Brassói Lapok, 1932. február (38. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-01 / 25. szám
KÉT KIS RIPORT SZÉKELYUDVARHELYRŐL: 1. Bereczky József a több mint kétszázszoros betörő a rendőrség asszisztálása mellett reprizesen „dolgozik" 2. A székely nyomor legfiatalabb hajtása: Orbán Béla oláhfalvi legény pénzt hamisított Székelyudvarhely, január 30. Még más év júniusában történt, hogy egy vasárnap reggel az Orbán-féle trafikot feltörve találták. Rövidesen megállapítást nyert, hogy szakavatott kezek dolgoztak, valószínű, egyedül volt a tettes, ki a trafikban meg is reggelizett — és ellenkezőleg — és aztán mintegy 50 ezer lej értékű váltóval, bélyeggel és dohányneművel meglépett Amint már ilyenkor történni szokott, a kárvallott trafikos szaporán vakargatta a füle tövét a rendőrség pedig bevezette a nyomozást. Egyelőre azonban sem a fültevakarásnak, sem pedig a nyomozásnak nem volt semmi eredménye. Aztán jöttek nagyobb betörések és nagyobb szenzációk. A Német-trafik körül nagy csődület támadt fényes nappal dolgoztak bent valakik és a rendőrség tehetetlennek bizonyult. Mindjárt utána „szakavatott“ kezek kiloptak az emberiség lelkéből valamit, talán éppen a mosolyt. Az emberiség vakargatta a füle tövét és a tettesek beígérték a legszélesebb körű nyomozás bevezetését Aztán megtörtént, hogy itt-ott egy kis temetési költséget is kiutaltak a romániai nyugdíjasoknak, Titulescu elrontotta a gyomrát és egy kézdivásárhelyi adóhivatalnok megházasodott Nem csoda ugye, ha ennyi szenzáció közt elveszett ez a székelyudvarhelyi ötvenezer lejes csecsemő. A rendőrségnek más dolgai akadtak és a trafikos, ha még mindig vakargatta a füle tövét az már inkább a negyedévi adónak szólott... Most, ahol csak látogatásokat eszközölt, mindenhová elviszik és elismételtetik vele a műsort. „Hol van az a nyár ..“ Turnéja során most került Udvarhelyre. A rendőrség élénk óhajának engedve, az Orbán-féle magánjelenetet újrázta meg. Éppen az egyik asztalfiók kinyitásán dolgozott Mesesanu rendőrkapitány adogatta neki a „szerszámokat Komolyan, szolidan, gyakorlott kezekkel dolgozott. Nem pózolt, semmi mozdulat-felesleg. Mikor a zár felpattant szerényen háttérbe vonult Kellemes, halk hangja van, szökés, nyírott bajusza, fehér sálja, kissé hajlott, értelmesen felelget. Ilyeneket mond: „pozitíve nem emlékszem" és „finanszírozó“ és „abszolút" tekintete lángkék. Ha ilyenek a született bűnözők, akkor engem tessék azonnal letartóztatni. Gyakran teszi a kezét a szájára, bocsánatod kér és félreáll a világosság elől. Tárgyilagos. Vallomását a szükséges gesztusokkal kiséri, nincs egy felesleges szava. A jegyzőkönyvet így írta alá: Bereczky Josif. Valami aktatáskáról érdeklődnek tőle. Azt mondja: „a nagykárolyi rendőrségen maradt" és lesüti szemeit . Kétszáz betörést követett el, barna kamáslit visel és piros csikós nyakkendőt Mikor kérdezték, hogy mit csinált a pénzzel, legyintett: — A pénz elmegy, főkapitány úr. E pontnál mindannyian találkoztunk. Mikor rendőri fedezet alatt távozott, a frankosnak „jónapot" köszönt és a kisasszonyoknak „kezitcsókolomot". Látszik, hogy tudja az illemet. Most Gyergyó felé viszik. Kétszáz betörés. Be fogja járni a világot. Ha az előbbi pontnál találkoztunk, e pontnál irigyeltem. * Orbán Béla, ő már szomorúbb eset ő, a mindjobban terebélyesedő székely nyomor fájának egy ifjú hajtása. Annak a fának, mely a mozdulni nem biró kétségbeesésben, az akaratot és a józan elgondolást eltompító nincstelenségben és a kétségbeesett, reménytelen kísérleteket suttogó szajha népnyomoruságban gyökeredzik. Ki a hibás? A hajtás, hogy előbújt? Vagy az az erő, vagy átok, vagy levegő, vagy csapadék, mely élteti ezt a fát s melyen napról-napra korcsabb hajtások ütköznek elő ? ! És nem jön, nem jön már az óriási fanyüvől Orbán Béla. Nem is legény, csak, ahogy errefelé mondják: legényecske. Csak a minap fordulhatott meg először a lányok után. Alig van férfikorom az orra alatt. Csak a szeme öreg, fáradt, szomorú. A kihallgatáson zokogott. Egy éve szabadult fel, lakatos. Egy éve nincs munkája, nincs egy krajcárja. Egy cigarettára. Egy olyan aranyos virágra a kalap mellé. Egy szívre, amilyeneket az oláhfalvi búcsún árulnak s melynek közepén tükör van s melyért egy meleg, dobogó, élő emberszivet lehet kapni az élet vásárában... Pénzt hamisított. Azaz: egy elkeseredett, könnyes, meggondolatlan marhaságot csinált. A kétfejes gipsznegativjába öntötte az ólmot és igy képzelte el a dolgot Mikor négyöt darabot kiöntött, behívta a hugocskáját és elküldte kettőre cigarettáiért Tíz perc múlva letartóztatták. És elítélik minden bizonnyal elítélik, így most még hajtás, de ebben a levegőben, ilyen talajviszonyok, ilyen szelek mellett hiába van a börtön. E fejlődést az sem tudja meggátolni és a hajtás lassan ággá erősödik. És nem jó rágondolni, hogy majdan milyen gyümölcs fog teremni rajta. Tomcsa Sándor aaaaaaaaaaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA B. I. Több ezer teljesen meggyógyult TÜDŐBETEG gázolja kiváló hatását az Oláh Károly plébános által feltalált Antiphthysin államilag engedélyezett tüdőbaj elleni gyógyszernek . Ismertető füzetet díjtalanul küld a gyógyszer készítője OStrATH gyógyszertár Târgu-Morel nr.DAL Argetoianu két módosítást akar a konverziós tervezeten tárják. A második módosítás viszont azt célozná, hogy a tíz holdon felüli gazdák kényszeregyezséget kérhessenek és ennek engedélyezése ne kizárólagosan a hitelezőktől, hanem a törvényszék illetékes bizottságától függjön, amelyben egy bíró, továbbá a hitelezők és adósok egy-egy delegátusa foglalna helyet. A két nagyfontosságű módosítás lényegesen emelné a konverzációs törvény jelentőségét. Bukarest, január 30. A kamara illetékes bizottságában szerdán megkezdik a mezőgazdasági adósságok konvertálásáról szóló javaslat tárgyalásai, amelyet a parlamenti szünet alatt egy külön bizottság már letárgyalt. Ennek ellenére Argetoianu — amint értesültünk —, még két módosítást akar eszközölni a javaslaton. Az egyik kimondaná, hogy azoknak a kisgazdáknak az adósságaiból, akiknek tíz hektárnál kevesebb földjük van, ötven százalékot töröljenek és az így megmaradó fele-összeget konver AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA flóssül a köztisztviselői fizetések és nyugdíjak harmonizálásáról szóló javaslat Bukarest, január 30. Az Argetoianu—Iorga-kormánynak elhatározott szándéka, hogy a még rendelkezésére álló idő alatt feltétlenül megszavaztatja a tisztviselői fizetések és a nyugdíjak harmonizálásáról szóló törvényt. A tisztviselők fizetésrendezéséről szóló javaslat nagy vonalaiban már el is készült és a részletek kidolgozása is folyamatban van. A pénzügyminisztériumból szerzett információk szerint a javaslat nyomban a konvertálási törvény megszavazása után tárgyalás alá kerül. Magáról a tervezetről még kevés információ szivárgott ki, a bukaresti lapok azonban már tudják, hogy Argetoianu kétféle formában ugyan, de a régi osztrák —magyar rendszert, a fizetési osztályok rendszerét készül bevezetni. Külön csoportosítja azonban a minisztériumok belső tisztviselőit és külön a köztisztviselőket. A köztisztviselők osztályozásáról egyelőre csak annyit tudunk, hogy Argetoianu tizenegy fizetési osztályt állapított meg részükre. A minisztériumok belső tisztviselői már pontosabb rendszerezés alá kerülntek, amennyiben őket összesen huszonöt fizetési osztályba osztják be. Az első osztályba 34.000 lej, a másodikba 30.000, a harmadikba 26.000, a negyedikbe 22.000, az ötödikbe 19.400, hatodikba 16.100, hetedikbe 13.300, nyolcadikba 12.000, kilencedikbe 10.000, tizedikbe 9000, tizennegyedikbe 8.500, tizenkettedikbe 8000, tizenharmadikba 7500, tizennegyedikbe 7000, tizenötödikbe 6300, tizenhatodikba 5900, tizenhetedikbe 5400, tizennyolcadikba 5000, tizenkilencedikbe 4700, huszadikba 4350, huszonegyedikbe 4000, huszonkettedikbe 3650, huszonharmadikba 3400, huszonnegyedikbe 3200 és a huszonötödikbe 3000 lej. . A tervezet kimondja azt, hogy a minisztériumok belső tisztviselői a javaslat alapján abba az osztályba soroztatnak, amelybe jelenlegi fizetésük alapján minősíthetők. Az esetleges vitás kérdések elintézésére külön „harmonizáló“ bizottságot terveznek. t gázrobbanás történt egy olyan pincében, ahol nincs is gázvezeték Kolozsvár, január 30. Tegnap, pénteken délben Tordán újabb hatalmas gázrobbanás történt Felező György betegsegélyző pénztári hivatalnok felesége lement a pincébe, ahol anynyira sötét volt, hogy gyufát kellett gyújtania. Amikor a gyufa lángra lobbant, hatalmas dörej rázkódtatta meg a levegőt s a szerencsétlen asszony sulyos égési sebekkel zuhant a földre. A robbanást 500 méteres körzetben is megérezték a szomszédok. A szerencsétlenség színhelyére rögvidesen bizottság szállott ki. Dr. Ghiooiu főügyész, Dumitrescu vizsgálóbíró, Hanzel tordai rendőrfőnök és Constantinescu mérnök, a földgáz társaság igazgatója megállapították, hogy a pincében nem is volt gázvezeték s a robbanást előidéző gáz az utcai vezetékből szivárgott be. Egyidejűleg azt is megállapították, hogy a szerencsétlenség színhelyével szemközt levő ház pincéjébe is gáz hatolt be az utcai vezetékből. A rossz vezetékre már több ízben felhívták a földgáztársaság figyelmét, de az anomáliákat még mindig nem orvosolták. A gyors intézkedés szükségességét az körülmény is fokozza, hogy négy hónap alatt háromszor történt már súlyos gázrobbanás a fővezetékek hiányos tömítése miatt. Az Indreptarea érdekes híre Argetoianu londoni tárgyalásairól Bukarest, január 30. AzIndreptarae nagyon érdekes, bár egyelőre ellenőrizhetetlen hírrel szolgál Argetoianu pénzügyminiszter londoni tárgyalásaival kapcsolatban. A lap szerint a pénzügyminiszter mindent elkövetett Londonban, hogy újabb kölcsönre tehessen szert, vagy valami más formában szaporítsa az állam bevételeit. Felajánlotta az egyik tekintélyes angol pénzügyi csoportnak két jelentős romániai vasútvonal bérbeadását, de azt a választ kapta, hogy ennél sokkal inkább lehetne tárgyalni a szeszmonopólium koncesszionálásáról. Argetoianu rendkívül sajnálta, hogy a szeszmonopólium koncesszionálására már opciót adott az egyik belföldi pénzcsoportnak. Az angol konzorcium ajánlata, úgy látszik, sokkal előnyösebb. Éppen ezért Argetoianu nem tett le arról a reményről, hogy a belföldi pénzcsoporttól az opciót sikerül visszaszereznie, esetleg tisztességes belépési díjjal. Az Îndreptarea úgy tudja, hogy az angol pénzcsoport kiküldöttje ebben az ügyben már a közeli napokban Bukarestbe érkezik. Gyulafehérvári képeslap Egy város, ahol nincsenek események . Gyulafehérvár, január 10. . Érdekes, különleges város. Minden krízis és gazdasági elszegényedés alienére is maradt valami Gyulafehérváron ami elárulja az egykori fővárost, a fejedelmi székhelyt. A levegője sem olyan, mint a többi haldokló erdélyi városoké. Csak a keleti útleírásokban olvasni bizarr, álomba burkolódzó, fejlődésében hirtelen megállóit városokról. Mert megállóit Gyulafehérvár, talán még a reneszánsz korban. Az igazi Gyulafehérvár, a régi, amely arisztokratikus zárkózottsággal tekint le a várhegy aljához tapadó házsorokra, a modern Gyulafehérvárra. Ez a rész már olyan, mint akármelyik vidéki középváros Semmi érdekesség nincs benne. Hacsak az nem, hogy a Maros egykori árterületén épült fel. Eredetileg ugyanis a dombokon lakott Gyulafehérvár, talán még a rómaiak idejében, azután a Maros meggondolta magát, új utat vágott magának Marosszentimre irányában és akkor a város leköltözött a völgybe. Esemény? A szállodatulajdonos, aki Kolozsvárról került oda, álmatag kitartással rázza a fejét: — Ninca ~Panama? ^ — Nincs ~ Adósérelmeik, kisebbségi panaszok* — Nincsenek. Egyéb szenzációk? Bűnügy? Pontika? — Semmi. Élet sincsen. Meg is lott itt minden. Amióta a Transsyilvania Bank megbukott. A piac elsősorban a püspökségből élt. Annak a pénze pedig ott van a bankban. És a Kolozsvári Takaréknál. Ez a két fizetésképtelenség legalább 40 —50 milliót vont el a piacra. Azt nyögd Gyulafehérvár. És a vidék? — Éhen hal. Nincs egy betevő falatja sem. Attól hiába remélünk valamit. Gyulafehérvár évek óta az idegenekből élt. Most azok is elmaradtak. * Nevezetes szálloda ez. Történelmi épület, akárcsak maga a város. Maniu Gyula elég gyakori vendég itten. A tulajdonos elmeséli, hogy valahányszor megjön, az első kérdése mindig ez: — Nos, milyen a nép hangulata? Persze, fanatikus híve itt Maniunak mindenki. És ez nagyon jól esik Maniu fülének, akárhányszor hallja is Maniu itt is étkezik Érdekes, hogy étkezés előtt ki szokott nézni a konyhába, kezet fog mindenkivel és elbeszélget a személyzettel. Magyarul. Itt járt nemrég Duca és neki is az első kérdése az volt, hogy milyen a nép hangulata. A válasz nem volt túlságosan megnyugtató a liberális vezérre. Kidobott pénz volt, amit kocsira költ ilyenkor az idegen, ha fel akar jutni a várba. Gyalog haladtam a konflis mellett és hamarabb értem fel a hatalmas kapuboltozathoz. A jeges után a ló két lépést csúszik hátra, amíg egy lépéssel előre jut. A koronázási templom. Ez a két árkádsorral szegélyezett modern épület sehogysem illik bele az ódon környezetbe. Látszik rajta a gyorstalpaló trunka is. És érthetetlenül kicsiny. Itt van elhelyezve a még magyar időkből származó római múzema. A rendkívül értékes gyűjteményt eredetileg egy városi épületben őrizték, de egy szép napon a város rájött, hogy szüksége van az épületre. A római múzeumot kilakoltatták. És ekkor felajánlották a koronázási templom árkádsorjában levő helyiségeket Gyenge nyomás is segített és most a múzeum fedél alatt van. Nagyon hasonlít az eset a kolozsvári EKE-múzeum esetéhez. Ott is a magyar gyűjtemény az egyetemen van elhelyezve, de a tulajdonosokat be sem engedik oda . Beszélgetés gyulafehérvári pénzemberekkel. Az egyik úr mondja: Akar egy nagyszerű üzletet? Vegye meg a birtokomat. Bihar megyében van. Háromszázötven hold fzrima szántó, busz hold szíjle, tizenhét épület, szép kastély, három komplett lakással, teljes gazdasági felszerelés. — Mennyi? — Két millió. Sok? Nem, igazán nem sok. Sőt! Ka asztrófálisan kevés. Egy ilyen birtokért! De hol akad ma eanbeez, akinek van kétmillió feje? Bányai Ernő * Graoissi FEBRUÁR 1.