Brassói Lapok, 1934. július (40. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-01 / 145. szám
1934. július 1.3. oldal t KONVERZIÓS tanácsadó" A rovatira tartozó megkereséseket kérjük közvetlenül tír. Tanády Endre Bukarest, Str. Milan 25 címre küldeni Kluber Izsó, Ujkissoda, ön városi adós! Városi kovács: Kísérelje meg 1—2 adósát perelni és ha ezeket a pereket megnyeri, akkor lépjen fel többi adósaival szemben: 14208 sz. előfizető. A törvény 61. szakasza szerint azok a hitelintézetek, amelyeknek kényszeregyezségét a törvény kihirdetése napján közzé tették, a kihirdetéstől számított 5 éves fizetési halasztást nyernek a még fizetetlen kényszeregyességi részletekre. Ez a halasztás azonban csak akkor jár az illető intézetnek, ha követeléseinek legalább 15 százaléka konverzióra jogosult adósoknál van kihelyezve. Az ön hitelezője bizonyára ilyen intézet és valószínűleg élni is fog a halasztáshoz való jogával, önnek eziránt helyben kell érdeklődni és szükség esetén ügyvédi segítséggel a halasztási eljárásba beavatkozni. Braşov jeligére: Vidéki hitelszövetkezeti banknak nincs joga 17 évi halasztást kérni. A betétes, aki ilyen ajánlatot elfogad, rosszabb helyzetbe hozza magát, mint amilyet a törvény ad neki, mert a törvény szerint hitelintézet 5 évnél hoszszabb halasztást nem kaphat. A felajánlott egyesség tehát az ön érdekei ellen van. Mera Sándor, állomásfőnök, Târgul Mu- Irés. Szanálási nyilatkozata helyesen lett beadva és a konverzió előnyeit feleségének biztosítja. A B. R. a konverzióra való jogosultságot azért kéri igazoltatni, hogy felesleges pereket elkerüljön. Feleségének tehát érdeke, hogy igazolja a jogosultságát és így a törvény kedvezményeit ránézve a visszleszámítoló bank elfogadhassa. A leszámítolás megengedett volt, annak ellenére, hogy a tartozás konverzióra be volt jelentve, mert ez csak aztjelenti, hogy az új hitelező köteles a fennállott konverziós jogokat tiszteletben tartani. A 3000 lejes váltó az eredeti tartozás fedezésére szolgált és ezt a körülményt az új törvény értelmében bármilyen bizonyítási eszközzel lehet igazolni, tehát tanúvallomással és esküvel is. Sz. M. jelige, Sandominic. Ha a bank az ingatlant még 1930-ban jogerőre emelkedett árverésen megvásárolta és tovább eladta, úgy az új vevőnek joga van birtokbahelyezést kérni. Ezzel szemben a konverziós törvény semmiéle védelmet nem ad. Zayzon Erzsébet, Braduti: Csak akkor kérhetne konverziót, ha idejében bejelentéssel éltek és ha ez a bejelentés az Argetoianu-törvény rendelkezéseinek megfelel. Hogy az egyetemleges tartozás egy része nem lett bejelentve, nem akadálya annak, hogy azt is ne érvényesítsék, mert a konverzió kiterjed úgy a bejelentett, mint a be nem jelentett tartozásokra. A közölt adatok szerint és a fentiek értelmében az illető igazgatósági tagok teljes konverzió alá esnek. Tennivalójuk nincsen és csupán arra kötelesek, hogy november 15-én a törvény által előírt részleteket megfizessék. Miután a konverzió kiterjed a kezességből eredő tartozásra is, ha a kezes egyébként megfelel a konverziós törvénynek, úgy az adóstársaikra eső részt is csak a konverzió leszállítás erejéig kell megfizetniök és csak a törvény által előírt részletekben és kamatokkal. 020801 sz. előfizető, Beclean. Hogy a mezei föld nincs az ön nevén és az adó sem ön ellen van kivetve, nem volna akadálya annak, hogy mezőgazdasági adósként konverzió alá essen. Ezeket a körülményeket más módon is igazolhatja, községi bizonyítvánnyal, tanukkal, az illetékezésről szóló pénzügyi adatokkal stb. Hogy városi, vagy mezőgazdasági adósnak fogják-e tekinteni, azt csak a joggyakorlat fogja megmutatni, mert úgy a törvény, mint a végrehajtási utasítás homályban hagyja a kérdést, hogy az a falusi háztulajdonos, aki nem testi munkás, milyen csoportba esik és az is bizonytalan, hogy egy normális házadó és egy egészen törpe földadó esetén mi lesz a döntés, én mindenesetre arra az álláspontra helyezkedjék, hogy mezőgazdasági adós és másodsorban kérje a városi konverziót. Régi olvasó, ön már egyességileg megkapta az engedélyt, újabb konverziót nem kérhet és a telekkönyvnél sincs semmi intéznivalója. 44385 sz. előfizető: A felesége is, ön is konverzióra jogosultak, miután felesége egyáltalában nem kereskedő, ön pedig falusi kereskedő, ön mezőgazdasági adósként is szerepelhet és ennek megfelelő engedményt kérhet, mert ha tényleg örökölt atyjától mezei ingatlant, úgy nem szükséges a konverzió szempontjából, hogy azt nevére írassa. Elég, ha ezt haláleset felvétellel, hagyatékátadó végzéssel vagy bármely más módon igazolja. Kereskedő, Simleul: Kereskedőnek kereskedelmi tartozása nem esik konverzió alá még akkor sem, ha az illetőnek van konverzó alá eső bekebelezett tartozása. Sorsüldözött asszony, Simleul Silvaniei. Nem tudom vigasztalni, mert a bankokat nem lehet a betétek kifizetésére kényszeríteni. Kérje meg valamelyik jószívű ügyvéd urat, hogy segítsen magán és magyarázza meg a banknál, hogy nemcsak törvény van, hanem tisztességes és nem halhat éhen a betétes addig, amíg az igazgatók és könyvelők fizetést húznak. Más módon segíteni nem lehet! Kereskedő, Cluj. A levelük adatai szerint Önök nem esnek konverzió alá. A Banca Romaneascaval szemben fennálló 450.000 lejes tartozásuknak főadósa az Önök cége, amely mint ilyen ki van zárva a konverzióból, önök saját jogukon élvezhenék a konverziót, ha nem volnának kereskedők. Több üzenetben kifejtettem már és népszerű törvénymagyarázatomban is, hogy a kereskedelmi törvény helyes értelmezése szerint a közkereseti társaság tagjait nem lehet kereskedőknek tekinteni, mert nem „saját cégük alatt“ foglalkoznak kereskedelmi ügyletekkel, hanem az általuk alakított társaság cége alatt. A konverziós törvény azonban más szempontokhoz igazodik és nem valószínű, hogy a joggyakorlat azt állapítjamajd meg, hogy az ilyen cégtag nem kereskedő. Ebből következik, hogy amennyiben Önök is kereskedők, a törvény kedvezményeit nem igényelhetik. Az Önök esetében felmerülő másik probléma, amely szintén a joggyakorlat döntésére vár a következő: A kölcsönt házépítés céljára, de váltóra vették fel és feltételezem, hogy a biztosító okiratban sincsen kitüntetve a kölcsönügylet célja, hanem Önök bizonyára az általánosan ismert blanketta szöveget írták alá. A törvényszöveg, amely a kereskedők tartozásait a kedvezmények alól kiveszik, úgy szól, hogy „kívül esnek a törvényen a kereskedők tartozásai“, amennyiben ezek a tartozások nem magánjogi természetűek, vagy ha a tartozás magánjogi jellege a kölcsönszerződés szövegéből meg nem állapítható“. Ezt a szöveget a tövény alapján kiadott terjedelmesebb kommentárok úgy magyarázzák, hogy az ügynek magánjogi jellegét nem lehet más eszközzel bizonyítani, csak az okirattal magával Magánjogi természetűek ezen értelmezi? szerint csak azok a tartozások, amelyek kereskedelmiek nem is lehetnek. Például hozománykötelezése, móringolás stb. Ellenben ha olyan ügyletről van szó, amelyek a szerződő személyére való tekintettel lehetnek magánjogiak is és lehetnek kereskedelmiek is, akkor ennek az ügyletről készült okiratból kell kiderülnie mert különben a tartozás nem esik konverzió alá. Mindenesetre bírói döntést kell provokálni, mert ez az adósra kedvezőtlenebb magyarázat és a törvényszövőnem zárja ki ennek ellenkezőjét sem . Irtaián búzakivitel újabb Gabonaexportőrök állandó konfliktusa a bécsi és pozsonyi tőzsdével. Kormányintézkedést kérnek a gabonaexportőrök Bukarest, június 30. A kivitel belföldi akadályai mellett, a romániai gabonaexportőrök üzleti lehetőségeit már hosszabb ideje súlyosan hátráltatja a bécsi és pozsonyi tőzsdével felmerült állandó konfliktus. A helyzet úgy néz ki, mintha a két tőzsde tudatosan gördítene akadályokat a román export elé s ezért a gabonaexportőrök szindikátusa elhatározta, hogy kormányintézkedést kér a helyzet tisztázására. A kifogás legtöbb esetben a romániai búza minőségénél merül fel és ez a minőségi kifogás már nem szórványos esetekben nyilvánul meg, hanem rendszerré vált. A román exportőrök bízva a szállított búza kifogástalan minőségében, minden további nélkül hozzájárultak a választott bírósághoz és meglepetés akkor érte őket, amikor a bécsi de különösen a pozsonyi tőzsde választott bírósága állandóan a román szállító ellen hozott döntést. Ennek a tarthatatlan helyzetnek kívánnak véget vetni az exportőrök, amikor arra kérték a kormányt, hogy akár diplomáciai intervencióval is változtasson a helyzeten, mert a mai szituációban egész gabonaexportunkat veszélyeztetve látják. A romániai exportőröknek nem áll módjukban a kérdést csak kormányrendelet útján rendezni, mert ha az exportőrök találnának is eszközt védelemre, ennek csak akkor volna hatása, ha a romániai szállítók egységesen alávetnék magukat. Ez azonban ki van zárva, mert a kizárólagosan román érdekeltségű szállítókkal szemben állanak a bécsi és pozsonyi cégek itteni affiliációi, amelyeknek mindig kivételes helyzetűk van a bécsi és pozsonyi piacokon. A Teodorescu kereskedelemügyi és Sassu földmivelésügyi miniszterekhez eljuttatott emlékiratukban a Gabonakereskedők Szövetsége a következőket ajánlja a jelenlegi helyzet tisztázására: Kormányrendelet kötelezte az exportőröket, hogy Ausztriába és Csehszlovákiába ne lehessen gabonát szállítani, csak a ,,London Corn Trade Association“, vagy a „Német- Holland“ kereskedelmi szerződések alapján. Ezzel az intézkedéssel elejét veszik annak, hogy különböző tőzsdei szokásokra való hivatkozással, a választott bíróságok a román szállítók ellen elfogult ítéletet hozhassanak. Adja meg továbbá a kormány a szindikátusnak azt a jogot, hogy a rendelet betartását ell lenőrizhesse és hogy a rendelet ellen vétőkkel szemben a gabonaértékesítési törvény megfelelő szakaszát alkalmazhassák, akadályuk elől! Végleg kiélesedett a terpet Olaszország is Mánia között Albánia szabítani akar az olasz orientációval Tirana, június 30. Az albán állam a világháború befejezése óta az olasz állam protektorátusa alatt áll. Ugyancsak Olaszország ültette Zogu fejedelmet is az albán trónra. Ezt az olasz fennhatóságot egész az utóbbi időkig sem kül-, sem pedig belpolitikai okok nem zavarták, míg most a Balkán-paktum kérdése Albániát is új orientáció elé állította. Zogu király szívesen csatlakozott volna az egyezményhez, aminek első jele volt a Jugoszláviához való közeledés. Ha ez nem is nyilvánult meg határozott diplomáciai lépésekben Albánia részéről, Zogu király többször tanújelét adta, hogy szívesen szabadulna az olasz gyámság elől. Ez természetesen azonnal kiváltotta az ellenhatást Olaszországban, amely egyszerre radikális lépésre határozta el magát. Néhány nappal ezelőtt Durazzóbal Albánia kikötőjébe befutott az olasz flotta egyik hadiegysége és partraszállított ezer főnyi tengerészcsapatot. Az olasz hadihajók nemcsak a szokásos előzetes bejelentést mulasztották el, hanem még az idegen kikötőben feltétlenül kötelező tisztelgést sem adták meg. Bevonulásukat és partraszállásukat pontosan úgy hajtották végre, mintha csak hazai kikötőbe futottak volna be. Ennek az eljárásnak súlyosságát fokozta még az a tény is, hogy a tüntetésre olyan időt választottak ki, amikor Zogu király is éppen Durazzóban tartózkodott. Az olasz flottatüntetés természetesen nemcsak Albániában, hanem a nemzetközi diplomáciában is izgalmat okozott, amelyet Olaszország azzal akart ellensúlyozni, hogy hivatalos jelentést adott ki az ügyről. Ebben a hivatalos jelentésben tagadja, hogy a flotta bevonulásának bárminő tüntető jellege lett volna, hogy pedig a váratlan megjelenés élét elvegye, hozzáteszi, hogy az Olaszország és Albánia közötti jóviszony fölöslegessé tesz minden szokásos hivatalos ceremóniát. A flotta érkezéséről pedig előzetesen tudtak az illetékes albán hatóságok. ZOGU filbána erősen visszavág Az olasz tengerészeket visszaszállították a hadihajókra, a flotta elvonult és valószínűnek látszott, hogy az olasz hivatalos jelentéssel — legalább egyelőre — elsimul az incidens. Erre a véleményre azonban alaposan rácáfolt az albán kormány ma kiadott hivatalos jelentése az albán távirati iroda útján, amelyikben a legbrutálisabban meghazudtolja az olasz hivatalos jelentést, szó szerint a következőkben: Ellentétben azzal a közleménnyel, amit a római félhivatalos tegnap kiadott, felhatalmaztak bennünket annak a kijelentésére, hogy az olasz flotta látogatása a durazzói kikötőben nem volt előkészítve, arról az albán kormány előzetesen nem tudott, sőt még a durazzói albán hatóságok sem kaptak semmiféle előzetes értesítést. Ezzel az olasz—albán konfliktus — Albánia nyílt kihívására — végleg kiélesedett, miután úgy látszik, hogu király még ezen az áron is szabadulni akar az olasz fennhatóság alól. Viszont Olaszországot annál súlyosabban érinti a helyzet, mert a Georgieff-kormány uralomrakerülésével — legalábbis egyelőre — a francia orientáció hívei kerekedtek felül Bulgáriában is s igy Albánia elvesztésével — pillanatnyilag — utolsó támpontját vesztette el Olaszország a Balkánon.