Brassói Lapok, 1931. március (37. évfolyam, 49-74. szám)

1931-03-01 / 49. szám

/ Mir­cius 1 * 1 A legújabb porhü­ntés A kormánypárti politikusok sem veszik komolyan a köz­tisztviselői vagyonok revízióját Négy érdekes nyilatkozat Mihalache belüg­ymini­szter tör­vényjavaslatáról, amelyből talán soha nem lesz törvény Kolozsvár, február 47. Amikor hír­ jött, hogy Mihalache belügymi­­niszter szociáldemokrati kezdeményezésre tör­vényt készül beteljesíteni a köztisztviselők vagyonának igazolta­tására, ebben a tényben mindenki a kormány utolsó nagy gesztusát látta, amellyel szépségklastromot akar ragasz­tani megtépázott presztízsére Száz meg száz illúzió azétloszlása után, gondolták az embe­rek­ ezzel • hattyúdallal búcsúzik a kormány az ország közvéleményétől, amelynek jó emlé­­kezetében szeretne maradni De a krízis napjai elmúltak átmentileg és a vagy önrevízió kérdé­se mintha elalud volna. Vannak, akik ezt arra magyarázzák hogy az egész csak hangulatkel­tés akart lenni, mert a kormánynak nincs ko­moly szándékában meg is csinálni a vagyon­­revíziót A vagy önrevíziót nem ejtették el ugyan vég­leges formában, de csak akkor fogják majd elővenni amikor nem lem már ideje meg­­a szavaztatni Al alibije egyra meglesi, hogy a Jó szándék megvolt de már nem lehetett meg is valósí­tani, viszont a következő kormány, akárki jön is a nemzeti parasztpárt után, aligha fogja ezt a kérdést forszírozni Magáról a vagy önrevízió kérdésének lénye­ről az alábbiakban közreadunk négy érdekes Jellemzi) az Izs­ák ma­jol­timely kellő értékére szállítja Ir­ni a kortesfogásnak annyiam kihasznált jelszót A kincstár képviselője Elsőnek dr. Tariia kolozsvári pénzügyigaz­gatót kérdeztük meg, hogy mit vár a kincstár a köztiszsviselők vagyonának revíziójától és mikép gondolják a vagyonok erede­tének igazolását gyakorlatilag kérésztől vinni A válasz nagyon óvatos volt: — Ez olyan kérdés, hogy egyelőre nem nyi­latkozható!« róla érdemben. Majd ha törvény­­nyé válik a javaslat, akkor tudni fogjuk, mi a teendőnk Nem kell azonban elfelejteni, hogy ilyen javaslat eddig is volt már, de még soha­sem jutott el e végrella­tásig. A pémügy Igazgatóságon más forrásból any­­yit sikerült megtudnunk, hogy a külföldi tankokban elhely­ezett betétek kinyomozósa már megindult Ennek azonban szinte leküzd­hetetlen akadályai vannak. A kinyomozott vagyonok tulajdonosait állí­tólag felszólítják majd, hogy a pénzüket hoz­zák vissza az országba és azokat, akik ennek ellenszegülnek, megfosszák román állampol­gárságuktól Különösebb eredményt szonha ettől sem lehet várni meg a bankokat nem lehet kény­szeríteni arra, hogy betéteseik kilétét elárul­ják. A politikus Ezután Negrutin F. Ioan kormánypárti szenátortól a kolozsvári kereskedelmi és Ipar­kamara elnökétől kérdeztük meg, hogy mint politikusnak mi a véleménye a vagyonrevízió­­ról A válasz ez volt: — Nem tudok hinni az akció komolyságá­ban. Ez nemcsak az én magánvéleményem, ha­nem az egész parlamenti többség felfogását fejezi ki ez a megállapítás. Magát a javaslatot nem ismerjük még ugyan, de minden attól függ, hogy tulajdonképen mit is akar Miha­­lache. Csak a jelenleg szolgálatot teljesítő köztisztviselők vagyonának igazoltatásáról van szó, vagy visszamenőlegesen minden volt közfonkcím­árosra akarják alkalmazni? Min­denesetre nem szabad elfelejteni hogy Miha­­lache csak egy törvényelőjavaslatot készített eb­ben a tárgyban és amíg az előjavaslatból ja­vaslat lesz, a javaslatból pedig törvény lesz, sok idő fog még eltelni és az eredeti szöveg is alapos változtatásokat fog szenvedni A kereskedő és iparos véleményét a következőkben fejtette ki egyik gazdasági érdekszervezet vezetője­. A tisztviselői vagyonok eredetének reví­ziója szükséges és eredményre is fog vezetni, ha meglepően hajtják végre. Szükséges a revízió úgy erkölcsi, mint financiális szempont­ból. Az erkölcsi jelentősége abban lenne egy ilyen akciónak, hogy csak így lehet elégtételt szolgáltatni azoknak az elemeknek amelyek köztisztviselői posztjukon mindvégig megőriz­ték intaktságukat, amikor lépten nyomon azt kellett látniuk, hogy mellettük mások minden munka nélkül és erkölcstelen után nagy jö­vedelmekhez jutottak. Ezek számára nagy elégtétel lesz, ha látni fogják hogy ezeket a nem tiszta kezű tisztvi­selőket az állam meglógja és legalább a tisztvi­selők saját intern fegyelmi fóruma elé hurcol­ja. Pénzügyi tekintetben a vagyonrevízió azért is szükséges, mert ezek a vagyonok ké­pezik a munka nélkül való kereset legeklatán­­sabb példáját és mindenképen szükséges hogy mi a jövedelem végre megkapja a maga köz­terheit . A vagyonrevízió célravezetősége abban van, hogy ezáltal az állam megerősítené és hosszabb időre konzerválná a köztisztviselők intaktságát, ami már egymagában is órási ered­mény lenne az állami gépezet szempontjából. De ettől függetlenül, az államnak komoly be­vételeket jelentene a vagyonrevízió, mert ha feltételezzük rá, hogy az ilyen után szerzett vagyonok mobil része külföldre vándorolt, más formában még elég pénz maradt az or­szágban,­ amely igenis megfogható egy becsü­letes revízióval például ingatlanokban, vállal­kozásokban, stb. Nagy körültekintésre és szakszerűségre van azonban szükség ennél az eljárásnál nehogy egy­ másik, még nagyobb igazságtalanság fordul­jon elő. Men könnyen t­ejeshet, hogy azon köz­­tisztviselők, akik - ha nem is egyens­­álon szerzett — vagyonukat mégis benn hagyták az országban és Itt dolgoztatták * gazdasági életben sőt valami adót is fizettek utána, bün­tetés alá essenek, viszont azok, akik óvatosab­bak voltak és mindenüket külföldre mentet­ték ts teljesen szabaduljanak a revízió alól. Kétségtelen, a*gy * vagyonrevizió vég­rehajtása nem a legkönnyebb feladat Mert vagy kiterjesztik a revíziót a politikusok va­gyonára is és akkor már a javaslat megsza­vazásánál és még inkább a végrehajtásánál lesznek elháríthatatlan nehézségek, viszont ha csak a köztisztviselőkre alkalmazzák, akkor talán almán megszavazzák ugyan, de már a végrehajtásban intakt és minden kísértéssel, vagy fenyegetéssel elszántan dacolni tudo Usztviselához szükséges A köztisztviselő Megkérdeztünk egy nemrég nyugdíjazott köztisztviselőt is, Pepten Jakab volt pénzügy­­miniszteri tanácsost, aki még a régivágásu, abszid a­t korrekt gárdihoz tartozik Ennek a nyilatkozata a legérdekesebb íme: — Én nem sok reményt fűzök az égen do­loghoz. Az, aki lop, nem csinálja tanok előtt és a megvesztegetés sem szokott a nagy nyil­vánosság előtt történni. Már ez a tény illuzó­­riussá tesz minden vagyonrevíziót. A törvény annak idején hihetetlen konster­­nációt keltett és azok, akiknek volt mit félte­niük, azonnali kormányváltozást sürgettek. És a Titulescu kabinet meg is bukott a vagy­on­revízió miatt A liberálisok, akik kormányra kerültek, a már megszavazott, sőt alkalmazás alatt álló törvényt hatályon kívül helyezték egy másik adótörvénnyel, amelyből a vagyonadót termé­szetesen kihagyták. Azóta folyton is isért a va­gyonrevízió terve, különösen a nemzeti párt berkeiben, ellenzékben persze hangosabban, kormányos már sokkal csendesebben Azok tehát, akik elrejteni való vagyont sze­reztek, elég idővel rendelkeztek arra, hogy azt eltüntessék, azok viszont akik láthatatlanná tették vagyonukat, bizonyára gondoskodtak a kellő okmányokról, amelyekkel fedni tudják magukat.­­ — Minden attól függ, hogy ki fogja igazol­tatni a vagyonok eredetét Minthogy politikai ízű akcióról van szó, az igazolóbizottságokban valószínűleg politikusok fognak ülni akik ■ nekik valamilyen szempontból szimpatikus em-­­ berek vagyonát igazolni fogják, viszont azo­kéi, akik nem szimpatikusok, nem fogják iga­zolni. Ez olyan visszaélésekre adhat alkalmat, hogy az egész vagyonrevízióból nem a kincs­tár, hanem az igazolóbizottsági tagok fognak megvagyonosodni És ha kormányváltozás jön, akkor az ura­­lomra került új csoport megfordítja a törvény élét a volt hatalmasokkal szemben és akkor se vége, se hossza nem lesz a revíziónak, amely politikai üldözéssé falaikat könnyen.­­ ’ Véleményem szerint semmi értelme sin­csen egy ilyen javaslatnak, amely nem vég­rehajtható. A vagyonrevizió helyett inkább a tisztviselői fegyelmet kell megszilárdítani Ma ugyanis az a helyzet, hogy a vétkesek­nek talajt állami tisztviselő felett minden mi­nisztériumban egy központi fegyelmi bizottság ítélkezik első és utolsó fokon, amelynek dön­tése ellen nem lehet felebbezni. Természete­sen, hogy a vétkes tisztviselő, a fegyelmi elé kerülve minden kővel megmozgat és minden politikai összeköttetését felhasználja arra, hogy ha nem is teljes felmentést, de legalább eny­he ítéletet kapjon. Voltak esetek, amikor sik­­kasztókat vagy megvesztegetett tisztviselőket mindössze 4—5 napi fizetésüknek megfelelő összeg erejéig marasztalták el azoknak a kar­­társaknak a legnagyobb megbotránkoztatásá­ra, akik az ügyet ismerték. Ez a fegyelmi el­járás bomlasztotta meg a köztisztviselők in­­taktságát amely az impérium változás első éveiben állami szolgálatba felvett vegyes ele­mek révén amúgyis halálos sebet kapott. Az ilyen büntetések valósággal felbátorították a tisztviselőt inkorrektségre. Drákói szigorúsága fegyelmi szabályzatra van szükség, amely az anyagi érdekből elkövetett legkisebb visszaélést is azonnali elbocsátással büntesse. Akkor nem fognak többé olyan va­gyonok keletkezni, amelyeket igazoltatni kel­lene. A politku­sóknál semmi sem segíthet. Sehol sem sikerült módot találni annak megakadá­lyozására, hogy politikusok kijárásokkal, vagy más ntm­ vagyont szerezzenek maguknak. Ez igazán csak úgy lehetne elkerülhető, ha egy­általában nem lennének politikusok. I­ temesvári törvényszék is kimondotta az egységes szakszervezetek feloszlatását Temesvár, február 27. A temesvári törvényszék Petre­ Gabri­­el-tanácsa, amely február 21-én megtar­totta a főtárgyalást a temesvári egysé­ges szakszervezetek ellen indított eljá­rásban, a feloszlatás kérdésében az­téle­tet ma délben hirdette ki 1 órakor. A bíróság ítélete szerint a törvényszék kimondja a temesvári egységes szak­­szervezetek feloszlatását. Az ítélet indokolása szerint az egységes zakszervezetek vezetősége nem tartotta be az alapszabályokat és a szakszervezeti gazdasági kérdéseken kivül politikai propagandát is Folyta­tott Az egységes szakszervezetek 19929 ápri­lisi kongresszusa in politikai demonstrá­ció volt s maguk a munkásvezetők is be­ismerték a vizsgálat folyamán, hogy fog­lalkoztak politikai kérdésekkel A temesvári egységes szakszervezetek jogi képviselői az ítélet ellen felebbezést jelentettek be. A párisi agrárkonferencia tanácskozásai Franciaorszá­g továbbra is ellene van, hogy ki­vételes előnyöket biztosí­ts a­n­ik az európai ag­rá­ro­rszágok­ba­n Paris, február 27. Miután a kelet- és délkeleteurópai álla­mok múlt évi gabonafölöslegeinek az ér­­tékssítésére kiküldött páneurópai albi­z­ottság tegnapelőtt éjjel befejezte munká­latait tegnap délelőtt összeült a nutriszlik albizottság is, ame­lyet a Páneurópa tanulmányi bizottság januári ülésszaka avégett küldött ki, hogy keressen módozatokat az európai agrárállamok jövőbeli gabonafölöslegei­nek az irán Európa államaiban való biztos elhelyezésére Ennek a bizot­tságinak az értekezletét ia Briand nyitotta meg, all hangsúlyozta, hogy a napirenden levő problémákat a legmagasabb európai szempontból és az európai együttműködés és jóakarat szel­lemében kell megvitatni, mert csak így remélhető olyan eredmény, mint az első albizottság munkájáb­an, amelytől azon­ban min szabad azt lámi, hogy egy va­­rázaütéeset eltüntetheti a felhalmozódott sabona-k­észleteket Briand megnyitó beszéde után az olasz delegáció javaslatára ennek az értekezlet­nek is Francois Poncet francia államtit­kárt választották meg. Az albizottság egész nap tárgyalt. A Páneurópa-bizottsághoz terjesztendő je­lentés megszövegezésével kapcsolatban élénk vita fejelődött ki a preferenciába vámolt kérdésében. A svájci és német delegátusok szernt a Dunamenti agrárállamoknak adandó előnyök nem idézhetik elő a tengeren­túli gabona­ kiviteli államok ellenak­cióját, mert hiszen ezeknek is érdekük, hogy Európa minél előbb talpraálljon gazdaságilag. Poneet elnök F­ranciaoszág nevében s­zám is látott arra, hogy nem célszerű a vá­mok útján való prefrencia, hanem az európai gabonát inkább szállítási kedvezményekkel kell favorizálni. Azt az óhajt fejezte ki, hogy a római ag­rárkonferencián és a tengerentúli álla­mokkal való tárgyalások során egységes eu­rópai front alakuljon ki, viszont elle­nezte, hogy belső front álljon fenn a pre­ferenciáiig vámrendszer érdekében Fran­ciaország tehát továbbra is ellene van an­nak, hogy kivételes előnyöket biztosítsa­nak az európai agrár­országoknak. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAl. A bolgár kisebbség tiltakozása az elnyomás és üldözés rendszere ellen „A romániai bolgár kisebbség a román köz­vélemény védelme alá helyezi magát“ Bukarest, február 27. Tosev bolgár kisebbségi képviselő teg­nap 400 aláírással ellátott memorandumot nyújtott át Mihalache belügyminiszter­nek. Ebben a memorandumban a romániai bolgárok vezérei arra a szin­te hihetetlen elnyitmásra hívják fel a kormány figyelmét, amely a rendőri és közigazgatási hatóságok részéről talán a kormány intenciói ellenére neheze­dik a szerencsétlen bolgár kisebbségre Tosev képviselő szóval is elmondta a bolgár nép panaszait Mihalache belügy­miniszternek. Előadta, hogy a délbesza­­rábiai bolgár telepeseknek az orosz im­­périum alatt sokkal több iskolájuk volt, mint ma A hatóságok egészen érthetetlen bruta­litással követnek el mindent, hogy a meglevő iskolákat is megfojtsák s a gyermekek ezreit fosszák meg az anya­­nyelven való tanulás lehetőségétől. Jellemző a hatóságok magatartására az a tény, hogy nemrégiben Paglovics rend­­őrkomiszár elkolozta azt a memorandu­mot, amit a Caliacra megyei bolgár­­zű­­lök köröztek egymásho­z azzal a célzat­tal, hogy a kormánytól iskoláik védelmét kérjék. Sőt, a rendőrtiszt­viselő még to­vább is ment. Eljárást indíttatott a me­moran­d­um megfogalmazói ellen, holott jelenleg az a helyzet, hogy 13 ezer bolgár gyerek áll iskola nélkül. Súlyos sérelem a bolgárságnak a saj­tója elleni indokolatlan és lelketlen haj­sza is. A hatóságok vagy lehetetlenné teszik a lapok megjelenését, vagy elkobozzák és eltiltják őket, ha valamilyen módon mégis megjelennek. A Hola (Mező) amű lapot most szüntet­ték be erőszakkal. A szerkesztőség tag­jait állandóan üldözik s a házkutatások és indokolatlan molesztálások napirenden vannak Hasonló sors érte az Edinstvo Egyenlőség­ címü lapot is A Nou Glas (Új hang) címü lap pedig már három éve szünetel. A Zlatna Dorudsa-t törvényte­lenül is állandó és szigorú cenzúra alatt tartják. A memorandum befejező sora így szól: „A romániai bolgár kisebbség a román közvélemény védelme alá helyezi ma­gát.­“ Érdekes, hogy a memorandumot a buka­resti román lapok igen rokonérző kom­mentárok kíséretében közlik le, külön is kiemelve, hogy íme, ez a kisebbség a ro­mánsághoz fordul védelemért s nem sza­lad mindjárt a nemzetközi fórumok elé Telel. 51­. MODERN MOZGÓ Ása pénteken böjt miatt nincs előadás. Szombaton és vasárnap 190A/a-os némtü­l beszélő filmszenzáció Főszerepben: WAGNER OLAND és NEIL HAMILTON Ez a film a kínai titokzatosságokba vezeti be a nézőt A cselekmény érdekességekben felülmúlta a Mr. Wu-t és a szezon egyik legjobb bűnügyi attrakciója. WESTERN ELECTRIC beszélőgép. — Rendes helyárak. U. L. 3 *

Next