Brassói Lapok, 1927. július (33. évfolyam, 145-170. szám)
1927-07-02 / 145. szám
Veszedelmes a tekintélyek rombolása Gépkocsinkig volt időnk azon töprengeni, miként lehet az, hogy a király által szentesített törvényt egy csendőrszázados, sőt egy kis őrmester is lényegében megváltoztassa. Hogyan lehetséges az, hogy a prefektusnak, a kormány bizalmasának rendeletét alanyos hatósági közegek semmibe sem veszik? Vagy talán a prefektus rendeletét nem szabad komolyan venni? Avagy a kisebb hatóságok nagyobb urak Romániában, mint a vezető szerepre hivatottak? Ha ez így megy, maholnap a falusi bakterek is akadályt fognak gördíteni a miniszter rendeletei elé! Hát ez nem bolsevizmus? És miként lehet az egyes hatóságok ügyköre olyan rendezetlen, hogy eredménytelen. Meddő vitákra adhat alkalmat? Az ilyen állapot a tekintély lerombolását eredményezheti. oo.u. szám. Keresztúron sem dől el a vita, ki nagyobb az a jegyző vagy a csendőrőrmester ? Délután Keresztváron a komédia újból megismétlődött. Itt a primaria épülete, előtt két fegyveres csendőr állott feszesen, mindenre készen. Az egyik talán veszedelmesebbnek akart feltűnni, mint a másik, mert fegyverének végére még a bajonettjét is felfűzte. Egyszercsak megjelenik az őrmester. — Kölcsönös bemutatkozások után erélyesen a tudtunkra adja, hogy a népgyűlést ő sem engedélyezi. Bemegyünk a községi irodába a román jegyzőhöz, hátha segíteni tud ügyünkön. A nótárius szívélyesen fogad Udvariaskodik. Megnézi a prefektusi engedélyt Megállapítja, hogy az szabályosan van kiállítva, azt is elismeri, hogy a jelölt urak pontosan eleget tettek az előírt jelentkezéseknek, tehát nincs ok arra, hogy a gyűlés megtartását eltiltsa. Az őrmester ezzel szemben hangsúlyozza, hogy előtte kellett volna az uraknak jelentkezniük, mert a községben ő a legnagyobb hatalom. A másik jelentkezés semmis! A jegyző sem hagyta magát, s a törvénykönyvet veszi elő és felolvassa a paragrafust, amely szerint a község legfőbb rendelkező hatósága a notar commnal Hosszabb hatásköri vita után a jegyző az őrmester úrral tanácskozóra visszavonul a szomszéd szobába. Jelentős komolysággal távoznak. Tárgyalnak. Aztán még komolyabban jönnek vissza a fontoskodó konzíliumról. — Nos, mi a döntés?, — kérdezzük érdeklődéssel a notárt A jegyző ünnepélyes hangon ismétli meg újra: Uraim, én, amint már említettem, a népgyűlés megtartását szívesen engedélyezem. Önök a prefektusi rendelet minden pontját teljesítették. Az gyűlés ellen akadályt nem gördítek ! — És őrmester úr net szól hozzá? — Én a jelentkezés elmulasztása irat a népgyűlést nem engedélyezem! — válaszolta röviden a csökönyös őrmester. Nem volt más hátra, az erőszak előtt meghajolva, távoztunk a községházáról. Bízzunk saját erőinkben! Ilyen események után Megrendül minden hitünk az igazságban Választópolgárok! Okuljatok e szomorú tényeken. Ne az erőszakoskodóikat kövessétek, hanem az igazságkeresőket! Előre bátran! S akkor győzni fogunk! Keresztvárról Bodolára érkeztünk. Itt is a csendőrség akadályozta meg a népgyűlés megtartását. Csakhogy az utcákon dacos, keménymagyarok biztatóan tekintettek felénk, s kalaplengetve üdvözöltek mindenütt. Mikor Hétfalu felé haladtunk, a poros országúton ballagott a mindenható őrmesterért, hogy álljunk meg. Megálltunk. Felkérezkedett az autóra! Magunk mellé, vettük. Lekuporodott az autó ajtajára, s boldogan vigyorgott. Megtudtuk, hogy regáli ember, s Moldovairól való. Panaszolta, hogy naponként mennyit kell gyalogolnia, s hogy Müven fáradtságos szolgálata Van. — És mi, Magyar urak, mivel nincsen szívünkön kéreg, még Imeg is tudtuk sajnálni ezt a szerencsétlen, panaszkodó, felfújt nagyságot. * T. O. o,. ..v.o. ».vi'Uîi 1927. július 2. ígéretek liberális aranyeseje hullott nagyváradra Háromszáz millió ipari hitelt kap a város és visszaadják a katholikus gimnáziumot! Miért támogatja a zsidóság a kormányt ? NAGYVÁRAD. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A liberális párt vasárnapi népgyűlésén mintegy nyolcszáz ember jelent meg. Mosoly tábornok, volt munkaügyi miniszter, akit felállva, tapssal fogadtak, Bota Gheorghe megnyitó beszéde után, melyben a béke és rend érdekében valónak mondta a liberális kormányzást, a kormány programját ismertette. Beszéde közben sűrűn fordult az újságírók felé és kifejtette, hogy a bihariak jól ismerik őt, még évekkel ezelőttről, mikor csapataival rendet jött teremteni Nagyváradra. Nagyon szereti a váradiakat és mint politikus is az ő érdekeiket kívánja szolgálni, ígéri, hogy" a közgazdaság, pénzügyi és közlekedés terén javítások lesznek. A kisebbségeket megnyugtatja, hogy ő a legteljesebb testvériség ésbarátság híve és a jogok tiszteletben tartását hirdeti. Minden erejével az ipar, kereskedeelem és közgazdaság fellendítésén fog dolgozni. Nagyváradnak háromszáz milliós ipari hitelt kell kapnia. Végül kijelenti, hogy ő katona és nem ügyvéd, és senki sem vághatja az arcába, hogy nem tartja meg, amit ígér. (Taps.) Putyei szatmári rendőrprefekt a szövetkezeteknek ígért 8—10 százalékos kölcsön. Csak annyi adót fognak kivetni, amennyi az országos kiadásokat fedezi, ígéri továbbá, hogy becsületes lesz a közigazgatás és hogy a premontreiek gimnáziumát visszaadják. Fildermann (Bukarest) másfélórás beszédét azzal kezdi, hogy az ország legelső polgára őrelsége (felállva tapsolnak.) a legmegfelelőbb kezekbe tette az ország sorsát. Ismerteti azokat a szempontokat, melyek a zsidóságot a kormány támogatására vezették. A liberálisok, mondta, sok egyenlő jogot szereztek a zsidóságnak, de kell, hogy törvényileg rendezzék a zsidó kultuszkérdést. Autonómiát, vallásszabadságot, a szombati ünnep törvényes elismerését, s az iskolák szabadságát" követeli. Rámutat arra, hogy az antiszemitizmus ellen a kormány, garantálja a zsidók testi és vagyoni biztonságát. Bratianu az ország érdekei ellen valónak tartja az antiszemitizmust. Palesztina messze van, fejezi be szavait Fildermann, a zsidóknak itt kell bollogulniok. (Taps.) A király mondta, hogy mindnyájan küzdjenek együtt az ország érdekeiért. (Taps, éljenzés). Dr. Jacobi Emil kolozsvári ügyvéd és Klein Miksa máramarosszigeti jelölt beszédei után a népgyűlés rendben véget ért Lezajlott a Magyar Párt seregszemléje Szilágysomlyón Báró Jósika János elmondta, hogy Maniu Gyula is helyesli a magyarság állásfoglalását SZILÁGY,SOMLYÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Tíz órakor még nagy csöndesség van. De azért valami lázas feszültség vonul keresztül a kisvároson, úgy, hogy önkénytelenül érezni lehet: itt ma valami fog történni. És tizenegy óra felé egyszerre csak hirtelen elkezdenek robogni az autók, kocsik vágtatnak, s a főutcán, a régi minorita gimnáziumtól kezdve az új városházáig tele van néppel az utca. És mégis csönd van Valami áhitatos, nagy csöndesség ül az arcokon, s ahogy az ünneplőbe öltözött falusiak hangtalanul figyelik az úttesten robogó autókat, olyan mélyen megható ez. És olyan szép ez a sok magyar arc, ahogy itt állnak mintegy nagy magyar ünnepre várva. Tizenegy óra alig múlt el egy néhány perccel, amikor megindul a menet, be a városháza kapuján, az udvarban lévő szinház termébe. Itt ülnek, állnak, egymásra támaszkodva, lihegve a melegtől, de azért nagy, kitáguló szemmel figyelve a színpadra, amelyen most komoly, nagy férfiak nem játszók, hanem élik a Magyarság kálváriás játékát A Magyar Párt jelöltjei eljöttek a történelmi hagyományokkal és árral ékekkel terhes kis szilágysági városba, hogy programmbeszédet tartsanak. Az engedélyt nagyon nehezen kapták meg s ezért ne® is mehetnek ki falazni propaganda körútra,a nagyobb helyeket természetesen azért felkeresik). (Mert minden egyes helyre külön engedély kellene, de még aztán az időből sem futja s ezért a Kraszna és Berettyóparti falvak magyar lakossága, a ki csak tehette, mint eljött, hogy meghallgassa a jelölteket. Az arcokon feszült várakozás. Dr. Bolczó Zoltán, a zilahi Magyar Párt elnöke nyitotta meg néhány szóval a gyűlést, a szilágy megyei magyarság nevében kijelentve, hogy a vármegye Magyarsága feltétlenül követni fogja azt, amit a Pártközpont előír. A választóikkal ismertette a Központ által jelölteket, mivel a szilágyságiak az egy báró ,Jósika János kivételével, nem tudtak a vármegyei emberekből jelölésre ajánlani senkit. A központ Szilágy vármegyének olyan illusztris jelölteket választott ki, hogy az egész megye magyarsága büszkén látja őket a Magyar Párt önálló listáján. Báró Jósika János volt képviselő beszámolója Elsőnek a képviselőjelöltek közül báró Jósika János beszélt. Rövid szavakkal vázolja azokat az eredményeket, azamelyeket a Magyar Párt és ő, mint a Szilágyság egyik képviselője értek el. Szép magyar arcán szerény mosollyal beszél azokról az ügyekről, ammilyeket az ő személyi közbenjárására intéztek el sikeresen. Azután folytatja, hogy most sem ígér és nem mond hangzatos szavakat, de a jövőben is, mint a múltban, az államsegély, az iskola és templ óra ügyeket fogja szem előtt tartanni, ezért fog verekedni. Ismerteti a megjelentekkel a Magyar párt amaz állásfoglalását, hogy egyik román párttal sem akar paktálni most, hanem mindenre elkészülve, függetlenül minden Más párttól, megy bele a választási harcokba. Elég volt a paktumból, mondja. Mindenkitől csak hangzatos ígéreteket kaptunk, de amikor annak valósítására került a sor, akkor jöttünk rá, hogy ismét csak szavakat kaptunk, elhangzott üres szavakat, azért a komoly, ránk Magyarokra nagyon is komoly tények, hogy a szavazatainkat leadtuk. Ez indította a Magyar Pártot arra, hogy most már igyekezzen megállni a saját lábán, hiszen mi már túl vagyunk a kezdet nehézségein, a magyarság Már egy komoly Megszervezett egység, s mint felnőtt emberek szilárd és tántoríthatatlan lépésekkel megyünk egy cél felé. S ez a cél, hogy, megkapjuk a jogainkat, azokat a jogokat, amelyek megilletnek bennünket. A liberális kormánnyal le netal paktálnátunk, mert azok a sebek még nem gyógyultak be, amelyeket a négy éves liberális uralom ejtett a magyarság szivén. A nacionalcaranisták állnak itt Erdélyben s főként a Szilágyságban legközelebb hozzánk, de mégis helytelen dolog lenne, ha velük összefogva küzdenénk. Maniu Gyula, a nacionálcaranista párt elnöke is helyesli azt, hogy a magyarság külön listával akar a választásokba menni. Maltin Gyula kijelentené nekem, hogy véleménye szerint a magyarság nagyon jól teszi, ha nem forgácsolja szét az erejét a különböző pártokba való beolvadással, de egységes listával akar győzni, vagy elbukni. Szerinte még az is öngyilkosság lenne, ha a Magyar Párt a nacionalcaranista párttal paktálna, mert a két román párt között olyan Minden előfizetőnek joga van havonként egy tízszavas lapÚFII APRÓHIRDETÉSRE a „BRASSÓI LAPOK"-ban. Feltételeket lásd az „Aprdhirdetések" róva! elején