Brassói Lapok, 1931. november (37. évfolyam, 251-276. szám)

1931-11-01 / 251. szám

így néz ki az új közoktatás­ügyi költségvetés Bukarest, október 30. A közoktatásügyi és kultuszminisztéri­­um költségvetése elkészült. A végösszeg re 4 milliárd 400 millió lej a rési 6 mil­­árd 660 millió lejjel szemben. Ezt a ha­talmas, 2 milliárd 220 milliós megtakarí­­ást különösen az anyagi kiadások csök­­kentésével érték el. De milyenek ezek az „anyagi kiadó­­ok“, amelyeknél, a jelentés szerint, 40 —50 százalékos csökkentéseket vezettek b­e. Például: az egyetemek orvosi fakultásai nem fognak kapni tanulmányi anyagot. Az internátusok, egyetemek és laborató­­­­riumok a jövő évben csak a felét kapják ■ annak, amit eddig az állam fenntartásukra és fejlesztésükre fordított. Az egyetemek­­ és középiskolák adminisztrációs és szol­­­­gaszemélyzetének a javadalmazását ezen­túl az iskolák költségvetésének a terhére kell írni, az állam ilyen célokra egyet­len lejt sem utalhat ki. Az elemi iskolák fenntartásánál még sú­lyosabb lesz a helyzet. Itt a költségvetés csak 1 milliárd 400 millió lejt engedélyez, bár a minimális költségvetés az elemi is­kolák fenntartásánál 2 milliárd 750 mil­lió lej. A hiányzó összeget a megyék és közsé­gek terhére írják, illetve a megyék és községek fogják fedezni. Csökkentik a tantestületi fizetéseket is és mérséklést alkalmaznak az előlépteté­­ Ha még aguetlsa borotva­pengével sem volt megelégedve, egészen biztos, hogy a „LERESCHE“ borotvapenge minden tekintetben ki fogja elégíteni. A legragyogóbb minőségű penge, az ösz­­szes létező penge­mérkék közt kézjen díjtalan próbát, a Romániai vezér­­képviselőtöl NARCISSE H. BALTHAZAR Bucureşti. I. Str Şelari .?. seknél, hogy itt is megtakaríthassanak valamit. Magától értetődik, hogy a csökkentett költségvetés következménye újra esomó­­nyi iskola megszüntetése lesz. Az ipari és kereskedelmi iskolák más­fajta szakisko­lák, szemináriumok és polgári iskolák véreznek el. De elhull néhány gimnázi­um és lyceum is. :AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAil Valami készül Németországban Hitler állítólag belép a kormányba A francia lap máris félreveri a harangot Berlin, október 10. A német főváros politikai köreiben rendkí­v­ül nagy érdeklődéssel beszélnek Arról, hogy Hitler, a német nemzetiszo­­cialisták vezére Hindenburg elnöknél tett audienciája után felkereste Schleicher tábornokot, a birodalmi hadügyminiszté­rium politikai osztályának vezetőjét és vele hosszas ideig bizalmas megbeszélést folytatott Ezt a kihallgatást a német közvéle­mény rendkívül nagyjelentőségűnek tart­ja, mert bizonyosra veszik, hogy Hiller audienciája a birodaalmi elnök­ivel és a hadügyminisztérium politikai osztályának vezetőjénél olyan politikai eseményeknek az előkészítését jelenti, amelyek a birodalmi kormány összeté­telében rendkívül fontos változást hoz­nak maguk után. A kormány hivatalosan cáfolja ugyan, hogy Hitler látogatásának politikai ten­denciája lett volna, de a feltűnást keltő kombinációk élét a cáfolatok egyáltalán nem vették el. A Hitlerrel kapcsolatban elterjedt hí­rekre idegesen figyelt fel a francia sajtó is. A Journal például minden különösebb titkolózás nélkül arra mutat rá, hogy a német fajvédők vezérének bizalmas tárgyalásai azzal vannak összefüggés­ben, hogy Hitler belépjen a birodalmi kormányba. A Journal értesülése szerint Hitler Schlei­cher tábornok előtt már ígéretet is tett azokra a garanciákra, amelyet tőle a mi­niszteri tárca ellenében megköveteltek. Ennnél is szenzációsa­bb az Intransige­­ant cikke, amely arról számol be, hogy Brüning kancellár és Hitler között ál­landóan folynak a bizalmas tárgyalá­sok s azoknak célja az volna, hogy Hit­ler bevonásával nemzeti kormányt ala­kítsanak Németországban is. Ebben az alakulatban azonban Hugen­­berg nem jutna semmiféle szerephez. Ravasz választási trükk, vagy szenzáció Állítólag dinárt hamisítottak Bécsben a hovát emigránsok Bécs, október hó 30. Az osztrák főváros reggeli lapjai feltű­nést keltő tudósításokban számolnak be arról, hogy a Bécsbe menekült horvát emigránsok vezérei nagyszabású dinárhamisítási botrányba keveredtek. A reggel megjelent bécsi lapok közlése szerint a dinárhamisítási botrányt a kö­vetkezőképpen leplezték le: A jugoszláv határrendőrség néhány nappal ezelőtt letartóztatta Gruber Péter horvát hírlapírót, akinek Berlinben kő­nyomatos horvát újságja­ van. Más ver­ziók szerint Gruber önként jelentkezett a jugoszláv határrendőrségnél, és vallo­másában előadta a következőket: Berlinben nemrég találkozott a bécsi s­vát emigráció három vezetőegyénisé­­v­el, Percec­csel, Percseviccsel és Pave­­sel. Ezek közölték, hogy nagymennyi­­ű­ dinárt hamisítottak s szívesen Grü­ne, bízzák a hamisítványok értékesí­ti. Gruber szinleg vállalta a dolgot és is utazott a rábízott hamis dinárokkal, melyeket megbízói Jugoszláviában és a szomszédos államokban akartak értéke­­sittetni, de a határrendőrségen önként je­lentkezett és leleplezte a bécsi horvát emigránsok vezetőit. A szenzációt kipattantó bécsi lapok sze­rint a horvát emigráció három vezére már átszökött Olaszországba, a jugo­szláv rendőrség pedig Berlinben és Olaszországban is megkezdette a nyo­mozást a dinárhamisítók üzelmeinek feltárására. A bécsi sajtó egy része azonban rendkí­vül hűvösen fogadta a dinárhamisítás szenzációját s rámutatott arra, hogy az egész nem más, mint a jugoszláv kor­mány ügyes trükkje, amellyel a választá­sok előtt néhány nappal befolyásolni akarja a szerbek és horvátok hangulatát. LEJÁRT A JELÖLÉSI HA­TÁRIDŐ Belgrád, október 30. A­ jugoszláv parlamenti választásokra egyébként szerdán járt le a jelölési határ­idő, összesen 305 mandátumra 674 jelölt indul a választási küzdelembe, amely elő­reláthatólag a Zsifkovics-kormány hívei­nek győzelmével végződik, tekintettel ar­ra a hallatlan terrorra, amellyel a kor­mány minden ellenzéki megmozdulást csírájában elfojtott. NOVEMBER 4. / HUNBY LIEPTKE BRASSÓBA jöm bb kAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA UUiUi Eltörlik az áldozati téma, nincs köszönd benne Az a­ fizetések alsó kategóriája Bukarest, október 30. Az állami tisztviselők fizetését rendező bizottság, amint azt már jeleztük, befe­jezte munkáját. A tervezett redukciók a tisztviselők körében nagy nyugtalansá­got keltenek és különösen a vasutasok sé­relmezik az új fizetési kvótát. A vasutasok egyébként súlyosan kifo­gásolják azt is, hogy nem alkották meg a vasutasok státusát, aminek következ­tében az előléptetések körül zavarok állottak elő. A kormány, hogy az ideges hangulatot valamennyire lecsillapítsa, a mai napon hivatalos kommünikét adott ki, amely­ben bejelenti, hogy a leszállított fizeté­sek után nem kell többet áldozati taxát fizetni. Ez ugyan kevés megnyugtatást jelent, m­­ert áldozati taxa levonása után is még mindig többet kaptak a tisztviselők, mint amennyit most leszállított fizetésekkel, áldozati taxált nélkül, kapni fognak. Az új fizetési kategóriákból az első kettőt már ismertettük. A továbbiak így fognak kinézni: Egy minősítés nélküli tisztviselő tavaly kapott 3133 lejt, az új fizetésleszállítás után kapni fog 3000 lejt. Egy elsőosztá­ly­ú, úgynevezett „impiegat“ kapott 5736 lejt, most kapni fog 3475 lejt. Egy iroda­főnök kapott 4800 lejt, most csak 3905 lejt. Egy másodosztályú irodafőnök az eddigi 5775 lej helyett csak 4335 lej kap. Egy elsőosz­tályú irodafőnök 6400 lejes fizetéséből maradna 5467 lej. Az osztály­főnökök, akik eddig 6800 lejt kaptak, most 6200 lejjel kell majd hogy megelé­gedjenek. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi A PÁRISI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Hied vlde a román kormánit a francia-román gazdasági egyezmény revizióját? Az élőállat és kukorica után búzára kér kis vámot Romá­nia, amely a francia selyemárura ajánl kedvezményes vámot Bukarest, október 29. Röviden jelentettük már, hogy novem­ber 5-én Párisban megkezdik a francia— román gazdasági egyezmény revíziójára vonatkozó tárgyalásokat. Egyes lapjelen­­tések szerint ezeket a tárgyalásokat a francia kormány kezdeményezte, ez azonban téves beállítás, mert az egyez­mény revízióját nem a francia, hanem a román kormány kérte mégpedig abban a reményben, hogy a megkötendő új kon­vencióban sikerülni fog az eddiginél je­lentősebb vámkedvezményeket elérnie a román agrártermények számára. Az érvényben levő francia-román egyezmény tavaly októberben lépett életbe és jövő év októberében járna le. Az egyezmény megkötése annak ide­jén szorosabb gazdasági, illetőleg kül­kereskedelmi viszonyt teremtett a két ország között, amilyen azelőtt volt. A kölcsönösség elve alapján, Románia annak ellenében, hogy egyrészt az élőál­latokra, másrészt pedig a kukoricára ka­pott jelentős vámkedvezményt Francia­­országtól, a francia ipari cikkek számára nyújtott előnyös vámokat. Illetékes helyen az alábbi felvilágosítá­sokat kaptuk az egyezmény revíziójára vonatkozó, most beinduló tárgyalásokkal kapcsolatosan: — A francia-román gazdasági­­ egyez­ménynek az előnye Romániára nézve fő­leg abban jut kifejezésre, hogy a vámot a román kukoricára az érvényben levő beviteli vámnál 30 százalékkal alacso­nyabban állapítja meg, továbbá, hogy lehetővé tette a román állatszállí­tmá­nyoknak a francia piacra való bevitelét. Románia ugyanis csak ennek az egyez­ménynek az életbeléptetése óta exportál élőállatot Franciaországba és, hogy mi­lyen fontossá lett ez a piac, mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy a legújabb kimutatás szerint, az utób­bi 8 hónap folyamán 12 ezer darab vá­gómarhát szállítottak ki exportőrjeink francia piacra. Ugyancsak ez az egyezmény konszolidál­ta a román petróleumot is a francia pia­con és emelte a bevitelt kétszeresére.­­ A román kormány a revízióval azt akarja elérni, hogy az érvényben levő egyezmény vámkedvezményeit terjessze ki a francia kormány több más agrár­­terményre is, így elsősorban a búzára, ezenkívül, hogy az egyezményt, amely 1932 októberében lejár, hosszabbítsák meg több évre és ezzel állandósítsák a jelenlegi külkereskedelmi viszonyt a két ország között. A román bizottság azt az előterjesztést fogja tenni, hogy Franciaország adja meg a román bú­zára ugyanazt a vámkedvezményt, a­melyet a magyar búza élvez és amely­nek preferenciáiig jellege van. Ezzel szemben Románia nagyobb vám­­kedvezményt ajánl fel a francia selyem­­árura és más ipari termékekre. A román bizottság vasárnap utazik Párisba, vezetője a bizottságnak Cesiann párisi meghatalmazott miniszter. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA - A GÖRÖG NEMZETI BANK LESZÁL­LÍTOTTA A KAMATLÁBAT. Athénból je­lentik. A görög Nemzeti Bank tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a leszámítolási ka­matlábat 12 százalékról 11 százalékra szállít­ja le. „OLLA-mrop !,g luk­ti Kun készítmény. A bécsi állami nép­egészségügyi hiva­tal által vegyileg és mikroszkópiailag vizsgálva lehető legnagyobb ga­ranciát nyújt. 3. OLD­AL, 31

Next