Brassói Lapok, 1932. december (38. évfolyam, 275-298. szám)

1932-12-01 / 275. szám

1932. december ) Meghalt Zínovjev ír ... Moszkva, november 29 . Ma rezzen jelentések szerint Zinov­­jev, a Komintern volt elnöke médiait Zinovjev valaha nagy és jelentős sze­­repet játszott Szov­jet-Oroszországt éle­ Tébert, d­e­ hatalma és befolyása Lenin n­alda­ utan egyre jobban és jobban ha­­nyatlott. Zinovjev olyannyira kegyvesz­­tett lett hogy Stalin már a kommunista pártból is ki karta zárni. Gróf Karácsonyi Jenő nem kapott konverziót . Temesvár, november 29 Gróf Karácsonyi Jenő, az általános konverziós kérelmek során maga is kon­verzió iránti kérvényt nyujtott be. A gróf bánlaki uradalma terheire kért konverziót és kimutatta, hogy ezt az uradalmat 30 millió lej adósság terheli. A törvényszék ma foglalkozott ezzel a konverziós kérelemmel és azt elutasítot­ta. Az elutasításnak az az indoka, hogy a főhitelező nem román állampolgár, és iem ezzel a hitelezővel szemben a román törvények nem alkalmazhatók. A grófot a törvényszék az elutasítá­son felül 200 ezer lej perköltség megfi­zetésében elmarasztalta. Visszavonták a csopor­tokban utazók rend­kívüli kedvezményeit Bukarest, november 29 A vasúti vezérigazgatóság december elsejétől kezdve visszavonja a csoport­­utazásokra adott eddigi rendkívüli ked­vezményeket. A régi úgynevezett ren­des kedvezmények továbbra is érvény­ben maradnak, vagyis 30 százalékos ked­vezmény jár abban az esetben, ha leg­­alább 21 személy utazik egy csoportban. Külön vonatokra is érvényesíthető a 50 százalékos kedvezmény abban az esetben, ha legalább 300 utasról, illetve megvásárolt jegyről van szó. Az antiszemitizmus nem gitt a szerelemben Temesvár, november 29 Finkelstein Jak­ab 55 éves kereskedel­mi utazó tetten érte feleségét egy Avra­­mescu Ion nevezetű­ állítólagos hírlap­íróval, aki egyben a Svastica Banatului nevű antiszemita alap exponense is. Az utazó a tettenérés pillanatában rá­vetette magát a csábitóra és a két férfi között elkeseredett birkózás kezdődött. A harc hevében azután Avramescu le­ütötte a férjet, aki eszméletlenül esett össze. A csábító elmenekült, a férjet sú­lyos sebeivel ápolják. A kincstári bonokkal is teljes adót fizetni Bukarest, november 29. Emlékezetes, hogy annak idején a kor­mány megengedte a textilgyárosoknak az állami szállítások fejében kapott kincstári bonok részleges kompenzálását, azaz adó­fizetés céljaira való felhasználását. A pénzügyminisztérium most újabb rende­letet küldött a pászü­gyigazgatóságok­­nak, amely úgy látszik, a kompenzációs jog meglehetős kiszélesítését célozza. Eszerint a posztógyáraknak jogában áll a július huszonkilencediki 769 szám­i mi­nisztertanácsi határozat alapján kiadott kincstári bonokat teljes összegben 1930-as vagy korábbi évbeli (de nem későbbi) állami adó kifizetésére felhasználni. Meg­jegyzendő, hogy a bonokkal nem­issak az illető gyár, hanem bárki adóhátraléka fi­zethető. Ez annyit jelent, hogy a kincs­tári bonoknak pénzértéke lesz és keres­kedni fognak vele, legalább is adófizetői körökben. Közeledés a két liberális frakció között Bukarest, november 29 Hétfőn délelőtt Bratianu Dinu, a libe­­rális párt egyik kiválósága és Bratianu George, az ir­­liberálisok vezére találkoz-t­ak egymással a Konstancából Bukarest elé haladó gyorsvonaton. A két egymás­­sal szemben álló politikus között hosszú és bizalmas beszélgetés fejlődött ki s ma m­ár egész Bukarest ezzel a találkozással van tele. Politikai körökben igen komo­lyan híresztelik azt, hogy a két liberális párt a közeledés útján van, ami belpolitikai szempontból azért különös értékű szenzáció, mert amennyiben a kibékülés megtörténik s az ifjú liberálisok visszatérnek a régi liberális párt keretébe, úgy kétségte­len, hogy az ország leghatalmasabb pártja megint csak a liberális párt lesz. CHURCHICC: Az egész leszerelési vita undorító London, november 29. Churchill ma az egyik előkelő angol folyóiratban megismételte legutóbbi an­gol alsóházi beszédének lényegét. Chur­chill szerint az egész leszerelési vita undorító. A leszerelési vita nem egyéb, mint tak­tika, amellyel a leszerelésben résztvevő államok maguknak­­ katonai előnyöket akarnak szerezni. Itt háborúra készülődik a világ, új ka­tonai tervek vannak és új politikai ala­kulatok és közben egyre inkább lesze­relésről beszélnek. Ezt a hazugságot és álszenteskedést nem lehet szó nélkül eltűrni. Szerinte addig nem lesz Deke és nem tudják a leszerelést keresztülvinni, amíg az ilyen vita­pontokat, mint például a danzigi korridor kérdése is, el nem in­tézik. C­hurchill cikke Londonban élénk fel­tűnést keltett. WIEM II* m­­iasult kedvezmény a­z adóBiák­diléricosaftenaBc Bukarest, novem­ber 29. Madgearu pénzügyminiszter a sürgős pénzügyi intézkedésekről szóló törvény hetedik szakasza alapján újab­b kedvezményeket biztosított azoknak az adózóknak a javára, akik hátralékos adójukat 1912 december 20-ig teljes egészében kifizetik. Az újabb kedvezmények kihirdetésére és azonnali alkalmazására vonatkozó­lag távirati rendelkezést küldtek ki az összes pénzügy igazgatóságokhoz az aláb­bi értelemben: Azok, akik az 1927 évig esedékes adóhátralékukat fizetik ki, 21 százalékos en­­gedményt kapnak. Az 1928 év hátralékos adó kifizetése után 20 százalékos, az 1929 évi után 11 százalékos, az 1919—11—12 évi hátralékos adók kifizetése után pedig 10 százalékos engedményt adnak azon kivéd, hogy a késedelmi kamatokat mindez egyes esetben elengedik A kedvezmény a fenti éven kinti elosztásban jár azoknak is, akik több évről szóló hátralékukat fizetik ki egy összegben :’Párisi Hk­ele szerint: Románia és a külföldi hitelezők között rövidesen létrejön a megegyezés Bukarest, november 29. A főváros politikai köreiben nagy fel­tűnést keltett a párisi Le Temps leg­­ufjabb számának a híradása, amely sze­rint Románia és a külföldi hitelezők között talán már a jövő hét folyamán létrejön a végleges megegyezés. A külföldi hitelezők nem mentek bele abba, hogy Románia kevesebb kamatot fizessen a kölcsönök után, mint eddig, vi­szont hozzájárultak ahhoz, hogy a tőke­­törlesztések fizetését egy időre felfüggesz­­szék. A kamatfizetés részben devizában, részben lejletétekkel történik, ezzel kap­csolatban azonban Romániának klíring­­egyezményt kell kötnie Franciaországgal, hogy árucsere útján lehessen a lejletéteket devizákká átalakítani. Bukarestben a Le Temps cikkével kap­csolatban elterjedt az a hír, hogy a Com. most hazaérkezett vezérigazgatója),d. Sta­­nescu is ebben az ügyben folytatott tár­gyalásokat a külföldön s talán éppen neki köszönhető az, hogy a megegyezés rövi­desen, de december 13-ig egészen bizo­nyosan létrejöhet. Ezt az utóbbi hírt illetékes helyről cá­folják, viszont megerősítik a Le Temps jelentését azzal a kiegészítéssel, hogy a kamatfizetések terén is remélhető a hi­telezők mérsékelt engedékenysége. Itt említjük meg azt is, hogy a kor­mány közvetlen környezetéből származó hírek szerint ebben a pillanatban Auboin francia szakértő tárgyal Párisban Romá­nia érdekében. Legutóbb hosszú távirat­ban tett jelentést az elért eredményekről s ennek a jelentésnek az alapján került a világsajtóba a közeli megegyezésről szóló híradás. 3 Már Scheicher is feladta a harcot és így biztosan újból Papén következik Berlin, november 29. Schleicher kétségbeesett erőfeszítést visz véghez, hogy valahogyan megállapo­dásokat tudjon létesíteni és hatalomra ke­rülhessen. Erre azonban nem sok a re­mény. A Völkischer Beobachter, Hitler lapja, most nyíltan megírja, hogy a nemzetiszocialista párt semmiesetre sem tűri Schleicher kabinetjét. Kifejti, hogy most, mikor a munkanélkü­liség nő, a kommunizmus pedig terjed, a legnagyobb bűnt követte el a köztár­saság elnöke, amikor Hitlert és pártját egyszerűen félretolta, így a Schleicher­­kormány nem Németország ú­jraéltetője, hanem Németország tem­etője lesz A cikk végezetül leszegy, hogy a nemzetiszocialista p il sem­­iesetre sem megy bele abba hogns a tavaszig fegyverszünetet kössenek és törjék, hogy a Schleicher-diktatúra ez a dall a fegyverszüneti idő alatt, kiélhesse ma­gát. Mivel a nemzetiszocialisták ennyie­­ harciasak és annyi koncessziót sem akar­­­­nak tenni, hog­y legalább a tavaszig tűrjék Schleicher­, ismét Papén került előtérbe az ő harci k­­ormányával. Annyi bizonyos, h­ogy amennyiben tényleg ismét Papra kap megbízást, a kancellár és a birodalmi gyűlés ismét nem tudnak majd együttműsödni Arra számítanak, hogy ebben az eset­ben a birodalmi gyűlést egybehívják ugyan, de az legfeljebb egy-két ülést tart és majd Papon ismét megtalálja a módját, hogy feloszlathassa a birodalmi gyűlést és az alkotmány 48. paragrafusa alapján diktátori hatáskörrel uralkodjék. Ebben az esetben természetesen hatvan napon belül ismét ki kell írni a választá­sokat és ha Pasien e tekintetben engedel­meskedik is majd az alkotmány előírásai­hoz, mégis megtalálja a módját, hogy a kiírt választásokat a terminus lejártakor ne tartsa meg. Papén csak akkor tartaná meg az új választásokat, ha a kedélyek 3. oldal már lecsillapodtak és azzal számolhat, hogy a szavazók nyugodtan és felelőssé­gük tudatában állhatnak az urnák elé. SCHLEICHER BERLINBE IN­VITÁLJA HITLERT Egyébként ma délelőtt Berlinbe érke­zett Strasser és F­rick, a nemzeti szocialis­ták pártjának két vezetője. Schleicher, abban a pillanatban, amelyben megtudta, hogy Strasser és Frick Berlinbe érkezett, megkereste őket azzal, hogy tárgyaljanak. A két nemzetiszocialista vezér azonban kijelentette, hogy sem Hitlertől, sem 3 párttól nem kaptak megbízást arra, hogy Schleicherrel tárgyalhassanak és így legnagyobb sajnálatukra Schleicr­ er­nök rendelkezésére nem állhatnak. A két vezér azonban azt ajánlotta, hogy amennyiben Schleicher a párttal tárgyal­ni óhajtana, lépjen közvetlen öss­zekötte­­tésbe Hitlerrel. Schleicher nagyon zokon vette ugyan ezt a merev elutasítást, de ennek ellenére is kénytelen volt a tanácsot megfogadni és Hitlert Berlinbe invitálta. Berlinben úgy tudják, hogy H Htler a meg­hívást nem utasítja el, Schlei,­horrel talál­kozni fog ugyan, de ez a találk­ozás bizto­san eredménytelenül végződik. Hitler semmiesetre sem egyezik meg Schleicherrel és így Schleichernek sem marad más utja­ módja, minthogy meg­bízását Hindenburgnak vissza adja. Ez esetben aztán tényleg és Emil Pa­pén következik. Vannak, akik azt állítják, hogy Papén kinevezése már holnap megtörténik. 50 százalékos utazási kedvezményt ad a CFR a lipcsei vásárra utazóknak Bukarest, november 29 A vasúti vezérigazgatóság rendeletileg ötven százalékos utazási kedvezményt biztosított azoknak, akik 1933 március 5 és 15 között a lipcsei minta­vásárra utaz­nak. A kedvezmény visszautazáskor érvé­nyesíthető, amennyiben a megőrzött és a mintavásáron is lenecsételtetett jegy vis­szafelé érvényes a kiindulási állomásig. A kedvezményt az országon átutazó ide­genek is élvezhetik. ­ Harminchárom milliós vagyont akart szerezni a gyilkos bukaresti ügyvéd Bukarest, november 29. A bukaresti kettős gyilkosság ügye a gyil­kos ügyvéd minden ravaszkodása és köntör­falazása ellenére, a teljes tisztázás felé halad. A nyomozást vezető hatóságok ma hivatalos jelentést adtak ki, amely megcáfolja azon híresztelést, hogy Nicolaescu ügyvéd összes eddigi vallomásait visszavonta volna. Tény, hogy vallomásai telve vannak ingadozással és visszatáncolással, de végeredményben egyre jobban megtörik és fokozatosan ha­lad előre a beismerés útján. Eddig szóban, sőt írásban is többször beis­merte a bűntény értelmi szerzőségét s ráig előbb azt bizonygatta, hogy az egész gyilkos­ság gondolatát a soffőr vetette fel először, most már bevallja, hogy­­5 volt a felbujtó. De eddig az ejeji­ nappal folyó va­latágok és keresztkérdések ellenére sem vállalja azt, hogy saját kezével hajtotta meg­e a kettős gyilkosságot Viszont a soffőr a bűntett idejére alibit igazolt és mondhatni, teljesen gyanún kí­vül áll. A vizsgálat még számos érdekes adatot de­rített ki az infernális tragédia hátteréről. Először is kiderült, hogy Boteanu asszony vagyona kerek 11 millió lejre rúg, teljesen adósságmentes, tiszta na­gyon, amelyre az öregasszony még az adót is kifieztte 1912 végéig. Nicolaescu jól tudta, hogy milyen nagy té­tért vállalta a bűn kockázatát. Megállapítást nyert továbbá, hogy Nicolaescu a soffőrnek az asszonyok meggyilkolására vonatkozó ajánlatot először az Olimpia asszonnyal va­ló házasságkötése után két napra tette. A harmadik megállapítás, hogy Nicolaescu­nak még régebben volt egy menyasszonya, aki uzsorakölcsönt vett fel Boteanu asszonytól. A dologból per lett és Nicolaescu a leány vé­dője gyanánt, a bíróság előtt ismerkedett meg az egykori bordélyh­áztulajdonosnővel. Nemsokára meghalt a régi menyasszony s ekkor jött létre a házasság Boteanu asszony unokahuga, Olimpia és az ügyvéd között Ennek a frigynek természetesen semmi sze­relmi alapja sem volt: az asszonyok polgári nevet és társadalmi állást kívántak egy fia­tal ügyvéd útján, Nicolaescu pedig pénzt

Next