Brassói Lapok, 1932. október (38. évfolyam, 224-250. szám)

1932-10-01 / 224. szám

Iw ú jítsa meg lejárt előfizetését, hogy a lapot zavartalanul és fennakadás nélkül küldhessük, a Shvájci fanok előfizetési ára egy hónapra 60 lej. OKTÓBER 1. Az Avéd-per legfrissebb szenzációja Letartóztatták dr. Barabás mentőtanúját Még mindig erősen birkózik a védelem és vád r . . Csíkszereda, szeptember 29 A gyergyóalfalusi bombaper tárgya­lása még mindig nagy érdeklődés mellett és állandó izgalmak között zaj­lik a Csíkszeredai törvényszék esküdt­­széki termében. A szerdai tárgyalásnak is megvolt a maga kiemelkedő mozzanata: Lőrincz Ig­nácot, Barabás­­János dr. egyik mentőta­­nuját hamis tanúvallomás miatt letaróz­­tatták. Lőrincz Ignácz Antonescu tanácselnök kérdéseire azt adta elő, hogy 1931 szep­temberében Orosz Béla és Ungvári akar­ták őt hamis tanúzásra rábírni, Barabás ellen. Vallomásáért 30 ezer lejt ígértek. Október vége felé ismét találkozott ve­lük Ambrus Lajos vendéglőjében. Azzal fordultak hozzá, hogy most valóban szük­ségük van rá, de nem a merénylet ügyé­ben, hanem a csikszenttamási milliós lo­pás ügyében. Zavaros és kioszu mesével igyekezik a dolgot közölni, de amikor vallomását be­fejezi, Lascu ügyész dermesztő csendben áll fel és követeli a tanú megesketését. A magánvád képviselői is csatlakoznak az ügyész indítványához s egyedül Ab­raham dr­. Barabás védője ellenzi sa­­ját mentőtanu­jának megesketését. De a bíróság az eskü mellett dönt. Alig hang­zik el az eskü utolsó szava, Lascu ügyész indítványozza, hogy Lörinczet azonnal tartóztassák le hamis eskü miatt, mert olyan körülményeket állított, amelyek egyetlen vizsgálóbírónál sem fordulhat­nak elő. Lőrincz azt állította, hogy tökré­­szegen került a vizsgálóbíró elé és ott egy csendőrőrmester vallott helyette és a vizsgálóbíró arra eskette meg, amit az elmondott. Ábrahám dr. kivételével a vád és védelem összes képviselői csatla­koznak az ügyész indítványához, amely­nek a bíróság rövid tanácskozás után j helyet is adott. Lőrincz Ignácot letar­tóztatják és átad­ják az ügyészségnek. Lőrinczet szuronyos fegyőr vezeti ki a tárgyalóteremből. Barabás dr. összetör­ten néz a csúfosan felsült mentőtanu után... Boldizsár András és Gál Farkas jelen­­téktelen vallomása után Laczkó János és Csat János gazdák elmondták, hogy a ditrói járásőrmester a gyergyóalfalusi őrsre hivatta, ahol Balázs Ferenc jegy­zőkönyvbe diktálta, hogy ő gyújtotta fel Gál Dénes fürészgyárát. Ugyanakkor azt is beismerte, hogy Lukács Antal abla­kán belőtt Barabás vadászfegyverével. [Ezért a szolgálatért 500 lej jutalmat ka­pott Barabástól. .. A következő Triff Mária vendéglősnő. [A vád egyik legfontosabb tanuja.. Arról is mulatozásról mond igen érdekes ada­tokat, amelyik a Barabás lakásán lezaj­lott ..tanukongresszust“ fejezte be. h.­- m mondotta, hogy az emlékezetes éjszakán 1 és 2 óra között valaki bezörgetett. Ber­­szán kért bebocsátást s vele volt­­ még Ungvári, Baricz, Balázs, Pál Antal és Fe­renc András. Berszán 5 liter bort kért, azonnal fizetett. Amig a borokat fel­hordta­, valakit éltettek románul, de a nevet nem hallotta. Különben lefeküdt s egy jó óra múlva zeneszóra ébredt. Fi­gyelmeztette vendégeit, hogy muzsikál­tatni már nem szabad s távozásra szólí­totta fel őket. Egy liter bor még volt az asztalon, azt Berszán magához vett s­ég­­után az egész társaság cigányostól együtt távozott. . ... Triff Máriát vallomására megesketik. Vallomása azért igen fontos, mert Ung­vári vallomásénak minden részletét iga­zolja, a tanukonkgresszus lezajlásáról. Ez a vallomás egymagában is elég ahhoz, hogy Barabás eddig kihallgatott mento­­r Aniti ellen hamis eskü miatt megindítsák az eljárást. _________________ Polgár József gyergyószentmiklósi ke­reskedő elmondta, hogy a merényletet megelőző nap délelőttjén Pál Dénes többször is kereste, de ő nem volt otthon. Balázs Imre alfalusi kereskedő rokona Barabásnak és Pál Dénesnek is, de azért vallomást akar tenni. Antonescu elnök: Tud-e arról, hogy Ambrus Lajos halállal fenyegette meg Barabást? Balázs: Az 1930 évi gyergyószentmikló­­si gyűlésen, amikor a város polgársága a csődöt akarta bemondani. Ambrus kije­lentette, hogy Barabást, Avéd Jánost, a jegyzőt és a papot lámpavasra akasztat­ja Alfalu piacán, csak legyen egyszer forradalom. Elnök: Tud-e arról, hogy Ungvári a koronabeváltáskor is megkárosította a fa­lu lakosságát? Balázs: Ungvári akkor nagy összege­kért szedett össze, de a beváltáskor ka­pott lest nem számolta el. Elnök: Kérte-e önt Ungvári hamis ta­­núskodásra?­­Balázs: Nem. De 2­ 5 éven át folyton ajánlkozott, hogy minden peremben ta­nú lesz. Csak a merénylet után, Barabás letartóztatásakor keresett fel azzal, hogy most van itt a legjobb alkalom Barabás tönkretételére. Ungvárit akkor kidobtam. Ungvári különben zsaroló gazember. Rendőrbrutalitásokról panaszkod­nak a tordai monstre­per vádlottjai Torda, szeptember 29. A kommunista monstreper folytatólagos tár­gyalásán Bács Sándor szabómester, Szász Elemér tanító, Holzer János üvegfúvó, Szent­teleki József pékmester, Dege József asztalos, továbbá Tordai Mihály, Domokos Gyula, Si­pos Miklós, Nagy Kálmán, Hauser Ferenc, Zürich József, Székely Mózes, Soós József, Lukács Sándor, Wohn József, Mattenhauer Zoltán, Demeter Zoltán, Bajcsik József, Ko­vács Dénesné és Horváth Zoltánná vádlotta­kat hallgatták ki. Igen érdekes vallomást tesz Herskovits Mór, aki orvosi létleletekkel igazolja, hogy az egy évvel ezelőtti verések miatt még ma is or­vosi kezelés alatt áll. Nemes László ifjúmunkás azt vallja, hogy a rendőrségen csak a veréstől való félelmé­ben tett beismerő vallomást. Domokos ifjú­munkás kijelenti, hogy máig sem tudja, miért tartóztatták le. Ezt különben a rendőrségen se közölték vele csak megverték, majd elen­gedték. Dege József munkás nem vett részt az au­gusztusi tüntetésben. Letartóztatása magánbosszúból történt, mert rendőrségi közegek többször követelték tő­le, hogy ingyen dolgozzék nekik, amire ő nem volt hajlandó. Szintén borzalma­san elverték. Horváth Zoltán előadja, hogyan tartóztat­ták le és verték össze Deákot, a per egyik vád­lottját A vádlottak kihallgatása után dr. Boeriu szenátor védő, a védelem újabb tanúinak be­­idézését kéri. Az ügyészség az újabb tanúki­hallgatásokat indítványozza. A törvényszék elrendeli a vád és védelem által bejelentett tanúk megidézését. Kilétán­ak­ halálra ítélték a pesthidegkuti gyilkost !Éder még most se ismeri be a gyilkosságot Budapest, szeptember 29. Éder József statáriális ügyének tárgyalá­sát szerdán délután hat óra előtt néhány perccel ismét megnyitották. Elsőnek Witt­­mann István kerékpárjavító tesz terhelő val­lomást Elmondja, hogy ő javította ki Éder biciklijének első kerekén a belső gummit, a szeleppel szembeni részen. Az elnök felszólí­tására szétszedi a biciklit, a javítás tényleg ott van. Ezután a csendőr következik, aki megtalálta a gyilkos golyók kilőtt hüvelyeit. A csendőr vallomása szerint a töltények évszáma és je­lei mindenben megegyeznek az Édernél talált töltényekével. Elnök: Hát ehhez mit szól, Éder? Éder: Tiszta lélekkel, Istenemre mondom, nem én követtem el a gyilkosságot. Elnök: (türelmetlenül rászól): Ne hivatkoz­zék Istenre, inkább igazoljon elfogadható ali­bit. Dr. Doroghy István bicikliszakértő jön sor­ra, aki agyagmodelleken bemutatja, hogy a kérdéses biciklinyomok Éder gépjétől szár­maznak. Utána Éder mentőtanúit hallgatják ki, akik szomszédságában laknak s akik ál­lítólag hétfőn reggel, a gyilkosság időpont­jában, otthon látták. Éder azt mondja, hogy hétfőn reggel a közeli hentesnél főtt húst vásárolt. Makláry hentes: Hétfőn nem is láttam Édert. Igaz, hogy a nyershúsosztályon tartóz­kodtam, nem az üzletben. Másik hentes: Tényleg láttam hétfőn az üzletben Édert, ki is szolgáltam. De ez hétfőn este volt, nem reggel. A teremben mozgás. Éder alibipróbálkozása megdőlt. Most az ujjlenyomatszakértő áll a bíróság elé. Szakértő: Három ujjlenyomatot vizsgáltam meg. Az egyiket 1922-ben vették fel Éderről, a másikat a korcsmai poháron találták, a harmadikat a letartóztatás után készítették a rendőrségen. Mindhárom teljesen azonos. Té­vedés kizárt dolog. Dr. Németh Ödön elmeorvosszakértő: Na­pokig tanulmányoztam Éder Józsefet és nor­málisnak találtam. Igaz ugyan, hogy élete tele van sorozatos balesetekkel, így három éves korában kezén és fején sérült meg, öt éves korában egy kaszára esett rá és ismét megsebezte magát. 1929-ben pedig a cséplőgép jobb alsó lábszárát majdnem teljesen levág­ta. Éder előéletének tárgyalásánál kiderül az is, hogy 1922-ben tettenérték kukoricalopáson. Akkor is makacsul tagadott. Ezután a fegyverszakértő terjeszti el­ő vé­leményét. Nincs kizárva, — mondja, — hogy a gyilkos lövések Éder revolveréből estek, de erre pozitív adat nincsen, mert Éder azóta tisztogatta a fegyvert. Késés? A csütörtök délelőtti tárgyaláson az el­nök utoljára felszólítja Édert, hogy vallja be bű­nét. Éder lehajtja fejét, majd meg­szólal: — Nem vagyok bűnös. Dr. Oláh János ügyész vádbeszédében elmondja, hogy az ügy tiszta és Éder felé fordulva — aki közben sírni kezd — így szól: — Nyugodtan állítom, Éder, te vagy a gyilkos. Kéri a törvény által előírt büntetés al­kalmazását. Dr. Török Miklós védő maga is beisme­ri, hogy a bizonyítékok megcáfolhatatla­­nok és Éder valószínűleg bűnös-. de kéri a bíróságot, adjon időt Édernek a véde­kezésre. Az Éder által bejelentett ceglé­di és más vidéki tanukat ki kell hallgatni. Meglehet, hogy csak emberölésről és nem gyilkosságról van szó, ami jogilag más minősítés alá esik. Kéri, hogy rendes bí­róság elé utalják az ügyet. Éder a védőbeszéd közben szakadatla­nul zokog. A bíróság negyed tizenkettőkor vissza­vonul ítélethozatalra. Tizenkettőkor visszatér a terembe és kihirdeti, hogy Édert kötél általi halálra itéli. A gyilkost konok magatartása miatt aligha terjesztik fel kegyelemre. Az ítélet végrehajtásáról lapzártáig nem érkezett értesítés. Ember és világ LEGYEK KÖRHINTÁJA Nyári reggeleken — megfigyeltem: mindig pont féltizkor — bronzcsillárom alatt tiz­­tizenkét légy jelenik meg s a csillár talpá­tól kétarasznyira — ki följebb, ki lejjebb — röpdösni kezd, a fönti körrel összevágó sza­bályos pályán, egymás után, egyenlő térkö­zökben, pontosan és rendszeresen, mintha valamilyen láthatatlanul, vékony cérnaszálon ringanának. Ez a legyek körhintája. Találga­tom, hogy mi ennek az értelme? Minthogy semmiféle kézenfogható okot nem fedezhe­tek föl, mely őket erre bírja és meggyőződ­tem, hogy ekkor nem vadásznak élelemre, azt kell hinnem, hogy a létharc fegyverszü­netében magáért a játékért játszanak, reg­geli test­gyakorlatukat végzik, örülnek az életnek. Ez a szertartásos körbe-körbe, ez a légtánc, ez a légybál, mely körülbelül egy negyedóráig tart, oly kecses és finom, hogy munkám abbahagyva, mindennap bámulom s szeretnék valami keringőt szerezni hozzá, alig hallható halkat, mint a légyszárnyak zizzenése, hogy azzal kisérjem ütemes lejté­süket. ÖNARCKÉP Voltakép semmitől sem irtózom annyira, minthogy valakit megalázzak, akár véletle­nül, akár gondolatban is. Hogy ezt elkerül­jem, nem kis áldozatokat teszek. Körülbelül tisztában vagyok azzal, mint jelenthet ez végső elemzésben, mély, lélektani mivoltá­ban, ennélfogva nem is dicsekszem, inkább panaszkodom. Képes vagyok valakit órákig magamnál tartani, aztán zeg-zugos utcákon hazakísérni a város másik végére, mert láto­gatása alatt egy pillanatban azt kívántam, bárcsak menne már a fenébe. Mindenkit ke­ményen bírálok. Szemem eléggé éles és ke­gyetlen. De ha észreveszek valakiben egy el­lenszenves vonást, tüstént mentegetni igyek­szem magam előtt is s ez a mentőmunka, me­lyet az értelem ösztönösen fölvillanó bírálata indít meg bennem az önvád hatása alatt, oly érzelmi ősbozóttá válik, hogy sokszor magam is megborzadok tőle. Már nem lelem a hibát, melyet kipécéztem, csak azokat a mentsége­ket, melyeket a hiba eltüntetésére tornyoz­tam föl. Rosszat szívesebben beszélek mások­ról akár jelenlétükben, akár hátuk mögött, mint gondolok. Akikkel kapcsolatba kerülök, hacsak a leglazábba is, ami gyakran csak annyi, hogy kezet fogtam vagy pár percig ültem velük egy utca­padon, azokkal föltét­lenül azonosítom magam s az önzés vakságá­val védelmezem őket. Furcsa rokoni kötelék ez. Megannyi gyarlóságom van és bűnöm is, de alapjában hűséges és hálás természet va­gyok.­­Ezeket a tulajdonságaimat kiterjesz­tem a lelketlen tárgyakra is. Még használati cikkeimet sem szeretem váltogatni. Nem eré­nyem a takarékosság, de ruháimat ronggyá nyitvöm, mert ragaszkodom hozzájuk s az újakkal csak nehezen ismerkedem meg. Út­ról jövet előre köszönök bútoraimnak. A szo­bát, melyben laktam, ha csak futólag, pár napig is, egy szállóban, megőrzőm emlékezel­temben s fáj, ha mások leszólják. Több töl­tőtollam van. Akadnak közöttük olyanok. — Emésztési gyengeség, vérszegénység lesoványodás, sápadtság, mirigybetegsé­­gek, bőrkiütések, kelések, furunkulusok eseteiben a természetes „Ferenc József* keserűviz szabályozza a belek annyira fontos működését. Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc József víz hatása mindig kitűnően beválik. A Ferenc Jó­zsef keserűviz gyógyszertárakban, dro­gériákban és fű­szerüzletekben kapható, melyek kaparnak, nem fekszenek kezemre. Ezeket néhanapján előveszem s félretéve a jókat, pusztán részvétből és izgalomból írok velük. Attól tartok, hogy különben mellőzött­­nek éreznék magukat és megsértődnének. DANI BÁCSI Mindig vidéki házacskája előtt üldögélt fonatos nádszéken, rekkenő nyárban is cifra hálászkendővel a vállán. Az újságokat búj­ta, de csak a halálozási rovat érdekelte. AZ volt az ő vadászterülete. Minden pusztulás fölvillanyozta. Ha arról értesült, hogy meghalt valamilyen távoli atyafia negyvenhétéves korában, szila­szélhüdésben, orreimpái dagadni kezdtek a boldogságtól, mert eszébe jutott, hogy az il­lető egyszer nem volt hajlandó váltókezessé­get vállalni érte. Bólongva mondta: — Isten nem ver bottal. Kisgyerekek is elhunytak, vörhenyben, to­rokgyíkban. Rövid tűnődés után ezekről is kisütötte, hogy ellenségeinek gyermekei s apjuk vagy anyjuk ekkor vagy akkor meg­sértette őket és most ezért bűnhődnek. Újra rácsa­pta : — Isten nem ver bottal. Egy ízben előttem olvasta, hogy a város egy gazdag polgára, aki kétszer buktatta ki őt az országgyűlési képviselőségből, kilenc­­venhárom éves korában csendesen elszendere­­dett. Akkor is fölsóhajtott: — Isten nem ver bottal. Dani bácsit mint gyermek sokáig nem ér­tettem meg messzemenő erkölcsi következte­téseiben. Ma azonban már megértem. Vala­mennyien halállal bűnhődünk azért, hogy megszülettünk. B. L. 3. OLDAL

Next