Brassói Lapok, 1932. június (38. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-01 / 123. szám
Rosszul volt kijavított a „Justice Mi okozta Endreszék tragédiáját Budapest, május 30. Endresz és Bitai elhantolása után a közvélemény most már arra vár feleletet, hogy hogyan történt ez a borzalmas szerencsétlenség, mi okozta a „Justice for Hungary" katasztrófáját. Azok a hivatalos és nem hivatalos közlések,_ amelyek erről eddig olasz és magyar részről elhangzottak, nem nyugtatták meg a közönséget, már csak azért sem, mert a repülőgép lezuhanásának okát nem precizírozták és meglehetősen tapogatózóak voltak. Magyar pilótakörökben az a nézet terjedt el, hogy a katasztrófát egy végzetes könnyelműség és felületesség idézte elő, amit azok követtek el, akik az óceán átrepülése után a Gödöllő táján végzett kényszerleszálláskor megsérült gép kijavításával voltak megbízva. Emlékezetes, hogy a diadalmas óceánrepülés után a „Justice for Hungary“ nem érkezett el egészen a mátyásföldi repülőtérig, hanem néhány kilométerrel előbb volt kénytelen földre ereszekni, miután a gép egyik szárnyán törés történt. A gép akár ott is maradt és Endresz és Magyar autón jöttek be Budapestre. A megsérült gép kijavításával a műegyetemi repülőket bízták meg, akik el is végezték feladatukat és jelentették, hogy a gép most már rendben van és használható. Most azután pilótakörökben arról beszélnek, hogy a műegyetemi repülők nem javították jól ki a „Justice for Hungary“ sérülését és a római útnál ismét azon a helyen tört el a gép, ahol az óceánrepülés után összeforrasztották. A műegyetemi repülők máris tudomást szereztek arról a súlyos vádról, amellyel őket illetik és nyilatkozatot adtak ki, amelyben ezt a feltevést a leghatározottabban visszautasítják azt állítván, hogy ők a gépet kifogástalan állapotban helyezték és kizárt dolognak tartják, hogy az a törés ismétlődött volna meg, amely a „Justice for Hungary“-t annak idején a Budapest előtt való leszállásra kényszerítette. Egyidejűleg felszólítják azokat, akik ezt a vádat hangoztatják, hogy adjanak be ellenük feljelentést az ügyészségnél, mert a nyilvánosság előtt akarják tisztázni ennek a súlyos vádnak az alaptalanságát. Az ügy különben interpelláció formájában a parlament elé kerül. fov A nyomorúság a vonat kerekei alá kényszerítette Holtmaros község református papját Székely Viktor nagytiszteletű úl megrázó tragédiája Marosvásárhely, május 30. Az erdélyi kisebbségi nyomorfrontról érkezik ez az újabb megdöbbentő híradás. A Szászrégen mellett fekvő Holtmaros község református lelkésze, a 46 éves Székely Viktor, tragikus módon tett pontott hányatott életére. Fiatalon, tehetségesen került a kis község református egyházának élére. A községben csakhamar mindenki megszerette a halkszavú, türelmes papot, aki feleségével és három gyermekével a legideálisabb családi életet élte.A súlyos gazdasági viszonyok azonban nem kerülték el a vidéki paplakot sem és a nyomor mind követelődzőkben kopogtatott a kis család ajtaján. Az utolsó időben már a legszűkösebb falatokat is megvonta a lelkész-pár a szájától, hogy szűkösen biztosítani tudják három fiuk taníttatását. Csakhogy: minden önfeláldozó erőfeszí- ■ tés hiábavalónak bizonyult. Székely Viktor nyolc hónap óta nem kapott fizetést. Honnan szerezze meg azt az összeget, amit fiai tandíjába kellene fizetnie a nyugtalankodó iskolának? És az annyira tragikus kérdés érlelte meg rá benne azt az elhatározást, hogy véget vet életének. Tegnap délután, amikor már minden lehetőt elkövetett, eredménytelenül, hogy egy utolsó kölcsönt felhajtson, kiment a holtmarosi állomásra és bevárta a közeledő gyorsvonatot. Senkise vette észre, amikor az állomáson átrobogó vonat elé, a sínekre vetette magát. Borzalmasan összeroncsolt testét és törzsétől elválasztott fejét csak a gyors elrobogása után találták meg. A holtmarosi lelkész tragédiája egész Maros megyében nagy visszhangot keltett. Mentálmi és bánsági zsidó hitközségek brassói kongresszusa A Jorgo-rezsim „sárga folt“ rendszere Brassó, május 30. Vasárnap kezdődött Brassóban az Erdélyi és Bánsági Zsidó Hitközségek Szövetségének két napon keresztül tartó országos kongresszusa, amelyen 40 zsidó hitközség küldöttei vettek részt, azonkívül rengetegen táviratilag jelentették be hozzájárulásukat a kongresszus határozataihoz. A kongresszus vasárnap délután ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, amelyen dr. Deutsch Ernő brassói főrabbi ünnepi beszédet mondott. A tényleges kongreszszus délután hat órakor nyílt meg dr. Schütz Henrik (Arad) elnöki megnyitójával. Ezután dr. Vértes Adolfról emlékbeszédet mondott Drechsler Miksa dr. temesvári főrabbi, Fischer József dr. országgyűlési képviselő pedig Eisler Mátyás volt kolozsvári főrabbiról emlékezett meg. . .A hitközségi kongresszus első napja?,? .. , ezt v®SeE amit a brassói zsidó hitközség adott a vendégek tiszteletére. Az első napi ülés bezárása előtt a kongresszus üdvözlő táviratokat küldött Károly királynak, valamint Jorga miniszterelnöknek. Hétfőn reggel a kongresszus második napjának ülésén a kereskedelmi és iparkamarában folyt le. A tárgysorozat legfontosabb pontja az államsegély kérdése volt. A felszólalók egyöntetűen tiltakoztak az ellen, hogy a kormány a törvényekben biztosított államsegélytől megfoszsza a kisebbségi iskolákat, ha nem is teljesen, de olyan redukciókkal, mint amilyeneket a kormány legutóbb eszközölt. Ezzel kapcsolatban a képző tanfolyamokról is szó volt és számos felszólalás után a kongresszus kimondotta, hogy a központi irodától a rabbiképző tanfolyamoknak előirányzott segélyek emelését fogják kérni. Ezután sor került a szövetség által kitűzött tankönyv pályázatra beérkezett elemi iskolai könyvek felülvizsgálására. Fischer József dr., képviselő kérte, hogy a kongresszus határozati javaslatban tiltakozzék az ellen a kísérlet ellen, amelyel a kormány speciális felügyelet alá akarja helyezni a zsidó felekezetű tanítókat és tanítónőket. Egy tanítónőnek az esetét említi fel, akinek szabályszerűen kiállított román oklevele van Miután a tanítónő állást kapott, váratlanul egy leiratot kapott a közoktatásügyi minisztériumból, amely felszólítja, hogy azonnal nyújtsa be oklevelét „lestámozás“ végett. Ilyen eljárás a román törvények szerint nem létezik. A rendeletből az tűnt ki, hogy a minisztérium a diplomára rá akarja vezetni: „Csak zsidó iskolában taníthat!" Ez a megkülönböztetés alkotmányelle B. L. 2. OLDAL nes, mert a törvényekértelmében nem lehet diplomát kiadni oly klauzával, hogy milyen iskolában taníthat. A képviselő beszéde végén leszögezte, hogy a kormány az ehez hasonló intézkedésekkel be akarja vezetni az inkvizíció korából visszamaradt sárga-folt rendszert, és a kisebbségi tanítókat inferioris helyzetbe akarja juttatni a többségi taniokkal szemben. A feltűnést keltő határozati javaslatot kongresszus egyhangúlag elfogadta. A kongresszus tárgysorozatának további pontjain szerepeltek a pénztári jelentés, zárszámadás valamint a költségvetés megvitatása, amit Lax Salvator az országos iroda titkára vezetett be magyarázó szavaival. Az új tisztikar megválasztása után a kétnapos hitközségi kongresszus hétfőn délután ért véget. a Legyen vége az interimárok törvénytelen uralmának! A Patria szenzációs felhívása az ország lakosságához Bukarest, május 10. A nemzeti parasztpárt kolozsvári hivatalos lapja, a Pátria, „1932. június 15“ cím alatt cikket közölt, amely nagyon alkalmas arra, hogy izgalomba hozza a politikai köröket és a kormányt. A Pátria felhívja az ország lakosságát, hogy június 15 után polgári ellenállással harcoljon az interimar bizottságok törvénytelen uralma ellen, miután a kormány mindezideig egyetlen lépést sem tett arra, hogy az interimárok lejárt mandátumát legalább törvényes parlamenti formák között hosszabbítsa meg, ha már az új és alkotmány szerinti választásokat nem íratta ki. Az interimár bizottságokat annak idején a parlament megkerülésével, királyi dekrétummal ültették a városok, községek és vármegyék nyakára. Ezt a királyi dekrétumot később a parlament tudomásul vette s igy az interimárok uralmát a pártoknak is el kellett ismerniök. A királyi dekrétum hatálya azonban lejár junius 15- én. Az ellenzéki pártok bíztak abban, hogy a kormány kiírja a választásokat, de Argetoianu azt mondotta, hogy úgyis hamarosan új közigazgatási törvény lesz, másrészt a választások rengeteg pénzbe kerülnének s igy a kormány úgy látja jónak, ha királyi dekrétummal meghoszszabbitja az interimárok mandátumát. Az ellenzéki pártok felelete erre is az volt, hogy bejelentést tettek a kormánynál: június 15 után az interimár bizottságok összes ténykedését semmisnek és törvénytelennek tekintik. Ezt annál könnyebben megtehetik, miután a várt királyi dekrétum sem jelent meg ezideig. A Pátria éles állásfoglalása és az ellenzéki pártok közös bejelentése azt mutatja, hogy a kormánynak — ha addig még tartani tudja a pozícióját, — június 15 után az interimárok kérdése miatt fog nagyon meggyűlni a baja. öreg férj és fiatal asszony sorstragédiája Rusz János rekorászolci dokis .9 feleségével végseírt a saját életét oltotta ki Marosvásárhely, május 30. A marosmegyei Teke községben borzalmas családi dráma játszódott le és hozta izgalomba az egész vidéket, annál is inkább, mert a dráma szereplőit széles körben jól ismerik. Rusz János tekei gazdálkodó valaha a falu legmódosabb gazdája volt és közismerten szép családi életet élt. Szép fiatal felesége és két gyermeke volt és a ritka családi boldogságot sokáig semmi sem zavarta meg. A zavartalan boldogság igén azonban pár évvel ezelőtt megjelentek az első felhők. A faluba egy fiatal gazdálkodó került, aki csakhamar udvarolni kezdett az öregedő Rusz fiatal feleségének és a fiatal asszony viszonozta is az udvarló vonzalmát. Először csak titokban találkozott a két szerelmes, később már az óvatosságról is megfeledkeztek és a falu szája csakhamar kikezdte őket. Ekkor már Rusznak is tudomására jutott a tiltott viszony. A féltékenykedés és az ebből származó viszálykodás napirendre kerültek. Végül is az asszony megunta az örökös perpatvart és egy napon megszökött férje házától. Szüleihez költözött vissza. Rusz Jánost felesége szökése erősen megviselte. Álandóan a legsötétebb tervekkel foglalkozott és többször hangoztatta a faluban, hogy végez magával és feleségével. Tegnap felkereste feleségét s kérte, hogy térjen vissza gyermekeihez. Az asszony nem is akart hallani arról, hogy ismét visszatérjen férjéhez és erélyes szavakkal utasította ki a gazdálkodót szülei házából. Rusz János ekkor végső elkeseredésében előrántotta revolverét és három lövést adott le a szerencsétlen asszonyra. A golyók mellén, combján és lábán sebezték meg az asszonyt, akit súlyos állaotban beszállítottak a szászrégeni kórázba. Állapota mára válságosra fordult. Felépüléséhez nics semmi remény. Rusz János a véres merénylet után elbujdosott. Ma reggel aztán átlőtt aggyal holtan találták meg a tekei szöllőhegy aljában. JÚNIUS : Szenzációs fordulat készül az öngyilkos Ruttkay százados ügyében Rövidesen tisztázódik a titokzatos öngyilkosság háttere Budapest, május 30. Különösen a magyar tiszti köröket még mindig rendkívül élénken foglalkoztatja Ruttkay százados titokzatos körülmények között bekövetkezett öngyilkossága. Emlékezetes, hogy a századost Littke Kálmánná, egy szép budapesti özvegyasszony lakásán holtan találták, mellette feküdt a revolver, amelynek egyik golyója halántékába fúródott. A vizsgálat megállapította, hogy a revolver a Littke Kálmánnéé, miután azonban egyéb terhelő adat a szélözvegy ellen nem merült fel, a rendőrség megelégedett egyelőre többszöri kihallgatásával, amelyek sokáig nem hozták közelebb a rejtélyes ügyet a megoldáshoz. Talán az egész ügyre világosságot derített volna az a sűrűn teleírt névjegy, amely az öngyilkosság pillanatában Littkéné szobájának asztalán hevert, amely azonban eltűnt onnan. Később kitudódott, hogy a névjegyet a százados egyik ezredes-barátja vette magához, akihez az címezve is volt, ez az ezredes azonban, a kötelező titoktartásra hivatkozva, a névjegy tartalmáról minden felvilágosítást megtagadott. Úgy látszik most azután döntő fordulathoz érkezett el a Ruttkay-ügy, amennyiben, a rendőrség köréből szerzett értesülés szerint, a közeli napokban a szerencsétlen százados halálával kapcsolatban szenzációs letartóztatások várhatók. Hogy kik fognak ülni, azt egyelőre, a további nyomozás érdekében, a hatóságok nem árulják el, annyi azonban kiszivárgott, hogy Littke Kálmánná ellen is újabb gyamokok merültek fel és az ő szerepe sincs tisztázva.