Brassói Lapok, 1929. február (35. évfolyam, 25-47. szám)
1929-02-01 / 25. szám
1920. februmr 1. HESSO. LAPOK Milyen feltételek mellett kapjuk a kölcsönt? Ismét álhír volt a tegnapi aláírási jelentés — Viharok ígérkeznek a közvetítési százalék körül — Harminc év a kölcsön terminusa — A svéd csoporttal is folynak a tárgyalások Bukarest, január 31. A külföldi kölcsön ügyében annak ellenére, hogy a bőven buzgó hírek ismét aláírást jelentettek, nincsen semmi újság, azonban minden meddő várakozás és gyakori csatlakozás ellenére is bizonyosra vehető az, hogy a megállapodás már csak órák, esetleg napok kérdése lehet. Párisban az utolsó részletkérdéseket tárgyalják s így valószínű az, hogy a kölcsön a stabilizációval együtt már a kapu előtt áll. A tegnap déli táviratok szerint az aláírásnak kedden este már meg is kellett volna történni. Mint már annyiszor azonban, most is elhalasztódott az aktus. A Dimineatában a kormány egyik vezető tagja arra a kérdésre, hogy valóban teljesen befejeződtek-e az érdemleges megbeszélések, a következőket válaszolja: — Erre a kérdésre sem megerősítőleg, sem tagadólag nem válaszolhatok. Azt kihangsúlyozom, hogy minden pillanat meghozhatja a végleges eredményt, ámbár az is előfordulhat, hogy ismét rövidebb elhalasztás fog bekövetkezni. Bármi történjen is, de azt bizonyosra vehetjük, hogy január folyamán már meglesz a kölcsön. Ez mindenesetre merész, de egyben nyílt jóslat is. Januárból mindössze két nap van hátra, tehát az aláírásnak ma este, vagy legkésőbb a holnapi nap folyamán meg kell történnie az apokrif miniszteri deklaráció szerint. Ugyancsak a Dimineata közli párisi munkatársának távirata nyomán, hogy Popovici pénzügyminiszter az aláírás után a legelső vonattal elindul Bukarest felé s hogy a lej stabilizációjára vonatkozó törvényeket ő terjeszti a parlament elé. E törvényeket a kormány minden késlekedés nélkül fogja benyújtani és megszavaztatni, úgy, hogy Popovics Párisból való elutazása a legelső lépés lesz, melyből következtetni lehet arra, hogy a stabilizáció órája elérkezett. Hogyan állanak a tárgyalások? A ma hajnalban Párisból érkezett távirati jelentések szerint a bankárok megbízottai és a román delegáció között csupán arról folynak a megbeszélések, hogy mekkora legyen a kölcsön első részlele? Az a probléma sem teljesen tisztázott még, hogy az első részletben való megoszlás milyen legyen az egyes államok között. Az eddigi tervek szerint a banque de France 25, az angol bankok 10, az amerikaiak 10, az olaszok 8, a németek 6, a belföldi román pénzintézetek 3, a hollandok 1—5, a csehszlovákok 1—5, a svájciak 2, a belgák pedig1,2 millió dollárral részesednének a kölcsönben, illetve annak első rátájában. A bukaresti sajtó legutolsó értesülései szerint a kamat kérdésében máig megállapodtak s eszerint a percent 7 százalék lesz. A kibocsátási árfolyam, aicik fölött annyi vita folyt, 89. Ezek a feltételek nem éppen fényesek de tűrhetik, azonban komoly vihar ígérkezik a közvetítési százalékkal kapcsolatban, na a mai híradások megfelelnek az igazságnak Ugyanis a legutolsó távirati jelentések szerint a közvetítési díj Franciaország részére 9 százalék, Amerika részére 5 percem lesz. Ezt a horribilis részesedést azzal magyarázzák, hogyranciaoszág bizonyos állami jutalékokat fog fizetni a reá eső kilenc százalékból. Természetesen, nem lehet még tudni, mennyi igaz és mennyi fantasztikum ebből az értesülésből, azonban kétségtelen, hogy a közvetítési jutalék, még ha nem is lesz olyan óriási, mint az első jelentések mondják, mindenesetre kínosan magas marad. S ez annál megdöbbentőbb, mert olyan nagy kölcsönöknél, mint amilyen a román is, két és féltől háromig szokott terjedni a jutalék. A közérdeklődés természetesen kutatja, mi lehet ennek az abszurd kikötésnek az oka s ezzel kapcsolatban aktuálissá vált Jorga professzornak egy minapi cikke, mely szerint aomán kölcsön alkuszdíja azért olyan rendellenesen és felháborítóan nagy, mert az üzletben benne vannak a liberálisok is. Jorga szerint a liberálisok nagyszerű hasznot húznak azon, hogy az ország*—--------------- nak hitelre van szüksége: országrói minőségükben megindították a tárgyalásokat — haszonrészesedésért. A Maniu-kabinetnek mindenesetre elsőrendű kötelessége az, hogy nyilvánosságra hozza a kölcsön kulisszatitkait éppen úgy, mint kötelessége az is, hogy megismertesse a közvéleményt a kincstár igazi helyzetével. Az előző kormányzatok műveleteinek rejtegetése szomorú és hálátlan munka s erre kiálló bizonyíték a Herriot-kabinet példája, melynek financiális devoutja intelmül kell szolgáljon Maniunak és Popovicinak is. A monopóliumok. Ugyancsak a mai híradások számolnak be arról is, hogy a kölcsön időtartama 30 eszknő lesz. A külföldi bankcsoportokkal egyidejűleg folytatja a román delegáció a svéd gyufa- srnszttel való tárgyalásokat is. A svédek által felajánlott kölcsönösszeg 30 millió dollár, amelynek időtartama szintén 30 esztendő. Miután az idevonatkozó tárgyalások is lekötés előtt állnánk, valószorű, hogyaz ország néhány’’ napon belül 100 millió dollárral fog rendelkezni. Garanciaképpen a kormány a dohánynak és a gyufának monopóliumát köti le. A jövec-1 igazgatására egy úgynevezett „Casa autonoma“ alakul, amely a RMS-t fogja adminisztrálni. A Casa autonoma igazgatóságának nem lesz külföldi tagja. Rist, a Francia Bank alkormányzója tényleg Bukarestbe jön, ahol a Banca Naţionala tanácsosának nevezik ki. Jelentős körülmény azonban, hogy a mai lapjelentések szerint vétójoga nem lesz. A gyufamonopólium a svéd kölcsön garanciája szolgál. A svédek a monopol bevételének ötven százalékát kapják. Egyebekben a svéd kölcsön kamatja szintén 7 százalék. Ismeretes, hogy a külföldi bankárok a kölcsön megkötésével kapcsolatban azt a feltételt állították fel, hogy Románia jövendő kölcsöneit szintén velük bonyolítsa le. Ebben a vitás kérdésben tegnap végre létrejött a kompromisszumos megegyezés: a külföldi bankárok megkapták az opciót minden román kölcsönre, de az opció csak abban az esetben érvényes, ha senki sem tesz kedvezőbb ajánlatot, mint ők. 1929. február 4. Egy angol tudós megjósolja „ a világ végét Brassó, 1923. november’. Az Universul című bukaresti lap ma ideérkezett számában egy londoni jelentés alapján egészen komolyan közli a következőket: London. — egy angol tudós, aki a légköri kérdésekben szakértő, közli, hogy a világ pusztulásának napját most véglegesen meg lehet állapítani, ez pedig 1929. február negyedikén fog megtörténni. Ezen a sorsdöntő napon hatalmas földrengés fogja megremegtetni a földet. Egy óránkit négyezer kilométernyi sebességgel rohanó femete fornájáig szá 3. oldalt 23. szám. v.^. ^■.»»»»ginnnjMP.BiiB AKI EVIDENCIÁBAN TARTJA A VILÁG VÉGÉT..........————— „Jó lesz elkészülni és figyelmeztetni azokat, akik elfelejtették" Brassó, január 30. Egy brassói olvasónk mély hálára kötelezett bennünket azzal, hogy egy súlyos kötelességre figyelmeztette a szerkesztőségeket. Arra, hogy mi is figyelmeztessük olvasóinkat egy roppant veszedelemre, mely itt van a küszöbön... Egy roppant veszedelemre, ami ellen nem tehetünk semmit, ami egy halálos ítélet végrehajtása a szerencsétlen világon, melynek pár nap múlva menthetetlenül el kell pusztulnia... Így jósolta meg ezt a végveszedelmet egy angol tudós 1923 október 28-án, igy adta hírül azt a Brassói Lapok közönségének s ezt tartotta szigorú lelkiismeretességgel evidenciában egy önzetlen, derék olvasónk, aki most beküldte a Brassói Lapoknak akkori baljóslata hírét, a világvégéről, amelynek 1929. február 4-én múlhatatlanul be kell következnie. El vagyunk készítve a legrosszabbra s hogy mások is, mindenki tudja mihez tartani magát s aki már elkészítette a végrendeletét is, azt eltéphesse, s még egy utolsó napot mulathasson ezen a néhány farsangi napon, ami még hátra van. Íme, leközöljük még egyszer a hat évvel ezelőtt közreadott fatális jóslatot, a Brassói Lapok hírét, melyhez gondos olvasónk ezt a széljegyzetet írta: „Jó lesz elkészülni, s akik elfelejtetettek, azokat figyelmeztetni." Nos, itt a figyelmeztetés, helyesebben szórókszóra így hangzott az akkori közleményünk: guldani a föld felett, amely mindent, ami útjába esik, elpusztít. A Földközi tenger megárad, az Atlanti óceán partjai Ázsia közepéig fognak terjedni Az összes folyók és tavak eltűnnek és újak keletkeznek. A föld hegyei egészen új rendszerek szerint csoportosulnak. Az angol tudós azt mondja, hogy ezen a napon minden akkor létező város elpusztul, s 1929. február jén már egyetlen egy sem lesz a föld színén. *Eddig tart a komoly, feltűnő betűkkel szedett jelentés, a lap első, szenzációknak fenntartott oldalán. Az Universal komoly lap, hinni lehet neki, s éppen ezért nagy kíváncsisággal várjuk 1929. február negyedikét. Magyarország nem akar fegyverkezni Budapest, január 30. A képviselőházban Csáky Károly gróf, hadügyminiszter a honvédség ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával beszédet mondott. Nem ő és a kormány gyönge, úgymond, hanem az egész ország nemzetközi helyzete, mindazáltal erkölcsi eszközökkel kényszeríteni fogják ellenfeleiket, hogy kötelességeiket elő is teljesítsék. Magyarország nem akar fegyverkezni, ellenben mindenáron egyenlőséget akar. Magyarország eleget tett kötelezettségének, mások nem. Ezután a Ház általánosságban s részleteiben is elfogadta a javaslatot. I OsseSesár jbétcsip a következő mséit mondja el a jó gyermekeknek 5 gs'tsitrofon lemezen: Eizatkd (O'Mléforr.zá~b »n I-ll Az T-nyiollu kis k k»s Ml A Klra v • s a medv.* 1 ll Katóc onyl m?sék 1 11 Az it-azáai:ns hnály l-ll Mikii as kicsi Ml U Kihalók»: 9 „COME»CIAw U gramofononztalystban Brassó, Tehénpiac 4. # Kerfen temer.círjegyzénet! ^ 5« 9©*4