Brassói Lapok, 1931. február (37. évfolyam, 25-48. szám)
1931-02-01 / 25. szám
KRICSA SÁNDOR: Igazán nem is tudom, hogy előmerjek-e n'ani evvel az egész históriával... Ki is ismerte volna Gőz Ármin magánlovagunokát? Kit érdekel Gőz kérlek, hogy te egy pedáns, mondhatnám disztingvált férfin voltál? Kilengések nélkül, józan, nyitott szemekkel nézted az életet, embereket, eseményeket, magadat. És mégis... Istenem, milyen szép, diszkrét csíkos ingeid voltak, az ingmell alatt, azon a kis billentyű monogrammal. Azt hiszem, a kézelődben sohasem volt felemás inggomb, sosem voltál a felemás fuszekliviselők titkos szektájának tagja, te mindig nyugodtan, elegánsan, egy jól berendezett polgárélet tudatával rakhattad keresztbe lábaidat. Sosem voltál úgy, hogy az utcán ne mertél volna rálépni égő cigarettavégre, sosem voltál úgy, hogy valahogy ne lettél volna. Az órádat szürke szarvasbőr tokocskában viselted, melynek nyakába piros selyem zsinórocska volt behúzva. Pénztárcádban külön rekeszbe került a nikk és külön öt lejtől felfelé. Ismerted a személyvonatok csatlakozását, ismerted a postatarifát és fogalmad sem volt a váltótörvényről.Soha nőt meg nem szólítottál az utcán és ha a képeslapok oldalairól egy-egy hölgy nézett rád, meghajtotad magad úgy, amint illik: Gőz vagyok. Vagy lehunytad a szemed és gyorsan továbblapoztál — ha a képen látható hölgy véletlenül kezével eltakarta toalettjét, — mert te sosem voltál egy úgynevezett erotikus disznó. Zsebkéseden kis olló volt, füleidben vatta, kancsuk fogpiszkálód volt kis tokocskában, naptár a mellényed bal felső zsebében, melyben az elfutott napok piros ceruzával át voltak húzva. öngyújtód volt Gőz, lebélyegzett öngyújtód akkor, mikor a monopolnál a bélyegzésre vitt öngyújtótulajdonosnak azt mondták: az elmegyógyintézet ott van kérem balra a negyedik utcában, az a nagy sárga épület Unikum voltál Gőz, becsszavamra unikum. Óh, hogy bámultalak. És most Itt lógsz a nyakamon. Ha sírsz. De nézd Gőz, egyáltalán mit akarsz? Hogy kijöjjünk az üggyel? Jó-jó, te ezt nem mondtad és nem is gondolsz magadra, ts csak kopott, beesett szemű mementó akarsz lenni ebben a cirkuszban, mit fogalomzavar következtében általában és konokul életnek neveznek. De nézd Gőz, nagy a konkurrencia. Rosszkor megyünk tönkre. Hofer Cunokat lövöldöznek világszép lndyk öthasábos szenzációkká. Miért nem lőtt rád Gőz, vagy rám, akkor átélhettük volna egy ilyen dráma kellemes előkészületeit. Pechünk van. A mi hangunk? A közvélemény Kardosné utolsókat kalimpáló szívére nyomja rá fülét, hátha ki lehetne hallani onnan valamit a jövőre? Egy tippet. Egy jelt. Egy kellemes bariton, amit pont csak az illető hall. Valami csodát. Valami effélét. Menjen ön a Sziv utca kettő alá, ott alkalmazni fogják havi kettőezerért... S a te szétrongyolt tested, mely úgy néz ki, mintha egy tank gázolt volna keresztül rajta? Akkor, mikor az emberek az idei és a tavalyi missek közti differenciákat nyálazzák ki? Ugyan Gőz, ne légy csacsi. S a te tragédiád? Akkor, amikor népek csukjanak az éhségről a világ közvéleményének ajtaja előtt? Ugyan Gőz, nem szégyened magad? Persze, ami engem illet, minden részvétem a tied. Mit érsz vele? Csak ne bőgj úgy, s a fejedet tedd egy kicsit lejjebb, mert a könnyeid mind befolynak a gallérom alá. Hidd el Gőz, nem akartam hinni a Szemeimnek, mi-kor ott a sarkon találkoztam veled. Te el akartál sérülni mellettem, de én letartóztattalak ezzel: Jézus te vagy az Gőz?! A körmeid piszkosak voltak és az ajkad remegett. Nem merted elővenni a zsebkendődet és éhes voltal Csak állottál, ruhádon a hajléktalanok speciális törődéseivel és még egyet legyintettél. Persze, te sosem vett ! az úgynevezett szavak embere. Csak legyintettél, de ebben benne volt minden egy világ összes hibáival és egy rádió összes erényesei, vagy mondjuk így, előnyeivel. Istenem legutolsó találkozásunk alkalmával hogy beszéltél a rádióról! Mert vettél egyet kuláns fizetési feltételek mellett. Vettél egyet, mert szégyened, hogy két hétben egy estét nem töltöttél otthon. Otthon, a feleséged mellett. Mert azt még a rádió előtt vettél. És ráfizettél mind a kettőre. Csakhogy most már fordított sorrendben, előbb a rádióra. Óh, emlékszem, hogy beszéltél róla. A rádióról. Enthuziazmussal és viccesen. Bámulattal és fölénnyel. Azt mondtad, a sült mellé Lerter kvartettet szoktál fogyasztani és vacsora után a feketéd mellé a budapesti filharmónikusokat szerviroztattad magadnak. Vagy a Scalat Milánóból. Gyönyörű napok voltak, na, na, csak ne bőgj! Ne kéz,’ megint. Persze, nincsen rádió, rádióhallgató nélkül. Nálatok is volt. A barátod. Ne bőgj, ne bőgj! Aztán egyszer, mikor váratlanul mentél haza, két t műsorszám közt megláttad azt a jelenetet... De mit is mész te haza váratlanul? Egyáltalán egy Gőz Ármin hogy mer váratlanul hazamenni? Miért nem hagyod azt kérlek a Dunákra, a Szentgróthyakra, vagy legkevesebb: Marosiakra? Egy „gőz" kérlek, sosem lehet elég elővigyázatos. Látod, ha előbb talán egy ajánlott levelet küldtél volna... De hagyjuk ezt. Szemeid előtt vereskarikák ugráltak. Poff, botrány, válás, elcsaptak, s most itt lógsz a mellemen és csak sírsz, sírsz... Mit siratsz? Az asszonyt? A rádiót? Vagy azt a rongyos detektoros életedet? Mit lehet csinálni? Semmit. Én legfennebb adok egy tanácsot neked. Én lefektetlek ide szépen a fal mellé, melleden ös- szeteszem a kezeidet és... és halj meg Gőz. Szépen, csendesen, szabályszerűen halj meg. Vagy, ha érzel még aktivitást magadban és lángol benned a bosszú, légy kérlek — rádióügynök. 2 B.L. Sohase vakaródzék Ne súlyosbítsa a baji vakaródzás által, hanem vásároljon még ma egy doboz Cadum-kenőcsöt a gyógyszerésznél. Azonnali megkönyebbülést fog érezni és a gyógyulás rohamosan fog menni. A Cadum-kenőcs szuverén szerekréma, pattanások, sömör rüh, kiütések, felrepedések, karcolások, csalánkiütés aranyerek, pörkök, fejsömör, rágások, sebek, stb. ellen. TTTTTTVTTTTTTTTVVVVTVys VT 7 V VTTTTTVTTZVT .'TTTTT VVtf't VVTTTVTTVT V* Vf*V\ ▼ A legújabb tiszazugi halálraítélt nő Budapest, január 30. Kardos Mihályné kivégzése után most már úgy látszik gyors egymásutánban akarják likvidálni a tiszazugi és nagyrévi arzénmérgezési rémregényt. A budapesti Ítélőtábla ma újabb négy esetben hozott ítéletet, amelyek közül az egyik ismét halálos. Az Ítélőtábla életfogytiglani fegyházra ítélte Hajdú Károlynét, aki a férjét, Köteles Istvánnát, aki ugyancsak a férjét mérgezte meg és Sebestyén Bálintnét, aki az előbbi két gyilkossághoz segédkezet nyújtott. Kötél általi halálra ítélte a tábla Sipka Pálnét, aki férjét és gyermekét tette el láb alól. Az elítéltek a Kúriához felebbeztek. t£ Lipka Három másik asszonyt életfogytiglani fegyházra ítéltek TTTTTTTTTV?TyTT?T?TTT?T 777707TTy?TTtTVC?T?T?TV7??????t rTWVTf VYVTVVT MANOILESCU MUNKÁBAN Résztsí Ipari kényszerszindikátusokról szóló törvény Állítólag jön az olcsóság Bukarest, január 10. Manoilescu miniszter hónapok óta tárgyal az ipari érdekeltségekkel arról, hogy szállítsák le az iparcikkek árait, azonban a mint tudjuk, nem nagy eredménnyel, mert eddig főleg csak ígéretek hangzottak arra nézve, hogy le fogják szállítani az árakat. Ami ár- s redukció történt az utóbbi hónapok folyamán, az nem Manoilescu és nem a gyáriparosok érdeme, hanem egy kényszerfolyamat következménye. Árusan bőven, viszont a kereslet kicsi, tehát aki el akarja adni a portékáját, az lemegy az árakkal. A gyárosokkal lefolytatott árredukciós tanácskozások során többféle terv merült fel az ipari racionalizálás kérdésében, azonban a gyárosok meglehetősen húzódoznak minden olyan megoldástól, amely a gyárak politikájába kormánybeavatkozást helyez kilátásba. Ennek ellenére, amint beavatott helyről értesülünk, a kereskedelem és iparügyi minisztériumban Manoilescu irányítása mellett törvényjavaslat készül az egyes iparágak kényszerszindikalizálásáról. A javaslatról eddig mindössze annyi szivárgott ki, hogy a készülő törvény a már meglévő szindikátusokat és kartelleket erősen megrendszabályozza és hogy a törvény intenciója az, hogy az ipari cikkek olcsóbbodását kikényszerítse. Ezután türelmetlenül várjuk a minden jót és olcsóságot ígérő törvényt 9 Meg kell menteni a bukaresti magyar színházat Bukarest, január 30. Alig egy hónappal ezelőtt alakult meg a bukaresti magyar színház és ez a rövid idő is elégséges volt arra, hogy a fővárosi magyarság számára nélkülözhetetlen kultúrközponttá váljon. A súlyos viszonyokkal küzdő magyar színház megmentése érdekében a bukaresti magyar újságírók ma az alábbi felhívással fordulnak mindazon bukaresti magyarokhoz, kik szívügyüknek tartják a bukaresti magyar színház megmentését: A bukaresti magyar közönség régi óhaja teljesült a bukaresti állandó magyar színház megvalósulásával. A színház december 24-ike óta megszakítás nélkül működik és anyagi képességeihez viszonyítva, megfelelő előadásokat nyújt annak ellenére, hogy a színház helyisége, — különösen a színpad kicsinysége — kellékek és öltözők hiánya leküzdhetetlen akadálya a bukaresti magyar színháztól elvárt színvonal elérésének. Mint hogy a társulat — amelynek tagjai a legjobb erdélyi és magyarországi színpadokról kerültek ide — olyan összetételű, hogy megfelelő keretek között a felfokozott igényeket is kielégítheti, eddigi teljesítményeit figyelembe véve és a jövő lehetőségeit szem előtt tartva, kétséget kizárólag rászolgált arra, hogy a közönség a színház ügyét magáévá tegye. A színház további működtetése azonban kétségessé vált, mert jelenlegi helyiségében nem maradhat tovább. Arról pedig, hogy a társulat olyan helyiséghez juthasson, amely színházi előadások tartására alkalmas és a ahol a magyar kultúra reprezentánsaként működhetnek, könnyű volna gondoskodni, ha a bukaresti magyarság vezető elemei színpártoló egyesületet létesítenének, amelynek aztán hivatása lenne, hogy a színház iránt már eddig is megnyilvánult széleskörű érdeklődést fokozza és erkölcsi erejével támogassa a színház működését. Ez a gondolat vezeti a Népkisebbségi Újságírószervezet Bukaresti csoportját, amikor megalakítja a bukaresti magyar színpártotóó egyesületet. Az alakuló ülés szombaton délután hat órakor lesz a Magyar Színház helyiségében. — (Sala Amiciţia). Az alakuló ülésre mindenkit szívesen látnak. A fővárosi magyarok megalakítják a bukaresti színpártoló egyesületet Február 1