Brassói Lapok, 1933. április (39. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-01 / 75. szám

V 2. oldal Ismét nagy botrány volt a ka­marában a Skoda-ügy miatt Jansan súlyos támadása és vádjai a kormány ellen A képviselőházban a csütörtöki ülésen ismét hatalmas és minden eddiginél ellenségesebb botrány volt a Skoda-üggyel kapcsolatban. Az ülés első szónokai a költségvetés részleteihez szóltak hozzá. Egyszerre csak felállott Cali­­nescu belügyi alminiszter, aki felolvasta az öngyilkos Popescu tábornok hátrahagyott le­veleit. Illetve csak fel akarta olvasni, mert ebben a szándékában az egyesült ellenzék elemi erejű felháborodással akadályozta meg. — Hogyan jönnek most ide ezek a levelek? Hiszen most a napirendet tárgyaljuk! Miféle súlyos sérelme ez a házszabályoknak? — hangzott minden oldalról. A vihar oly erőteljes volt, hogy az ülést fel kellett függeszteni. Nyitás után Juntán emelkedett szólásra: — A Skoda-ü­gyben nem akartam interpel­lálni, mert láttam, hogy végül lefogták Za­­letzkyt és meg voltam győződve arról, hogy a kormány komolyan akarja lefolytatni a vizsgálatot a többi bűnösök kézrekerítésére. Ez az eljárás azonban, ahogyan a parlament elé hozták az öngyilkos generális leveleit, ahogy a kormány a halott emlékével akarja magát védelmezni... A botrány kiújul és olyan zaj keletkezik, hogy Junian nem tudja folytatni beszédét Szavai csak alig-alig hallatszanak. — A leveleknek ez a házszabályellenes fel­olvasása oly súlyos sérelem, oly jellemző ak­tus, hogy végül is idekényszerít a tribünre, hogy kimondjam, a kormánynak összekötte­tései voltak ezzel a Zaletzkyvel. — Le­velet — kiabálják a többség padso­raiból A zaj pillanatra sem szünetel, úgy, hogy a szónoknak csak a szájmozgása látszik. Mikor Junian végez, Inculet liberális áll föl és ő is támadja a kormányt a levelek fel­olvasása miatt. Calinescu államtitkár: A felolvasás egyálta­lában nem volt házszabályellenes. Én nem mondottam szónoklatot, hanem egyszerűen aktákat olvastam csak föl. A kormány oly súlyos ügyben, mint amilyen ez a Skoda-ügy, is, jogosult erre. Egyébként is az ellenzéki urak kérték azt, hogy terjesszük a parlament elé a Zaletzky-ügy összes dokumentumait... Leon (lupista) akar beszélni az ülésről tá­vollevő Lupu helyett, de még mielőtt meg­kezdené mondtókáját, Popa többségi feléje kiált: _ A Lupu-pártnak nincsen erkölcsi jogo­sultsága ebben az ügyben felszólalni! A vihar erre megismétlődik. A kedélyek lecsillapodásával Leon élesen támadja a kor­mányt. Szavaira Voicu Nitescu miniszter fe­lel Visszautasítja azt a vádat, mintha a kor­mánypártnak összeköttetései lettek volna ezzel a Zaletzkyvel. Ezt éppen a vádaskodó Juniánnak kellene tudnia leginkább, hiszen néhány hónappal ezelőtt még ő is a kor­mánypárt tagja volt. Junian: Igaz. Az is igaz, hogy ismertem Zaletzkyt Két évvel ezelőtt találkoztam vele. De akkor még senki sem sejthette, hogy ki ez az úr. Láttam most Zaletzky jegyzeteit s azokból meggyőződtem arról, hogy a kor­mánypárt több vezető tagjával benső viszonya volt. A beszédek állandó viharok között zajlanak le s a szónoklatokat alig-alig lehet érteni Az ülés belenyúlik a késő éjszakába. A szászrégeni halálos tesztvérháború egyik­ epizódja a bíróság előtt Marosvásárhely, március hó, 31 Szászrégenben a múlt év június 14-én­­játszódon le az a borzalmas tragédia, a­mely akkor egész Erdélyt napokig izga­lomban tartotta. A város leggazdagabb polgárának, Kosch Györgynek, egyik fia, Kosch Oszkár földbirtokos lelőtte fivérét Kosch Károly dr-t, ennek a feleségét és önmagával is végzett. Ennek a testvérháboruságnak egyik kö­vetkezménye került most tárgyalásra a marosvásárhelyi törvényszéken. Az öreg Kosch György ugyanis pert indított me­nye, a testvérgyilkos és öngyilkos Kosch Oszkárné ellen és visszakövetelte tőle azt a 600 ezer lejt, amit Kosch Oszkár a birtok elosztása során kapott. A bíróság nem hozott döntést, mert az özvegy ügy­védje illetékességi kifogással élt. A magyar beruházási kölcsön a felsőházban Budapest, március 3­. A magyar felsőház ma megszavazta az 50 millió pengős államkölcsönt. A szavazás előtt Imrédy pénzügymi­niszter beszélt és kihangsúlyozta, hogy ez az ötvenm­illiós kölcsön csak szerény kezdet azokhoz a tervekhez képest, ame­lyeket az állam talpraállítása érdeké­ben meg kell valósítani. A gazdasági leletnek — mondotta — sem az infláció, sem a defláció jelszava nem adhat vé­delmet. A külföldi adósságok kérdéséről szó­lott még a pénzügyminiszter és megál­lapította, hogy a jelenlegi hangulat nem alkalmas arra, hogy ezt a kérdést a kül­földdel véglegesen letárgyalják. Ha a nemzetközi feszültség enyhül, szerét ejti annak, hogy ezek a tárgyalások is meg­kezdődjenek. I — 1 Sikeres bemutató a budapesti Magyar Színházban Budapest, március 31. ■ A Nemzeti Színházban érdekes sajtóbemu­tató volt csütörtökön délelőtt. Somogyváry Gyulának, a rádióból is jól ismert Gyula di­áknak mutatták be három egymásba kapcsoló­­dó egyfelvonásosát „Kitagadottak" cím alatt. Az egyfelvonásosok a magyarság legnagyobb három emigránsának: Thökölynek, Rákóczi­nak és Kossuthnak az alakját mutatták be. A darab, vagy inkább darabok igen nagy sikert arattak a bemutató előadáson. Még a sajtóbemutatók kényes igényű közönsége is több ízben nyiltszini tapsban tört ki. Színházi körökben úgy jósolják, hogy a „Kitagadot­­tak“-nak hatalmas színházi sikere lesz. O. E. 1­ 993 április 1. Elkészült az árverések felfüggesztéséről szóló javaslat Bukarest, március 31. Az árverések felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot a kormány már a leg­felsőbb törvény­javasló bizottság elé ter­jesztette véleményezés céljából. A javaslat részletei még ismeretlenek. 765 millió pengő a magyar költség­vetés­ en Budapest, március 31. A magyar minisztertanács egyhangúlag elfogadta azt a költségvetési előirányza­tot, amelyet a pénzügyminiszter a tanács elé terjesztett. Értesüléseink szerint a költségvetési előirányzat 765.760 mil­lió pengőre rúg. A pénzügyminiszter a minisztertaná­cson hangsúlyozta, hogy az állami költ­ségvetési keretet az államélet veszélyez­tetése nélkül jobban szűkíteni nem le­hetett. Luput tíz napra ki akarják zárni a kamarából Bukarest, március 31. Luput, akit a kamara fegyelmi bizott­sága elé utasítottak, mert a szerdai ülé­sen összetűzött Pap­ Csicsó elnökkel, a bizottság a kamarából 10 napi ki­zárásra javasolja. Az ügyet, előrelátható botrányok között, pénteken tárgyalja majd a képviselőház. Egy pesti lap szerint:­­ cseh, román és osztrák fások köztem terveznek Magyar­­ország ellen Budapest, márcus 31 Az Új Nemzedék jól értesült forrásra hivatkozással azt a hírt közli, hogy a cseh,román és osztrák fatermelők és faexportőrök kartellbe akarnak tömö­rülni a magyar fogyasztópiac ellen. Ennek a kartellnek az a terve, hogy Ma­gyarországgal szemben megdrágítja a fát, mert Magyarország a kötött kereskedelmi szerződésekben kötelezve van arra, hogy ezektől az államoktól egy bizonyos fa­mennyiséget is átvegyen. Az akciót, a tömörítést, a keleti álla­mok fakartellje, a bécsi Comptoir de Bois irányítja. Hír szeint a cseh kormány néhány hét­tel ezelőtt megbízást adott Körnernek, az ismert fakereskedőnek arra, hogy a cseh állami erdőségek faanyagát külföldön el­helyezze. Körner áll ennek az akciónak élén , amelyet természetesen a cseh kor­mány is támogat, mert azt reméli, hogy így eladás tárgyává tett famennyiségét jobb áron tudja értékesíteni. Jelentések szerint Körnerék ebben a kérdésben puhatolództak már Erdélyben is és Magyarország most kíváncsian vár­­ja, hogy Erdély, amü­elynek Magyarorszá­­gon nagy kereskedelmi érdekei vannak, miképpen reagál a cseh-osztrák ajánlatra. Manun Bukarestbe érkezett Bukarest, március 31. Maniu csütörtökön este hét órakor Bu­karestbe érkezett. Az állomáson sokan várták, közöttük Vajda miniszterelnök is. A német tőzsdések és mozisok cáfolják az anti­szemita kilengéseket Budapest, március 31. A budapesti tőzsde tagjai ma egyre­­másra olyan értelmű Németországban feladott táviratot kaptak, amelyek el­mondják, hogy a németországi antiszemi­ta zavargások nem egyebek, mint merő kitalálások. Ezek az üzletbarátok táviratukban köztik magyar ügyfeleikkel, hogy ezek a vad hírek csak ártanak a németorszá­gi zsidóknak és éppen ezért azt kérik, hogy azokat Magyarországon üzleti kö­rökben üzletfeleik cáfolják meg. Ugyanilyen távirtokat kaptak a ma­gyar filmkölcsönzők is a német filmvál­lalatoktól és filmkölcsönzőktől és ilyen táviratokat küldöttek a német gabona­importőrök a magyar gabonaexportőrök­nek is. Két felségsértési per a temesvári Tábla előtt Temesvár, március 31 A temesvári Tábla Müller Kálmánnak, az ismert baloldali munkás vezérnek és társainak felségsértési perében ma jog­erős, elvi jelentőségű döntést hozott. 1930. június 8-án a tanács alakuló gyű­lést tartott, amelyen a 12 kommunista ta­nácstag a király éltetésekor nem állott fel. Ezért a tanácsból kizárták őket és megin­dították ellenük a felségsértési eljárást, a­melynek során Müllert két havi, Töpfer Pétert négy havi elzárásra ítélték. A har­madik vádlott, Leyritz Árpád Párisba szökött. A Tábla Totirescu-Lambrino-Tigaianu tanácsa ma elfogadta dr. Bürger és Matei Simion ügyvédek érveit és kimondotta, hogy a nem-felállás még nem felségsértés, legfeljebb nevelés hiánya. Miután a neve­letlenségre nincsen paragrafus, a Tábla a vádlottakat, akik négy hónapot ültek vizsgálati fogságban, felmentette. Az ítélet jogerős. A fenti tanács előtt egy másik felség­sértési per is tárgyalásra került. Ebben az ügyben éppen úgy, mint az előzőben is , Bocu Sever, a nemzeti­ parasztpárt bánsá­gi vezetője volt a feljelentő. Berna Petre brassói esperes 1931 január 15-én tartott beszédében hevesen kikelt a tisztviselői fi­zetések redukciója és az áldozati adó el­len, hangoztatván, hogy 8500 lejes havi jövedelméből ő nagyobb áldozatokat hoz az országnak, mint a király, aki hatalmas jövedelme után nem adózik. A román esperest a temesvári törvény­szék felmentette. A táblai tanácsban vé­leményeltérés merült fel és ezért a döntést április 6-ra halasztották.­­ Japán minden áron megtartja a német gyarmatokat Tokió, március 31. Japán újabb politikai frontot vitt Japánnak voltaképpen most, hogy kilépett a Népszövetségből, vissza kellene adnia azo­kat a volt német gyarmatokat, amelyeket a versaillesi békeszerződés megkötése után a Népszövetség Japánnak azzal bocsátott át hogy Japán kormányozza ezeket a gyarmato­kat, mintha tulajdonai lennének. A Népszö­vetség mandátumával egyidejűleg azonban ki­hangsúlyozta, hogy ezek a gyarmatok nem Japán tulajdonai, azokra Japán igényt neve tarthat és így az, hogy birtokba, veszi őket nem egyéb, mint a Népszövetség átmeneti jel­legű megbízása. Japán, most, hogy a Népszövetségből kilé­pett, ezeket a volt német gyarmatokat tovább­ra is meg akarja tartani és azt mondja, hogy egyrészt szüksége van ezekre a gyarmatokra, másrészt meg történelmi jogcíme van ezekhez a földterületekhez. Japánnak ez a magatartása rendkívül éles hangulatot teremtett. Európa ezt a rabuliszti­­kát nem veszi szó nélkül tudomásul és ezt Japán is jól érzi. A japán diplomácia éppen ezért most hirtelen fordított egyet a köpe­­nyegen. Új jogi álláspontra helyezkedik és már nem történelmi jogaira hivatkozik, ha­nem azt mondja, hogy mindazideig nem bocsáthatja ezeket a gyar­matokat a Népszövetség rendelkezésére, a­míg Berlin azokra igényt tart. , Japán tehát beleavatkozik az európai álta­lános felfordulásba és a Csendes-óceáni gyar­matok végleges birtoklásának kérdésével még jobban elmérgesíti azt a helyzetet, amely Né­metország és Európa­­ többi államai között

Next