Brassói Lapok, 1933. június (39. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
. A merénylet A bírák felemelkedtek helyükről, az ügyész előszedte az iratokat, Tischler pedig kalapját kezében tartva, várta ügyvédjét, Ocvald Teodoreanut, aki az egyik szavazóbíróval beszélgetett. Az ügyvéd be is végezte párszavas beszélgetését és elköszönt a bírótól. Schler pedig az ajtó felé indult. Ebben a pillanatban hatalmas dördülés rázta meg a termet. A. Stancu, aki eddig teljes csendben az egyik sarokban húzódott meg, Tischler mögé lopódzott és hátulról belelőtt a néhai nagybirtokosba. Tischler vértől elöntve, egy pad mellé zuhant. Fia, Tischler Elemér, aki a folyosón tartózkodott, berohant a tárgyalóterembe és kétségbeesetten kiáltott fel: — Megölték az apámat! Ezzel a merénylő felé rohant, aki kinyújtott karral állott, revolvert szegezve mindenkire, aki felé közeledett. Stăncescu ügyész szintén a merénylő felé sietett Siancu fegyverét az ügyészre fogta, aki így szólt: — Vigyázzon... én az ügyész vagyok! A következő pillanatban az ügyész már Siancu mellé ért és teljes erejével rávágott kinyújtott karjára, úgy, hogy a fegyver a földre zuhant. A merénylő nem mozdult, mintegy apatikusan várta a fejleményeket. A törvényszék épületében leírhatatlan pánik tört ki. A tömeg benyomult a terembe, kiabált és kavargott Demetrescu főügyész azonnal hatósági intézkedésekről gondoskodott, majd a mentőkért telefonált, akik az eszméletlen Tischlert szanatóriumba szállították. 2. oldal Tischler Mór meghalt a szanatóriumban A gyilkos kapitány személyesen nincs érdekelve a móc-perben M®í|iu€hh® áürrfésdia Bukarest, május 31. A bukaresti igazságügyi palotában Tischler Mór, az egykor multimilliomos erdőbirtokos ellen elkövetett revolvermerénylet céljához ért. Tischler szombatra virradó éjszaka negyed 4 órakor a szanatóriumban belehalt sérülésébe. Nemcsak Erdélyben, hanem Bukarestben is a legnagyobb izgalommal tárgyalják a revolveres merénylet ügyét. A fővárosi lapok a legnagyobb felháborodás hangján foglalkoznak a merénylő Stancu tettével. A tragédiával kapcsolatban a következő részleteket jelentik: EGY KISAJÁTÍTÁSI ÜGY BONYODALMAI Tischlernek a Csúcsa, Bánffyhunyad körüli mócvidéken 16.000 holdnyi erdőbirtoka volt. E birtok kisajátítási ügyének végső tárgyalása alkalmával végső fokon úgy döntöttek, hogy nem lehet az egész területet kisajátítani, hanem csak annyit, amennyire a környező lakosságnak, a családfők száma alapján megsütendő kalkuláció alapján, szüksége van. A határozat értelmében az agrárbizottság kiküldötte a helyszínre Golgoteanu és Popescu Pera földművelésügyi vezérfelügyelőket, hogy állapítsák meg a családfők tényleges számát. Golgoteanu és Pera, a vád szerint, el is készítették jelentésüket, azonban nem a családfők tényleges száma szerint, noha ezt könnyen megállapíthatták volna az egyes községek táblázataiból, hanem egy régi, a földművelésügyi minisztériumhoz benyújtott jelentés alapján, amely sokkal kevesebb családfőt tüntetett fel a tényleges számnál. Tehát, mondja a mócok vádja, a vezérfelügyelők meghamisították a jelentést. E jelentést véve alapul, a kisajátító bizottság azután a 16.000 holdból csak 9 ezer holdat sajátított ki Tischler birtokából, 7000 holdat pedig meghagyott volt a régi birtokosnak. A földművelésügyi minisztérium tudomásul vette ezt a döntést, de miután hallotta, hogy a mócok között milyen óriási az elégedetlenkedés és az izgalom, elhatározta, hogy jószántából megvásárolja a kisajátítatlan részt és szétosztja az érdekelt mócok között. Meg is indultak a tárgyalások, amelyeknek során a minisztérium 18 millió lejt ajánlott fel Tischlernek, aki viszont 125 millió lejt kért. Miután a felek nem tudtak megegyezni, kéttagú választott bíróságot küldöttek ki. A minisztériumot Armand Calinescu, a jelenlegi belügyi alminiszter, Tischlert Vasalopol ügyvéd képviselte. Később a bíróság kibővült Pop Jonellel, a képviselőház jelenlegi elnökével. Hosszas tárgyalások után 70 millió lejben egyeztek ki. BŰNÜGGYÉ DAGAD AZ EGYEZKEDÉS Az ügyben ebben az állásában már csak a vétel és a fizetés lett volna hátra. Ekkor — 1930. tavaszán vagyunk — váratlanul megjelent a színen Mihalache földművelésügyi miniszter, aki hallván azt, hogy a kisajátítás szabálytalanul történt, leállította a tárgyalásokat és feljelentést tett az ügyészségen. A vizsgálat hamarosan megindult Golgoteanu és Pera vezérfelügyelők ellen, akiket hamisítással vádoltak. Golgoteanu a vizsgálat ideje alatt külföldre utazott és ott gyanús körülmények között meghalt. Valószínűleg öngyilkosságot követett el. Peraval szemben egyszer azt állapították meg, hogy nem hamisította meg a már említett jelentést, hanem csak jóhiszeműen tévedett. Más fokon ismét megújították ellene a hamisítás vádját. Vádlott lett időközben maga Tischler is, akit a mócok ügyvédük, Vasiliu Cluj útján feljelentettek, hogy ő bujtotta fel az öngyilkos Golgoteanut és Perát a hamisításra. Ennek a hamisítási, illetve felbujtási ügynek bűnügyi tárgyalása került sorra hétfőn a bukaresti törvényszék 1-es számú büntetőtanácsa előtt. A GYILKOSSÁG KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEI Miután a terem igen kicsi volt, a tárgyalást csak kisszámú közönség hallgatta. A bírákon, az ügyészen, az ügyvédeken kívül Popescu Perar az időközben koldusszegénnyé vált Tischler, ennek Elemér nevű fia és néhány érdeklődő volt csak a teremben. Az egyik sarokban meghúzódott Stancu Jenő rokkantkapitány, kolozsvári trafiktulajdonos is. Az ülés megnyitása után megállapították, hogy a beidézett tanuk közül csupán egy jelent meg. Erre indítvány történt, hogy a tanuk elmaradása miatt a tárgyalást napolják el. Vasiliu Cluj ügyvéd, a mócok képviselője, azt kérte, hogy folytassák a tárgyalást, ő a maga részéről inkább eláll a többi tanuk kihallgatásától. A két vádlott védője azonban ragaszkodott ahhoz, hogy halasszák el a tárgyalást, a hiányzó tanukat pedig büntessék meg. Az ügyész ugyanezt az álláspontot képviselte. Erre a törvényszék halasztó határozatot hozott és a 3 hiányzó tanút, névszerint Armand Calinescu belügyi alminisztert, Pop Jones képviselőt, a képviselőház elnökét és Fianu inspektort 5000—5000 lej pénzbüntetéssel sújtotta. Ezután a következő tárgyalást június 26-ra, tehát egészen közeli időpontra tűzték ki. Előre megfontolta Stratulat vizsgálóbíró azonnal kihallgatta a gyilkost, aki előadta, hogy rokkant kapitány, ügyvédi címe van, de nem folytat praxist , hogy esze ágában sem volt Tischlert megölni, tettét hirtelen felháborodásában követte el azért, mert Tischler a tárgyalást ismét elhalasztotta. Tehát ő maga szerzett igazságot a móroknak. A vizsgálóbíró csodálkozva azt mondotta erre Stancunak, hogy csodálkozik érvelésén, hiszen az elhalasztás teljesen jogos indokból csak rövid időre történt, ezenkívül megállapítást nyert az, hogy Stancu a tárgyalás előtt barátságosan elbeszélgetett a perről Tischlerrel. — Ha bűnösnek tart, miért nyújt kezet nekem? — kérdezte a trafikostól tettét a merénylő Tischler. Erre Stancu barátságosan továbbszorongatta Tischler kezét. Megállapították, hogy a rokkant kapitány tettét 9 miliméteres „Parabelum" márkájú revolverrel követte el. A fegyvert zsebkendőjébe burkolva hozta el a törvényszéki épületbe, a hatalmas revolver bőrtasakját szállodai lakásán hagyta. Ez is bizonyítja, hogy előre készült a merényletre. A merénylő azt vitatja, hogy Tischler lelövése után másra nem akart lőni. Megállapították, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Stancu mégegyszer elsütötte revolverét, nyilván az ügyész felé, a golyó azonban megrekedt a csőben. A vasgárdisták nemzeti hősnek kiáltották ki Siancut Siancunak a kolozsvári főtér sarkán volt nagyjövedelmű dohány árudása. Ezt a trafikot a rokkant kapitány egy Szalma nevű magyartól, aki maga is rokkant, vetette el. Évek során Siancu nagy vagyont, több házat szerzett. Siancut Kolozsváron szélsőségre hajlamos embernek ismerték. Kétségtelen, hogy tettét soviniszta túlzásból követte el.. A szélső nacionalista pártok már régóta politikai üggyé fújták fel a mecnert a melynek anyagán különösen a vasgárdisták és a cuzisták éledtek. Jellemző, hogy a Dacia Nouă című kolozsvári román napilap, amely a vasgárdistákkal rokonszenvezik, különkiadásban számol be a merényletről és Stancut nemzeti hősnek nevezi. — Ez a gyilkosság az idők parancsa volt! — írja a lap. Tischler Mórt Nagyiklódra szállítják és ott temetik el. Tischler halála előtt beszél A szanatóriumban haldokló Tischler néhány pillanatra magához tért és előadta, hogy gyilkosa a tárgyalás előtt vidáman elbeszélgetett vele. Diskurzusuk kedélyes volt, minden ellenséges cél nélkül. Megállapították, hogy Stancunak semmiféle anyagi érdekeltsége nem volt a Tischler-perben. A pereskedésnek csupán passzionátusa volt. Móc-vezérnek hivták Stancut, aki igen nagy szenvedéllyel figyelte a per fázisait. 1933. június 1 Elkészült a bukaresti agrárkonferencia progranmja Bukarest, május 31 A kormány speciális bizottsága teljesen összeállította már a Bukarestben június 4-én, 5-én, és 6-án tartandó agrárkonferencia programmját. Az értekezleten 8 külföldi miniszter jelenik meg Lengyelország, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária és Csehszlovákiai képviseletében. Schacht és az amerikai hitelezők Nerwyork, május 31. Mint ismeretes, Schacht, a német Birodalmi Bank elnöke, jóformán eredménytelenül tért vissza Amerikából. Schacht azt akarta elérni, hogy a hatalmas és rövidlejáratú német magánkölcsönöket Amerika hosszúlejáratú kölcsönökre változtassa át. Mivel ebben a kérdésben a Roosevelt-tárgyalások során Schacht semmi eredményt el nem ért, most közvetlenül és egyenként a hitelezőkkel tárgyal. A szükséges statisztikai anyagot most állítják össze és mihelyt azzal elkészülnek, Schacht tárgyalásait azonnal megkezdi. tígabb nyom a nagyváradi gyilkosság nyomozásában Nagyvárad, május 31. A Jámbor Imre-féle gyilkossági ügy nyomozása fordulóponton van. Ugyanis gyanú merült fel az irányban, hogy bérgyilkosság történt. Jámbornak egyik Nagyváradon lakó rokona megjelent a nyomozó hatóságok előtt, előadván, hogy Jámborra egy 30 holdas örökség várakozott, a gyilkosok nyilván ettől akarták elütni. Védelmezzétek véreteket Ezek a szerencsétlen artritikusok vérükben, hordják legfélelmetesebb ellenségeiket. A hugysav és egyéb mérgek lassan elhelyezednek a vérben s átvándorolnak a szervezetbe s annak gyenge vitális szerveibe. Innen ered a veszedelmes érelmeszesedés s annak minden borzalmas tünete és társbajai : görcsör, flébit, tályog, gennyes lábbaj, akné, szikozisz, pszoriazisz, eritem, egzema, idegfájdalom, köszvény, reuma, női bajok s annak minden borzalmas tünete és fájdalma. Azonban, hogy mindezt legyőzhessük, elegendő, ha kiválasztjuk a vérből a mérges anyagokat, mely módszert annyi klinikai tapasztalat bizonyít, mert biztos, hogy a RICHELET VÉRFELFRISSÍTŐ becsületesen végzi kötelezettségét. Megújítva a vért, a RICHELET VÉRFELFRISSÍTŐ az artritikus megnyilvánulások természetes és általánosan elismert gyógyszere. Orvosok és betegek ^egyaránt elismerik és kijelentik, hogy ez a szer már csodákat mivelt. ^ Minden üveghez ismertető könyvecskét mellékelünk. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. Laboratoires L. RICHELET din Sedan, G. Rue Belfort, Bayonne (Franciaország). Romániai vezérképviselő: Jules DILLAN Bukarest, 4. Shada Pitar Mos.