Brassói Lapok, 1934. szeptember (40. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-01 / 198. szám
l ßerde Mária nyelvvizsgája Kulurtörténeti dokumentum 1934-ből Marosvásárhely, augusztus 31. A kisebbségi tanerők nyelvvizsgája mér lezajlott.. Eredmény még nincsen ugyan, nem lehet tudni, hogy hány kisebbségiegzisztenciát semmisítettek meg, de a Nyelvvizsgák nyomán sok olyan epizód látott már nyilvánosságot, amelyek kellő megvilágításba helyezik a nyelvvizsgarendszert. Íme egy újabb belőlük: V. Nemcsak Erdélyben, de a határokon túl is jól ismerik R. Berde Máriát, a nagyeenyedi származású kitűnő magyar írónőt aki éveken keresztül Marosvásárhelyen élt, ahol a Kemény Zsigmond Társaság aleelnöknője is volt. I .- Berde Mária, akinek igen sok része Iván a román-magyar kultúrközeledés kiépítésében, egy marosvásárhelyi középiskolában tanított, majd innen a múlt évben Nagyváradra helyezték át szintén tanárnői minőségben. A pár héttel ezelőtt lezajlott nagyváradi nyelvvizsgán Berde Máriának is meg kellett jelennie. Berde Mária azzal az érdemrenddel jelent meg a vizsgán a bizottság előtt, amelyet éppen a román-magyar kulturális kapcsolatok építése körül szerzett érdemeiért kapott. A vizsgáztató bizottság azonban úgy látszik, nem hatódott meg, mert a különben románul kitűnően beszélő és író írónőről azt állapították meg, hogy nem tud románul, nyelvtani hibákat csinál. Lehet, hogy el is bukott. Ebben a hangulatban, a nyelvvizsgák nyomasztó és idegekre menő tortúrája után Berde Mária pihenőre Nagyenyedre utazott. Itt érte utol Jorga Miklós levele, amelyet nagyváradi címéről továbbítottak utána. Jorga Miklós, aki jelenleg Văleni de Munteban, szabadegyetemén tanít, arra kérte a kitűnő írónőt, hogy irodalmi folyóiratába egy román cikket írton, a román-magyar kulturkapcsolatokról. Berde Mária érthetően, a nyelvvizsga izgalmainak hatása alatt, nem volt olyan hangulatban, hogy cikket írjon és ezért udvarias lemondó levelet írt Jorga Miklósnak, amelyben megírta természetesen anyelvvizsga-kálváriáját is... A hibátlan román nyelven irt levelet érthető meglepetéssel olvasta Jorga Miklós, aki rögtön levelet irt Angelescu közoktatásügyi miniszternek. A levélhez Berde Mária levelét is mellékelte bizonyítékul és egyben rámutatott a nyelvvizsgarendszer fonákságaira. Angelescu miniszter, — úgy látszik — nagy becsben tartja Jorga Miklós véleményét, mert két nap alatt meg is érkezett a válasz, mégpedig, hogy nagyobb jelentősége legyen — Bürgönyileg. Angelescu miniszter arról értesítette Bürgönyiteg Jorga Miklóst, hogy az erdélyi magyar tanárnő és írónő levelét valóságos román irodalmi remekműnek tartja és egyúttal tudomására hozta a volt miniszterelnöknek, hogy távirati utasítást küldött Berde Mária felettes tanügyi hatóságainak, hogy az Írónőt a jövőben minden nyelvvizsgától megkíméljék. s Berde Máriának dokumentumok, levelek vannak birtokában, amelyek ennek a különben valósznűtlenül hangzó történetnek a hitelességét igazolják. Ezek a dokumentumok egyben kortörténeti okmányokul is szolgálhatnak. Megfelelő világításba helyezhetik 1934-et, amikor a kisebbségi tanárok és tanítók ezrei állottak állami nyelvvizsga felé, akiket egyénileg nem véd meg Jorga, akikért nem lép közbe Angelescu és akikrövidesen vehetik a koldustarisznyát (b. b.) Diplomáciai ködök kavarognak a balti államok fölött • - Francia források szerint megalakult az északi kisantant, amely a német elképzelések szolgálatában áll Ideges és célzatos híreket közölnek a francia lapok úgy a balti államok mozgolódásáról, mint a német—francia barátkozásról Páris, augusztus 31 A francia lapok híradásai szerint a balti államokban jelentős politikai erjedés indult meg. Néhány szűkszavú távirat arról ad jelentést, hogy a három balti állam, Lettország, Litvánia és Észtország szövetségbe tömörült. A tárgyalások a szövetség létrehozására napokkal ezelőtt indultak meg s a létrejött szerződést szerda este alá is írták a tárgyaló felek, mint államaik megbízottjai. A megalakult új államszövetség a létrejött szerződés belső lényege és külső alakja szerint is a legjobban a kisantant államszövetséghez hasonlít s igy azt lehet mondani, hogy szerdán tulajdonképpen az északi kisantant alakult meg. A FRANCIA GYANAKVÁS Feltűnő, hogy az állítólag létrejött új ház-, más szövetségről egyelőre csak a francia források adnak hírt s még feltűnőbb az, hogy az üggyel kapcsolatban a francia sajtó újra kemény támadásokat intéz Németország ellen. A Temps például „Németország és a balti államok“ címmel nagy cikket közöl, amely már csak azért is nagy érdeklődésre tarthat számot, mert tájékozást nyújthat, hogy mi is fő tulajdonképpen a három kis északi államban, milyen külpolitikai befolyások hatnak ott tevékenyen s melyik európai szövetségi csoportnak kedvező az a tény, hogy a balti államok hármas szövetséget hoztak létre, ha ez a szövetség valóban létrejött s nemcsak a francia idegeskedés vetíti előre tényként azt, ami ma még csak gomolygó árnyékkép. A Temps szerint Hitler ügynökei a balti államokban is hallatlanul erős propagandát folytatnak a nemzetiszocializmus érdekében, mert Németország így akarja befolyása alá vonni számára fontos északi kis államokat. A Szovjet is észrevette — a francia lap szerint — ezt a veszedelmet s ezért kísérletet tett a balti államok függetlenségének biztosítására, Németország azonban mereven ellene szögüit ennek a törekvésnek s visszautasította az ezt célzó egyezmény feltételeit. BERLIN ÉS VARSÓ EGYARÁNT CÁFOLJA A TITKOS NÉMET-LENGYEL SZERZŐDÉS HÍRÉT A berlini sajtó „illetékes helyről kapott felhatalmazás alapján“ erélyesen cáfolja azt a hírt, hogy Németország és Lengyelország között titkos megállapodás jött volna létre. A német lapok szerint a francia sajtó célzatosan terjeszti ezeket a híreket, mert minden eszközt jónak talál arra, hogy a külföld előtt rossz színben tüntesse fel a német-lengyel barátkozást. Jellemző, hogy a berlini lapokkal egyidejűleg a varsói lapok is élesen kikelnek a francia, sajtóhíresztelések ellen. A francia sajtó — írják a lengyel lapok — rágalomhadjáratot kezdett Németország ellen s nem törődik még azzal sem, hogy rágalmaival mennyit árt Lengyelországnak is. Ma már az a helyzet, hogy még a legőszintébb franciabarát lengyelek is kijönnek sodrukból, ha a párisi sajtó célzatos közleményeit olvassák. A német-francia sajtóharc háttere eléggé adva van Lengyelország viselkedésében. Ez a viselkedés érthetően nagyon fáj Franciaországnak. A balti államok körül keletkezett hangzavar azonban már csak azért is fölötte érdekes és figyelemreméltó, mert egyelőre még diplomáciai ködök feküsznek fölötte. Valami készül északon. HESS OSZTOZIK GÖRINGGEL A VEZÉRHELYETTESÍTÉSBEN A legújabb berlini jelentések szerint Hitler helyettesítésének a kérdését a hatalom megosztásával oldják meg. Hess Rezső a nemzetiszocialista pártban marad meg alvezérnek, ahol eddig is helyettesítette a Führert. A birodalmi vezérségben és a kancellári méltóságban Göring helyettesíti Hitlert. Göring ezek szerint alkancellár is lesz s ebben a minőségben Papen helyét foglalja el, s miután azonban helyettese lesz a birodalmi führeri méltóságnak is, sokkal szélesebb hatási kört kap, mint amilyen Papernek volt. Szelyezté ki az aradi König és Lázár cég gyujtogatási kísérlet miatt letartóztatott ráci főtisztviselőjét A temesvári tábla vádtanácsa nem látta indokoltnak a vizsgálati fogságot Arad, augusztus 31 A König és Lázár szállítási vállalatnál történt gyujtogatási kísérlet ügyében szerdán jelentős fordulat állott be. Jelentettük, hogy a gyújtogatási kísérlettel kapcsolatban letartóztatott két főtisztviselő, Lázár Nándor és Révész Jenő, az aradi törvényszék vádtanácsi határozatát megfellebbezte a temesvári tábla vádtanácsához. Temesváron szerdán délelőtt foglalkoztak az üggyel s a táblai vádtanács rövid tanácskozás után helyet adott a vádlottak indokolásának, a harmincnapos vizsgálati fogságot nem hagyta jóvá s elrendelte a két letartóztatott azonnali szabadlábra helyezését azzal az indokolással, hogy a letartóztatásnak nincs meg a kellő törvényes oka. A táblai vádtanács határozatát még szerdán táviratilag közölték úgy az aradi ügyészséggel, mint a börtönigazgatósággal s igy a két főtisztviselő már el is hagyta az ügyészségi fogházat. Mikor lesz vége ? „Ismeretlenre lelmeszelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét Nagykároly, augusztus 31 Nagykároly magyarságát újabb vandál módon ekövetett szoborcsonkítás tartja izgalomban. Csütörtökön reggel 8 órakor a Károlyi kastély előtt szolgálatot teljesítő rendőrőrszem jelentette feletteseinek, hogy az éjszaka'' folyamán ismeretlen tettesek lefűrészelték a Kölcsey-szobor fejét, magukkal vitték és helyébe zöld galyákat tűzdeltek. A szobrot, amelyet három utca keresztezésénél állították fel, 1897-ben emeltette a város közönsége. A bronzalak körülbelül négy méter magas, amiből mintegy másfélméteres darabot fűrészeltek le. A csonkítást igen nagy körültekintéssel hajtották végre. Acélfűrészüket előbb bezsírozták, nehogy hangot adjon és arra is idejük volt, hogy a hatalmas bronzdarabot feltűnés nélkül elszállítsák. A talapzaton a rendőr jókora szalonnadarabot talált. Ez az egyetlen .Tűnjél!, ami a merénylők után visszamaradt. Az ügy másik érdekessége, hogy a szobrot hegyes vaskerítés veszi körül, előtte pedig éjjel-nappal rendőr posztok A tettesek mégis ismeretlenek. Akárcsak a nagykárolyi Kossuth-szobor megcsonkítói. Nem lesz már vége ennek az esztelen, vad «wabar-offenzivának. *-— 3 oldal Minden napra ju egy-egy háborús hír Newyork, augusztus 31 Az itteni lapok közlései szerint a Szovjet tokiói kémszervezete megállapította, hogy a japán kémszolgálat megszerezte a vörös hadsereg 1932-ben elkészített felvonulási tervezetét. A felvonulási tervezetet Boughwensné, egy amerikai származású kémnő szerezte meg a japán vezérkar számára, aki három hónapig mint takarítónő szerepelt a külügyi népbiztosságon és ezalatt az idő alatt sikerült neki a felvonulási tervezetet lefényképezni. Boughwensné 80.000 dollárt kapott Japántól a felvonulási tervezet megszerzéséért. Mandzsu támadás Pogranicskaja ellen Moszkva, augusztus 31 Mandzsu csapatok megtámadták a keletkínai vasúti vonalon fekvő Pogronicskaja vasútállomást. A Szovjet hivatalos jelentése a támadáshoz hozzáfűzi, hogy a pogronicskajai vasútállomás elleni támadás is egyik része az állandó jappán provokálási folyamatnak, amellyel a háborús összeütközést akarják kirobbantani. A japán távirati iroda jelentése szerint Mandzsukuoban 11 kínait kivégeztek, akik merényletet kíséreltek meg Csing- Csung-Kaj tábornok, az orosz határon álló mandzsu hadsereg főparancsnoka ellen. Nőrablás Marosvásárhelyen Marosvásárhely, augusztus 31 Sebi György marosvásárhelyi gazdahosszú idő óta vadházasságban él Nagy Zsuzska gyári munkásleánnyal. A leány, az utóbbi időben előfordult nézeteltérések miatt megunta szeretőjét, és hazaszokott szüleihez. Szerdán este Sebi, két barátjával, megvárta a gyár kapuja előtt a leányt A sötétben száját betömtek, kezét-lábát összekötözték, kocsira tették és elhajtottak vele. A rendőrség bevezette a nyomozást az eltűnt leány és