szerződés éppen úgy, mint a versaillesi, trianoni, neuillyi és sevresi társai minden hibájuk mellett is korszakalkotó lapjai az emberiség történelmének, mert ez az első eset a históriában, hogy a nemzeti kisebbségek jogait egy az államok fölött álló intézmény, a népszövetségi tanács garanciája alá helyezték. Eddig is előfordult már, hogy vallási, nyelvi és faji minoritások érdekében nemzetközi szerződéseket kötöttek a hatalmak, de még sohasem volt és nem is lehetett példa "arra, hogy az emberek közös szervezete terjessze ki rájuk védőszárnyait. A népszövetségi védelem valóban hatalmas és fejlődésképes gondolat s ami ellen minduntalan panaszt kell emelnünk, az nem maga az eszme, hanem annak fölötte hiányos gyakorlati megvalósítása. Ha a kisebbségek eddig oly kevés hasznát veszik a népszövetség védelmének, úgy ennek legfőbb oka abban rejlik hogy, a népszövetség ma még maga is gyönge üvegházi virág, melyet a szél mindenfuvallatától félteni kell. Mi csehszlovákiai magyarok ismételten panaszt nyújtottunk be a népszövetségnél és kértük kérelmeink orvoslását. Első petíciónkban általánosságban panaszt emeltünk a csehszlovák köztársaság kormányának kisebbségellenes magatartása elen. Egy másik panaszunkban "a szudétanémetekkel együtt tiltakoztunk a földbirtokreform végrehajtási módja ellen, amely nemzeti birtokállománynuk egy nagy részét elveszi és idegeneknek adja oda. Harmadik petíciónkban panasz tárgyává tettük az itt meghonosodott állampolgársági joggyakorlatot, amely a trianoni békeszerződés ellenére nem ismeri el ama magyarok állampolgárságát, akik a régi magyar törvények szerint 1910. január 1-eji illetőséggel bírtak a köztársaság jelenlegi területén fekvő valamely községben. Panaszainknak sajnos nem volt eredményük. A népszövetség tanácsa foglalkozott ugyan velük,és a prágai kormány is választ adott reájuk, ámde a népszövetség kisebbségi bizottsága, mint az általában szokás Genfben, határozatát hivatalosan eddig sem közölte velünk és így föl kell tennünk, hogy panaszaink örök feledésbe merülnek. Ebben természetesen nagy része van annak is, hogy a népszövetségi tanács csehszlovák tagja, Benes külügyminiszter minden lehetőt elkövet, hogy elgáncsolja törekvéseinket. Egyenlőtlen fegyverrel küzdünk, mert míg Benesnek rendelkezésére áll a népszövetség egész apparátusa, addig mi csak társadalmi szervezetek útján: a népszövetségi ligák, az interparlamentáris unió és a kisebbségi kongresszusok segítségével világosíthatjuk föl a nemzetközi közvéleményt súlyos helyzetünkről. Benes régebben kverulánsoknak "szeretett bennünket nevezni. Ma már elszokott ettől a kifejezéstől, valószínűleg azért, mert mégis csak be kell látnia, hogy nekünk is van jogunk kimenni a külföldre. Számunkra nem lehet közömbös, hogy az európai közvélemény miképpen vélekedik rólunk, mert eléggé megtanulhattuk a közelmúlt tapasztalataiból, hogy az igazság egymagában véve keveset ér, ha azt nem hangozattják elég nyomatékosan. II. A csehszlovák alkotmány majdnem szárról-szóraátvette a saint germaini kisebbségi szerződés rendelkezéseit és azokat egyes törvényeiben, mint például a nyelvtörvényben tovább is fejlesztette. E tekintetben lényegbevágó panaszunk kevés van, sőt éppen ellenkezőleg azt kifogásoljuk, hogy a kormány nem gondoskodik a törvények becsületes végrehajtásáról, hanem inkább csak a kirakatba való diszárunak szánja azokat. Hiába alkották meg például a nyelvtörvényt, mit érünk vele, ha e törvénynek csak ama rendelkezéseit hajtják végre, amelyek a kisebbségeket valamire kötelezik ellenben szabotálják ama szakaszait, amelyek jogokkal ruháznak föl bennünket! Hiába létezik a törvénytárban egy jó iskolatörvény, amely szerint minden községben, ahol valamely kisebbséghez 40 iskolaköteles gyermek tartozik, számára iskolát kell létesíteni, ha ezt a törvényt csak a történelmi országokban hajtják végre, Szlovenszkóban és Ruszinszkóban ellenben nem hirdetik ki. Ez a példa is mutatja, hogy ugyanazon törvények mellett is milyen különbség van egyfelől a német, másfelől a magyar kisebbség között. A németek számosabban vannak, mint mi magyarok és a csehek az évszázados együttélés alatt jobban megszokták őket, mint bennünket, az új honfitársakat és ezért német vidékeken szüségesnek tartják a törvényeket betartani, míg a Kárpátoktól délre fekvő országrészekben egyszerűen fittyet hánynak saját törvényeiknek is. Az igazság kedvéért el kell ismernünk, hogy a szláv kisebbségeknek, a ruszinoknak, lengyeleknek, sőt a szlávokat is bátran ide számíthatjuk, sem megy jobban a soruk. Kisebbségi küzdelmünk azért jelenleg még csak abban a stádiumban van, hogy törvénykönyvvel a kezünkben mi küzdünk az államhatalommal szemben e törvények betartásáért. Kétségtelen azonban, hogy egy olyan par excellence országban, mint amilyen a csehszlovák köztársaság, ennek az állapotnak egyszer véget kell érnie. Ennek az államnak előbb-utóbb meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy nemcsak az érvényben levő törvényeket kell betartania és nemcsak a saint-germaini kisebbségi szerződésnek kell az egész vonalon érvényt szereznie, hanem ezen túlmenő jogokat is ' ci ' a kisebbségeknek. A kisebbségi esőknek ugyanis nagy hibájuk hogy nem tesznek különbségeket a világ különböző minoritásainak különleges helyzete között, hanem' valamennyit egy kalap alá veszik és a csehszlovákiai kisebbségeknek és ’■ olyan jogokat adnak, mint például a 111 ’ clm kegyekben primitív pásztoréletet élő kucpoláhoknak Már pedig nem szorul b'.v ki, Mzonyitásra hogy mégis csak van valami különbség az egyes kisebbségek között. Winkler professzor, a bécsi kisebbségi intézet kitűnő statisztikusa különbséget tesz valódi és nem valódi, zárt és szétszórt, föltétlen és föltételes, őslakó, bevándorlott és mesterségesen letelepített kisebbségek között aszerint, hogy azok nemzeti vagy nemzetiségi államban, zárt nyelvterületen vagy diaszpórában, századok óta vagy pedig csak rövidebb ideig élnek valamely területen. Ha ebből a szemszögből nézzük a csehszlovákiai kisebbségi problémát, úgy azt látjuk, hogy itt valamennyi nem cseh nemzet — ha szabad magunkat így kifejezni — a kisebbségek felsőbbrendű kategóriáiba tartozik. Valamennyi egy nemzetiségi államban él és századok óta mai telepedési területén lakik, amit a jogi helyzet megállapításánál föltétlenül tekintetbe kell venni. A magyarok és németek javára nagy sulival esik a latba az is, hogy nemrég még ők voltak uralmon és ígyélénkebben reagálnak minden jogtalanságra és törvénytelenségre, amely őket éri. Zömük zárt nyelvterületen lakik, az állam határain, az anyanemzet szomszédságában és ezért nem tudják megérteni azt az igazságtalanságot, hogy miért kell velük roszszul bánni, míg a tőlük csak néhány kilométernyire lakó testvéreik saját államukban élnek. Társadalmi tekintetben is rendkívül diferenciált ez a két kisebbség, kulturális tekintetben pedig föltétlenül fölötte áll környezetének. Folytatjuk. Dumas legérdekfeszítőbb, leghíresebb és legszebb regénye, a világirodalom egyik legnagyszerűbb alkotása a Gróf Móric Uj népszerű képes kiadása 20 oldalas füzetekben, megjelenik naponta számonbéni 3 lej. A teljes regény összesen 50 füzetben jelenik meg, tehát kb. 1400 lejért megkaphatja a közel 800' lejes bolti áru hatalmas művet. Kapható minden újságárusítónál. Ha az Ön helységében nem kapható, forduljon egy levelezőlapon alábbi kiadóhoz, ahonnan * teljesen ingyen kap mutatványszámot. Előfizetési ár 1-25 számig 700 lej, 1 - 50-ig (a teljes regényre) portóköltséggel együtt 140 - lel. Előfizetőknek az eddig megjelent számokat azonnal kiküldjük, a továbbiakat pedig előjegyezzük. Brassói lapok Könyvosztálya, Brassó. Viszonteladóknak megfelelő rabattal bizományba szállítjuk.