Brassói Lapok, 1935. október (41. évfolyam, 225-250. szám)
1935-10-02 / 225. szám
1935 október 2 n. A népi mozgósítási parancsa utánra Olaszország is elrendelie rá az általános mozgósítást A francia kormány közzétette az angol válaszjegyzéket Anglia válasza megköti Laval külön genfi politikájának kezét, amiért is a francia baloldal örül az angol állásfoglalásnak . Róma, október 1 Az olasz abesszin ügyben a diplomaták hangját a hadvezérek hangja váltotta fel. A Népszövetség közgyűlése elnapolta magát, a nagytanács is befejezte munkáját és maga helyett hagyta a megfigyelő bizottságot és így politkai események egy ideig nem történtek. Ezt a csendet használják fel a szembenálló államok hadvezérei, hogy a maguk harcáén jelentéseikkel nyugtalanítsák a kedélyeket és rémítsék a diplomáciát, amely terténszetesen most már attól fél, hogy minden pillanatban kitörhet az olasz—abesszin konfliktus. A bevezető riadót ez alkalommal kivételesen a négus kezdette meg. Jelentette már a B. L, hogy az általános mozgósításra vonatkozó parancsát kiadta. Az általános mozgósítást elrendelő császári parancs hiteles szövegét megküldötte az abesszin külügyminisztérium .A Séf,szövetség főtitkárának és a népszöjűtségi tanács valamennyi tagjának is. A négus mozgósítási rendelet; — mondják Génfben — nem teremt a konfliktusban ú helyzetet. Hetek óta tudott dolog ugyanis, hogy a fenyegető A veszély hatálísa alatt Abesszíniában állandóan folynak az újoncozások és csapatösszevonások . Eddig azt hangsúlyozta G négus, hogy ezeknek a hadmozdulatoknak kizárólag az a céljuk, hogy az or szág határait biztosítsák. Az abesszin általános mozgósításról szóló hír Rómában sem keltett különösebb feltűnést. Ezzel kapcsolatban mindössze azt állapítják meg, hogy az abeszeziniai általános mozgósítás elrendelése csak siettetni fogja, hogy Olaszország a hadműveleteit megkezdje. A Matin római tudósítójának jelentése szerint Olaszország az ellenségeskedéseket minden valószínűség szerint a jövő hét közepén megkezdi. Ez már azért is valószínű, mert az olasz kedvezetőség a csapatszállításokat azóta, mióta a négus mozgósítási parancsa általánosan tudott, nagyon meggyorsította. mozgósítási hangulat OLASZORSZÁGBAN Az olasz közvélemény annak ellenére, hogy az abesszin mozgósítás bekövetkezésével számolt és azt várta is, most hirtelen ideges és izgatott lett. Tisztán látja a tömeg, hogy az olasz hadvezetősége minden intézkedést megtett, hogy az általános mozgósítást ugyancsak elrendelje . Különösen idegesíti a lakosságot, hogy az ország minden vidékét a hadügyminisztérium bizottságai meglátogatják. Ezek a bizottságok autókon száguldanak végig és az egyes helységekben és városokba kitanítják a lakosságot, így miképpen kell gáztámadásuk esetén védekezni. Rengeteg gázmaszkot osztanak ki a polgári lakosság között. Ebből a körülményből az olasz lakosság úgy látja, hogy az olasz kormány nemcsak keletafrikai támadásra készül, hamm láma,más vár is, még pedig az anyaország területén. A sajtót és a rádiót az olasz hadvezetőség mozgósította és teljesen szolgálatába állította. A vidéki városokban, a fontosabb pontokon, hangszórókat állítottak fel, amelyek máris és szinte óránként jelentik, hogy amennyiben a kormány újabb és újabb rendeleteket ad ki, azokat a rádió azonnal továbbítani fogja Ez esetben a rádióleadó egyéb propagandáját azonnal félbeszakítja és hangszórókon az ország legkisebb falujába is eljuttatja a kormány, vagy a hadügyminiszter rendelkezését. AZ ANGOLOK ÉS FRANCIÁK KÖZÖTT MÉG MINDIG NINCS MEG A TELJES Ml.i.töE.ÉS komoly olasz politikai körökben tudják azt, hogy a háború kitörését csak az késlelteti, hogy a francia és angol politikai körök a közös irányelvek tekintetében még mindig nem tudtak megegyezni. Párisi illetékes körök szerint az a válasz, amelyet Anglia a középeurópai kérdésben Franciaországnak adott, a franciaolitikusokat teljesen kielégíti és így —a ez a jelentés igaz — megtörtént a végleges megállapodás és Franciaország véglegesen lecsatlakozott az angol gyarmati politika felfogásához. Ezzel szemben más jelentések szerint az az angol válasz, amelyet a francia kormány vasárnap este most már nyilvánosan is közzétett, nem elégítheti ki a francia diplomáciát, mert a válasz valóban általánosságban tartott és semmitmondó. A langymeleg angol válasz csupán arról biztosítja Parist, hogy Anglia minden konfliktus esetén kitart a népszövetségi elvek mellett, de a feltett és konkrét francia kérdésekre nem nyilatkozik. A jegyzékben az angol kormány leszögezi, hogy abban az esetben, ha Középeurópábaan egyik állam a másikra támadna, Anglia a Népszövetség oldalára áll és mint a népszövetségi alapokmány törhetetlen híve, teljes fegyveres és gazdasági erejét a Népszövetség rendelkezésére bocsátja. A Népszövetség tekintélyét minden eszközzel fenn fogja tartani Anglia és a békét, ha kell, háborúval is biztosítja. Az angol kormány minden körülmények között vállalja nemzetközi kötelezettségét, amelyet az alapokmány aláírásával megerősítik Az angol birodalom a háborús veszedelmek legbiztosabb elhárítójánnak a Népszövetséget tartja és ezért nem riad vissza semmifée áldozattól sem, ha a Népszövetség támogatásáról van szó. A VÁLASZ TETSZIK GENFNEK, DE LAVALT NEM ELÉGÍTI KI Genf ezzel az angol válasszal a legfeltebb mértékben meg van elégedve. Ez természetes is, mert hiszen az angol politika százszázalékos népszövetségi beállítottságú és így sokban hozzájárul ahhoz hogy a Népszövetség tekintélye megerősödjék és annak befolyása — viszonylagosan véve — százszázalékos lehessen. Ezzel szemben Lavalnak egy általában nem tetszik a válasz. Az alku tárgya ugyanis nem az volt, hogy középeurópa, bonyodalmak esetén Angliának a Népszövetség mellé kell állani. Erről nem kellett alkudozni, hiszen Anglia a Népszövetség tagállama és így konfliktusok esetén — elméletileg — nem is állhatott volna máshova, mint a Népszövetség oldalára. Laval az alku során azt alkudta ki, hogy középeurópai konfliktus esetén London feltétlenül olyan álláspontot képviseljen, mint amilyet Páris vall. Ez a válasz azt mutatja, hogy ezt a kívánságot Anglia nem teljesítette, mert min teljesíthette. Anglia az európai politika megítélésében nem kötheti le magát a francia politikai diktatúrának és így voltaképpen az angol—francia megállapodás fiaskójáról lehet beszélni. Most már csak az a kérdés, hogy az angliai elutasítás után mit tesz Franciaország: visszatér-e Mussolini mellé, hogy ellensúlyozza, a kialakult német—olasz— osztrák—magyar—lengyel frontot, avagy tovább alkudozik és továbbá angol engedményeket próbál kierőszakolni? A francia polgári baloldal ezzel szemben meg van elégedve az angol válaszszák Szerintük ez a válasz lezárja Laval ingadozó és tapogatódzó genfi politikáját. Az ilyen feltételeken nyugvó angol— francia megegyezés esetén — mondja Herriotte a köréje csoportosult erők, meg a munkásság zöme, — nem lehet Génfben sem külön utakon járni és ezzel a Népszövetség ereje és tekintélye, amely az európai háborúnak mégis csak leghatásosabb fékje, megnövekedett. Hir szerint egyébként a Népszövetség közgyűlését úgy az angol—francia megállapodás, mint a küszöbön levő olasz mozgósítás miatt már október első napjaira ismét összehívják. Bécs, október 1. A bécsi rendőrség közölte a bukaresti és párisi rendőrségekkel, hogy az ausztriai Adrien állomás közelében, közvetlenül a párisi gyors elrobogása után, megtalálták Fareganu M. 50 éves bukaresti hölgy holttestét. Falianzini Mária egy vezérkari ezredes özvegye, a bukaresti iparügyi múzeum igazgatónője, hetek óta Párisban tartózkodott, hogy múzeuma számára értéktárgyakat vásároljon. Most tért volna haza a fővárosba, de útközben a kis osztrák állomás mellett utolérte végzete. A három főváros rendőrsége most lázasan nyomoz az ügyben, mivel biztosra veszik, hogy a dúsgazdag előkelő hölgy feltétlenül bűntény áldozatává lett. Egy szót sem írnak és tudósítanak azonban az olasz és az angol lapok arról, hogy voltaképpen miért is fontos nekik az utolsó keletafrikai császárság birtoka és hogy mióta folyik az az aláaknázási munka, amely ezt a birodalmat a levegőbe akarja röpíteni és aminek a pillanata ime, most elérkezett. Az európai politikában és különösen a gyarmatok megszerzésének hajszájában nem válogatósak az eszközök. Minden eszköz jó, amely a célhoz vezet és az utolsó száz esztendőben az angol, olasz, francia diplomácia igazán megragadott minden eszközt, hogy megszerezze magának Abesszíniát. Ezekről az ismeretien, érdekes és szinte regényszerűen izgalmas népi és politikai kulisszatitkokról magyar nyelvű könyv jelenik meg most Erdélyben. A könyvet Halász Sándor írta, a B. I. munkatársa, aki nagy felkészültséggel, az anyagban való teljes tájékozottsággal világosítja fel az olvasót, hogy mi is az az Abesszínia, mi benne a helyzet és melyek azok a tényezők, amelyek odaérlelték ennek a messze országnak állapotát, hogy pusztulnia kell. Izgalmas és regényszerű menetben robog a cselekmény a messze múltból a pillanatnyi jelenig és feltárja nemcsak Abi-Asszinin belső létének minden sajátosságát, hanem éles fénnyel rávilágít arra a boszorkánykonyhára is, amely a kitörőben levő és kiérett háború pecsenyéjét sütötte. Szörnyű kép tárul elénk, ha elolvassuk azt a könyvet, amelynek „Abesszínia a világpolitika ütközőpontjában“ lesz a címe Ahoz, hogy Abesszíniának a világpolitika központjába való bekerülését megérthessük, a szerzőnek fel kellett tárnia az elzártságban és különállásban egészen furcsa és rejtélyes ország belső életének minden rendkívüliségét is. Neracsak politikai és gazdasági szempontból világosít fel bennünket a most sajtó alatt álló mű, nevem betekintést enged ennek a mesiszki nép fajtának polgári, családi és lelki életébe is és rávilágít arra, hogy miképpen tapos és gázol végig 10 millió ember életén az európai imperializmus, ha csilapíthatatlan étvágya megéhezik arra az utolsó földdarabbra is, amely a világrészeken még független marad. Halász Sándor Abesszíniáról szóló könyve néhány nap múlva jelenik meg és egészen bizonyos, hogy az olvasóközönség részéről olyan fogadtatásban és megértésben részesül, amilyet könyv az utóbbi időben az erdélyi könypiacon még el nem ért. wxmmuumwmmum Titokzatos gyilkosságnak esett áldozatul egy előkelő bukaresti hölgy a páris - bukaresti gyorsvonaton Három főváros rendőrsége nyomoz lázasan a rejtélyes bűntény megoldásán ABESSZÍNIA a világpolitika ütközőpontjában Halász Sándor könyve az abesszin népeiésről, szokásokról, az állam belső szervezetéről és arról az európai gyarmati éhségről, amely elkerülhetetlenül háború elé sodorja a világot Brassó, október 1. Az események nap-nap mellett új izgalmakat dobnak a felszínre. Ma a négus rendeli el a mozgósítást, holnap az angol flotta egységei jelennek meg a Szuezi csatorna előtt, holnapután a Népszövetség tiltja el Olaszországot a háborútól. Forr és izzik egész Európa és a háborútól reszkető ember rémülten látja, hogy nincs ki-ut. Előbb-utóbb valamelyik hatalmi C60- s párt döntő, vagy meggondolatlan lépésre ragadtatja magát és ebben a pillanatban összeborul mindaz, amit 1918 novembere óta „Béke“ címen épített az élet-Ennek a nagy és fékevesztett felfordulásnak Abesszínia a magva. 1934 december 8-án tábláinál robbant a konfliktus, amely azóta nő, dagad, zavarodik és ma már kiútját senki sem látja. A keletafrikai partokon fogant a konfliktus és bárhogyan is végződjék ez a nyugalmat és életrendszereket borító mély háborúsok Abesszínia sorsa megpecsételtetett. Valaki birtokába veszi Haile Selassie császárságát és az, akié végre ez a messzi és gazdag, még feltáratlan és kihasználatlan birodalom lesz, az operálta ki ezt a most kialakuló és terebélyesedő háborús daganatot. A nagy vita leglázasabb napjaiban a nagyközönség valójában keveset tud Abesszíniáról s az abesszinekről. Nem tudja kik lakják ezt a végtelen területet, amely egymagában nagyobb mint Románia, Jugoszlávia, Csehország, Magyaror-szág, Ausztria és Olaszország együttvéve. Nem ismeri ennek az irdatlan területnek népeit és törzseit, azok vágyait és igényeit, szokásait és babonáit. Az állam szervezetéről sem tud sokat és csak azokat a vádpontokat hallja, amelyeket európai ellenségei sajtóik útján a köztudatba dobnak. Lépten-nyomon csak azt hallja, hogy a négus kegyetlen rabszolgaságban tartja a maga alattvalóit és arról hall, hogy e fekete és vad törzsek nyershúson élnek és elevenen égetik el a bűnös embert. 3 oldal