Brassói Lapok, 1935. április (41. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-01 / 76. szám

- ^­­ rr t*ve. ... .. 4. oldal B. E. A véres Porc- tragédia romániai szemm­ Athénben halált kért az ügyész tizenhárom forradalmár fejére Látogatás Brassóban felsikoltott egy asszony Gheorghios Sachyné asszonynál, akinek két sógora várja a halált a görög fővárosban Az egyik vádlott forradalmár két évig katonai attasé volt Bukarestben Brassó, március 31 A telefon zavarosan továbbítja: •­ „Az athéni vésztörvényszék ügyésze éjjel tizenegy órakor fejezte be vád­beszédét. Tizenhárom vádlottra halál­büntetést kért, míg tizenhét vádlottnak életfogytiglani kényszermunkára történő elítélését kérte. A törvényszék ítéletho­zatalra vonult vissza“. éf Alsófellegvársor 22. Takaros fehér vil­la első emeletét Gheorghios Sachy mér­nök lakja. Az elegáns lakás csendes ebédlőjében finomm­el, feketehaju asz­­szony zokog. Gheorghiosné. — Négy fővádlottja van a pernek. Tzigantes Lati vezérkari ezredes, Tzi­gantes Jean tüzérkapitány, Sarafis ezre­des és Stefanakos ezredes. Tzigantes­ La­ti és Jean sógoraim. Borzasztó. Reájuk kérte a halálbüntetés kimérését az ügyész... Az asszony felkel. Az ablakig megy, felhajtja a függönyt és kinéz. Kinn las­san szitál az eső. Az ablak mellett kis állvány. Az állványon telefon, sakktáb­la és az idei Larousse. Az asszony visz­­szafordul. A telefonra mutat: — Három hete félek már a telefontól. Három hete, mióta az egész kezdődött. Mióta a lapok megírták, hogy a két sógo­romat lefogták. Elsőknek fogták le őket Athénben. Fegyverrel kezükben, a­­mi­niszterelnöki palota előtt. Elfogták őket, amikor meg akarták menteni a köztársa­ságot. A Tzigantes testvérek atyja Braila környéki nagybirtokos volt. Mindkét fia román területen született, itt jártak isko­lába, itt élték gyermekkoruk első boldog éveit. A középiskola magasabb évfolya­mait már Görögországban végezték. Az­után katonaiskolába kerültek. Tisztek lettek. Mindketten tüzrétisztek. — Lati, aki húgomat vette feleségül, már a katonaiskolában kitűnt kivételes képességeivel. Nagytehetségű katona lesz belőle, ezt minden tanára megjósol­ta. Nagy karriert fog befutni. Most pe­dig... Percekig hallgat. A csendbe belehasít a telefon-csengő. Vijjog, berreg a telefon. Az asszony rémülten mered a telefonra. Némán, magába roskadtan várja, míg elhalt a csengetés. Felsóhajt, azután le­emeli a kagylót. — Nem, semmi híradást nem kaptam. Köszönöm szépen. Semmi... Jaj, de félek. — Látja, fordul vissza,­ így élek hetek óta. Úgy félek, állandóan attól remegek, hogy most, most tudatják velem a ret­tenetes hírt. Jaj, szegény nővérem! — Négyhetes a kisgyermekük. Gyerekük, aki talán sohasem fogja apját ismerni... * — Sógorom most harmincnyolc éves. Mint hadnagy, Párisba küldték, ott el­végezte a hadiiskolát, Saint Cyrban. — Utána hazatért és a nagyvezérkarhoz osztották be. Szinte repült a ranglétrán. Harminc éves korában Görögország bu­karesti katonai attaséjává nevezték ki. Ekkor már őrnagy volt. Két évet töltött Bukarestben. Akkor vette feleségül nő­véremet. Istenem, micsoda egy férfi Tzi­gantes Lati! Hat nyelven beszél tökélete­sen és a bukaresti diplomáciai testület tagja, szinte tenyerükön hordták, úgy megbecsülték. Hazatért Görögországba és rövid pár év alatt ezredessé lett. — Gyakran jártam náluk. Érdekes, úgy beszélek róla, mintha már... nem tu­dom, hogyan fejezzem ki magam... tud­ja, három hétig, meg a forradalom tar­tott, mindig azért imádkoztam, hogyha már elfogták, legalább csak egy-két évre ítéljék. Borzadoztam, ha arra gondoltam, hogy talán — öt évet is kaphat. Most egész éjjel arra gondoltam, ír.’csoda bol­dogság lenne, ha csak — életfogytiglani kényszermunkára ítélnék! Legalább életben maradna! Aki él , az mindig reménykedhet. Jöhet valami kegyelem, vagy talán .. talán a király, aki megke­gyelmez. Hiszen becsületes harcban, fegyverrel kezében fogták el! Katona volt, a köztársaságra esküdött, esküjét nem szeghette meg! df — Halló... nem, semmi. Semmi. Köszö­nöm, hogy érdeklődik mérnök úr. Hálá­san köszönöm. Eddig semmi.. . Tavaly nyáron, mikor egy görög flottiilla Bukarestbe repült, ő is itt járt nálunk. Mi Bukarestbe utaztunk fér­­jemm­e­l és boldogan, igazán olyan bol­dogan töltöttünk együtt pár napot. Az­után Brassóba jöttek a repülők. Itt a re­pülőgépgyárat látogatták meg. Most is a repülőgépgyártól érdeklődtek. Ismerik és becsülik itt is. Pedig csak egyetlen napot töltött Brassóban. — A forradalom előtt kaptam az utol­só értesítést tőlük. Nővérem értesített, hogy kisbabája született, hogy boldog, hogy megelégedett, hogy férje újabb ki­nevezés előtt áll. Csupa napsugár, csu­pa derű volt az a levél, még megállapí­tottuk, hogy csak boldog, kiegyensúlyo­zott életű emberek írhatnak ilyen m­e­leg leveleket. Úgy terveztük, hogy talán átlátogatunk férjemmel hozzájuk. De mert beszélek én úgy felőlük, mintha már nem lennének...? — Azután jött a hír. Kitört Venizelos forradalma. Másnap már részletek is jöt­tek. Hogy sógorom, öccsével és legjobb ba­rátjával, Sarofis ezredessel megrohan­ták Athénben a miniszterelnökséget és el akarták foglalni. De nem sikerült. Elfogták őket. Har­colva fogták el őket. Azóta nincsen egy nyugodt percem. Írtam nővéremnek, sür­­gönyöztem, de választ nem kaptam. Nem káptam semmiféle életjelt. — A romániai görögség számos fia harcolt n enizetes oldalán. Mikor Csalda­­risz leverte a forradalmat, táviratilag fi­gyelmeztették őt a romániai görögök, hogy jusson eszébe, hányszor segítették, mennyi pénzzel és egyébbel támogatták! Csak kérnie kellett, már adtak is. Most hát legyen elnéző és könyörületes a mi fiainkkal szemben. Akik a köztársaságot védték. Akárcsak, állítólag ... Válaszként jött a híradás, hogy kegyetlenül el fog járni minden forradalmárral szemben... Meg az ügyész vádbeszéde... Férjem napok óta Bukarestben tartóz­kodik, hátha ott többet tud meg. A la­pok fényképfelvételeket hoztak az athé­ni tárgyalásokról. A vádlottak padján ülő tisztekről. Az első sorban ülő négy fővádlott közül kettő a sógorom, mellet­tük pedig Sarafis... — ...még mindig semmi? Hát meddig tart ez a bizonytalanság? Hogy mi lesz velük? Nem tudom . Köszönöm... * — Asszonyom... az ön sógorai, venize­lista tisztek, most az akasztófa árnyéká­ban, élet és halál küszöbén állanak... Ve­­nizelos pedig Nápoly tavaszi verőfényé­ben... Az asszony kisírt szemei határozottan felvillannak: — Uram, Görögország zöme Venizelos­­sal tart. Venizelos Görögország legna­gyobb fia és a köztársaság legbiztosabb támasza.­ Délután három óra. — Halló... van valami jelentésük? — Sajnos, még mindig semmi. Túloldalon a hallgató nagyot csörren. Mintha leejtették volna, úgy csörren. A hallgató mellett kisártszemü görög aszs­­szony ül és vár. Ma hallgatók mellett sok, sok kisárt­­szemü görög asszony ül és vár. Harminc venizelista tiszt pedig élet és halál kü­szöbén várja, hogyan határoz felőlük a „győztes forradalom vezére“ — Csalda­­risz. Cseresnyés Sándor Az athéni venizelista tisztek a vészbíróság előtt. Az első sorban egymás mellett: Tzigentes Lati ezredes, Tzigentes Jean kapitány és Serafis ezredes. Páratlan sikerrel fut ma és a következő napokon az 1935 és legkiemeíkettőbb filmeseménye M­iáéi fakréin Emil Jannings legnagyobb alakítása Minden ember érdeke, hogy megnézze ezt a párat­an filmet. Hatalmas Matador sláger Vasárnap h.­e­­ti órakor matiné, egy nagy kalandorfilm 1935. április 1. Vaíri acsfi,no,‘?z is tírinyevel UfdDb ha­sza indult Német­országban a katolikusok ellen Tömeges nászkutatások és felartóztatások a Délnémetországi kolostorokban Budapest, március 31. A hivatalos német távirati iroda szen­zációs valutacsempészésről számol be. A német valuta- és értékpapírellenőrző bi­zottságok március közepe óta számos közép- és délnémet kolostorban, paplak­ban és szerzetes­birtokon házkutatást tartottak. A házkutatások eredményekép­pen 3 és félmillió márka értékű értékpapírt és idegen pénznemet foglaltak le, ame­lyet magas egyházi hatóságok állítólag külföldre továbbítás céljára tartogat­tak. E feltűnést keltő, de szinte képtelen­nek látszó híradással kapcsolatban a bu­dapesti Új Nemzedék című­ lap berlini tudósítója a következőket jelenti: A bajorországi és délnémetországi ko­­lostorellenes hadjárat nem más,mint alibi­igazolás a nemzetiszocialista uralom szá­mára. A valutarendőrség eljárása és ténykedése mögött tulajdonképpen ha­talmas kultúrharc bújik meg, amelynek legfőbb mozgatója maga Müller püspök, a hivatalos evangélikus egyház feje. A harcot Müller irányítja nemcsak a kato­likusok, hanem a hivatalos egyházzal szemben ellenzéki magatartást tanúsító német protestánsok ellen is. A budapesti lap berlini tudósítója sze­rint az elmúlt hónapban 60 ferencventii szerzetest és 50—60 apácát tartóztattak le Hogy itt valóban politikai színezetű kultúrharc folyik, az a körülmény iga­zolja, hogy a kolostorok, zárdák és lelké­szek zaklatása München, Nürnberg és Köln környékén a legerősebb, azon a vi­déken, ahol egy Streicher nevű fanatikus náci újságíró a helyzet ura. Streit­cer fel­tétlen híve Müller birodalmi püspöknek s sírnak utasításait követve fejt ki újab­ban féktelen agitációt a kát­e beások és az ellenzéki protestánsok­b­en, m­it­án eddig főleg a zsidók ellen uszított. Székely földműves-társulat bemutatkozója a budapesti Zeneakadémián Budapest, március 30. Budapestről jelentik, hogy tegnap este Udvarhely­ és Háromszék megyéből 16 főből álló kis földműves csapat érkezett a magyar fővárosba, azon célból, hogy vasárnap délután a budapesti Zeneaka­démia nagytermében bemutassák az ősi eredetű székely dalokat és táncokat. Nyolc nőből és nyolc férfiből áll a föld­­művestársulat, mely Szent­imrei Jenő író és Kiss István kecsetkisfalui református lelkész vezetése alatt és kíséretében érke­zett meg. A Zeneakadémia estélyén több neves budapesti művész társaságában Móricz Zsigmond is részt vesz. Siedemes fesz lakása, hat­bútorszövetet, matrácházatot, önműködő palettát, nyug­ágyvásznat, napellenző Indanthron-ponyvát, kókusz- és futószőnyeget, viaszosvásznat, kárpitoskellékeket modern kivitelben, olcsó árakban plu­SMüJYI ! 2­­Y- szaküzletében vásárol Brassó, Hirscher­ u. 20. (Telefon 9—10.)

Next