Brassói Lapok, 1934. július (40. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-01 / 145. szám

­ 1934. július 1.3. oldal ­­t KONVERZIÓS tanácsadó" A rovatira tartozó megkereséseket kérjük közvetlenül tír. Tanády Endre Bukarest, Str. Milan 25 címre küldeni Kluber Izsó, Ujkissoda, ön városi adós! Városi kovács: Kísérelje meg 1—2 adó­sát perelni és ha ezeket a pereket meg­nyeri, akkor lépjen fel többi adósaival szemben: 14208 sz. előfizető. A törvény 61. szaka­sza szerint azok a hitelintézetek, ame­lyeknek kényszeregyezségét a törvény ki­hirdetése napján közzé tették, a kihirde­téstől számított 5 éves fizetési halasztást nyernek a még fizetetlen kényszeregyes­­ségi részletekre. Ez a halasztás azonban csak akkor jár az illető intézetnek, ha követeléseinek legalább 15 százaléka kon­verzióra jogosult adósoknál van kihelyez­­ve. Az ön hitelezője bizonyára ilyen intézet és valószínűleg élni is fog a ha­lasztáshoz való jogával, önnek eziránt helyben kell érdeklődni és szükség esetén ügyvédi segítséggel a halasztási eljárásba beavatkozni. Braşov jeligére: Vidéki hitelszövetkeze­ti banknak nincs joga 17 évi halasztást kérni. A betétes, aki ilyen ajánlatot elfo­gad, rosszabb helyzetbe hozza magát, mint amilyet a törvény ad neki, mert a törvény szerint hitelintézet 5 évnél hosz­­szabb halasztást nem kaphat. A felaján­lott egyesség tehát az ön érdekei ellen van. Mer­a Sándor, állomásfőnök, Târgul Mu- Irés. Szanálási nyilatkozata helyesen lett beadva és a konverzió előnyeit feleségé­nek biztosítja. A B. R. a konverzióra va­ló jogosultságot azért kéri igazoltatni, hogy felesleges pereket elkerüljön. Fele­ségének tehát érdeke, hogy igazolja a jo­gosultságát és így a törvény kedvezmé­nyeit ránézve a visszleszámítoló bank el­fogadhassa. A leszámítolás megengedett volt, annak ellenére, hogy a tartozás kon­verzióra be volt jelentve, mert ez csak azt­­jelenti, hogy az új hitelező köteles a fenn­állott konverziós jogokat tiszteletben tar­tani. A 3000 lejes váltó az eredeti tarto­zás fedezésére szolgált és ezt a körül­ményt az új törvény értelmében bármi­lyen bizonyítási eszközzel lehet igazolni, tehát tanúvallomással és esküvel is. Sz. M. jelige, Sandominic. Ha a bank az ingatlant még 1930-ban jogerőre emel­kedett árverésen megvásárolta és tovább eladta, úgy az új vevőnek joga van bir­­tokbahelyezést kérni. Ezzel szemben a konverziós törvény sem­mi­éle védelmet nem ad. Zayzon Erzsébet, Braduti: Csak akkor kérhetne konverziót, ha idejében bejelen­téssel éltek és ha ez a bejelentés az Arge­­toianu-törvény rendelkezéseinek megfelel. Hogy az egyetemleges tartozás egy része nem lett bejelentve, nem akadálya annak, hogy azt is ne érvényesítsék, mert a kon­verzió kiterjed úgy a bejelentett, mint a be nem jelentett tartozásokra. A közölt adatok szerint és a fentiek értelmében az illető igazgatósági tagok teljes konverzió alá esnek. Tennivalójuk nincsen és csu­pán arra kötelesek, hogy november 15-én a törvény által előírt részleteket megfi­zessék. Miután a konverzió kiterjed a ke­zességből eredő tartozásra is, ha a kezes egyébként megfelel a konverziós törvény­nek, úgy az adóstársaikra eső részt is csak a konverzió leszállítás erejéig kell megfizetniök és csak a törvény által elő­írt részletekben és kamatokkal. 020801 sz. előfizető, Beclean. Hogy a mezei föld nincs az ön nevén és az adó sem ön ellen van kivetve, nem volna akadálya annak, hogy mezőgazdasági adósként konverzió alá essen. Ezeket a körülményeket más módon is igazolhat­ja, községi bizonyítvánnyal, tanukkal, az illeték­ezésről szóló pénzügyi adatokkal stb. Hogy városi, vagy mezőgazdasági adósnak fogják-e tekinteni, azt csak a joggyakorlat fogja megmutatni, mert úgy a törvény, mint a végrehajtási utasítás homályban hagyja a kérdést, hogy az a falusi háztulajdonos, aki nem testi mun­kás, milyen csoportba esik és az is bi­zonytalan, hogy egy normális házadó és egy egészen törpe földadó esetén mi lesz a döntés, én mindenesetre arra az állás­pontra helyezkedjék, hogy mezőgazdasá­gi adós és másodsorban kérje a városi konverziót­. Régi olvasó, ön már egyességileg meg­kapta az engedélyt, újabb konverziót nem kérhet és a telekkönyvnél sincs semmi in­téznivalója. 44385 sz. előfizető: A felesége is, ön is konverzióra jogosultak, miután felesége egyáltalában nem kereskedő, ön pedig falusi kereskedő, ön mezőgazdasági adós­ként is szerepelhet és ennek megfelelő engedményt kérhet, mert ha tényleg örö­költ atyjától mezei ingatlant, úgy nem szükséges a konverzió szempontjából, hogy azt nevére írassa. Elég, ha ezt haláleset felvétellel, hagyatékátadó végzéssel vagy bármely más módon igazolja. Kereskedő, Simleul: Kereskedőnek ke­reskedelmi tartozása nem esik konverzió alá még akkor sem, ha az illetőnek van konverzó alá eső bekebelezett tartozása. Sorsüldözött asszony, Simleul Silvaniei. Nem tudom vigasztalni, mert a bankokat nem lehet a betétek kifizetésére kénysze­ríteni. Kérje meg valamelyik jószívű ügy­véd urat, hogy segítsen magán és magya­rázza meg a banknál, hogy nemcsak tör­vény van, hanem tisztesség­es és nem hal­hat éhen a betétes addig, amíg az igaz­gatók és könyvelők fizetést húznak. Más módon segíteni nem lehet! Kereskedő, Cluj. A levelük adatai sze­rint Önök nem esnek konverzió alá. A Banca Romaneascaval szemben fennálló 450.000 lejes tartozásuknak főadósa az Önök cége, amely mint ilyen ki van zár­va a konverzióból, önök saját jogukon élvezhenék a konverziót, ha nem volná­nak kereskedők. Több üzenetben kifej­tettem már és népszerű törvénymagyará­zatomban is, hogy a kereskedelmi tör­vény helyes értelmezése szerint a köz­kereseti társaság tagjait nem lehet keres­kedőknek tekinteni, mert nem „saját cé­gük alatt“ foglalkoznak kereskedelmi ügyletekkel, hanem az általuk alakított társaság cége alatt. A konverziós törvény azonban más szempontokhoz igazodik és nem valószínű, hogy a joggyakorlat azt állapítja­­majd meg, hogy az ilyen cégtag nem kereskedő. Ebből következik, hogy amennyiben Önök is kereskedők, a tör­vény kedvezményeit nem igényelhetik. Az Önök esetében felmerülő másik prob­léma, amely szintén a joggyakorlat dön­tésére vár a következő: A kölcsönt ház­építés céljára, de váltóra vették fel és feltételezem, hogy a biztosító okiratban sincsen kitüntetve a kölcsönügylet célja, hanem Önök bizonyára az általánosan is­mert blanketta szöveget írták alá. A tör­vényszöveg, amely a kereskedők tartozá­sait a kedvezmények alól kiveszik, úgy szól, hogy „kívül esnek a törvényen a ke­reskedők tartozásai“, amennyiben ezek a tartozások nem magánjogi természetűek, vagy ha a tartozás magánjogi jellege a kölcsönszerződés szövegéből meg nem ál­lapítható“. Ezt a szöveget a tövény alap­ján kiadott terjedelmesebb kommentárok úgy magyarázzák, hogy az ügynek ma­gánjogi jellegét nem lehet más eszközzel bizonyítani, csak az okirattal magával Magánjogi természetűek ezen értelmezi? szerint csak azok a tartozások, amelyek kereskedelmiek nem is lehetnek. Például hozománykötelezése, móringolás stb. El­lenben ha olyan ügyletről van szó, ame­lyek a szerződő személyére való tekintet­tel lehetnek magánjogiak is és lehetnek kereskedelmiek is, akkor ennek az ügy­letről készült okiratból kell kiderülnie mert különben a tartozás nem esik kon­verzió alá. Mindenesetre bírói döntést kell provokálni, mert ez az adósra kedvezőt­lenebb magyarázat és a törvényszövő­­nem zárja ki ennek ellenkezőjét sem . I­rtaián búzakivitel újabb Gabonaexportőrök állandó konfliktusa a bécsi és pozsonyi tőzsdével. Kormány­­intézkedést kérnek a gabonaexpor­tőrök Bukarest, június 30. A kivitel belföldi akadályai mellett, a romá­niai gabonaexportőrök üzleti lehetőségeit már hosszabb ideje súlyosan hátráltatja a bécsi és pozsonyi tőzsdével felmerült állan­dó konfliktus. A helyzet úgy néz ki, mintha a két tőzsde tu­datosan gördítene akadályokat a román ex­port elé s ezért a gabonaexportőrök szindikátusa elhatároz­ta, hogy kormányintézkedést kér a helyzet tisztázására. A kifogás legtöbb esetben a romániai búza minőségénél merül fel és ez a minőségi kifogás már nem szórványos ese­tekben nyilvánul meg, hanem rendszerré vált. A román exportőrök bízva a szállított búza kifogástalan minőségében, minden további nél­kül hozzájárultak a választott bírósághoz és meglepetés akkor érte őket, amikor a bécsi de különösen a pozsonyi tőzsde választott bí­rósága állandóan a román szállító ellen hozott dön­tést. Ennek a tarthatatlan helyzetnek kívánnak vé­get vetni az exportőrök, amikor arra kérték a kormányt, hogy akár diplomáciai intervencióval is változtas­son a helyzeten, mert a mai szituációban egész gabonaexpor­tunkat veszélyeztetve látják. A romániai exportőröknek nem áll módjuk­ban a kérdést csak kormányrendelet útján rendezni, mert ha az exportőrök találnának is eszközt védelemre, ennek csak akkor volna hatása, ha a romániai szállítók egységesen alá­vetnék magukat. Ez azonban ki van zárva, mert a kizárólagosan román érdekeltségű szállí­tókkal szemben állanak a bécsi és pozsonyi cégek itteni affiliációi, amelyeknek mindig kivételes helyzetűk­ van a bécsi és pozsonyi piacokon. A Teodorescu kereskedelemügyi és Sassu földmivelésügyi miniszterekhez eljuttatott em­­l­­ékiratukban a Gabonakereskedők Szövetsé­­­­ge a következőket ajánlja a jelenlegi helyzet tisztázására: Kormányrendelet kötelezte az exportőröket, hogy Ausztriába és Csehszlovákiába ne le­hessen gabonát szállítani, csak a ,,London Corn Trade Association“, vagy a „Német- Holland“ kereskedelmi szerződések alapján. Ezzel az intézkedéssel elejét veszik annak, hogy különböző tőzsdei szokásokra való hi­vatkozással, a választott bíróságok a román szállítók ellen elfogult ítéletet hozhassanak. Adja meg továbbá a kormány a szindikátus­nak azt a jogot, hogy a rendelet betartását el­­l lenőrizhesse és hogy a rendelet ellen vétőkkel­­ szemben a gabonaértékesítési törvény megfe­lelő szakaszát alkalmazhassák, akadályuk elől! Végleg kiélesedett a terpet Olaszország is Mánia között Albánia szab­ítani akar az olasz orientációval Tirana, június 30. Az albán állam a világháború befejezése óta az olasz állam protektorátusa alatt áll. Ugyancsak Olaszország ültette Zogu fejedel­met is az albán trónra. Ezt az olasz fennható­ságot egész az utóbbi időkig sem kül-, sem pedig belpolitikai okok nem zavarták, míg most a Balkán-paktum kérdése Albániát is új orientáció elé állította. Zogu király szívesen csatlakozott volna az egyezményhez, aminek első jele volt a Jugo­szláviához való közeledés. Ha ez nem is nyil­vánult meg határozott diplomáciai lépésekben Albánia részéről, Zogu király többször tanújelét adta, hogy szívesen szabadulna az olasz gyámság el­ől. Ez természetesen azonnal kiváltotta az el­lenhatást Olaszországban, amely egyszerre ra­dikális lépésre határozta el magát. Néhány nappal ezelőtt Durazzóbal Albánia kikötőjébe befutott az olasz flotta egyik hadiegysége és partra­­szállított ezer főnyi tengerészcsapatot. Az olasz hadihajók nemcsak a szokásos elő­zetes bejelentést mulasztották el, hanem még az idegen kikötőben feltétlenül kötelező tisztelgést sem adták meg. Bevonulásukat és partraszállásukat pontosan úgy hajtották végre, mintha csak hazai kikö­tőbe futottak volna be. Ennek az eljárásnak súlyosságát fokozta még az a tény is, hogy a tüntetésre olyan időt választottak ki, amikor Zogu király is éppen Durazzóban tartózkodott. Az olasz flottatüntetés természetesen nem­csak Albániában, hanem a nemzetközi diplo­máciában is izgalmat okozott, amelyet Olasz­ország azzal akart ellensúlyozni, hogy hivata­los jelentést adott ki az ügyről. Ebben a hi­vatalos jelentésben tagadja, hogy a flotta be­vonulásának bárminő tüntető jellege lett vol­na, hogy pedig a váratlan megjelenés élét el­vegye, hozzáteszi, hogy az Olaszország és Al­bánia közötti jóviszony fölöslegessé tesz min­den szokásos hivatalos ceremóniát. A flotta érkezéséről pedig előzetesen tudtak az illeté­kes albán hatóságok. ZOGU filbán­a erősen visszavág Az olasz tengerészeket visszaszállították a hadihajókra, a flotta elvonult és valószínűnek látszott, hogy az olasz hivatalos jelentéssel — legalább egyelőre — elsimul az incidens. Erre a véleményre azonban alaposan rácáfolt az albán kormány ma kiadott hivatalos jelen­tése az albán távirati iroda útján, amelyikben a legbrutálisabban meghazudtolja az olasz hivatalos jelentést, szó szerint a következőkben: Ellentétben azzal a közleménnyel, amit a római félhivatalos tegnap kiadott, fel­­hatalmaztak bennünket annak a kijelenté­sére, hogy az olasz flotta látogatása a du­razzói kikötőben nem volt előkészítve, ar­ról az albán kormány előzetesen nem tu­dott, sőt még a durazzói albán hatóságok sem kaptak semmiféle előzetes értesítést. Ezzel az olasz—albán konfliktus — Albánia nyílt kihívására — végleg kiélesedett, miután úgy látszik, hogu király még ezen az áron is szabadulni akar az olasz fennhatóság alól. Vi­szont Olaszországot annál súlyosabban érinti a helyzet, mert a Georgieff-kormány uralomra­­kerülésével — legalábbis egyelőre — a fran­cia orientáció hívei kerekedtek felül Bulgáriá­ban is s igy Albánia elvesztésével — pillanat­nyilag — utolsó támpontját vesztette el Olaszország a Balkánon.

Next